Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

WSBJWflP. !JS. JfLIllSt 3 Magyar-román gazdasági megbeszélések 1974. július 4—6. között Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az országos tervhivatal elnöke, és Emil Draganescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke Budapesten tárgyalásokat folytattak. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a kétoldalú gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről folytattak véleménycserét. Összegezték a tervegyeztetés eddigi eredményeit és meghatározták az 1976—1980-as időszakra szóló tervkoordináció további feladatait. Emil Draganescu és kísérete magyarországi tartózkodása alatt meglátogatta a székesfehérvári Videotongyárát. Szombaton a román küldöttség elutazott Budapestről. (MTI) Hazaérkezeti küldöttségünk A Katona Imrének, az MSZMP KB tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével Moszkvában járt budapesti pártmunkásküldöttség szombaton hazaérkezett. A repülőtéren fogadásukra megjelent Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, B. D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Rendkívül csapadékos, hűvös június Az elmúlt júniusban országszerte tartósan hűvös, s a Dél-Alföldön rendkítml csapadékos időjárás uralkodott. A hőmérséklet havi középértékei 2—3 fokkal maradtak a sokévi átlag alatt. Különösen hideg, szeles és borús időjárás alakult ki 7 —15-e között, amikor egyes napok átlaghőmérséklete 6— 8 fokkal volt alacsonyabb az évszaknak megfelelő szintnél. így például Szegeden 10—13-a között olyan alacsony volt a napi középhőmérséklet, mint rendesen október elején szokásos! Igazi nyári meleg csak 1—1 napon fordult elő, s a komolyabb felmelegedések elmaradására jellemző, hogy Szegeden a hőmérséklet napi csúcsértékei csak 8 napon haladták meg a 25 fokot, s 30 fok fölé mindössze egyszer emelkedett a hőmérő, holott városunkban júniusban átlagosan 19 napon számíthatunk 25 fokot, és 5 napon 30 fokot meghaladó felmelegedésre. „ Hőmérséklet Szeged tavi közép 17,5 fok sokévi átlag 20,0 fok legmelegebb 30,5 fok, 27-én leghidegebb 8,0 fok, 15-én Csapadék Havi összeg Sokévi Csap. Legtöbb csapaátlag nap dék 1 nap alatt Bácsalmás 153 mm 70 mm 15 61 mm 29-én Kiskunhalas 104 mm 65 mm 15 38 mm 29-én Kiskunfélegyháza 110 mm 57 mm 14 33 mm 29-én Kistelek 127 mm 64 mm 14 40 mm 29-én Szentes 131 mm 62 mm 13 34 mm 29-én Szeged 168 mm 68 mm 19 37 mm 29-én Makó 219 mm 75 mm IC 94 mm 29-én Mezőhegyes 164 mm 76 mm 18 79 mm 29-én Orosháza 165 mm 62 mm 13 44 mm 6-án A lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén jelentősen felülmúlta a júniusban szokásos értéket, mindössze a Dunántúl északi fele bizonyult kissé szárazabbnak. A DélAlföld és a Tiszántúl különösen sok esőt kapott, s amint időjárási kimutatásunkból látható, területünkön az átlagos júniusi csapadéknak két-háromszorosa hullott le az idén, s átlag minden második napon esett az eső. A nagy esők gyakoriságát mutatja, hogy Szegeden például 5, Mezőhegyesen 3 alkalommal hullott le 20 mm-t meghaladó napi mennyiség. Rendkívüli felhőszakadások léptek fel 29-én, amikor Makón 94, Mezőhegyesen 79. Bácsalmáson 61 mm zúdult le. A Tiszántúl és ugyanakkor Erdélyben is leeső sok csapadék több heves árhullámot indított el a Tiszán és keleti mellékfolyóin, s az esőzések miatt nagy területeken jelentős belvizek is keletkeztek. Dr. Péczely György egyetemi tanár H

