Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

2 i PÉNTEK, mt. JÚLIUS K II kozmosz szovjet kutatása (Folytatás az 1. oldalról.) lósitotta a két űrhajó össze­kapcsolását, és ily módon lét­rehozták a világ első kísér­leti űrállomását. 1969 októberében a világ­űrben egyidejűleg több űr­hajó tartózkodott: a Szojuz —6, a Szojuz—7, és a Szo­juz—8. Repülésük során hét űrhajós tudományos kutatá­sokat, manőverezéseket vég­zett, valamint a repülés irá­nyítási rendszerének kidol­gozásával foglalkozott. 1970 júniusában Föld körüli pá­lyára juttatták a Szojuz—9 űrhajót. Andrijan Nyikolajev parancsnok és Vitalij Sze­vasztyanov fedélzeti mérnök 424 órát töltött a világűrben. 1971 áprilisában startolt Vlagyimir Satalov parancs­noksága alatt a Szojuz—10. Az űrhajó közös kísérleteket végzett az ugyancsak április­ban felbocsátott Szaljut or­bitális űrállomással. A Szal­jut-állomással való repülés során a kutatásokat folytat­ta a Szojuz—11 legénysége, Georgij Dobrovolszkij, Vla­gyiszlav Volkov és Viktor Pacajev. A múlt év szeptemberében a Szojuz—12 legénysége el­lenőrizte és kipróbálta a tö­kéletesített fedélzeti rendsze­reket, több tudományos ku­tatást végzett. 1973 decem­berében űrrepülést hajtott végre a Szojuz—13, fedélze­tén Pjotr Klimukkal és Va­lentyin Lebegyevvel. A Szojuz-sorozat űrhajói új szakaszt nyitottak a piló­tával végrehajtott űrrepülé­sek szovjet programjában. Az űrhajók képesek tartós repülésre, közelítés és ösz­szekapcsolás megvalósítására Föld körüli pályán. 1975-ben ily űrhajónak kell megvaló­sítania a"z összekapcsolódást az amerikai Apolló-űrhajó­val. A Szojuz-sorozat előtt a Szovjetunió a Vosztok és Voszhod irányítható űrhajó­kat juttatta a világűrbe. A Vosztok—1-en repült 1961­ben Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. Az űrhajósok életrajza A Szojuz—14 űrhajó pa­rancsnoka, Pavel Popovics, a kozmosz meghódításának egyik úttörője: 1962-ben a Vosztok—4 űrhajón repült. E feladat teljesítésében tanúsí­tott bátorságáért és hősies­ségéért a Szovjetunió Hőse cimet kapta. Pavel Popovics 1930-ban született Ukrajnában. 1951­ben ipari technikumot vég­zett, majd úgy döntött, hogy a repülésnek szenteli életét. A katonai repülőintézet el­végzése után 1954-től a szov­jet hadseregben teljesített szolgálatot. 1960-ban beke­rült az űrhajósok csoportjá­ba. Pavel Popovics 1957-ben belépett a Kommunista Párt­ba. 1968-ban sikeresen elvé­gezte a moszkvai Katonai Repülőmérnöki Akadémiát. Asj űrhajósokat felkészítő központban végzett megfe­szített munka mellett Pavel Popovics aktív társadalmi te­vékenységet fejt ki: az Uk­rán Legfelsőbb Tanács kép­viselője, a Szovjet—Osztrák Baráti Társaság elnökhelyet­tese. Az űrhajós felesége a légi­erő ezredese, berepülő piló­ta. Két lányuk van, a 18 éves Natasa és a 6 éves Okszana. Jurij Artyuhin 1930-ban született egy Moszkva mel­letti faluban. Középiskolai tanulmányainak 1948-ban tör­tént befejezése után a Kato­nai Repülőtechnikai Intézet hallgatója lett. Ezt követően a légierő egységeinél teljesí­tett szolgálatot. 