Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

SZERDA, 1974. JÜLIUS 24. A gyógyító szénsavhó A Mihályi színsavhó rég- zódtak. A folyamat még min- legvíz-fürdő, a szénsavfürdő éta ismert, használatos hű- dtg tart.) viszont gyógyítja őket. főanyag. Az már sokkal ke- Mihályi akkori körorvosa, Hosszú évekig a volt kör­vesbe köztudott, hogy nem- dr Schwartz Pái kezdettől orvosi lakás két helyiségé­csak hűtésre gyógyításra fogva nagy figyelmet szen- ben működött a szénsavfür­U alkalmas. Ez azért is je- telt a szénsavhónak, amely dő. Kádakban, forró vízben lentős, mert nemcsak hutes- ingyen és korlátlan mennyi- párologtatták el a szénsav­re — gyógyításra is alkal- ségben rendelkezésre állt. hót; s hogy a szénsav ne mas. Ez azért is jelentős, Először bőrbetegségeket gyó- illanjon el gyorsan, pléd­mert ebből a medicinából gyított vele, 1948 óta pedig del borították be a kádat, szinte kifogyhatatlanok a rendszeresen és eredménye- Csak a beteg feje látszott ki készletek. 6en kezeli szénsavgázos für- a gőzfelhőből. Ilyen mostoha A második világháború dővel reumás és vérkeringé- körülmények között is az or­elótt Mihályi közelében, a zava,okban szenvedő be- szág minden részéből zarán­Kis-Róba jobb partjón olaj f avarokban szenveö° De dokoltak betegek Mihólyi­és földgáz után kutattak, tegeket. .. Olaj helyett 1603 méter mély- Vizes szénsavfürdő magas oa evente mintegy is ezer ségból széndioxid tört fel, hőfokon nem adható a be- fürdőt vettek a betegek. 75 atmoszféra nyomóssal, tegnek, mert elillan a szén- A kapuvári kórházban Méghozzá olyan bőségben, sav. Legfeljebb 32—33 fok most külön osztályt rendez­hogy ehhez hasonló gazdag hőmérsékletű lehet a fürdő- tek be a szénsavhóval való lelőhely csak az USA-ban és víz. Ez a hőmérséklet azon- gyógyítás céljóra. Különle­Mexikóban található. (A ban huzamosabb időn át ges kádakat vásároltak. A geológusok szerint körűibe- alacsony, különösen a nök hófehér szénsavhót, amely­lül 60 millió évvel ezelőtt a részére. Ezzel szemben a nek felületi hőmérséklete Keleti Alpok valamelyik szénsavgázfürdőnél a hőmér- mínusz 70 fok, speciális edé­kristályos szerkezetű nyúl- séklet 35 fok fölé is emelhe- nyekben szállítják naponta a vónya megcsúszott és rá- tő. így több szénsav tud fel- 9 kilométerre fekvő Mihólyl­tolódott a Kisalföld karbo- szívódni a bőrön át, s ezt a ból a kapuvári kórházba. A nótos, szénsavas rétegeire, gázfürdőt a szívbetegek és a mór említett betegségeken Ekkor kezdődött meg a magas vérnyomósban szen- kívül törés utáni utókeze­szénsavképződés. Később, kö- védők is jól tűrik. Ez nagyon lésekre, különböző nőgyó­rülbelül 15 millió évvel ez- fontos a reumás betegeknél, gyászati betegségek ered­előtt a Pannon-tenger hor-s Ha gyenge a szivük, és reu- ményes gyógyítósára is kitű­dalékai elzárták a laza réte- más a derekuk, nem tesz jót nően alkalmas a természet­geket, és a gázok felhalmo- nekik a hagyományos me- nek ez a ritka kincse. Honismerők Kinek jár felemelt összegű családi pótlék? M. J.