Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

r KEDD, 1974. JÜLIUS 23. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 28. Szegedi Ipari Vásár a Marx téren, július g8-íe. XI. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadóteimében, delelőtt 9töl. Záróülés 13 órakor. XV. Szegcdi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-ig. Kokas Ignác festőművész kiáilitása a Novetnber 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Kátai Mihály tűzzománc műveiből kiállítás a Képcsarnok bemutatóterrrtében, augusztus í-ig. Régi művek, új szerzemények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervezö kékfestő kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móraparkban, augusztus 20igMelocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc Emlékkiállítás a Somogyikönyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Czillei és a Hunyadiak Nyári tárlat Vörösmarty drámájának szabadtéri bemutatója Idegenforgalmi csúcs Szombaton és vasárnap — a borongós idő ellenére — az idegenforgalom felülmúlt iriinden várakozást. Két nap alatt 50 ezren lépték át Rőszkénél a határt. Június végéig különben a határállomás forgalma meghaladta az egymilliót, s az idei első félévben 80 százalékkal többen lépték át a határt, mint tavaly félesztendő alatt. A hét végén kifelé elsősorban magyar turisták utaztak, az országba pedig főként jugoszláv, csehszlovák, lengyel, bolgár, osztrák és nyugatnémet vendégek érkeztek. Szegeden valódi csúcsforgalom volt a hét végén: megteltek a szállodák, kollégiumok s a kempingek is. Jól vizsgázott a panorámabusz, amely szombat óta rója a szegedi utcákat városnéző idegenekkel. Két nap alatt kilenc járatot indított az idegenforgalmi hivatal nyolc magyar és egy francia csoporttal. Indítottak egy járatot a maratoni verseny idején is, amely végigkísérte a futókat. Az idegenforgalmi hivataltól különben sok szovjet, lengyel és magyar csoport kért idegenvezetőt városnéző sétájához is. Nem Szegeden, a tér sötét, szürke felhősipkája alatt, a valószínűtlenül széles színpadon kell fölszisszenni: Vörösmarty „történelmi drámája" százharminc esztendő távolából más arcával fürkészi a néző tekintetét, mint a türelmes olvasóét. Jó néhány esztendeje, hogy a budapesti Nemzeti Színház fölfedezés-értékű előadása újólag kiásta a harci bárdot irodalompárti és színházszemű tudós méltatói között, mígnem a vita lángja beszédes tények fényénél hűlt ki: csak a budapesti Nemzeti játszotta el százkilencvennyolcszor. de emlékszünk rá, a szegedi teátrum műsorán is szerepelt. a hét végén pedig kétszer a szabadtéri játékon. Már itt tízezren látták. S akik látták, aligha csalódtak — sem Vörösmartyban, sem az előadásban. Szükségtelen tehát fölpisz( kálni a kétségleien eltéréseket írott mű és előadása között. Annál inkább, mivel Benedek András és Mészöly Dezső bevallottan figyelték a Czillei és a Hunyadiak töredékesen maradt pandanját, a Hunyadi Lászlót (cselekménye nagyjából azonos Egressy Béninek Erkel ismert operájához írt librettójával), fölhasználták dialógusait, beépítették a szövegbe; a két mű arányos' összeillesztéséből Marton Endre komponált színházi előadást. A polémiát mindössze egyetlen szerep, Henrik (Agárdy Gábor), esetében hagynám nyitva,^ Vörösmartynál Ágnes első és mindvégig tartós szerelme, Czilleit féltékeny bosszútól vezérelve szolgáltatja ki a Hunyadiaknak — a fontos figura elfogott futárrá szürkül az előadásban. Igaz viszont, máskülönben, az eredeti műhöz ragaszkodva, dramaturgiai képtelenség Czilleit apróbb szövetségesektől fosztani meg: a főerők összecsapásának súlyát könnyítené. Két kérdésre kell röviden válaszolnunk tehát. Hogyan fest a budapesti Nemzeti Színház, előadása az eredeti mű tükrében, illetve milyen viszonyban áll egymással a megjelenítés két módja, a kőszínházi és a szabadtéri. 