Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

PÉNTEK, 1974. JÚLIUS 26. 5 minszki SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 János vitéz. Bemutató előadás a Dóm téren, este 8 órakor. III. Művelödéselméletl Nyári Egyetem előadásai az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadótermében, délelőtt 9-től. 28. Szegedi Ipari Vásár a Marx téren, július 28-ig. XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Kátai Mihály tűzzománcműveiből kiállitás a Képcsarnok bemutató termében, augusztus 2-ig. Régi művek, új szerzemények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiállitás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. 2. Szegedi Nemzetközi Ökölvívó Verseny, délután 5 órától a Rókusi Tornacsarnokban. Selejtezők. Siflis József felvétele A szabadtéri játékok idei második bemutatója ma, pénteken este Kacsóh Pongrác népszerű daljátéka, a János vitéz. Az előadás a tavalyi nagy sikerű premier felújítása, szereplői, alkotói-tervezői is azonosak a tavalyiakkal. Képünkön: Turplnszky Béla (Kukorica Jancsi) és Házy Erzsébet (Iluska) kettőse. A Belorusz Akadémiai Nagy Színház műsorán szereplő híres klasszikus táncmüvek sorából kiemelkedik. Csajkovszkij: A hattyúk tava című balettje. A színház névjegye: a Szegedi Szabadtéri Játékokon is ezzel mutatkoznak be a magyar közönség előtt. A Belorusz Színház Aszof Meszerer betanításában tartja műsorát. Meszerer, a moszkvai Nagyszínház egykori híres táncosa ezt a balettet Budapesten kétszer is betanította. Moszkvában az ő osztályában a magyar táncművészet olyan kiválóságai tökéletesítették tudásukat, min Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Havas Ferenc és mások. A hattyúk tava különböző felújításai során — s ez érvényes a minszk'ek előadására is — mindig féltő gonddal őrzik a múlt századi kiváló mesterek, Máriusz Petipa és Lev Ivanov koreográfiáját. A magyar közönség A hattyúk tavában megismerheti a Belorusz Balett fiatal művészeit, a minszki balettintézet neveltjeit, akik a hetvenes évek elején léptek a köztársaság híres táncművészei, a Köztársaság Népművésze címmel kitüntetett KorA munkásművelődésről Közel háromszáz résztvevő a müvelődéselmáleli nyári egyetemen Az újszegedi biológiai központ előadótermében tartották meg tegnap délelőtt a Művelődéselméleti Nyári Egyetem megnyitó ünnepségét. A hétnapos tudományos előadássorozat hallgatóságát, az ünnepség vendégeit — köztük Hantos Mihályt, a megyei, Papp Gyulát, a városi tanács elnökhelyettesét — Maróti Andor egyetemi adjunktus, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte, majd dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára tartott bevezető előadást, és megnyitotta a III. Szegedi Művelődéselméleti Nyári Egyetemet. Ezután Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese „Szeged helye és szerepe az ország gazdasági és kulturális életében" című előadásában bemutatta a várost a résztvevőknek. Az idei, közművelődési kérdésekkel foglalkozó előadásokat kétszer többen — mintegy 260-an — hallgatják, mint a nyári egyetem első évében. A megnövekedett érdeklődést mutatja, hogy külföldről, Jugoszláviából és Olaszországból is érkeztek vendégek. A magyar részevevők az ország minden részében beszámolnak majd az itt hallottakról, és az idén is megjelenik az előadásokat tartalmazó kiadvány. A tegnapi megnyitó ünnepség után dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára, A kultúra, a művelődés a két rendszer között folyó ideológiai harcban címmel megtartotta a nyári egyetem első előadását. Ma a tudományos-technikai forradalom és a közművelődés kapcsolatáról dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az oktatás, és a közművelődés közötti öszszefiiggésehről pedig