-né szegedi olva- gyermek utón a havi 150 fo- jár. Továbbra is havi 270 sónknak két gyermeke van, rint helyett 250 forint jár. forint családi pótlék jár egy az egyik beteg. Eddig havi Az egyedülálló dolgozók, gyermek után az egyedülál­640 forint családi pótlékot a vak házaspárok részére két 16 mezőgazdasági termelő­kapott. Olvasta, hogy július gyermek után járó családi szövetkezeti tagnak, továb­1-tól a két gyermek után já- pótlék összege nem váltó- bá annak a vak termelőszö­ró családi pótlékot gyerme- zott. Ugyancsak nem váltó- vetkezeti tagnak, akinek a kénként havi 100—100 fo- zott a két gyermek utánjá- házastársa is vak, vagy ha rinttal felemelik. A legutób- ró családi pótlék összege, ha gyermeke beteg, bi fizetésekor azonban azt azon a cimen jár, hogy mind- Olvasónk esetében a vál­tapasztalta. hogy továbbra két gyermok, vagy csak az lalata rendelkezésnek még­is a 640 forint családi pót- egyik'beteg (testi vagy szel- felelően járt el, mert gyer­lékot fizették ki részére. lemi fogyatékos). Tehát ilyen mekenként járó 100 forint Amikor reklamált, közöl- esetben a munkaviszonyban csak olyan két gyermek után lék, hogy ez a rendelkezés ólló dolgozók részére to- jár, aki után június 1. előtt rá nem vonatkozik, mert cd- vabbra is havi 640 forint, a havi 400 forint, illetve 300 dig is magasabb összegű csa- mezőgazdasági termelőszo- forint családi pótlékot fo­ládi pótlékot kapott, mivel vetkezeti tagok részére pe- lyóeítottak. dig 540 forint családi pótlék Dr. V. M. egyik gyermeke beteg. Ké­ri: közöljük, hogy kikre vo­natkozik a gyermekenként járó 100 forintos emelésről szóló rendelkezés. A rendelkezés, amely után érdeklődik, a 31/1973. (XII. 23.) M. T. számú rendelet, és 1974. június 1-én lépett hatályba. E rendelkezés el­sősorban a kétgyermekes családok részére járó csa­ládi pótlék összegének fel­emeléséről és ezzel össze­függésben az egygyermekes családoknak járó póliék ki­egészítéséről intézkedik. E szerint a két gyermek után járó családi pótlék összege a munkaviszonyban álló dolgozóknál havi 400 forintról 600 forintra, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagoknál pedig havi 300 forintról 500 forintra emel­kedett. A kétgyermekes dolgo­zók családi pótlékának fel­emelésével együit kiegészí­tették az egygyermekesek ckaládi pótlékát is azért, hogy az elérje a két gyermek után járó családi pótlék egy gyermekre eső arányos ré­szét. Ennek megfelelően a munkaviszonyban álló dol­gozók közül azok, akik egy gyermek után jogosultak csa­ládi pótlékra, vagyis az egyedülállók, a vak házas­párok, a testi és szellemi fo­gyatékos gyermek szülői, valamint azok, akik több gyermek után kapnak csa­ládi pótlékot, de a gyerme­kek száma lecsökkent egyre, havi 300 forint családi pót­lékra jogosultak A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagoknak, akik azon a címen jogosultak csa­ládi pótlékra, mert két vagy több gyermek után már kap­tak családi pótlékot és a gyermekek száma egyre a megmaradt egy. A nyíregyházi Bessenyei amely 1824-ben a jobbágyi személyiség formálásának, a György Tanárképző Főisko- terhektől megváltotta ma- közéletiségre való nevelés­ién rendezték meg az Orszá- gát. A parasztközösség maga nek számottevő eszköze, gos Honismereti Akadémia kormányozta önmagát, a amellyel még élni lehet. A tanácskozásait. A honisme- rendi társadalomban először, szakkörök munkája is terí­rők megbeszélésére az or- tovább folytatva harcát a tékre került. Mátészalkán a szág különböző részeiből megyei nemességgel. mezőgazdasági szakközépis­mintegy hetven népművelő, A konferencia résztvevőit kola honismereti és mező­pedagógus, muzeológus, le- Mátészalkán fogadták ahol gazdaságtörténeti szakkörei­véltáros. könyvtáros és diák Lánczt