Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

7 VASÁRNAP, 1974. JÚLIUS ÜL. sát is igényli. A termelés, a termelékenység és a művelődés öszszefüggését a gazdasági vezetők mind nagyobb része megérti, felismerve azt is. hogy a műveltség növelésére fordított pénz a magasabb szintű munkában hatékonyan megtérül. E A falu műveltségi hátrányainak megszüntetése érdekében fontos feladat vár — a humán értelmiség mellett — az egészségügyi. agrár- és műszaki értelmiségre. A TIT és az MTESZ építsen jobban az agrár, és a műszaki értelmiség közművelődé, si munkájára. A TIT eredményesen dolgozik, munkájának továbbfejlesztésében fordítson nagyobb gondot falun a korszerű ismeretek terjesztésére: elsősorban a művelődési otthonokban folyó tevékenységét erősítse. A községi művelődési otthonok programjainak tervezésébe és megvalósításába be kell vonni a KISZ-t. Növelni kell falu honismereti és helytörténeti körök, szakkörök számát. A közművelődés szakemberei, a népfront és a KISz helyi szervezetei irányítsák és terjesszék az Olvasó Népért-mozgalom formáit. A szocialista nevelőmunka részévé kell tenni a megye népművészeti hagyományainak még színvonalasabb ápolását. A tanyai közművelődési hálózatot szakképzett vezetőkkel célszerű megerősíteni. Javítani kell a tanyai ismeretterjesztő munkát, növelni a külterületi vetítések számát és a műsorpolitikát a tanyai igényekhez alakítani. A közművelődésnek e területen egyik alapvető feladata legyen a ma még károsan ha' ciók, a konzervatív szemlélet felszámolása é3 a tanyai ifjúság nevelése. A közművelődés tevékenységét meghatározza, hogy a tanyaj lakosság szemlélete társadalmunk általános felfogásához igazodjon, világnézetében dominálóvá váljanak a szocialista társadalom eszméi. E A dolgozó osztályok művelődésének továbbfejlesztésében jelentős feladatai vannak az értelmi, ségnek és az értelmiségi utánpótlásnak. A megye és Szeged értelmiségi rétegének közművelődési tevékenysége érdekében a tudományos és oktató-nevelő munkával foglalkozó értelmiség hatékony bekapcsolódását fontos feladatnak kell tekintenie. Az egyik lényeges feladatunk az. hogy a közművelődés céljainak megvalósításába — a pedagógusokon kívül — növekvő mértékben bevonjuk a műszaki és az agrár értelmiséget is. Ez az egyik fontos személyi feltétele a korszerű közművelődés gyakorlatának. Az állami közművelődés, a TIT és az MTESZ különböző programjainak megvalósításában a természettudományos-műszaki értelmiség részvételét kell tovább erősíteni és szélesíteni. Az egyetemek kulturális tervei e koncepció részeként szervesen kapcsolódjanak a megye és Szeged közművelődési programjához. Vállaljanak konkrét feladatokat az értelmiségi utánpótlás közművelődési feladataira történő elméleti és gyakorlati felkészítésében. Az egyetemi, főiskolai ifjúság és a felsőfokú tanintézetek KISZ-szervezetei tekintsék fontos feladatuknak a közművelődési munka elsajátitását és gyakorlati végzését. Kezdeményezzék a munkás-paraszt fiatalom és a diákok kulturális, művészeti találkozásainak űj formáit, a rendszeres kapcsolat kialakítását. A közművelődést az értelmiségi hivatásra nevelés fontos elemévé kell tenni. Lehetővé kell tenni, hogy a felsőfokú intézetek hallgatói már első évtől részt vegyenek közművelődési gyakorlatokon. A művészeti nevelés fejlesztése érdekében a megyében működő művészeti szövetségek készítsék el közművelődési programjaikat. A programok megvalósításában arra kell törekedni, hogy a megyében élő művészek és alkotóműhelyek kapcsolata a dolgozó osztályokkal, az ifjúsággal szélesedjék. " A művészeti élet képviselői keressék azokat a lehetőségeket és módszereket, amelyek a művészeti értékeket a széles rétegek közkincsévé teszik. (Üzemi kiállítások. szervezett múzeumlátogatások, tárlatlátogatások stb.) A közművelődés tárgyi feltételeit megyénkben bővíteni kell. Ennek érdekében az V. és a VI. ötéves terv megyei kulturális beruházásai közül néhány fontos objektumot kiemelten kezelünk. Az új lakótelepek építésére vonatkozó előírásokat a megyei illetékes állami szervek vizsgálják felül és gondoskodjanak