1957 óta tag­ja a Kommunista Pártnak. Jurij Artyuhin 1958-ban elvégezte a moszkvai Kato­nai Repülőmérnöki Akadé­miát. Tanulmányainak befe­jezése után az Akadémia tu­dományos-kutató laboratóri­umában dolgozott. Az űrha­jósok csoportjába 1963 janu­árjában került. Elvégezte a különböző irányítható szer­kezetekkel való űrrepülés teljes tanfolyamát. Az űrhajós felesége aNau­ka kiadónál dolgozik. Artyuhinéknak két fiuk van. A 19 éves Szergej a ri­gai repülőmérrtöki főiskolán tanul. Vlagyimir nevű fiuk 10 éves. entüs lépés az enyhülés útján Pullai Árpád talá!tatP«« mui Jasszer Aratattal # Bejrút (MTI) Csütörtökön befejeződtek a hivatalos megbeszélések Bejrútban az MSZMP KB küldöttsége és a Libanoni Kommunista Párt vezetői között. A két testvérpárt tárgyalásairól közös közle­ményt jelentetnek meg. A nap folyamán az MSZMP KB küldöttsége találkozott Jasszer Arafattal, a palesz­tin felszabadítási szervezet elnökével. Este Havasi Béla, a Ma­gyar Népköztársaság bejrúti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője az MSZMP KB küldöttségének tiszteletére fogadást adott, amelyen meg­jelent Nicolas Saul, a Liba­noni Kommunista Párt KB főtitkára, a politikai és a Központi Bizottság több tag­ja. Részt vettek a fogadáson a libanoni kormány, a hala­dó, demokratikus pártok és szervezetek képviselői. Garázda gárdisták Buenos Aires (Reuter, MTI) A hivatalos Argentína csü­törtökön csaknem kétórás ceremónia keretében búcsú­zott a Buenos Aires-i kong­resszus épületében fölrava­talozott Perón elnöktől. Jé­len voltak a kormány tag­jai, a szakszervezetek, az ellenzéki pártok és a diplo­máciai testületek képviselői, továbbá a külföldi vendé­gek. A gyászünnepségekre Ni­xon elnök képviseletében Buenos Airesbe érkezett Frederick Dent amerikai ke­reskedelemügyi miniszter. Közölte, hamarosan Argentí­nába látogat Henry Kissin­ger külügyminiszter, hogy tárgyaljon Isabel Perón el­nökkel. T izenegy dokumentu­mot írtak alá a har­madik szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón. Július 2_án esti pohárköszöntőjében elégedetten állapította meg Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, hogy jelentős és konstruktív eredmények születtek a tárgyalásokon. Természetesen nem min­den megbeszélt témakörben volt egyetértés, hiszen a vi­lág vezető szocialista és a világ vezető kapitalista ha­talma között nem is lehet. Mégis jó dolog tapasztalni, hogy ma már az Egyesült Államok vezetői is elisme­rik, hogy nincs más alter­natíva csak az enyhülés: együtt élünk, vagy együtt halunk. Az enyhülés paran­csoló szükségességgé vált a termonukleáris korszakban. Igaz, az imperializmus ter­mészete nem változott, de az erőviszonyok alakulása következtében egyre inkább megfékezhető, békére kény­szeríthető. Jellemző. hogy Nixon a moszkvai televízió­ban elmondott beszédében, a béke elnökének igyekezett magát feltüntetni, holott 197 l-es külpolitikai üzene­tében már bevallotta, hogy mj kényszerítette a Szov­jetunió által már jóval előbb felajánlott békés egymás meleltt élés politikájának az elfogadására; „A növekvő szovjet hatalom korszaka megváltoztatta a katonai egyenletet" — állapította meg akkor. Kissinger is el­ismerte ezt az igazságot, amikor arról írt: „a 60-as évek közepe óta olyan mély­reható strukturális változá­sok mentek végbe a kéti nagyhatalom viszonyában, hogy rá vagyunk kényszerít­ve a békés egymás mellett élésre". Az amerikai elnök 1972 májusában Szovjetunióban tett látogatásával kezdődött