Tóthpál József aspiráns előadását hallgatják msg. Holnap az egyik közponíi témakörről, a munkásművelődésről szóló előadások következnek: dr. illés János, a Központi Statisztikai Hivatal társadalomstatisztikai főosztályának vezetője a munkások politikai, ideológiai műveltségéről, dr. Köpeczi Béla, az MTA főtitkára pedig A dolgozók társadalmi, gazdasági ösztönzése és a közművelődés címmel tart előadást. S. E. Szegediek a dómszínpadon szélgettem, s a kérdésemre, hogy az utóbbi időből mely szinházi előadások keltették fel az érdeklődést, nem kis meglepetésemre tagadóan rázta a fejét. Nem jár színházba. Akkor hova? — kíváncsiskodtam tovább. Kerek-perec kijelentette, a szabadtérire, ha — megy a János vitéz. De a szervezőiroda bővebb adalékokkal szolgálhat. miért érdemes műsoron tartani akár ilyen szériában is. Kell. A János vitéz köztudomásúan nem tartozik a rázósabb karmesteri feladatok közé. a főpróba első szünetében Szalatsy István mégis törülközővel itatja homlokáról az izzadságcseppeket. Mikrofonok ide vagy oda, a tér öblös akusztikájában, ahol hangfogó csak a csillagos ég. nincs könnyű dolga a karmesternek. Szalatsy István a Játékok fölújítása óta műsorra tűzött öt premierből negyedszer dirigálja Kacsóh daljátékát: — Mi újat mondhatnék? Ha utcán, presszóban ismerősökkel találkozom, engem is faggatnak, nem sok a szabadtérin ennyiszer János vitézt játszani? Válaszom egy példa. Az elmúlt napiokban szegedi egyetemistával beAz elmúlt évben arról beszélgettünk Gyimesi Kálmánnal, a János vitéz premierje előtt, hogy a régi előadások öreg. totyakos, pipás Bagó bácsija helyett fiatalosabb, szimpatikusabb figurát szeretne megformálni. Olyat, aki vetélytársa tud lenni Kukorica Jancsinak. — Azóta eltelt egy év, ennyivel most még fiatalabb lesz az idei Bagó — mondja nevetve. A szegedi operatársulat jövő évi programjáról beszélgetve felelevenedik egy régi emlék. Mozart Don Jüanját énekelte akkor ls Gyimesi Kálmán, s a híres pezsgőáriáról bizonnyal mindenki tudja, hogy rendkívüli művészi és technikai feladatok elé állítja az énekeseket; szinte egy levegővétellel kell pergetni. — Azon a bizonyos előadáson az ária után megköszöntem a tapsokat, összecsukódott mögöttem a függöny, zúgott a taps, én meg hajlongtam, hajlongtam, mig egyszer a karmester koppantott, rámnézett, s már kezdődött is a ráadás, indult a pezsgöária. Az első két mondat után elfelejtettem a szöveget. Mögöttem a függöny, súgó sehol, a karmester átszellemülten dirigál. Mit volt mit tennem, össze-vissza hadartam, érthetetlen félszavakat. Másnap megállít az utcán egy férfi: Művész úr. gratulálok a tegnapi előadáshoz, és nagyon köszönöm, hogy a ráadást eredeti nyelven, olaszul énekelted zenkova, Davidenko, Malisé va és Davidov helyére. A minszki balettrajongók kedvence: Ljudmila Brzsozovszkaja és Jurij Trojan. Brzsozovszkaja, a balettiskola elvégzése után először a karban táncolt, majd igen hamar szólista lett. A hatytyúk tava 500. minszki előadásán táncolta először Odette-Odilia szerepét, és egycsapásra meghódította a közönséget. Állandó partnerével, Jurij Trojánnal nagy sikerrel lép fel más balettek, így a Rómeó és Júlia, a Trisztán és Izolda főszerepeiben. A két fiatal három éve megkapta a köztársaság érdemes művésze címet. A hattyúk tavában minden bizonnyal fellép egy másik fiatal balerina is: Nyina Pavlova. A gonosz varázslót Leonyid Csehovszkij kelti életre. Ez a kiváló színészi képességekkel megáldott karaktertáncos elsősorban hősi, vagy romantikus szerepekben van igazán otthon. A hattyúk tava udvari bolondjának virtuóz szerepét Viktor Szarkiszjan táncolja. Kiváló képességű fiatal, aki a fantasztikusan nehéz ugrássorozatban — úgy tűnik — legyőzi a nehézségi erőt is. Az