Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

KEIM), W>4. JÜUÜS13. 3 rint, illetve jó néhány, korábban elkezdett munka befejezésével. sokkal nyilvánvalóbbá válik ennek a városnak kiemelt felsőfokú központ jellege. m Két év múlva... Vajon mi lesz két év múl- elvégzését, mégsem tudnak mert a munkáskezeket sem *a Szegeden? Egész ponto- ebbe belenyugodni, közöm- káromkodással, sem laikus san nehéz lenne megmonda- bősek maradni. Nekik is okoskodással nem lehet megni, annyi azonban bizonyos, pontosan ugyanaz, ugyanúgy szaporítani. Ha valaki netán hogy akkorra sok minden fáj, mint a ,,kívülállóknak", mégis tudna oly módszert megváltozik. A tervek sze- Aki nem látja, nem tapasz- ajánlani, amelynek révén taija, mennyit gürcöl, fára- gyorsabban megoldhatjuk dozik a megye, a város ve- problémáinkat, azt szerkeszzetőinek némelyike, az köny- tőségünk is örömmel fogadnyen balul ítéli meg a hely- ja, és az illetékesek figyelzetet. Pedig ezek az embe- mébe ajánlja, rek szüntelenül intézkednek, Mindenesetre fontos a soktelefonálnak. érvelnek, vi- fajta munka jó megszervezétatkoznak, ellenőriznek, segí- se és összehangolása. S ez tenek a tervek határidős nem kis dolog. Csupán a vámegvalósítása végett. Érte- rosba vezető utak fölújításákezletre hívják össze a mun- ban több mint 20 vállalat, kát elvállaló intézmények és intézmény, szervezet műkövállalatok képviselőit, sürge- dik közre, s ha ezek közül tik a megígért szállítások csak egyetlenegy megszegi a ban. Sok a tiltó-megállító, teljesítését, a jogi megálla- szerződést, máris akadályozde mégsem elég jól eligazító podásokon túlmenően szocia- Za, esetleg tétlenségre kénytábla. garmadába gyűlik a lista szerződéseket kezdemé- szeríti a többieket. Idejében, szemét és a törmelék, több nyeznek, mindenütt ott van- vagyis a vállalt határidőre helyen csak üggyel-bajjal le- nak, ahol valamely szegedi kell kiadni a különféle enhet nemcsak autóval, hanem ügyet kell támogatni. Akad- gedélyeket, elkészíteni a csagyalogosan is közlekedni. A nak persze közöttük is „oda tornákat, lefektetni a csövejárókelők gyakran morcosak, se neki" fölfogásúak. de va- ket, a síneket, a kábeleket, a idegesek, mert a megszokott lóban igen kevesen és külön- felső villamosvezetéket, kirend és tisztaság fogyatkozni bén is, nem miattuk fut ki fogástalanul megalapozni és látszik, s ebben a fölfordu- legtöbb vállalkozás a határ- beburkolni az úttestet. Közlásban hovatovább csak a időből. Az ok — a rengeteg ben azonban egy pillanatig kocsmákból kitántorgott ran- építenivaló következtében sem feledkezhetünk meg a dalírozók érzik jól magukat, előállott munkaerőhiány, lakásépítkezésről: gondoskülönösen éjszaka. Tudja, Kevés, nagyon kevés a mun- kodni kell újabb és újabb megérti a szegediek többsé- káskéz. építkezési területekről, az ge, hogy a rendetlenség csak Az optimisták mégis arra úgynevezett szanálások foátmeneti, s tulajdonképpen biztatják a most nehezen lyamatosságáról, hiszen a az örvendetes gazdagodás boldoguló, bukdácsolni kényvelejárója. Mégis hallani, telén turistáknak: jöjjenek el Szegedre két esztendő múlva is. Tagadhatatlan, ban igen nagy a szeretelt szűkebb mostanászéjjelség, pátriánknogy ironikusan, vagy neheztelön mondogatják: mikor lesz ennek vége? Erre viszont csak azt lehet válaszolni. isten őrizzen, hogy vége legyen. Csend, mozdulatlanság, tisztaság honolt ebben a városban évekig, de nem volt köSzönet benIT| Nézzünk szét a városban! A partfal építésénél betont múlva ... szükséges pénzösszegek mellett ez a legfőbb föltétele terveink megvalósításának, a jogos lakásigények kielégítésének. Mindebből látható, hogy egyelőre nyakig vagyunk a sajatosan szegedi gondokban, s*ereje megfeszítésével kell mindenkinek dolgoznia azért, hogy két év ne. Lemaradtunk a hasonló kevernek, a gázvezeték-fekvidéki városok mögött, s most alig győzzük a föltorlódott munkát elvégezni. Igen. legtöbben kifejezetten örülnek a jelenlegi mozgalmasságnak. az úgynevezett növekedési nehézségekÍ4l Jaj, csak azt ne képzelje valaki, hogy két év múlva majd ölbe ejthetjük a kezünket. A szalámigyár, a postaközpont, a szálloda, a sugárutak, a Tisza-part elkészülte után rögtön a következő, az ötödiK ötéves terv tetésnél árkot ásnak, a fő villamosjáratok űtközépre helyezésénél vasoszlopokat