János tanácselnök is. nek foglalkozásait hallgat­gyűlt össze. A megbeszélé- mertette a városi rangot ka- ták meg a résztvevők, és sek eredményeképpen fel- p0t(. helység rohamos fejlő- élénk vitában értékelték a színre került, hogy a hon- dését. A számos előadás kö- diákok munkáját. A tanulsá. ismereti mozgalom a köz- ^tt maradandó emléket ha- g°kat az Intézet igazgatója, oktatás, a közművelődés, a gyott Molnár József nyugal- Ligeti Béla. magvas tanul­tudományos és művészeti mazott tanár beszámolója mányban vonta le. Megvitat­élet, a termelés, az alkotó Haynaunak a nép között *ák a könyvtárak és a szak­munka minden területén fo- fennmaradt emlékéről. Az körök kapcsolatát. A kuruc, lyó tudatos, kollektív tömeg. arad, 13 és a nemzeti hősök mozgalom hagyományainak politikai tevékenység, amely hóhéra szatmári birtokot ápolására és az 1975-ös év­ugyan erősen kapcsolódik a szerzett. emléke kitörölhetet. fordulóra való előkészületek éCniltn hi?5°w«7 lenül megmaradt nemzedé- megbeszélésére Vaján került Ssrik fnSuC! keken keresz«»- A kutf sor, Vay Adumnak. Rákóczi ret elmélyítésére, az alkotó összegyűjtötte a szóbeli ha- Ferenc egyik leghűségesebb hazafiság, a proletár nemzet- gyatékokat és azokat levél- hívének várkastélyában ahol köziség fejlesztésére. tóri kutatásokkal vetette ősz- a mozgalom tárgyi és írásos Juhász Róbert, a népfront sze. Töltési Imre, az Orszá- emlékeit őrzik Ferenczy Im_ országos tanácsónak osztály- Hnni„„„..„,. Bjzottsáe , , , . vezetője a párt közművelő- g°? Honismereti Bizottság re) a szegedi tudomanyegye. dési határozatához kapcso- titkara a felszabadulas 30. tem tanszékvezető docense a lódva elemezte a honismere- évfordulójával kapcsolatos hagyományok gyűjtésére és ti mozgalom lehetőségeit és honismereti feladatokat és tudatformáló szerepére mu­feladatait, kiemelve az olva. az terveit is- tátott rá sómozgalom es a helytorte- mertette. Ugyancsak ő érte- a "' . . . nett munka jelentőseget, kezett a krónikaírásról. Eh- Az egyhetes kurzus el°" amelyek a korszerű művelő- hez kapcsolódott e beszámo- adásai és a viták hozzájá­rnék hovatovább "elku" 16 szerzőjének előadása a szo- rultak a honismereti moz­tózhetetlen eszközei. Nemes cialista brig4dok naplóinak galom irányítóinak tovább Péter, a Magyar Üttorok forrásértékéről és a Szegedi galom lranyitoinak tovabb­Szövetségének.titkára az; út- Nyomda brigádnaplóinak ta- kepzesehez' törők országjáró munkájáról nulságairói. A brigódok köz- OLTVAI FERENC „ ' Xf, H . 3 - művelődési tevékenysége a levéltár-igazgató rális Minisztérium muzeumi " főosztályának képviseletében a honismeret és a múzeu­mok kapcsolatáról. Nóvák József, a Népművelési Inté­zet munkatársa pedig a hon­ismereti tevékenység és a művészeti mozgalmak össze­függéseiről. Két helytörténeti tanulmányt is meghallgattak a résztvevők: Cservenyik László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője Nyíregy­háza örökváltsági szerződé­séről. Balogh István levél­tár-igazgató pedig az örök­váltság és a jobbágyfelsza­badítás viszonyáról érteke­zett. bemutatva az erre vo­natkozó iratokat, térképeket. A jobbágyfelszabadítás előtt Nyíregyháza volt az első, »Tropex-74« A „Tropikus kísérlet—74" megvalósított nemzetközi elnevezésű program kere- együttműködés történetének tében ez év nyarára terve- eddigi legjelentősebb prog­zett nemzetközi expedíció ramja. Tizenhárom