Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. JÚLIUS C 5 Miniszteri rendelet: A háztáji zöldség­termelés támogatásáról A Magyar Közlöny 45. szá­mában megjelent a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló egyes intézkedések­ről. A rendelet a lakosság ellátása szempontjából igen fontos, növénytermesztési ágazatokban a hozamok ne­velését, a termelés korsze­rűsítését segíti és az eddi­ginél hatékonyabb gazdasági ösztönzést tesz lehetővé. Csaknem 800 ezer háztáji gazdaságot tartanak számon az országban, a gazdálkodók jó része zöldségtermeléssel is foglalkozik, mégpedig olyan sikeresen, hogy az évi termés 20—25 százalékát ál­lítják elő. A gazdaságokból kikerülő árura annál is in­kább szükség van, mert a zöldségtermesztést nem min­den növényfajtánál gépesí­tették — általában igen ma­gasak a költségek és gyak­ran a technikai felszerelés is hiányzik —, s emiatt a piaci ellátásnál időnként nélkü­lözhete('?n a háztájiból ki­kerülő áru. A rendelet egyebek kö­zött arról intézkedik, hogy közös munkaszervezetben végzett tevékenységnek kell tekinteni a tsz és a mező­gazdasági szakszövetkezet tagjának azt a munkáját, amelyet a háztáji gazda­ságban zöldségtermelésre fordít, ha a tag az általa elő­állított terméket a tsz útján értékesíti, vagy a felvásárló vállalatnak adja el és erre a tsz-szel előzetesen megál­lapodást, illetőleg a felvá­sárló vállalattal mezőgazda­sági termékértékesítési szer­ződést köt. (A rendelet mel­lékletében pontosan megha­tározták, hogy egy-egy má­zsa zöldség értékesítéséért hány munkanapot kell a tag javára írni.) Kimondja a rendelet, hogy ha a tag a terméket a fel­vásárló vállalat részére ér­tékesíti, akkor a vállalatnak az áru mennyiségét, faját és vételárát igazolnia kell, az igazoló iratok benyújtá­sa alapján írják a munka­napokat a tagok javára. A jóváírt munkanapokra külön munkadíj (részesedés) nem jár. A rendelet külön intéz­kedik egyebek között arról, hogy mi a teendő akkor, ha a termelésben a családtagok is részt vesznek. A rendelet kihirdetése napján hatályba lépett. A munkanapokat — az értéke­sítés megfelelő igazolása esetén — az 1974. év ja­nuár 1-től a rendelet ha­tályba lépéséig értékesített zöldség után is jóvá kell ír­ni, amennyiben a tag a ren­delet megjelenésétől számí­tott 30 napon belül mun­kamegállapodást, illetőleg termékértékesítési szerző­dést köt a háztáji zöldség­termés további értékesíté­sére. Feltárják a római kori települést Dr. Mócsy András régész­professzor irányításával a múlt esztendőben kezdték meg a mai Zalalövő terüle­tén a római kori Salla nevű település feltárását. Salla egyik állomása volt az Al­só- és Felső-Pannóniát Ö6z­szekötő híres Borostyán út­nak, amely még ma is a vi­dék egyik legfontosabb köz­úti közlekedési vonala. A régészprofesszor növendékei társaságában ismét megje­lent Zalalövőn; hozzáláttak az egy évvel ezelőtt abbaha­gyott kutatásokhoz. Védett? Ami késik, az nem mú­lik — szoktuk mondogat­ka, hogy újra festik, koljak a Magyar Tanács­köztársaság útján Isvő há­hangján lehet szólni az el­határozásról és a munkáról is. A színeket is szépen válogattak, öröm nézni azt a két épületet, a múzeum­A szegedi nyár kiállítási programja A Szegedi Ünnepi Hetek rendeznek tárlatot, az im­programjában az elmúlt már hagyományossá váló években szinte képzőművé- szegedi szabadtéri szoborki­szeti fesztivállá terebélye- állítás idei kiállító művésze sedett a különböző kiállító- Mészáros Dezső lesz, a tár­sok, tárlatok, bemutatók latot szintén július 14-én sora. Ez alatt az egy hónap nyitják meg a Közművelő­alatt átlagban tíz kiállításon dési Palota előtt