Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

KEDD, WW. JÜLITJS 30. 3 Jubileumi emlékülés Szegeden Az első nemzetiségi törvény évfordulója WÍ9. július 28-án, a Szegedre visszavonult magyar nemzetgyűlés határozatot hozott „o Magyarországon lakó nemzetiségiekre, és a görög szertartású vallásúakra nézve". Alig két héttel Világos előtt, az osztrák és orosz seregek előrenyomulása idején, hosszú előkészitő munka és tárgyalások után megalkották Magyarországon Európa első nemzetiségi törvényét. A nagy jelentőségű törvény megszületésének 125. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett Szegeden, a városháza dísztermében, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Történelmi Társulat tegnap, hétfőn délelőtt. Dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke köszöntötte az ünnepi ülés részt vevőit, a szegedi üzemek dolgozóinak küldötteit, párt-, állami és tömegszervezetek képviselőit Az elnökségben ott volt többek között dr. Németh Lajos, a mgyei, dr. Czvald Imre, a városi pártbizottság titkára, dr. Ember Győző, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Dr. Perjési László bevezető mondataiban hangsúlyozta: az országgyűlésnek 1849-ben otthont adó szegedi Zsótérházban aláírt határozat helyes irányt mutatott a nemzetiségi kérdés teljes, végleges megoldásához; mai, lenini nemzetiségi politikánk történelmi előzménye. Ezután megnyitotta az emlékülést, amelyen Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott előadást. A 49-es törvény jelentőségét, igazi értékét csak akkor határozhatjuk meg, ha nemcsak tartalmát, de születésének körülményeit, a kor viszonyait is ismerjük — hangoztatta. — Európában először született olyan törvény, amely nemcsak általános jeliegű megállapításokat tartalmazok, egy állam különböző népeinek egyenjogúságáról, hanem részletesen felsorolta a nemzeti kisebbséget megillető konkrét jogokat. A nem magyar nyelvű állampolgárok a községi tanácskozásokon, törvényhatósági gyűléseken, az esküdtszék és bíróság, minden hatóság előtt anyanyelvükön szólhatnak, ezt használhatják az anyakönyvezésben, az elemi oktatásban — mondta ki többek között a határozat. Magyarországon, ahol az összlakosság több mint fele nem magyar anyanyelvű állampolgár volt, nemcsak a régi előítéletek, a nemesi szemlélet, de a 48-as törvények alapján sem lehetett a polgári és nemzeti szabadságot kivívni. A szegedi határozat, amely a tömegeket legközvetlenebbül érintő területeken biztosította az anyanyelv használatának jogát, a polgárosodás további kibontakozásának és a nemzeti jogok kivívásának lehetőségeit teremtette meg. Alkotói a további együttműködés kiinduló pontjának tekintették. Bizonyítják ezt olyan előzmények, mint Kossuth és Balcescu, a román demokrata tárgyalásainak eredménye, a Békülési Tervezet, amelyet szintén Szegeden írtak alá7 1849. július 14-én, és bizonyítja a törvény szövegezése is, amely előírja a jogok további kiterjesztését. A hadiszerencse és a reakció támadásai megakadályozták a végrehajtást. Százhuszonöt év távlatából elismeréssel kell adóznunk az elődöknek törvényalkotó munkájukért. A szegedi határozat, fogyatékosságai ellenére, nemzetiségi politikánk történelmi előzménye. „Ma belső, szabad elhatározásból élünk együtt a magyarországi nemzetiségiekkel, akik hazájuknak tekintik az országot. Egyenrangú barátai vagyunk a határainkon kívül élő, bennünket tisztelő, más nyelveket beszélő népekkel" — mondotta befejezésül Sarlós István. Az emlékülésen ezután dr. Arató Endre akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára A nemzetiségi törvény, és helye az egykorú Európában címmel tartotta meg előadását. Ismertette a törvényt helytelenül értékelő nézeteket. A marxista értékelés alapja, hogy nem a mai, hanem a korabeli leghaladóbb elvekkel kell összevetni a szegedi határozat alapelveit. Dr. Arató Endre részletesen elemezte a korábbi megbékélési terveket és törvényjavaslatokat, majd bemutatta a korabeli európai államok nemzetiségi politikáját, így világítva meg a magyar törvény európai jelentőségét. Dr. Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára az országban ma élő nemzetiségek nevében szólalt fel az ünnepségen. Elmondta, o felszabadulás óta az évszázadok során megálmodott, igaz egyenlőséget élvezik az itt élő nemzetiségiek, az ország igazi hazájuk. Demokratikus szövetségeik a Hazafias Népfront keretében, de önállóan végzik fontos munkájukat: az alkotmányban meghatározott jogok alapján segítik a nemzetiségi dolgozók részvételét a szocializmus építésében, sokat tesznek az anyanyelv, a nemzeti kultúra ápolásáért, feladataik vannak a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésében. Befejezésül hangoztatta: a történelmi események elemzése, a tanulságok felsorakoztatása azt bizonyítja, hogy a népek nem élhetnek egymás nélkül, csak együtt, közösen munkálkodva. Az. emlékülés után dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese megkoszorúzta a Zsótér-ház falán levő emléktáblát, amely Kossuth és Balcescu 1849 júliusi megegyezésének emiékét hirdeti. OSSfl NŐTT S. E. Szezon végi vásár A kéthetes nyári szezon végi vásár első napján, hétfőn. Szegeden is sok vásárló kereste fel az üzleteket. Az igazi kánikula eddig nem örvendeztette meg a strandolni vágyókat, így nem véletlen, hogy a szokásosnál egy héttel korábban megrendezett kiárusítás egyik legkeresettebb cikke, a fürdőruha volt. A Komplett Ruházati Vállalat 24 üzlete összesen közel 10 millió forint értékű árut bocsát 30—40 százalékos engedménnyel a vásárlók rendelkezésére. Tegnap különösen nagy volt az érdeklődés a Pók divatáruboltban. a Sirály női divatáru- és az Elegancia férfidivatáru-szaküzletben, s a Marx téri Aranykalász boltot is sokan keresték fel. A kisgyermekes anyukák is örömmel fogadták a kiárusítást, sokan keresték fel a gyermekruházati szaküzleteket is. A Komplett Ruházati Vállalat boltjai közel másfél millió forint forgalommal zárták a tegnapi napot. A Centrum Áruház összesen 8 millió 500 ezer forint értékű áruval kínálja vevőit az elkövetkező két hétben, 30—40 százalékos árengedménnyel. A forgalom itt elérte az 1 millió 300 ezer forintot a szezon végi vásár első napján. A lakástextil vállalat százmilliós beruházása A Szegedi Ipari Vásárról A páros években Szegeden, a páratlanokban Pécsett rendeznek ipari vásárt. Korábban határozott így a Gazdasági Bizottság. Első hallásra arra is gondolhatna az ember, hogy az egyik város a dunántúli tájnak, a másik pedig az alföldinek válik bemutató vásárává. Persze egy kis lokálpatrióta szájízzel arra is hajlamosak vagyunk, hogy kétségbe vonjuk az „utánzók" jogát ipari vásárokra, kiállításokra. Valami természetesen van ebben az aspektusban is, mert bár kis ország vagyunk, de tizenkilenc megyére szerveződtünk közigazgatásilag majd ezer évvel ezelőtt. S ha „jár az egyiknek, jár a másiknak is" elv alapján sok kis ipari vásárt kell rendeznünk esztendőnként, vagy hézagosan. Kár volna azonban leragadnunk történelmi fejlődésünk útvesztőiben, mondjuk inkább írásunk elején nyíltan és őszintén, hogy a pécsi és a szegedi ipari vásár egyáltalán nem lokális árubemutató fórum, hanem annál sokkal tágabb. Mind a kettő régen kinőtte már lokális kereteit, azt, hogy csak a megye és környéke iparának és mezőgazdaságának nyújtson bemutatkozási lehetőséget. Ezek az ipari vásárok — elsősorban a szegedire érvényes a megállapítás — országos méretűek, s bizonyos értelemben nemzetközi jelleggel is rendelkeznek. A szegedi vásárnál illő a régi hagyományokra is hivatkozni, hiszen 1876-ban a Tiszaparti városban már rendeztek országos méretű termékbemutatót, hiteles okirat bizonyítja, mivel néhány kisiparosnak oklevelet