a azt a két szót hallja az ember.-hogy: hatósági ügyintézés, ösztönös ellenérzések berzenkednek föl benne, amelyek legalább annyira alapulnak rossz tapasztalatokon, mint jó vicceken. A bürokrácia hosszú ideig volt jó témája karikaturistáknak, humoristáknak és lelkes publicistáknak egyaránt, s mindennapos tapasztalataink sem voltak éppen rózsásak, legföljebb ami a közmondásos türelmet illeti. Csakhogy ez a tűre:, lem — ami amúgy sem kenyerünk — rózsa helyett inkább keserű töviseket termett. De hát mindennek elérkezik egyszer az ideje, a kenyér becsomagolásának csakúgy, mint annak, hogy a hivatal immár nem packázik, hanem szinte észrevétlenül azt teszi, ami adoL. ga: ügyintéz. Érdemes idézni egy adatot: tavaly a tanács szervei Szeged lakóinak 344 ezer ügyes-bajos dolgát intézték, tehát elvileg minden szegődi kétszer fordult valamilyen hivatalos ügyben az államigazgatás valamely hivatalához. S hivatalos elintéznivalóink száma — tetszik, nem tetszik — állandóan nö_ vekszik. hiszen egy fejlődő társadalom és gazdasági élet szükségszerűen bonyolultabbá is válik. Ráadásul mind több ember rendelkezik olyan javakkal és lehetőségekkel, amelyek számára és a hatóság számára egyaránt „üggyé" válnak, például adóüggyé. A szocialista demokratizmus napi gyakorlata, a növekvő igények és követelmények egyaránt megkövetelték a tanácsi szervektől, hogy gyorsabbá és gördülékenyeb_ bé tegyék az ügyintézést. Szinte észrevétlenül zajlott le — pontosabban még most is zajlik! — az a folyamat, amelynek eredményeképpen többek közt megszületett az ügyfélszolgálati iroda, melyet okkal dicsérnek sokan. M. iftjjW /

ViUajnot altat, nze'reít jczlfLimpá* ciomipant yvvmm lezárt útszakasz (célforgalommal) kétirányú forgalom egyirányú forgalorr •«i«n zsákutca De eredmény az udvariasság, s az is, hogy az ügyintézést mindinkább annak fogják föl az ügyek intézői is, ami: közszolgálatnak, vagyis egyfajta szolgáltatásnak. Felfogásban és gyakorlatban egyaránt bekövetkezett tehát a kedvező változás, amelynek eredményeképpen kevesebb az elégedetlen és dühös ügyfél, s a föllebbezések aránya szinte jelentéktelenné vált. Vagyis, ha az ügyféllel nem packáznak, azt ő is jónéven veszi, s a hivatalnak azzal viszonozza a döntéskor tanúsított gyorsaságot és körültekintést, hogy ő sem alkalmatlankodik többször a kelleténél. Mindez nemcsak az adatokból, statisztikákból derül ki, hanem sok százan elmondták a tanácskozási központokban tartott megbeszéléseken is. Az ügyfél tehát már többnyire elégedett, ám az eredmény még korántsem tökéletes. A

városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén vitatta meg a III. kerületi hivatal elnökének beszámolóját a hi_ vatal és a kiskundorozsmai szakigazgatási kirendeltség hatósági tevékenységéről. A jelentés részletesen taglalta az elvégzett munkát, jó néhány adatot sorolt föl annak bizonyítására, hogy mennyire megszaporodtak feladataik egy esztendő alatt. Amíg például az igazgatási osztály összes ügyiratainak száma 1972-ben még nem érta el a 16 ezret, tavaly már 39 és fél ezer volt. S ezt a több mint kétszeresére szaporodott munkát, amelyet olyan bonyolult ügyek is nehezítenek, mint a szanálások, lényegében ugyanannyian végezték, mint egy évvel korábban. Ráadásul igen jól, az esetek nagy többségében az érintettek legteljesebb megelégedésére. A műszaki osztályra viszont, ahol alig emelkedett az ' elintézett ügyek száma — 2286-ról 2393-ra — meglehetősen sok volt a panasz. Belső gondok is akadnak: területfoglalási ügyekben például igen gyakran vitatkoztak az I. kerületi hivatal műszaki osztályával, nem tudván dűlőre jutni hatásköri és illetékességi kérdésekben. Az ilyen viták pedig nemigen segítik a munkát. detf , Ami e fölöttébb prózai téma tanulságait illeti, azokat meglehetősen szemléletesen summázta a végrehajtó bizottság ülésén dr. Csikós Ferenc, a testület titkára, aki lényegében azt mondotta, hogy most már nemcsak az ügyfelek, hanem az ügyintézők, vagyis a tanácsi apparátus ügyeit is meg kellene tanulni igazán jól intézni. Ez a tanulás alighanem már régebben megkezdődött, s eredményes is volt, amit mindenképpen jól bizonyít például az ügyfélszolgálati iroda létezése, vagy éppen az általában gyorsabb, gördülékenyebb ügyintézés. De hát ez még csak a kezdet, mert az ügyek száma gyorsan növekszik, s ha nem tartják magukat a jó pap holtig tanul elvéhez, akkor hamarosan ismét fejükre nőnek feladataik. Annál is inkább, mert a megoldás legkézenfekvőbb. de egyben legellenszenvesebb „parkinzoni" módját, a „hivatal növeszti önmagát" elvét eleve kizárták. Az eddigi eredmények is annak köszönhetők, hogy egyre több jól képzett, hozzáértő. ember végzi a munkát, akik ráadásul arra is alkalmasak, hogy ott dolgozzanak, ahol szükség van rájuk. A belső tartalékok feltárásának, az erők átcsoportosításának szimpatikus és jó példája az oly sokszor emlegetett ügyfélszolgálati iroda, ahová az egyes tanácsi osztályoktól kerültek az emberek. Ezt a módszert, vagyis a hatékonyság módszerét kell választaniuk a kerületi hivataloknak is, mert létszámbővítésre nem kapnak lehetőséget. Ehhez nagyrészt már meg is vannak aZ adottságok, hiszen a III. kerületi hivatalnak is mind több dolgozója szerez magasabb képesítést. H