nemzet utolsó részleteit Leningrád- zászlóit tűzik ki az „időjá­ban vitatták meg a Szovjet- ráskutató-hajókra", ame­unió, az NDK, Brazília, Ka- lyek az Atlanti-óceán egyen­nadft. az Egyesült Államok, .lítői vizein gyűjtenek majd Franciaország és az NSZK adatokat az óceán vizében és képvTseíői05 kÖzpontjaÍnak a légkörben végbemenő idő­A „Tropex—74" a meteo- járás-alakító folyamatokről. rológiai kutatások területén (APN) Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események C>y Színek az újjászületett város életéről, az 1884-es Szeg*di Naplóban. Szegcdi népdalok. Ujabb zenemütermék jelent meg Szegeden. Hat szegedi eredeti magyar nép­dalát adta ki Dankó István helybeli fiatal nép­zenész, ki etéren szép szorgalmat fejt ki. A nép­dalok a következők: „A toronyban megszólalt a gyászos szavú hírharang" (Dankó Istvántól); „Meggyújtották a világot tiszarévi csárdában" (Dankótól); „Megy a juhász szamáron" (Petőfi­h. főkapitánya így teszi közzé: „Greff Ignácz új­gradiskai születésű, eszéki illetőségű, 25 éves ró­mai kath. nőtlen vasmunkás anarchikus üzelmei folytán, mint a közbiztonságra veszélyes egyén Magyarország területéről mindenkorra kiutasit­tatott s evégből az ország határára szállítta­tott." A király ágyneműje. A szegedi ipar életreva­lóságát dicséri, hogy itteni iparosok rendezik be egészen az aradi királyi lakást. Seifmann Mór bútorraktárából már elszállította az összes kirá­lyi bútor-készletet s ezenkívül itt készült a ki­rályi ágy berendezése is. Kiss Arnold és társa kereskedéséből kerültek ki az ágyhuzatok,. Do­mán Mihály üzlete készítette el a király paplan­ját. A királyi ágyneműk holnap, vasárnap meg lesznek tekinthetők Kiss Á. vószonkereskedésé­nek kirakatában. Az ágyhuzatok valódi rumbur­gi vászonból készültek hímzéssel és czérna-csip­kével. A paplan valóságos remek munka, bordó­atlaszból, csipkével. A napszámosok adómentességéről szóló tör­vény 1883. elején vette kezdetét. Városunk is föl­szólíttatott a kir. adófelügyelőség részéről, hogy a Szegeden lakó és tartózkodó napszámosok íras­sanak össze. A névlajstrom szerint Szeged város területén 2963 napszámos lakik, kik kizárólag napszámból élnek s így adómentességben része­sülnek. Árvíz és a szegedi kubikosok. Szomorú távirat tői); „Harangoznak újfaluban, temetnek" (Pósa Jött tegnap a városhoz Jankovich Miklós kor­Lajostól); „Szomorú a magyar nóta" (Harmath * u'"*"~ ^ > ­Lujzától) és „Három piros rózsa" (Dankó Ist­vántól). A zenemű ára 1 frt 20 kr. A szegedi anarchista sorsa. Részletesen elbe­széltük, hogy jutott egy Greff Ignácz nevű anar­chista, ki Szegeden az alföldi vasútnál mint vas­munkás volt alkalmazva, rendőrségünk kezére. Az iratok, melyeket a rendőrség Greff fészkén talált, igazolták a gyanút, hogy a gradiskai származású munkás veszedelmes anarchista, ki a külföldi szocziálistákkal összeköttetésben van. Többek közt volt az iratok között egy igen ér­dekes, hírlapba szánt kézirat, melyben Greff Ignácz erős szavakkal kikel a szegedi munkás­osztály ellen, hogy nem átallott a király fogadta­tásán résztvenni. A főkapitány, mint jeleztük, azonnal jelentést tett a belügyminisztériumhoz az esetről, minek az lett a vége, hogy Greff Ignáczot negyed napra Budapestre kísérték. A vizsgálat ott még súlyosabb terhelő körülmé­nyeket deríthetett ki az anarchista ellen, mert mint rendőrségünket most Budapestről