levő Mó­találkozhatnak a szegediek ra-parkban. A Sajtóház jú­és a városba látogatók, a íiusi programjában Régi különböző képzőművészeti művek, új szerzemények produktumokkal. Ezeknek a címmel a szegedi festészet kiállításoknak legnagyobb múltját reprezentáló tárlat erénye, hogy különböző nyílik. Kátay Mihály festő­profilúak. Láthatjuk a rég- művész zománcképeinek ki­múlt mestereinek munkáit állítását a Képcsarnok Ká­éppúgy, mint a mai alkotók rász utcai bemutatótermében produkcióit, országos, kol- rendezik meg, Kokas Ignác lektív tárlat éppúgy szere- festőművész akvarellképei­pel a programban, mint bői pedig a November 7. egyéni bemutatkozás. He- Művelődési Központban szer­lyet kapnak a különféle veznek tárlatot, műfajok, a szobrászattól a Az idén jubilál a Szegedi festészeten át az iparművé- Nyári Tárlat. Tizenötödik szetig. alkalommal találkoznak az A Szegedi Ünnepi Hetek ország képzőművészei Szege­első képzőművészeti prog- den. A Horváth Mihály ut­ramja július 7-én, vasárnap cai képtárban július 21-én délben nyílik a Közművelő- megnyíló tárlat a Szegedi dési Palota kupolájában, Ünnepi Hetek egyik legran­Melocco Miklós szobrászmű- gosabb művészeti eseményé­vész rendez kiállítást gipsz- nek ígérkezik, szoraiból. Július 14-én két Tizedszer találkoznak az érdekes tárlat is nyílik. A ország fotósai az ünnepi Bartók Béla Művelődési program idején. A Fotóklu­Központban Bódi Irén ipar- bok X. Szegedi Szalonját művész kékfestő techniká- immár hagyományosan a val készített alkotásaiból Bartók Béla Művelődési Központban rendezik meg, összekapcsolva a fotóklubok országos tanácskozásával. A képcsarnokban augusztus el­ső hetétől iparművészeti be­mutatót láthatnak az érdek­lődők, színvonalas kisplaszti­kái alkotásokat, plaketteket és érmeket tárnak a látoga­tók elé. A Sajtóház augusz­tusi programjában a tava­lyihoz hasonlóan ismét nép­művészeti bemutatót szer­veznek. A Szeged környéki népélet újabb tárgyi emlé­keit mutatják be. lenne ezen elgondolkodni,' s még egy valamin: A gon­ni, s ennek ékes bizonyíté- dos szakembereket, vagy a (városatyákat" dicséri az az előrelátás is, hogy meg­hagyták eredetiben a Ta­zakai. Csak az elismerés nácskóztáisaság útján épült házakat, és arra is felhív­ják a jelen és jövő embe­reinek figyelmét, hogy az a házsor védett. A vízügyi igazgatóság épületén ott is Rémeket látunk Részlet a megyei népi el- lasztja hivatásának. Részint lenőrzési bizottság április az előnyösebb feltételek mi­25-i jelentéséből: „Orvoshi- att, a fogakat ülve is lehet ány mutatkozik az ideg-el- kezelni, a zárt helyen, in­me, röntgen, urológia, trau- tézetben végzett 6 órás mun­matológia, orthopédia, rheu- ka mellett jut idő a családra, matológia, kórbonctan, gyer- a betegekhez sem kell mesz­mekgyógyászat és fogászat sze eljárni. A képzés decent­szakmákban, egyesekben a ralizálásának első lépése­feladatot még helyettesítés- ként vezették be az oktatást sel sem tudják megfelelően, Szegeden, az orvosegyetem városon belül, megoldani. A 1965-től évente 20 fogorvost fogászati klinika 26 orvosá- ad, s amíg a fővárosiak a bői 20 folytat magánpraxist, kívánatosnál kevesebben Az állami egészségügyi szol- vállaltak vidéki állásokat, gálát, ezen területen, a fel- Szeged a falunak is „ter­adatát magánorvosi tevé- mel". ősztől új fogorvosokat kenység nélkül nem tudja küld Zalaapátinak, Pálmo­ellátni." nostorának, Pacsának, Sar­kadnak, Püspökladánynak, A fog pa- Endrődre, Szentesre, Szol­naszaival nokra, Kiszomborba, Mező­rendsze- hegyesre, Csemőre, sőt, Pécs­rint el- re is. késik a beteg. Tucatszám nyeli a fájdalomcsillapító­kat, s ha a