a szocialista és a tőkés világ­hatalom kapcsolatainak nor­malizálása. Ezt követően Leonyid Brezsnyev tavalyi amerikai útja. s végül a mostani Nixon-látogatás va­lóságos megállapodásrend­szert hozott létre, amely a háború elkerülését, az eny­hülés visszafordíthatatlanná tételét és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését céloz­# Ciprus (KS) Cipruson már javában tombol a nyár, régebben ilyenkor már gondtalan tu­risták tízezrei lubickoltak partjainál a kéklő Földközi­tengerben, Nicosia éttermeit és bárjait ellepte a külföl­diek serege. A napfényes sziget újab­ban egyre kevesebb örömet okoz a turistáknak, annál gyakrabban olvashatunk ró­la a lapok politikai rovatai­ban. Csütörtökre virradó éj­jel például fővárosa, Nicosia központjában zajlott le he­ves összecsapás a rendőrség és a nemzeti gárda 50 ittas tagja között. Egy kormány­határozat nemrég arról in­tézkedett, hogy a Görögor­szággal való egyesülés tá­mogatóinak fő bázisa, a nemzeti gárda létszámát fe­lére csökkentik. Minden va­lószínűség szerint ez váltotta ki a garázda gárdisták fel­vonulását : a rendzavarók Makariosz elnököt becsmé­relték és éltették a Eoka—2 elnevezésű, illegális terror­szervezetet. Etiópiában feszült a helyzet % Addisz Abeba (UPI, MTI) Az etiópiai feszült belpo­litikai helyzetben szerdán este történteket megfigyelők úgy értékelik, hogy a hely­zetet öt napja gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartó fegy­. veres erők követeléseikre a császártól kapott jóváhagyás után visszaléptek a teljes katonai hatalomátvételtől. Hailé Szelasszié császár az utóbbi napok drámai fejle­ményei során szerdán első Ízben avatkozott be közvet­lenül a katonai bizottság és a polgári kormány megbe­széléseibe. A császári palo­tában létrejött találkozón a fegyveres erők képviselői ötpontos követelést terjesz­tettek elő. Követelték az összes politikai fogoly sza­badon bocsátását, a politikai száműzöttek szabad visszaté­rését, a meghirdetett alkot­mányos reformok haladékta­lan végrehajtását, a parla­ment ülésszakának meghosz­szabbítását, a fegyveres erők és a polgári hatalom képvi­selőinek további konzultá­cióit. Az Addisz Abeba-i rádió szerda esti jelentése szerint Hailé Szelasszié hozzájárult a követelések teljesítéséhez. Algéria nemzeti ünnepére Tizenkét éve kiáltották ki az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. A függetlenséget több mint 130 esztendős gyarmati ura­lom megdöntésével vívta ki az algériai arab nép, s szabadságáért nagy áldoza­tot hozott: másfél millió halott, háromszázezer , el­tűnt, félmillió árva és ha­diözvegy, nyolcezer földig rombolt falu emlékeztetett a kolonialistákkal vívott hosszú felszabadító harcra. Nemcsak a függetlenséget kellett megtartani, fel kel­lett számolni a gyarmati múlt terhes örökségét is. Ezt a feladatot az algériai nép sikerrel teljesíti. Mint Bumedien elnök hangsú­lyozta: a függetlenség va­lójában akkor vált való­sággá, amikor az ország gazdasági életét is meg­szabadították az idegen gyámságtól és irányítását az algériai nép vehette ke­zébe. A független Algéria az el nem kötelezettség alapján áll, és következetes anti­imperialista politikát foly­tat. A fejlődés nem-kapita­lista útját választotta; az iparban szilárd állami szektort