atározatában a végrehajtó bizottság részletesen intézkedett a hivatal munkájának javításáról, éppen a hatékonyság szellemében. Remélhetőleg lesz eredménye e határozatnak, amelynek megvalósulását sok minden elősegíti, többek közt a bérgazdálkodás jelenlegi formája is. Szávay István A Belváros forgalma Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút kct körút közötti szakaszának lezárása miatt jelentős forgalomváltozások vannak a Belvárosban július 1-től. Erről már beszámoltunk, de a jobb megértés érdekében vázlaton is bemutatjuk a változásokat. Ezen látható, hogy a Lenin körúton, a Dugonics tér felé haladva mindig lesz egy szabad forgalmi sáv. visszafelé pedig a Lenin körút, Kiss Ernő utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, benin körút útvonalon lehet közlekedni. Prágai János rajza A Madách utcai terelőút kétirányú, a Szent Mihály, Imre és Szappanos utcai terelőút pedig egyirányú a Lenin körúttól a Nagykörút felé. A Kossuth Lajos sugárúton és a Lenin körúton a villamosközlekedés változatlan. A körrel jelölt két csomópontban villamos által vezérelt jelzőlámpák lesznek. Ezeket július 15-re készíti el a Budapesti Vörös Október Szövetkezet. A későbbi változásokról természetesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Győri művésztelep Győr az idei nyáron 3 hét- művésztelepet szombaton re ismét vendégül látja azo- nyitották meg 34 résztvevökat a képzőművészeket, aki- vei. Először érkeztek festők ket alkotásra ihlet a víz- — összesen négyen — a Népart. a barokk é6 a modern met Demokratikus KöztárGyőr szépsége. A VI. győri saságból és Romániából. BmtaBntaBHm^m^BM^^iH^BmRBSta^^^^HiHH^FataHta^Hmnvncot A vámszervek szigorúan ellenőrzik a forint kivitelére vonatkozó szabályokat Az érvényes rendelkezések szerint devizahatósági engedély nélkül személyenként legfeljebb 400 forintot szabad — 100 forintosnál nem nagyobb címletekben — az ország területére behozni, vagy külföldre vinni. Határszéli forgalomban az engedély nélkül behozható és kivihető belföldi pénz legfeljebb 50 forint lehet, azonban az egy hónap alatt behozott, vagy kivitt belföldi pénz (együttes értéke a személyenkénti 200 forintot nem haladhatja meg. A vámellenőrzések során, például az elmúlt héten, 46 személynél derült ki, hogy a megengedettnél több forintot akartak kivinni az országból. Ellenük a vámszervek büntető-, vagy szabálysértési eljárást indítottak, a náluk levő pénzt lefoglalták, az illetékes belügyi szervek pedig hosszabb-rövidebb időre megvonták tőlük a kiutazás jogát. (MTR