arról, hogy a művelődési intézmények kivitelezése az eddigieknél tervszerűbben történjék. A művelődési otthonokat, ifjúsági klubokat a közösségi nevelés fontos fórumaiként kell továbbfejleszteni. Az illetékes tanácsi szervek — a reális lehetőségek alapján — növeljék a közművelődési'objektumok évi beszerzési keretét. A vállalati-szövetkezeti kulturális alapokat a képződő jövedelemmel arányosan növelni kell. A közművelődés feltételeinek javítása megköveteli, hogy az üzemek, vállalatok támogassák a lakóhelyi intézmények létrehozását. A közművelődésben érdekelt szervek kezdeményezzék közös fenntartású művelődési objektumok kialakítását. 7. A megyei pártbizottság elismeri a közművelődésben dolgozók eddigi áldozatos munkáját. A jövőt Illetően felhívja a figyelmet arra, hogy a közművelődés Irányítóinak és munkásainak feltétlenül birtokolntok kell azokat az ideológiai és szakmai Ismereteket, vezetési készségeket, amelyekkel képesek a művelődőket közelebb vinni a szocialista életformához. gondolkodáshoz. A közművelődés irányítása magas szintű, aktív műveltséget és művelődéspolitikai ismereteket igényel. A közművelődési munkában a politikai, a szakmai és az emberi ismeretek együttesen érvényesüljenek. A káderpolitikai munka színvonalának emelése érdekében az SZMT és a KISZ vezetőképző iskoláinak tematikájában az 1974 —75-ös tanévtől kapjon helyet a közmflvelődéspolitika kérdéseinek oktatása. A művelődési intézményvezetők kiválasztását továbbra is pályázat útján, nagy gonddal keli megoldani. A megye tanárképző intézményeiben — a későbbiekben — közművelődési szak bevezetése indokolt. 8. A közművelődés gyakorlati irá_ nyitása és koordinációja állami feladat. A közművelődésben olyan felügyeleti rendszer kialakítása szükséges, amely biztosítja az egységes állami, szakmai irányítást és ellenőrzést a megyétől a községig. A tartalmi munka színvonalának emelése érdekében egységes szakfelügyeleti hálózatra, a községi tanácsoknál egységes intézményirányításra van szükség. A megyei irányítás javítására megyei közművelődési bizottságot kell létrehozni a megyei tanács művelődési elnökhelyettese vezetésével. A közművelődési bizottság munkájában vegyenek részt a közművelődésben érdekelt társadalmi szervek és intézmények képviselői. A közművelődési bizottság koordinatív feladatokat végezzen a párt. és a tanácsi testületek határozatainak végrehajtásában. A megye kommunista művészeit, tudósait hatékonyabban kell bevonni a közművelődés helyi kérdéseinek irányításába és szervezésébe. A társadalmi szervezetek közművelődési feladatai: a) A megyei pártbizottság felkéri á Hazafias Népfront aktíváit, vegyenek részt a lakóhelyen működő művelődési objektumok munkaprogramjainak megtervezésében és végrehajtásában. A népfront szervezze és irányítsa a honismereti és helytörténeti körök munkáját. Segítse az állampolgári ismeretek elsajétítáSun "ff"" réfzt ~ elsősorban ben A kőz^űvSrÍT^Z b) A munkásság általános, szakmai és politikai képzésében a szakszervezetek szerepe és felelőssége fokozódik. Ennek megfelelően: a szakszervezetek vegyenek részt az üzemek közművelődési feladatainak megtervezésében és konkrét végrehajtásában. Tevékenységük középpontjában a munkásművelődés, a munkásifjúság és a nők körében végzett politikai, szakmai, kulturális nevelőmunka álljon. A KISZ és az üzemi értelmiség bevonásával segítsék a szocialista brigádmozgklom tartalmas kulturális vállalásainak megvalósítását. Nyújtsanak nagyobb segítséget a közművelődési feltételek javításához, a folyamatos önművelés igényének felkeltéséhez és a lakóterületi közművelődési munka ellátásához. Vegyenek részt az. üzemi, vállalati kulturális alapok megtervezésében, és azok célszerű, koncentrált felhasználásának ellenőrzésében. Az SZMT elnöksége koordinálja a szakmai szakszervezetek közművelődési tevékenységét és irányítsa a szakszervezetek ifjúsági és kulturális bizottságainak munkáját. c) A KISZ megyei, városi, járási bizottsága} kezdeményezzék az ifjúság kulturális, szabad idős törekvéseinek jobb megvalósítását, olyan új művelődési formák