Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

SZOMBAT, 1974. JÜLlüS 6. Hol szorít a határidő? mm Ülésezett a megyei koordinációs bizottság rA negyedik ötéves terv ÍBejére szóló feladatok teljesítése miként alakul, hol van szükség segítségre, mi hátráltatja az építkezéseket? — lényegében ezekre a kérdésekre adott választ tegnap, pénteken Szegeden, a megyei tanácsnál tartott ülésén a megyei koordinációs bizottság. A kilenctagú bizottság napirendjén szerepelt az első féléves feladatok teljesítése az intézkedési terv tükrében. Tájékoztató hangzott el a nem termelő ágazatok fejlődéséről, s az V. ötéves terv előkészítéséről. Helyzetjelentés adott képet a szegedi városközpont forgalomterelésének alakulásáról, melyre az útépítés miatt került sor. A kilenctagú bizottság — melynek tagjai a kivitelezésben érintett vállalatok vezetői. a beruházók, s a tervező intézetek képviselői is — részletesen megvitatta a fejlesztési feladatok alakulását. A bizottság ülésén számvetésre, s számonkérésre került sor, hiszen az építkezéseknél mutatkozó lemaradások okait az érintetteknek indokolniuk kellett. Tényként állapította meg a megyei koordinációs bizottság, hogy jobbára a szanálások elhúzódása miatt lemaradás mutatkozik az építési területek előkészítésében, s ez hátráltatja a kivitelezőket, veszélyezteti a határidők betartását. A tervező vállalatok munkájában is egy-, illetve kéthónapos lemaradások tapasztalhatók. A bizottság a meglevő hiányosságokat tárta fel, s az intézkedési tervnek megfelelő konkrét tennivalókat egyeztette tegnapi ülésén. Csehszlovák vendégek megyénkben Tegnap délután érkezett Szegedre Matej Petrina tanszékvezető tanár vezetésével a Csehszlovák Kommunistái Párt Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának tanáraiból és hallgatóiból álló 20 tagú delegáció. Itt-tartózkodásuk során megyénk három városa: Szeged, Makó és Hódmezővásárhely életével ismerkednek. A vendégeket dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd részletes ismertetést adott Szeged és a megye életéről. Nagyáruház épül Szegeden Tegnap, pénteken az MSZMP Szeged városi bizottságán dr. Varga Dezsőnek, a városi pártbizottság titkárának elnökletével tartott megbeszélésen bizottság alakult a vidék első, Szegeden felépítendő nagyáruházának előkészítésére. A bizottság feladata az lesz. hogy a megyei és a városi tanács szakembereinek vezetésével javaslatokat dolgozzon ki az áruház profiljára, szervezésére, s részt vegyen az előkészítő munkában. A Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával Budapest után először Szegeden épül majd 10 ezer négyzetméter alapterülettel nagyáruház. Építése várhatóan az V. ötéves terv első felében fejeződik be, a jelenlegi elképzelések szerint a Dugonics téren, illetve a Jókai utcában. Eddig a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, a Komplett Ruházati Vállalat, a Szeged és vidéke ÁFÉSZ, valamint a ME. SZÖV iratkozott fel a társtulajdonosok listájára. Fejlesztik a széksóstói fürdőt A szövetkezeti mozgalom Somogy) Károly né felvétele Nemsokára elkészülnek a FORFA-épületek a tó partján Nem volt nagy forgalma a korábbi években a dorozsmai széksós-tói fürdőnek. Ez talán azzal magyarázható, hogy az igényesebb vendégek nem szívesen vetkőztek a barátságtalan kabinokban, sőt a hínáros, sok helyütt náddal borított tóban sem lubickoltak jó kedvvel. A strand alig volt nagyobb, mint a tó és az öltözők területe együttvéve. Így aztán sokan inkább a közeli fenyvesben táboroztak a kirándulók. Sok tennivalója akadt a Szegedi Vízmű és Fürdők Vállalatnak, amiker