épített, amely a kapacitásoknak immár több, mint héttizedét öleli fel; az utóbbi években szé­les körű földreformmal, a parasztok szövetkezetekbe tömörítésével is fellendíti a mezőgazdasági terme­lést. A gazdasági fejlő­dés alapja az az államosí­tás, amelynek segítségével az ország fő természeti kin­csét, a Szahara olaját és földgázát a nép javára ak­názhatják ki. Algéria nemzeti függet­lenségi politikájának fon­tos tényezője az a baráti együttműködés, amelyet a szocialista országokkal épí­tett ki. Hazánk, amely nagyra értékelte az algé­riai nép szabadságküzdel­mét, és kifejezte szolidari­tását a harcoló néppel, az államépítés, a gazdasági fejlődés szakaszában is a két ország kapcsolatainak elmélyítésére törekedett. Ennek a barátságnak és együttműködésnek szelle­mében kívánunk Algéria népének a nemzeti ünnep alkalmából további sok si­kert a felemelkedés útján. Rudnyánszky István A közös közlemény — teg­napi számunkban ismertet­tük — nem hagy kétséget afelől, hogy mindkét fél fontos állomásnak tekinti a mostani csúcstalálkozót. A kapcsolatok továbbfejleszté­se persze csak további szí­vós harc és munka árán: folytatódhat. Ám a mostani eredmény elérése jelentős haladásnak értékelhető a megkezdett úton. A tíz évre kötött gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről szóló megállapodás önmagá­ban is bizonyítja, hogy a kétoldalú viszony javításét hosszú távra tervezik. A leglényegesebb szerző­dések. illetve jegyzőkönyvek a legveszélyesebb és legkölt­ségesebb stratégiai fegyver­rendszerek és a föld alatti atomrobbantások korlátozá­sáról szólnak. A rakétaelhárító rakéta­rendszerek telepítésének ala­pos lecsökkentéséről kötött 1972-es egyezményhez kap­csolódik a Brezsnyev és Ni­xon által szerdán aláírt jegy­zőkönyv. Akkor két körzet­re engedélyezték a stratégiai védőfegyverek telepítését. A mostani jegyzőkönyv tovább­lépett: mindkét ország csak egy rendszert építhet ki. Az egyik rakétaelhárító-rendszer felállításáról mindketten le­mondtak, ez jelentős ered­mény, nemcsak azért, mert roppant összegek takarítha­tók meg, hanem azért is, mert a védekező stratégiai fegyverek kiépítése a másik felet újabb, még nagyobb hatású támadórakéták gyár­tására ösztönözné. Az alá­írt jegyzőkönyvet tehát a fegyverkezési verseny továb­bi korlátozásaként értékel­hetjük. I gen jelentős szerződés született a föld alatti atomrobbantások csök­kentéséről. Az 1963-ban kö­tött konvenció, amely a lég­köri, a világűrbéli és a víz alatti nukleáris kísérleteket tiltotta be, szabad teret ha­gyott a föld alatti atomrob­bantásoknak. A mostani, öt évre szóló egyezmény a 150 kilotonna fölötti kísérlete­ket tiltja be a föld Blatt. A végcél, a katonai célzati nuk­leáris kísérletek teljes be­tiltása felé tehát egy újabb lépéssel előbbre jutottunk. A megállapodáshoz jegy­zőkönyvet is csatoltak, ame­lyet szintén Brezsnyev és Nixon írt alá. A közös állásfoglalás az emberi környezet hadicélú megváltoztatásának aktuá­lissá vált problémáiról le­szögezi, hogy a felek még eb­ben az évben tárgyalásokat kezdenek erről a kérdéscso­portról. Ezt a dokumentu­mot ugyancsak a legmaga­sabb szinten írták alá, épp­úgy, mint a közös közle­ményt. Az utóbbiban esik szó a támadó stratégiai fegy­verrendszerekről, amelyek­ről az 