bevezetését, amelyek az alapszervezeti élet színesítését, színvonalának emelését is szolgálják. (Ifjúmunkásnapok, a szakmunkástanulók vizsgamunkáinak kiállítása. szakmunkásavatás stb.) A párt- és a kormányhatározatok szellemében lássák el az Ifjúság kulturális érdekképviseletét. Vegyenek részt a művelődési objektumok programjainak tervezésében és szervezésében. Szélesítsék az ifjúsági klubmozgalmat. igényeljék a közművelődés hatékonyabb támogatását a klubprogramok színvonalas megvalósításához. Mozgósítsák a fiatalokat az amatőr művészeti mozgalomban való részvételre. Szervezzék — a társadalmi szervekkel együttműködve — az ifjúsági olvasómozgalmat, mindenek, előtt a munkásfiatalok körében. Mozgósítsák a fiatalokat a különböző művelődési, művészeti rendezvényekre. d) A termelőszövetkezetek közművelődési feladataikat a tanácsi intézmények segítségével valósítsák meg. A termelőszövetkezetek tekintsék fontos feladatuknak a termelőszövetkezeti parasztság szakmai. politikai és kulturális színvonalának emelését. A területi téesz-szövetségek segítsék a termelőszövetkezetek kulturális alapjainak megtervezését és célszerű felhasználását. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok párt-, gazdasági és KISZ-vezetése tekintse feladatának a közművelődés törekvéseinek támogatását, a termelőszövetkezeti parasztság hatékony bevonását a közművelődésbe. e) A MÉSZÖV és a KISZÖV támogassa a területükhöz tartozó kulturális akciókat. Kulturális és ifjúsági bizottságai koordinálják közművelődési terveiket az állami és társadalmi szervekkel. 10. A közművelődés pártirányításának feladatai: A közművelődés koordinációja a politikai gyakorlatban a párt különböző szerveinek feladata. Ennek érdekében: erősíteni kell a párt testületi, politikai irányító tevékenységének súlyát és szerepét. A termelő üzemekben, az intézményekben és az államigazgatásban dolgozó kommunisták politikai felelősségét fokozottabban kell megkövetelni, amelyet az illetékes pártszervek beszámoltatással, értékeléssel is segítsenek. A vezetők minősítésének egyik követelménye a munkások, a fiatalok és a nők szakmai, politikai ismereteinek fejlesztéséért végzett munka. A pártszervezetek tevékenységében fontos feladat a helyes közművelődési szemlélet kialakítása. amelynek lényege, hogy a köz. művelődés a pártszervezetek és a kommunisták a pártmunka szerves részének tekintsék. A közművelődés fejlesztése megköveteli a pártszervezetektől, hogy szálljanak szembe a művelődést lebecsülő nézetekkel és gyakorlattal. Megengedhetetlen. hogy egyes gazdasági vezetők a gazdálkodás, a termelés érdekeire hivatkozva elhanyagolják a dolgozók képzését. általános és szakmai műveltségének gyarapítását. Elfogadhatatlan az a amagatartás, amely nem hajlandó semmiféle erőfeszítésre a dolgozók művelődése érdekében. A kommunista vezetők mutassanak példát az önművelésben, ilyen módon is járuljanak hozzá a dolgozók művelődési igényeinek felkeltéséhez. A pártszervezetek közművelődési munkájának gyakorlati feladatai. — Erősítsék a közművelődési munka tekintélyét és megbecsülését. Orientálják a kommunisták és a dolgozók művelődését. — Támogassák a művelődés helyi feltételeinek megteremtését és javítását. — A társadalmi és tömegszervezetek bevonásával segítsék a vállalati, szövetkezeti kulturális alapok megteremtését, és ellenőrizzék célszerű, koncentrált felhasználását. — Tekintsék kiemelt feladatnak a dolgozók szakmai képzését és továbbképzését, műveltségük gyarapításét. — A gazdasági vezetőktől követeljék meg a dolgozók általános és szakmai képzésének hatékony támogatását. — Fordítsanak nagyobb figyelmet a párt művelődéspolitikájának megismertetésére, a gyakorlati megvalósításra. — Növeljék a pártoktatásban a kulturális kérdések tanfolyamainak számát, fejlesszék a kultúrpolitikai propagandát. Rendszeressé kell tenni a párttagság művelődéspolitikai tájékoztatását. A pártszervek és az alapszervezetek a helyi feladatoknak megfelelően — de legalább kétévenként — tekintsék át a közművelődéspolitika helyzetét és a gyakorlati tennivalókat foglalják munkatervbe.