tavaly tavasszal átvették a strandot, a megyei víz- és csatornamű vállalattól. Először is a tavat tisztították meg a hínártól és a nádtól. Növényevő halakat telepítetni. amelyek -Hvágya a nem kívánatos növények kipusztu"ását eredményezte. Elkészítettet a fürdő fejlesztési terréfc is. amelynek megvalóaflásáaoz aa idén tavasszal fogtak hozzá. Lebontották az öreg kabinokat és helyükön három új FORFA-epületet készítettek a szegedi Móra Ferenc termelőszövetkezet építőbrigádjával. Hangulatos helyen, két hatalmas fa között lesz a bejárata a főépületnek, amelyben pénztár, művezetői iroda, személyzeti szobák, kölcsönzőhelyiség és vendégszobák lesznek. Mellette két oldalon női és férfi öltöző van — mindkettő kétezer vendég befogadására alkalmas. A régi tusolót meghagyták, de —, hogy elegendő legyen a nyomás — vizét egy most felszerelt 8 köbméteres tartályból kapja. Jelentősen növekedett a fürdő területe. Az eddigi egy hektárnyi helyett két és fél hektárt fognak körül a réginél tetszetősebb kerítéssel, így a strand bővült egy erdőcskével — amelyet hűvössége miatt még ritkítani kell — és egy nagy füves területtel, Érmek egy részén felállítják a már helyszínen levő gyermekjátékokat, a másik részét pedig futballpályaként lehet használni. Ez utóbbihoz felállították már a kapukat is. Eddig mintegy hárommillió forintot költöttek a fürdő fejlesztésére. A munka javát már elvégezték, így van remény arra, hogy július közepén — a terveknek megfelelően — vendégeket fogadhassanak itt, akár dorozsmaiakat, akár az idén kegyvesztett belvárosiakat. A kellemes helyen levő takaros fürdő jó pihenést ígér. Hasznos lenne azonban megoldani a buszközlekedést is, oly módon, hogy — legalább hét végén — jó idő esetén, menetrendszerű autóbusz járjon a fürdő bekötőútjáigKésőbb lesz még lehetőség a strand bővítésére. Ám ehhez az kellene, hogy a vízmű szakemberei lássák: népszerű hely a dorozsmai Széksóstó. útján Régi hagyományokkal CK53 a termelés, mind a forgalmazás szférájában a szövetkezeti mozgalom. A szövetkezés, az erők, az eszközök egyesítésének előnye a világ minden táján ismeretes, és a maga módján mindenhol elfogadott, elismert. A nemzetközi szövetkezeti napot ma 52. alkalommal ünnepeljük, azzal a két és fél milliárd szövetkezeti taggal, akik a több mint 63 országban gyakorlatilag is részesei a szövetkezeti eszme térhódításának. A kapitalista világban a szövetkezetek a kisemberek tömegeinek együtes fellépését teszik lehetővé a monopóliumok, a kizsákmányolás ellen. A szocialista országokban a szövetkezetek szerves részesei a szocialista társadalom építésének. Szövetkezetpolitikánk célkitűzései eddig is jó eredményeket hoztak, a gazdaságirányítási rendszer kedvező hatásai további lendületet vittek szövetkezeti mozgalmunkba. Országosan az 1 100 000 taggal dolgozó 2700 mezőgazdasági szövetkezet a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékének 70 százalékát adja. Több mint 1100 ipari szövetkezetünk évi termelési értéke meghaladja a 28 milliárd forintot, tagjainak száma pedig 240 000 fölé emelkedett. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek száma közel 600, ezek 1 600 000 tagot tömörítenek. Részesedésük a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomnak több mint egyharmada, de a községek jelentős hányadában eléri a 100 százalékot. A lakásszövetkezetek száma megközelítette a 600-at, tagjainak száma a 80 000-et. 380 takarékszövetkezetünk pedig több, mint 800 000 taggal és mintegy 4,2 milliárd forint betétállománnyal rendelkezik. A szövetkezeti mozgalom legutóbbi fejlődési szakaszára jellemző, hogy a szövetkezés új formái is jelentkezhetnek, például a munkásértékesítési és fogyasztási, a lakásépítő-, a garázs- és az üdülőszövetkezetek, valamint a kertszövetkezetek. Mindez összességében azt jelenti, hogy az országban működő gazdálkodó szerveknek nagy hányada szövetkezet, az aktív keresők közel egyharmada a szövetkezetekben dolgozik. Szocialista viszonyaink között tehát szövetkezeteink részt vesznek a társadalmi igények kielégítésében, teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket tflnniinnlf szövetkezeti ágazatainak műIrlCyfGlln ködésére, fejlődésére, eredményeire nagyjából mindazok jellemzőek, amelyek országosan mutatják a szövetkezeti tevékenységet. Csongrád megyében az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási jellegű szövetkezetek jól hasznosítják a szövetkezeti törvényben biztosított és a helyi lehetőségeket. Megyénkben jelenleg 100 mezőgazdasági, 17 szakszövetkezeti, 56 ipari, 10 háziipari, 28 fogyasztási, 23 takarékszövetkezet, 28 lakásfenntartó, 14 lakásépítő, 6 garázsszövetkezet tevékenykedik. A szövetkezeti mozgalom különösen nagy változást jelent megyénkben a falusi lakosság életében. Az ipari bázist sok helyen az ipari szövetkezetek jelentik, a fogyasztási szövetkezetek látják el a falun, a tanyán élő lakosságot a szükséges élelmiszer- és iparcikkekkel. A mezőgazdasági szövetkezetek, a szakszövetkezetek viszont ma a falun élő lakosság jelentős részének emberi munkafeltételeket biztosítanak. A szövetkezeti mozgalomban megtestesül a különböző érdekek egymásba illeszkedése. Érvényesül a szövetkezeti tagság érdeke, a szövetkezet érdeke, mint csoportérdek. Ugyanakkor nap mint nap tanúi lehetünk annak, hogy ez nem az össznépi érdektől függetlenül, hanem azon belül, annak elsődlegessége mellett valósul meg. A szövetkezetek gazdasági tevékenysége, a gazdálkodás a jogszabályi keretek között, saját önkormányzati szervek döntései alapján érvényesül. Nincs tervkötelezettség, régen megszűnt a tervutasításos rendszer, és mégis tanúi lehetünk annak a felelősségérzetnek, ami a szövetkezetekben megnyilvánul. A szövetkezetek nagy többsége magáénak vallja azokat az országos méretű programokat, amelyeknek megvalósítása sok nehézséggel, nagy kockázattal jár ugyan, de az elősegítője annak a fejlődésnek, amelyet a X. kongresszus határozatai rögzítenek. Csak az elismerés hangján lehet arról megemlékezni, hogy néhány év alatt több mint 70 000 sertés és mintegy 11000 szarvasmarha részére építettek korszerű férőhelyet. Hosszú időszak óta először jelenthettük be 1973. év végén, hogy a szarvasmarha-létszám csökkenése megállt, sőt nagyobb arányú az állománynövekedés, mint a kisüzemi gazdaságokban a csökkenés. Tehát a szövetkezetek nemcsak pótolni tudták a kisiizen* csökkenést, fianem arra is tellett erőfeszítéseikből, hogy 2600-zal növekedjék a megye szarvasmarha-állománya. Ugyanez vonatkozik a sertéstenyésztésre. fi mezőgazdasági kozT^zövttkízetek a megye termőterületének háromnegyed részén gazdálkodnak. Termelési értékük közel 4,5 milliárd forint. Jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági dolgozók szociális és kulturális életének javításéihoz, amelyhez az alapot maguk képezik. A mintegy 22 000 nyugdíjas, járadékos, szociális ellátásában, a betegek, magánosok anyagi támogatásában is a szövetkezés és az összefogás a jelentős. Érdemük, hogy a párt agrárpolitikájának megfelelően a mezőgazdaságban is elviselhetőbbé tették azokat a rendkívül nehéz munkafolyamatokat, amelyek évszázadokon keresztül nyűgöt jelentettek a parasztságnak. A