1. Kétségtelen, a maradandó nagy színházi élmény együtt kínál költészetet és drámát. Vörösmarty művében a dráma köntösét felöltő költő szól politikai sorskérdésekről — Marton Endre társulatának előadásában a drámatér mutat föl a költőből annyit, amennyit a szinszerűség megenged. így az elmaradt szövegrészek (egyetlen példát, az operai Bánk bánból közismert keserű bordalét) míg óhatatlanul szegényitik a mű költői szárnyalását, egyszersmind erősítik a tragikumot. a dráma válik sűrűbbé, feszesebbé, dinamikusabbá. s különösen a második résztől lüktetőbb a cselekmény. 2. Nem lehetett teljesen azonos a kőszínházi és a szabadtéri előadás sem, a lehetőségeket egymástól elválasztó távolság mértéke hitelesíti a dramaturgiai fazonigazításokat. Sőt, azt kell mondanunk, a dómszínpadi bemutatóktol rendszerint elvárnánk ennyi alkotói-tervezői többletet. Varga Mátyás fantáziagazdag, nagyvonlaú architektúrája hetek óta kint áll a téren, az arra járók ezrei csodálkoztak rá az előkészületek során (nem is árt ilyesfajta kedvcsináló rqklámot hagyni íényes nappal az utcai forgalomnak). Igazán persze at. tói a pillanattól él. hogy a színész közé áll. a néző szembe ül vele. Méreteivel, formáiban. színhatásával a torkok Jektfiezései máris nyilvánvaló, a játékok egyik Gyulának és az ármány sálegsikeresebb variációja táni színeiből bő skálát ját„adott témára", a templom- szó Sinkovits Imrének nagy főre. Hátán hordja, beöleli a jelenete. Szorosan idekivándarab valamennyi helyszí- kőzik a temetés: a töröknét, a futaki országgyűléshez verő fájdalmas halálát az befelé is kinyitva a teret, ál- egész keresztény világnak talában igazodva a jelenet- gyászt jelentő tragikus esetechnikával készült műhöz és ményhez méltóan hirdetik előadáshoz, ahol a lényeges szét — négy égtáj felől a mozzanatok szemünk láttára négy égtájnak. játszódnak le, vagyis a szet- ^ ző és az előadás mindent • megmutat. Némelykor az A színészek dicsérete, sielöadás többet is. Mar- került megszabadulniok a ton Endre árnyjátékot ta_ sokadszor eljátszott szerepek somogyi Karolyne felvétel. }alt ki- ,az <;lőadás. kezd?" oly beidegződéseitől, melyek Somogyi József megnyitó beszédét mondja, mellette dr. tén a nándorfehérvári csata a megváltozott körülmények Biczó Gvörev képeinek — végén Hunyadi között hatástalanok. Miután László lefejezésének sziluett- pedig a szabadtéri hangosí- Tizenötödik alkalommal re egyaránt. Formakifejejeivel. Ötletes és öncelusko- tása inkább zenés darabok- nyílt meg vasárnap a Móra zésbeli sokszínűségük Szabadástól mentes látványelem- hoz igazodik (áriák, kórusok Ferenc múzeum Horváth dos Árpád szigorú-szikár, elmei színesítve az eloadast — szólhatnak minimális moz- Mihály utcai képtárában a lentétekre épülő ecsetrajzaibar a finaleban kissé ero- gással a mikrofonok előtt, Szegedi Nyári Tárlat. Somo- tói Tassy Béla és Rádóczy szakoltnak tűnik. Nem is drámát statikusan játszani gyi Józse£ szobrász, Kossuth- G. Gábor filmszerű, monannyira a tragikus vég v - viszont képtelenség) úgy dijas kiváló művész, a Kép- tázs-technikát alkalmazó T^onL^ho!