I. Moszkvai Nemzetközi Balettversenyen a Poloveci táncok egyik szólójában éppen ragyogó ugrásaival szerezte meg az első helyet A minszki balettnek azonban nemcsak táncosai fiatalok. Ebben a társulatban dolgozik a Szovjetunió legfiatalabb vezető koreográfusa, a 27 éves Valentyin Jelizarjev, aki ugyancsak Magyarországra utazik a társulattal. Budapesten bemutatják majd első, saját koreográfiáját is, a Bizet-Scsedrin zenéjére készült Carmen-szvitet. A torreádor — Viktor Szarkiszjan, Jósé — Jurij Trojan. Carment felváltva táncolják Ljudmila Brszozovszkaja. Nyina Pavlova és a még egészen fiatal Ljudmila Szinyelnyikova, a várnai nemzetközi balettverseny díjnyertese. A magyarországi vendégjáték során a Belorusz Balett állandóan bővülő gazdag repertoárjának csak kis részéről adhat képet. A társulat legközelebbi tervei között szerepel — a klasszikus balettek közül — Csajkovszkij Diótörőjének felújítása, továbbá A. Petrov leningrádi zeneszerző A világ teremtése és J. Glebov belorusz szerző Till Ulenspiegel című balettje. Régi és új: ez a műsorpolitika teljes egészében megfelel a minszki színház hagyományainak. A belorusz hivatásos balett, az operaházzal együtt most ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Az emlékek között nagy szeretettel őrzik azt a megfakult, régi fényképet, amely a hőskorról tanúskodik: falusi utcán lassan halad egy szekér, rajta az egész balettegyüttes... A forradalom utáni első években a íiatal táncosok a prózai társulathoz tartoztak. Járták a falvakat, gyűjtötték a népi táncokat, tanulmányozták a belorusz folklórt. Amikor pedig megnyílt az Operaház, nagy munka kezdődött a nemzetközi repertoár megteremtése érdekében. A belorusz balett mindjárt kezdetben kialakította sajátos arculatát: ebben a szovjet és orosz klasszikus koreográfia, valamint a belorusz nemzeti táncelemek szervesen ötvöződnek. A harmincas-negyvenes években a kor legkiválóbb szovjet koreográfusai dolgoztak a minszki színháznál — Lopuhov, Golejzovszkij, Vajnonen, Jermolajev, akik magukkal hozták a moszkvai és a leningrádi balettiskolák minden erényét. Nevüket Belorussziában ugyanolyan tisztelettel emlegetik, mint a belorusz balett első csillagaiét — Drecsinét, Nyikolajeváét, Vasziljeváét, és Rjazsenováét. Valamennyien nagy sikerrel léptek fel klasszikus és nemzeti alkotásokban egyaránt. Az első belorusz nemzeti balett bemutatására 1939-ben került sor. A Szolovej: Pacsirta című táncjátéka M. Krosnes zenéjére készült a neves belorusz író, Zmitrak Bjagyuli azonos című kisregénye alapján. A történet egy parasztfiú tragikus szerelméről szól. A koreográfia és a betanítás a kiváló táncpedagógus, Alekszej Jermolajev nevéhez fűződött. Az utóbbi tíz évben a Belorusz Balett fejlődése összefonódott Otar Dadiskiliani nevével: — Régi dédelgetett álmomat viszem legközelebb színpadra — mondta Dadiskiliani —, Koster Till Ulenspiegel című művét, a belorusz J. Glebov zenéjével. Nem hiányzik majd belőle a szerelem motívuma, de a fó hangsúly a forradalomé, a népé. (A Fáklya legutóbbi számából.) D. Mihajlov, Művészek alakitásáról, egyéniségéről szólva nemegyszer elhangzik: villamossággal töltődik körülötte a levegő. Elmondták már ezt Király Leventéről is, akivel mostanában tréfát űz az elektromos villamosság. Tavaly nyáron Pathelin mestert játszotta a gyulai, várszínházban. A premier napján. színpadra lépésével egyidőben, rövidzárlat keletkezett. Még kellemetlenebb volt, ami nemrég a fertőrákosi barlangszínházban történt. A Képzelt riport elő, adásán leégett a transzformátor. Itt még a csillagok fényére sem számíthattak! — Mégis reménykedem, francia királyként a pompa mellett talán fényben is részem lesz! Részlet a Hattyúk tavából Ma: János vitéz Szegedre tart a balett