is adtak. A századforduló előtt majd a két világháború között ugyancsak voltak Szegeden ipari kiállítások, s a felszabadulás után újból életre hívták az ipari vásárokat. Az idei volt a huszonnyolcadik. A 28. Szegedi Ipari Vásár július 19-től 28-ig tartott. Az utolsó napon is zsúfolt volt a vásár területe, már a kora délutáni órákban köszöntötték a 100 ezredik látogatót: Balogh István lakatost, a tápéi hajójavító munkását és családját. A szegedi vásáron sok kiállító árusította termékeit, forgalmuk meghaladta a 3 millió forintot, a nagykereskedelmi cégek és a termelő vállalatok közötti üzletkötés értéke 345 millió volt és több kooperációs és kereskedelmi megegyezés indult útjára, hogy később realizálódjék. A mostani, a 28. Szegedi Ipari Vásár formáját és tartalmát több tényező is befolyásolta. Az egyik talán az, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt a múlt évben szakosították, s 1974-ben már a tavaszi BNV csak a beruházási javaknak adott helyet, j a fogyasztási javak vásárát szeptemberben tartják a fővárosban. Éppen ebből a tényből kiindulva, sok hazai I válialat úgy vélekedett, hogy a nyáron is lehetőséget keres termékeinek bemutatái sára, a nagyobbak talán fő! próbának is kitapogatták a 1 szegedi fórumot. Jelentős vií szont azoknak a cégeknek, | zömmel az ipari szövetkeze: teknek a száma, akik nem juthatnak megfelelő publikálási lehetőséghez a főváros nemzetközi vásárán. Legalább ennyire meghaA textilipari rekonstrukciós program keretében jelentősen fejlődik a szombathelyi Lakástextil Vállalat. A negyedik ötéves terv elején — a fejlesztés első ütemében — 196 millió forintos beruházást valósított meg. Ebből az összegből elsősorban a bútorszövetgyártást növelte. A második lépcsőbén 116 millió forint beruházás történt. A most kezdődő harmadik szakaszban százmillió forintot költenek fejlesztésre. Az összeg felhasználásával a vállalat posztógyárában olyan fonodát szerelnek fel, amely évente több mint 700 tonna kártolt és ezer tonna úgynevezett félfésűs, igényes áruk előállításához szükséges . ka tartalmi és fonalat termel. (MTI) | egységesítéséről. tározó az a tény,hogy a szegedi ipari vásár képe, külleme jelentősen megváltozott a korábbi ^vekhez képest. Kialakult egy igazi vásárterület a Marx téren, amely a város központi helyén fekszik, ahol régi középületek is a rendelkezésre állnak — vasútforgalmi iskolák tornatermei, udvari részek, tantermek —, újabb pavilonok épültek, s eltűntek a korábbi légsátrak. A város vezetői helyesen döntöttek, amikor megragadták az alkalmat és a BNV városligeti területéről egyszerre két kiállítási csarnokot is megvásároltak. A volt olasz nemzeti pavilon 2500 négyzetméteres alapterületű, igazán impozáns épülete az idei Szegedi Ipari Vásár egyik, talán legnagyobb meglepetése volt. A csarnokot különben szeptember elsejétől a piaci árusok vehetik birtokukba, s végre hozzájut ,a város egy szép fedett piacterülethez is, mivel a korábban — nagy összeggel — felépített piaccsarnok, egyáltalában nem piaccsarnokká, hanem kiskereskedelmi üzlethálózattá alakult. Kitűnően használható a hajdani tanzániai kiállítók pavilonja is, valamint azok a csarnokok, amelyeket az idei bemutatóra úgy építettek fel, hogy helyén hagyják, és a későbbi évek során a vásár céljait szolgálják. A 28. Szegedi Ipari Vásár iránt egészen más volt az érdeklődés, mint a megelőző esztendőkben. Erre néhány számadatot: 250 hazai vállalat és mintegy 50 jugoszláviai cég mutatta be termékeit. Első ízben mondható el, hogy Szeged jugoszláviai testvérvárosán, Szabadkán kívül eljöttek a szegedi vásárra Jugoszlávia más tájairól is. Találkozhattunk zágrábi, ljubljanai, szarajevói, belgrádi újvidéki, eszéki, pristinai és novi-pazari kiállítókkal is, sőt a jugoszláv külkereskedelmi cégek közvetítésével bemutatkozott a vásáron az olasz