tabletták csődöt mondanak, ott a várószoba, ahonnan még mindig van AZ ELSŐ LYUKAK Az or­vostudo­mány ele­get han­mal szemben, amelyek már a tábla: „Védett városkép. uj ruhájukban kelletik magukat. Ilyenkor, szép ruhában, tisztán mintha egészen mások lennének az épületek. De vajon mind ilyen szép és tiszta lesz? Aggályok is vannak. A víz­ügyi igazgatóság épülete úgy hozzá tartozik az el­ső bolyhoz — a hídtól a színházig —, mint hegedű­höz a vonó. Ügy hallottuk, 1880-as években épült, egységes tömeghatású, és kellemes építészeti ritmu­sú házsor, a kora eklekti­ka végéről való." Tény ez. Az épületek mindegyikén azonos díszí­tések, ablak- és ajtófor­mák lelhetők. De siessünk hozzátenni, hogy már nem mindegyiken. Ahol az Ifjú­sági ideggondozó intézet hogy a vízügyi szerveknek taláiható ott az épület bal_ pénzük is, hajlandosaguk szórnyán aiakították ki az is volna székhazuk csmo- ifjúsagi könyvtárat is, de sitasahoz, csak vallalkozot sainos a régi stüusú ab_ nem lelnek a munka el­végzéséhez. Talán meggon­dolhatnák a város vezetői, az ingatlankezelő szakem­berei, hogy besorolnák a sajnos a régi stüusú lakkiképzéseket megváltoz­tatták, és szabályszerű üz­leti kirakatokat vágtak he­lyükbe. Vajon miért? Nem .... is illenek a környezetbe, sortatarozasba a vízügyi elront;ják az együttes, szép igazgatóság épületét is. Így lehetne egységesen, s egyszerre rendbetenni az első, és városképileg is ösz­szefüggő házsort. Érdemes hatást. Kik, s miért enged­ték? Végül is védett, vagy nem védett az a házsor? G. L Presszó vagy vendéglő Mihályleleken? A tavaszi részközgyűlése­ken a fogyasztási szövetke­zet Mihályteleken lakó tag­jai sürgették egy korszerű vendéglátóipari üzlet létre­hozását. Az indoklás egysze­rű volt: Mihályteleken sem fiatalnak, sem idősebbnek nincsen szórakozási lehető­sége, sem presszó, sem ven déglő nem működik. Van adni a szövetkezetnek. Az ugyan két italbolt, de jobb ÁFÉSZ garanciát vállal ar­érzésű emberek mind a ket- ra, hogy a kölcsönkapott tőt jó messzire kívánnák in- összeget évenkénti 5 száza­kább. A részközgyűléseken lékos kamat mellett három a szövetkezet vezetői jogos- év alatt visszafizeti. A ter­nak találták a kérést, és ígé- vek szerint a zsombói ven­retet tettek rá, hogy még déglőhöz hasonló üzlet épül­ebben az évben elkezdik az ne, azzal a kikötéssel, hogy építést, ha a tagság anyagi külsőre még szebb, még mo­segítséget nyújt hozzá. dernebb legyen. visszaút. Pedig hány romlás- goztatja, a gyógyítás legha­nak indult fog sorsa pecsé- tásosabb módja a megelő­telődött meg, huzamosabb és zés, a betegségek időbeni, tartósabb következmények- korai fölismerése: a fogak­kel (tetemes anyagi kiadá- kai sincs másként. Az éven­sokkal), mert az egyszerűbb te visszatérő fogászati hó­kezelést elmulasztották. nap agitácíója hatástalan Jó tíz esztendeje közzétett marad, ha nem folyamatos hivatalos adatok szerint az orvosok, egészségügyiek 1764, most körülbelül 2200 fölvilágosító munkája. A fogorvos van az országban, gyerekeknél kezdődik, az el­Az ötvenes évek elején Bu- ső parányi lyukaknál, ahol dapesten, 1960-ban Szegeden még segít a tömés: a gye­vezették be az új típusú rekfogak karbantartásához képzést, melynek következ- elengedhetetlen a szülők, tében egyre több fiatal ke- nagyszülők segítsége, viszont rül a pályára. Tavaly Pécs tőlük vajmi keveset várhat vette föl az első fogászhall- az orvos, ha maguk is el­gatókat, ahonnan 1978-tól hanyagolják fogaikat. A na­várhatóak a diplomások, gyobb városok, községek ki­Speciálisan fogorvosi mun- vételével nincs szervezett is­kára készítik föl a mediku- kolaorvosi hálózat