|®:ekeztek haüótávo Ságon zőművészeti Egyetem rektü- azonos, de különböző léptéül^ i Z tv l^ belülre szorítani a játékot, ra> a Magyar Képzőművé- kű és színű motívumokkal illesztett „meg egy utolso hogy közben a fölnagyított szek Szövetségének elnöke dolgozó szürreális vízióitól mnnHattal" amikrvi- innon • j. . • , ...ÍTÍ,.. ozuvetsegeneA eiIlOKe UUlgUZU szürreális V1Z1U11U1 .St taMiháfvm déz: vTlT^strüriteUe eS m°ndott megnyitó beszédct' H°nthy Márta "ipkeszövevéSi A megnyitón adtak át a tár- nyén. Pataki Ferenc faktun ,, lat díjait. A Szeged megyei rákat tartalommá emelő lapSkaSat Scsi! Váro* Tanácsa alkotói d^át, jain, Kopasz Márta finoman valamint a Fesztivál Intéző megmunkált gondolatgazdag elhangzásának pillanatában gé, OgJ György Gará. ^ga áU^alantott dl- Papp*OyöT^ sem szabadott komolyan ven- Ja "afcsaniA l^uert ujm. jat dr g.^, György a yá_ motivumokból építkező metni. a reálpolitikus Szilágyi- maghatározó jellemjegyét rosi tanács elnöke nyújtotta szetein, Cacs Gábor irodainak kiváltképp nem. Más erősítették föl Vörösmarty át Zomö°" László és Miháltz mi ihletésű rézkarcain és kérdés — ennyiben Marto- behemót, buta, bumfordi Pál festőművészeknek. Turay Cácsi Mihály groteszkbe néknak igazuk van Hu- Giskrájából Cta*. László a Jltán, az^ SZM^tUkár^ hajló, ajegen középkort nyadj László tragédiájának, vitézségébe hiú ohgarchat Csongrád megyei Tanácsa ái- Gyula erőteljes krétarajzaiaz adott szó. a lovagi becsű- bányászta elő) — mások több tal alapított díjat Kaján ig húzódnak, let naiv ábrándjának akár mozgással pótolták. amit Gyula grafikusművésznek. A szobrászati anyagban is tömör jelképe is lehet. A nem hozhattak át a kőszín- Nívódíjban részesült Tassy polarizálódnak az erőviszo. . . r ,.... ... , , ... T , Béta grafikusművész, Pato nyok. Az egyik csomopont zarokepben feltetlenul az. hazbol (Szacsvay Laszloneu- Róza és Hondromatldisz Ri_ köré a realizmus jegyeben Az előadás ritmusát a zár- rasztenias rohamoktól el- gasz szobrászművész. fogant, de sok-sok egyéni tebb kamarajelenetekre kö- gyöngülő, betegesen élvhaj- , tartalmi és formai leleményvetkező mozgalmas képek hász> koravén László kirá- A tárlat hűen kapcsolódik nyeJ megoldott művek soadják benne a szimultán já- £ Vijjj.J. -gkez ^' fo^o^ tek ügyesen szervezett hat- ^n a bűnnek iíju Aen.magya/képzőm5vészet Jfeja felületjátékokra, ritmusokra, tér-dramaturgiájával. Amíg Marótl Gábornak az lődésének üj állomásait mai dekorativitásra épít. Az első a nézőhöz közelebb, az elői- oroszlánkörmeit is megvil- arculatának lényeges voni- csoportba tartozik többek té-ben párbeszéd folvik lógta tó Mátyása). Dániel Va. sait. A művek mozaikszerű- kozott három, rokonságot muMarton - amikor csak te.' linak közel hasonló lehető- en egymáshoz illeszkedve meílcomSf /aTa's heti - diszkrétén (élegez- séget nyújt a kétfajta szín gg^ magyar művészet f^L^A tetj a roppant színpadot; pad Mariahoz, o a politikai tatható pontjait Együtt ,át. romatidisz Regasz alkotása, szekeret tolnak be pakol- sakkjáték igazi kiszolgálta- juk a különböző korosztá- valamint Pató Róza Vízpar' éppen. tottja> mert míg Agnes bi- fyokat, az idős Frank Fri- ton cimet vise16 lovon u16 nak, készülődnek, csak annyira, hogy a fegyverzaj ne zavarja a dialóguzonyos kereteken belül dönt- Syes mély tüzű visegrádi ut- fiúk-aktja. A másik pólus . « «« . J-— jg-íü üs-fe sokat. S bár tudja a rende- ennyi szabadsagaval), Mana borzott ugrándozó firka- lemez-domborítása, Bohus zó, a tavalyi Mózesnél si- sorsát a feudális erkölcs pe- manóit a grafikai lapokon; Zoltán, krómacél emleY<mű- . - . _ > - . - . - fnntm Art 71/7 T'rt f l-l (iTrnli* kerrel kipróbálta, egyetlen — r a 5ta1.iA.ai ICtpUlVLIil, _ , ,, _ ? csételi meg: apja könyörte- a más-más vidéken élő mű- Íerve és Meszes Tóth Gyula személy szuggeszciója is elektromos feszültségben, tarthatja a teret, nem sáfárkodik vele, hiszen bizonyos ponton túl kockázatos: a monológok, intim képek lenül a karrierjéhez lilicol- alkotásait, a szeeedl "^'"(""'„tJ ja. hakács Margit . ^SeSTüSS S ffihSk, S Mizet első asszonyanak" mél- Bálint Endréig és a debre- 5~aros Mihály ragyogó ötletóságát gyászában is őrzi, ceni Józsa Jánosig; a külön- téb61 született Zsonglőr-e, Tyll Attila Vitéz János püs- böző műfajokat a hagyomá- farfcas I+z!0 szellemes alpoké tudós és politikus GeL W* táblaképtől egészen Ká- ko'ásai- Toth, Sándornak a - • - k> v uo. ur- Mihálv mnfaihatnr.Vt.-at márvány megjelenési formáhuzamosabb egymásutánja leV Kornél lúngszavú Ka. szétfeszítő tűzzománcáig; és feltáró szobra, elfárasztja a nézőt. így is az pisztrán; Izsóf Vilmos, Ver- a legfontosabb stílusvonula- A néhány iparművészeli előadás két legremekebb ké- sényi László, Szokolay Ottó, tokát a „vásárhelyi iskola" alkotás magas művészi színpe kamarajellegű- az ország- Kun Tibor, Somogyvári Pál, realizmusától a grafikák vonalat tükröz. Kátai Mihály ló főurak néma borozgató- Sivó Mária, Siménfalvy Sán- szürrealizmusán át a plasz- műve gondolati és formai . „ ... ... , „ ., tikai trukkokig. A tárlat szintézis, Stefániái Edit tuzsa. kemeny mulatsaga (Dur- aor. norvam jozsei, latar legizgalmasabb kérdése, hogy zománca a lírai dekorítivikó Zsoltnak a kanásztánc rit- Eszter. Pathó István és Ba- az ismerős, a szegedi kiállí- fásával. T. Nagy Irén intarmusára emlékeztető hegyes, lo9h László teszi teljessé a tótermekben gyakran szerep- ziaképe anyagszerűségével, szaggatott, fölhorzsoló zené- kitűnően összehangolt együU 10 művészek és az új jelent- tört-tengelyű, ritmusokra iével) - illetve a Czillei ha_ test. kezők e&m és külön-külön épülő szerkezetével hívja - I - a u-h -„• , aas u hogyan munkálkodnak mű- magára a figyelmet, lalat folvezeto dialógus Hu- A hétvégi kettős bemu- vészetük megújításán. A festészeti anyag is soknyadi Lászlót és a „veséig tató után szombaton, július Grafikai műfajok járnak színű, de átlag színvonalával megromlott, silány világcsa- 27-én látjuk viszont a dóm- az élen. Érzékenyen reagál- az előbbi műfajok alatt maló" között Az idősebb Hu- színpadon Vörösmarty drá- nak minden érzelmi, indulati rad. Miháltz Pál Föld című r.™H; fí.Sh 111,',,,-A. „ máiénak «én előadását ^ gondolati rezzenésre, mélybarna festménye több nyadufiut illuziokeltoen majanak szép előadasat egyén. ^ közösségi probléJ mint hagyományos tájkép. Az megszemélyesítő Szersev Nikolényi István mákra, viharra és szélcsend- emberábrázolás két nagyszerűen sikerült darabja Zombori László Menyasszony és öreg munkás című festménye. Zoltánfi István míves, többrétegű portréinak gondolatisága egyre tisztulás mélyül. A tájképek közül Vinkler László tassiszta eszközökkel készült akvarelljal természeti szépségeket és emberi örömöket egyszerre fejeznek ki. Dér István lélektájainak újabb darabjai a művészi megújulás bizonyítékai. A csendéletek közül Csikós András a szétszórt tárgyak lírai töltésű ábrázolásával, Nóvák András lendületes virág-kompozíciójának finom színeivel emelkedik a többi kép fölé. Tandi Lajos Siflis József felvétele A futaki országgyűlés. Szersén Gyula, Győrffy György* Szacsvay László, Sinkovits Dnce