telepítenek, a hídíőkiképzésnél bituinenoznak, az ABCáruháznál zsaluzatot ácsolnak, a szállodaépítésnél alanek. Végre eljutottunk idáig Pot döngölnek, a házépítés— mondják —. és most már nél paneleket illesztenek öszSzeged is úgy fejlődhet szin- sze _ Nem győzzük, hiába, te, ahogyan csak bír. Az hiszen mindenütt kevesen beruházásait kell elkezdemegbocsátható, hogy mégis vannak. Néha csak öt-hat "ünk. illetve befejeznünk, ugy vannak néha, mint oda- munkás látható egy-egv épít- Az a második haza nagytakarításkor: sze- kezésen. . ez az T^T^y^ retnenek eimenni valanova, hogy tudniillik mindenhová és még ki tudja, milyen közamig a rumli tart, s csak a tart karokkal várják őket, épület építését például. Azkészbe, a tisztába hazajönni, ráadásul a munkafegyelemA dohogás, a türelmetlenke- nek Sem használ. Az építődés abból a természetes emberek másnaponként eligényből fakad, hogy lehető- eltűnnek, s ilyenkor valaieg minél előbb legyünk túl mely más munkahelyen csia fölszaporodott munkák ne- „álnak valamit, mert ott is sürgetik a befejezést. Jellemzi a helyzetet a város egyik vezetőjének félig tréfás, félig komoly megjegy„Ne nagyon sürgesséhezén. Erre vall az is, hogy hallatlanul megnőtt az érdeklődés mindenfajta társadalmi munka iránt, s a lakosság többsége — szociális- zése: ta brigádok tagjai, nagyocska diákok és magukat még jól bíró nyugdíjasok — szívesen vállalnak fizetség nélküli árokésást, faültetési, kövezet bontást. stb., ahol szükség van rá. tek az Április 4. útjának rendbe tételét, mert akkor a Tolbuhin sugárútról nyomják oda az erőt, s emitt nem haladnak." Lassan, nagyon lassan, de azért — valljuk be — halad a munka mindegyik vállal| 2 | kozásnál. Az új szalámigyár vagy az űj postaközpont építői egyelőre tartják a haNézzék meg Szegedet két tóridőt s igérik hogy két éy év múlva! — hangoztatják a múiva készen lesznek. Elégterveket ismerő, azok telje- gé ismert, hogy két év múltán gondolnunk keli kollégiumok, állandóan használható íürdő- és üdülőhely, új kórház stb. tervezésére, majd megvalósítására, nem is szólva a lakóházak további, tömeges telepítéséről Felsővároson. az északi városrészben, Rókuson, Alsóvároson, Algyőn, Dorozsmán. De így jó, az a természetes: minél előbb elvégezni az egyik nagy munkát, hogy hozzáfoghassunk — Szeged lakossága erdekében — a másikhoz. F. NAGY ISTVÁN Az Olasz KP küldöttsége hazánkban A Magyai- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására július 15—22. között Budapesten tartózkodott az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége: Giancarlo Pajetta, a párt Politikai Bizottságának tagja, Adalberto Minucci, a vezetőség tagja, a piemonti pártbizottság titkára és Umberto Cardia, a Központi Bizottság tagja. G. Pajettát fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Benke Valériával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával és Horm Gyulával, a KB külügyi osztályának helyettes vezetőjével. Az olasz testvérpárt képviselői találkoztak Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Az őszinte, elvtársi szellemben lezajlott tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit, kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. A megvitatott kérdésekben a két part nézetazonossága nyilvánult meg. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének magyarországi 'látogatása tovább erősítette az OKP és az MSZMP közötti baráti kapcsolatokat és elvtársi együttműködést. sítését állandó figyelemmel kísérő lelkes várospártiak. Mennyi gúnyos megjegyzést hallottunk már a Tolbuhin sugárút késedelmes fölújításáról, az Izabella-híd környékén állandósult közleva vendégeket szeretnének fogadni az űj Hungária Szállóban. Két év múlva akarják átadni túlnyomó részben a fölbontott sugárutakat, az új partfalat, a tarjáni közintézmények jelentős részét. Két kedési dugóról, a napközben év múlva természetesen már szinte használhatatlan tele- gyönyörködhetünk a hamafonokról, a nyaranta akadó- rosan elkészülő drámai színzó vízellátásról, a tarjáni házban, a fiatalok javában gyengécske ellátásról és használhatják a közvetlen szolgáltatásról — hogy to- befejezés előtt álló újszegedi vább ne is soroljuk. S nem tornacsarnokot, ehetjük a ám csak a laikusok, a gon- majdnem üzemképes új keEgyetemisták építőtábora A József