a vidé­sokat, a teendők valamennyi ken, a felnőtteket ellátó or­fázisát megtanulják, tömés- vosokra marad a prevenció tői a szabályozásig, húzás- egyetlen komoly lehetősége, tói a különböző szájsebésze- a gyermekfogak gondozása, ti műtétekig. A felvételi Az üzemek, iparvállalatok vizsgák tapasztalatai is meg- fogászati rendeléseire szánt erősítik: egyre több nő vá- félórák tartalmatlanok: eny­nyi idő arra elég, hogy az orvos kezet mosson, köpenyt váltson, esetleg receptet ír­jon. Kísérletképpen Szeged nyugati iparövezetében ösz­szevonták a percrövid szak­rendeléseket egész naposra, egyetlen üzembe — ide jár­hatnak a környék munká­sai. Bevált. Három megye klinikai el­látást igénylő betegei kerül­nek a szegedi íogklinikára. Természetesen nem egyszerű kezelésre, hanem balesetek következtében, rákosok vagy rákgyanúsak, gondozásuk egyre feszitőbb terheket ró az intézetre. A 15 ágy ki­használtsága 97 százalékos, ami két összehasonlító adat­tal azonnal érthetővé válik. 1971-ben 51 rákos, illetve rákgyanús beteg feküdt a kórtermekben, két esztendő­re rá már 2330! 1967-ben mindössze egyetlen komoly fogsebészeti (és 101 kisebb) műtétet végeztek — tavaly 154 nagy operációt. Vagyis a klinika helyzete sem rózsás Vasárnap, július 7-én tag­szervező és célrészjegy gyűj­tő napot tart a fogyasztási szövetkezet Mihályteleken. A számítások szerint másfél millió forintot kellene a tagoknak összeadniok, cél­részjegy jegyzésével kölcsön­— mégsem Itt szorít igazán a cipő. A fentebb idézeti statisztikából kiderül: Bor. sódban például egy fogor­vosra 34 ezer lakos jutott Zalában 108 ezer — azóta a fejlődés letagadhatatlan, a fogorvoshiány mégis válto­zatlan. Dr. Tóth Károly egyete­mi tanár­nak, a szegedi fogklinika igazgatójának véleménye szerint, még mindig nem ké­pezünk elég fogorvost: — Az Egészségügyi Világ­szervezet hivatalos adatai leírják: hazánkban 1970-ben egy fogorvosra 4700 lakos jutott, amikor Svédország­ban 1319, Norvégiában 1300, az USA-ban 1700, Bulgáriá­ban 2850, Lengyelországban 2900, Csehszlovákiában 3000, a Szovjetunióban 2900. Svéd­országban az általános orvo­sok 71 százaléka fogász, Ma­gyarországon csak 14 száza­léka. Erős a gyanúm, hogy a kapitalista országokban azért annyi a fogorvos, mert kifizetődő, szükséges. Ma­gánszámításaim szerint, az ország megfelelő ellátását hatezer fogász biztosítaná. Az élet fejlődése, a kulturá­lódás óhatatlanul feltá­masztja az egészségvédelmi igényeket is. A fogorvosi szakrendelé­sek pszichikai és egyéb fo­gyatékosságaiból is fakad, hogy elterjedt a magánpra­xis. A hivatalos szakrende­léseken — gyakran — az egyébként is rémeket látó beteg idegeit fölborzolja a várakozás, nem sokat teke­tóriáznak. kihúzzák a fogát, visszarendelik öt hétre rá, ha protézisre lesz szüksége, majd egy évig várhat. Ez­zel szemben a magánrende­lőben beosztják, időre érke­zik, figyelmes vele az orvos, tájékoztatja a várható keze­lésről, egyszóval: bizalmába fogadja. PÓTOL­HATATLANOK Az inté­zetekben dolgozó fogorvos magánrendelője olykor kere­settebb, mint a munkahelye — pedig a szocialista egész­ségügyi szolgáltatást éppen fordítva képzelnénk el. Szá­zakat, ezreket fizetünk a gyógyulásért, az igényesebb kezelésért, a korszerűbb el­látásért. Mégis úgy tűnik, a magánorvosi rendelők pótol­hatatlanok. Annak ellenére, hogy nem mindenütt győzik a drága gépeket. Az a pszi­chikai többlet, esztétikusabb környezet, jobb közérzet azonban, amivel messze von­zóbb lehet az érzékeny bete­gek számára — még anyagi kihatásukkal együtt is láto­gatottá teszi a praktizálók várószobáit. Nikolényi István

Next

/
Thumbnails
Contents