S. Im. Ex. cég is korszerű és praktikus mezőgazdasági kisgépeivel, a Ferrari-patent traktorokkal. Centenáriumi vásárt tartunk Szegeden 1976-ban. Régi elképzelés és óhaj, hogy meg kellene hívni Szeged testvérvárosait erre a bemutatóra: szívesen köszöntenénk a vásáron a szovjet, a román, a lengyel, a bolgár, az NDK-beli, a csehszlovák, a finn és a francia nép képviselőit is. Talán az sem irreális elképzelés, hogy Szeged helyt adhatna egy új kezdeményezésnek rendezzenek itt bizonyos időszakonként egy speciális nemzetközi ipari vásár^ amely a testvérvárosok vásara lenne, a „barátok találkozója". Az idei Szegedi Ipari Vásár megnövekedett területe, szépen felsorakozó pavilonrendszere azt is lehetővé tette, hogy ne „összevisszaságban" találkozzunk a kiállítókkal, hanem bizonyos rendszert kapjanak a termékek. Az A pavilonban mutatkoztak be a kötött- és divatárucikkek, olyan vállalatokat köszönthettünk az első csarnokban, mint a vásárhelyi HÖDIKÖT, az első ízben megjelent Pécsi Kesztyűgyár, a szőrmeipar és néhány háziipari szövetkezet. A B pavilon egységesen mutatta be a hazai bútoripar törekvéseit, amelynek képén nagyon meglátszott a magyar könnyűipar, azon belül a bútorgyárak rekonstrukciós törekvése is. A Centenáriumi csarnokban a tartós fogyasztási cikkek sora várta a nagyközönséget, és a jugoszláv kiállítók is itt mutathatták be árucikkeiket. A vasútforgalmi főiskola új tornaterme kiválóan alkalmasnak mutatkozott ez évben is a porcelánáruk és a kozmetikai cikkek bemutatására, az udvari tornaterem pedig a konfekcióés textilipar legújabb eredményeinek felsorakoztatására. A 28. Szegedi Ipari Vásárról nagyon sokat lehetne írni. Annyit azonban érdemes még megjegyezni, hogy ez a vásár nem vidéki termékbemutató, hanem jegyzett, rangossá nőtt ióari vásár. A termelők és a kereskedelem, valamint a fogyasztók nyári seregszemléje, ahol a Kiváló Áruk Fóruma, a Fogyasztók Tanácsa is rendszeresen megjelenik, hogy véleményt kapjon és mondjon fejlődésünk érdekében. A vásár újjá született, új született; egy szegedi ipari vásár. Gazdagh István Somogyi Károlyné teIrítefe Centrum Áruházban Új teherautók A Győri Magyar Vagon- és speciálisan a mezőgazdaság Gépgyárban négy új teher- számára készül, egy pedig gépkocsi prototípusának elő- mind a mezőgazdaságban, készítésén dolgoznak a szak- mind pedig az építőiparban emberek. Közülük három jól hasznosítható lesz. A szakszervezeti Bianka egységesítése a szakmuikásbépzésben A Szakszervezetek Orszá- A határozat kimondja: a nál, üzemnél legyen szakgos Tanácsának elnökségé szakszervezetek egységesen szervezeti tag, amelynek hétfőn ülést tartott, amelyen törekedjenek arra, hogy már munkahelyén a gyakorlati határozatot hozott a szak- az elsőéves szakmunkásta- képzésben részt vesz, s igy munkástanulók körében és a nulók belépjenek a szak- a felnőtt dolgozókkal közös , . , , szervezetbe. Gondoskodni szakszervezeti csoporthoz szakmunkásképző iskolakban keU arrólj hogy osztályfőnö- tartozzon. A vállalati és végzett szakszervezeti mun- ki órákon, különböző előadá- üzemi szakszervezeti testüszervezeti sokon ós egyéb módon fel- leteknek most már tervszekészítsék a fiatalokat a szak- rűbben és rendszeresebben szervezeti tagságra. Az hlap- kell foglalkozniuk a náluk szabály és az érvényben le- dolgozó szakmunkástanulókvő más határozatok módosí- kai. tásával pedig lehetővé kell A SZOT elnöksége négy tenni, hogy a szakmunkásta- évvel ezelőtt intézkedett arnulók teljes jogú szakszerve- ról, hogy a munkahelyi testzeti tagok legyenek. Az egy- nevelés szervezését és iráségesítésnek megfelelően a nyitását a szakszervezeti határozat rendezi a szak- mozgalom lássa el, mostani munkástanulók szakszerve- ülésén pedig áttekintette az zeti hovatartozását. E szerint eddigi tapasztalatokat, és ia tanuló annál a vállalat- meghatározta a feladatokat