gépek nem kiszorítói, hanem a nehéz munkában felváltói lettek az embereknek. Ilyen vagy hasonló törekvést lehet tapasztalni az ipari szövetkezetek munkájában is, melyek 11 000 főt foglalkoztatnak a megyében. Termelési értékük közel 40 millió forinttal növekedett, ami megközelíti a másfél milliárd forintot, és egy év alatt 56 millió forint értékű beruházással gyarapították a szövetkezetek termelői berendezését, illetve javították az itt dolgozó emberek élet- és munkakörülményeit. Az ipari szövetkezetek árutermelésük mellett mind nagyobb szerepet kapnak a különböző lakossági szolgáltatások fejlesztésében. Nem mondhatjuk ugyan, hogy kielégítettük a lakosság szolgáltatás iránti keresleteit, mégis előrehaladásnak tekintjük, hogy az ipari szövetkezetek egy év alatt 1973-ban közel 10 millió forinttal — 10,5 százalékkal — növelték szolgáltatási tevékenységüket. Jól ismerik a szövetkezetek, hogy mind a tagok, mind a terület lakói elvárják tőlük az ilyen igények gyorsabb ütemű kielégítését. Megyénk lakosságának mintegy 20 százaléka él tanyavilágban. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az egész tanyai lakosságot, a községek lakóinak túlnyomó többségét, a városban élőknek pedig jelentős részét szervezetten látják el a szükséges, mindennapi fogyasztási, és nagymértékben tartós fogyasztási cikkekkel is. Múlt évi kiskereskedelmi forgalmuk 2,3 milliárd forint — ez közel 10 százalékkal több az előző évinél. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a legutóbbi években korszerűsítették üzlethálózatukat, és a közös összefogás segítségével több űj áruházat építettek fel. Tevékenységüket továbbfejlesztve, különböző ipari szolgáltatásokkal állnak tagjaik és a lakosság rendelkezésére. Igen jelentősnek mondható, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekkel együttműködve, velük társulva is javítottak a lakosság hús- és húskészítmény, a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetén a megyében. A takarékszövetkezetek a falusi lakosság bankjai. A múlt évi 424 millió forintos betétállomány és a tagok által igénybe vett 106 millió forint kölcsön. A lakásfenntartó szövetkezetek több, mint egymilliárd forint értékű lakásállományt kezelnek, eddig mintegy 450 lakás és ugyanannyi garázs építésére alakultak új szövetkezetek. Mindezek bizonyítják, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma részt vállal a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósitásában. jpfpntnC az a tevékenység is, amelyet JGIblltUa a szövetkezeti tagok, dolgozók a helyi, vagy a megyei tanács testületeiben kifejtenek. 762-en dolgoznak a lakosság megbízásából a tanácsokban, és azok különböző bizottságaiban. Közülük 77-en tagjai valamelyik végrehajtó bizottságnak. Mindez még szorosabbá teszi a kapcsolatot a szövetkezetek és az állami szervek között. Kettős érdek érvényesül: miközben képviselik a tanácsokban a szövetkezeteket, aközben szervezik a szövetkezetekben a különböző állami döntések megvalósulását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nyugodt politkai légkörben, kiegyensúlyozott gazdasági körű'menyek hatására továbbra is számíthatunk a szövetkezők szorgalmára, és olyan munkájára, amely szervesen illeszkedik bele eeész s xvciallsta társadalmunk építő tevékenységébe. Bizakodva ünnepeljük a nemzetközi szövetkezeti napot, annak tudatában, hogy részesei vagyunk egy olyan folyamatnak, ahol az ember nemcsak önmagáért, hanem embertársainak felemelkedéséért, a világbéke megvédéséért feszíti erejét, és hasznosítja ar tudomány vívmányait. - DB. PACZUfc ISTVÁN