értesítik, mánybiztostól. Azt jelzi a távirat, hogy a Temes folyó mentén gátszakadás történt, s miután nagy munkaerőre van szükség, szegedi kubikosokat kér a kormánybiztos. A főkapitány azonnal in­tézkedett mintegy 100 kubikos felfogadása iránt. Ma délelőtt dobszóval toborozták a városban a kubikosokat, kik az éjjeli vonattal szállíttatnak rendeltetési helyükre. Elveszett építő-vállalkozó. Jaugwitz sziléziai község elöljárósága tudatta rendőrségünkkel, hogy egy Kolse Vilmos nevű ottani illetőségű építő-vállalkozó 1879-ben, az árvíz után mind- getve. tészek és vállalkozók már rég itt hagyták a vá­rost. Július 1-én. A lóvasút megnyitása. Évek hosszú sorára visszamenő előzményei vannak a lóvasút meg­nyitásának Szegeden. A tervezések és alkudozá­sok szakadatlan lánczolata fűződik ehhez a vál­lalathoz közel egy évtized óta. 1 Holnap a lóvasút rendes vonatai robognak már végig a városon és ezt a napot örömmel jegyez­zük be a rekor.strukczió jobb dátumai közé, mert egyfelől jelentős forgalmi érdekek biztosítását, másfelől Szeged nagyvárosias színvonalának emelését látjuk benne. E kettős szempontból városunk lakossága is szívesen üdvözli a lóvasúti vállalatot, mely két­ségkívül virágozni fog nálunk. A 174-ik dráma. Egy szegény < szőke asszony három gyerekkel jelent meg a kapitány előtt, — alamizsnáért. Kérte a kapitányt, hogy a város részéről adjanak neki valamit, mert különben négy kis gyermekével éhen hal. Jobboldalán szepeg az egyik kis Wilhelm s otthon (egy szín­ben, a rókusi Pulz-utczában) a negyedik, a leg­kisebb. Ez a rekonstrukció 174-ik drámája. Krelka János Morvaország Kremsier városából jött ide vállalkozni, szerencsét próbálni. A csa­lád itt a 4 esztendő alatt öt tagra szaporodott. A munka megfogyott s a szegény szőke morva asszony csaknem tiszta magyarsággal panaszolja: — Az én uram áprilisban megszökött. Egy levelet írt neki Szolnokról, de azóta nem ad hírt magáról és a szegény szőke morva asz­szony zokogva mondja: — Ezek a kis gyerekek meg éhen halnak, mert én nem dolgozhatok, mind nagyon kicsi. A kapitány gyöngéden bánt a szerencsétle­nekkel. A biztos által koldulási engedélyt adatott az asszonynak. — Koldulni! — sóhajtott föl a nő, a karján ülő gyermek szoknyácskájával szemeit törül­járt Szegedre jött s 1880. év óta semmi hírt néni" adott magáról. Az illető 1879-ig Brémában volt s onnan az árvíz után először haza ment s úgy jött Szegedre. Családja azt hiszi, hogy itt vala­mi szerencsétlenség érte, mert különben tudósí­tást adna hollétéről és állapotáról. Jaugwitz község elöljárósága arra kéri rendőrségünket, hogy az eltűnt építő-vállalkozót nyomoztassa ki, s a nyomozás eredményéről az aggódó család megnyugtatása miatt mielőbb adjon értesítést. Greff Ignácz az ország területéről egyszersmin- A keresett egyénnek aligha nyomába akadhat a deukona kiutasíttatott, A kiutasítást Budapest rendőrség, mert az árvíz után ide özönlött épi­Nem akarta elfogadni az engedélyt. De meg­magyarázták neki, hogy különben kénytelen lesz a rendőrség toloncz-útra küldeni, s ekkor elfo­gadta. Inkább az itteni jó emberekhez alázkodik le, minthogy rendőrség kísérje haza. a városába. Mikor a szegény asszony a koldulólevelet át­vette, két kis lányának súgott valamit, mire ezek a kapitányhoz fordultak és tiszta magyarsággal gagyogták: — Köszönjük, bácsi? (B0I4itat(juk4

Next

/
Thumbnails
Contents