1972-ben kötött, öt évre szóló ideiglenes egyez­mény van érvényben. A köz­lemény szerint annak lejárta előtt, tehát 1977-ig új meg­állapodást kötnek ezeknek a fegyvereknek a korlátozásá­ról is. Abban már meg is egyeztek, hogy a megszülető egyezmény az 1985-ig tartó időszakot foglalná magában. Az erről szóló tárgyalásokat a lehető legrövidebb időn belül kell elkezdeni — hang­súlyozta a közös közlemény, majd leszögezi: a genfi SALT-tárgyalások (a straté­giai fegyverkorlátozásokról) a „csúcstalálkozó szellemé­ben" folytatódnak. Gromiko szovjet és Kissin­ger amerikai külügyminisz­ter két technikai jellegű jegyzőkönyvet ír alá, ame­lyek a stratégiai fegyver­rendszer korlátozásának részkérdéseivel foglalkoznak. A közös közlemény ter­mészetesen részlete­sen foglalkozik a leg­fontosabb nemzetközi prob­lémákkal is: az európai biz­tonsággal, Nyugat-Berlinnel és a közel-keleti helyzettel. Nem értékeltük most a csúcstalálkozó második nap­ján aláírt három ugyan­csak fontos egyezményt: az energetikai, az építészeti és műszívkutatási megállapo­dásokat. A lényeg, hogy ilyen jellegű kapcsolatok is nagymértékben olvasztják a hidegháború még megma­radt jegét az enyhülés to­vábbi kibontakozása érde­kében. Richárd Nixon amerikai elnök a jövő évre látogatás­ra hívta meg Leonyid Brezs­nyevet, az SZKP KB főtitká­rát, aki a meghívást elfo­gadta. Az 1972 májusában megkezdeti normalizálási fo­lyamat tehát a békét sze­rető és féltő emberek rokon­szenvével és támogatásával — zökkenőmentesen folyta­tódik tovább. A moszkvai csúcs visszhangja A L'Humanite „Intézkedé­sek egész sora a fegyverke­zési verseny megfékezésére" cím alatt méltatja Brezsnyev és Nixon szerdán véget ért konzultációinak sikerét. A Francia KP lapja kiemeli, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a csak­nem egyhetes tárgyalások betetőzéseként — elhatároz­ta: közösen, illetve egyide­jűleg egész sor lépést tesz a háború veszélyének felszá­molására, ezen belül a fegy­verkezési verseny csökken­tésére. Nagy-Britannia — jelen­tette be a kormány szóvivő­je — hatálybalépésétől ma­gára nézve kötelezőnek fogja tekinteni a föld alatti nuk­leáris kísérletek hatóerejé­nek 150 kilótonnás felső ha­táráról kötött szovjet—ame­rikai megállapodást. Mint emlékezetes, Anglia egyik kidolgozója volt az 1963-ban megkötött első atomcsend­egyezménynek. A szerdán véget ért har­madik szovjet—amerikai csúcstalálkozón elért ered­ményekről a londoni sajtó egyöntetűen az elismerés hangján szól, és különösen a fegyverkorlátozási rész­megállapodások jelentőségét emelj ki. „A szovjet—ameri­kai tárgyalások kimenetele azt mutatja, hogy ma széle­sebb távlatai vannak a bé­kés egymás mellett élésen és együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatok meg­javításának, mint bármikor korábban" — állapítja meg vezércikkében a Morning Star. A világsajtó a harmadik szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót elemezve elégedet­ten állapítja meg, hogy a két nagyhatalom továbbra is szorosan összehangolja a kö­zel-keleti békerendezés ér­dekében kifejtett erőfeszíté­seit. Nagy figyelmet keltett a közős közlemény idevágó fejezete, hiszen a közel-kele­ti helyzet továbbra is ag­gasztja a békeszerető köz­véleményt.

Next

/
Thumbnails
Contents