Attila Tudományegyetem KlSZ-bizottsága nyolcadik éve szervezi építőtáborát a DÉLÉP-pel karöltve. Az idei ifjúsági építőtábor vasárnap kezdődött el. Az egyhóftapos munkaakció során két turnusban 400 egyetemista fiatal dolgozik a DÉLÉP építkezésein. A szegedi egyetemisták mellett részt vesznek az építőtábor munkájában a JATE testvérintézményeinek hallgatói; szovjet, lengyel, német és finn egyetemisták, valamint a miskolci nehézipari egyetem hallgatóinak egy csoportja is. Az építőtáborban a fiatalok több mint félmillió forint értékű munkát végeznek a DÉLÉP építkezésein. az egy hónap alatt. Korszerűsít a Kontakta A szentesi Kontakta Alkatrészgyár gépesíti — részben automatizálja — a legnehezebb, eddig kézzel végzett munkákat, a villanykapcsolók, konnektorok gyártását, összeszerelését. A szentesi gyárban működik az ország első „villanyszerelő gépe", amelyet a vállalat szakemberei terveztek és készítettek. . Indul a Kincskereső Sípos Géza (1929—1974) dok, problémák okait részben vagy egyáltalán nem ismerők mondják a magukét. Hanem felelős vezető beosznyérgyárban sült kenyeret, járhatunk az átadásra váró algyői közúti hídon. Két év múlva tehát jobtásű emberek, elvtársak is ban lehet közlekedni, teleforendszeresen. ök a lakosság- nálni, vásárolni, szórakozni, rál sokkal jobban tudják, művelődni. Addig azonban hol, milyen „objektív ténye- muszáj újra és újra rászólni nok*! keslelteuk a ft&datok tacelmeuen _ onmaQBDkKM-oeueló mtmkabatv «s ÜjóTegnap, hétfőn a Sajtóházban egész napos értekezleten találkoztak az ország tizenkilenc megyéjének lapterjesztői, és megbeszélést folysági mozgalomban kíván nyújtani. Dr. Koncz János. az MSZMP Csongrád megyei tattak az októberben induló bizottságának osztályvezetőifjúsági irodalmi folyóirat, a Kincskereső terjesztésének előkészületeiről. A terjesztési szakelőadókat Hegedűs András tanszékvezető főiskolai tanár, a Juhász Gyula je a Szegeden szerkesztendő folyóirat feleiősségéről, a nemes hagyományokhoz való kapcsolódásról szólt. Ismertette azokat a feladatokat, melyek szerkesztők, Tanárképző Főiskola főigaz- munkatársak és terjesztők Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Sipos Géza elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Szeged városi pártbizottság első titkára 1974. július 22-én, életének 46. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Sipos Géza elvtárs Csongrád megye és Szeged város társadalmi és politikai eletének kiemelkedő személyisege volt. aki a szocialista építőmunkában tanúsított helytállásáért és áldozatkész tevékenységéért több magas kitüntetésben részesült. Az elhunytat a megyei és a városi pártbizottság saját halottjának tekinti. Temetése 1974. július 25én, csütörtökön 15 örakor lesz Szegeden, a Belvárosi temető központi ravatalozójából. Elvtársai, barátai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletüket ravatalánál. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, MSZMP Szeged városi Bizottsága Sipos Géza elvtárs abból a ívét mutatják, s keveset munkásgenerációból szárma- mondanak az emberről, aki zott, amely a felszabadulás- maradandó emlékeket hasal lett nagykorúvá. 1929- gyott elvtársai, barátai, isben született, Csongrádon, s merősei. közéleti társai kömunkás szülei öt testvérével rében. Rendkívül nagy taegyütt nevelték. Maga is ha- pasztalatokat szerzett, fiatal mar megismerte a munkás- kora ellenére is a pártmunéletet, s a gyári munkáskö- kában, a politikai tevékenyzösségben szerezte első osz- ségben, s ezeket sokoldalútályharcos élményeit, melyek an kamatoztatta osztálya és csakhamar politikai küzdel- pártja szolgálatában. Szemémekbe szólították. A párt- lyes példájával, szilárd, elvnak 1952 óta tagja. Húszéves szerű magatartásával, emkorában már az ifjúsági berségével maradandóan szervezet választott vezetője hozzájárult a pártélet egésza Szegedi Falemezgyárban, s séges fejlődéséhez. Magas több mint egy évtizeden ke- színvonalú ideológiai felkéresztül tölt be vezető tiszt- szültsége, a munkásosztály ségeket Szegeden, az ifjúsá- iránti felelősségtudata, és gi mozgalomban. Osztályon- különböző tisztségekben a tudata, politikai és emberi munkások ügyeivel való töhclytállása minden. helyzet- rődése, a szegedi dolgozók ben példás, 1956-ban, az el- körében ismert volt. Szelenforradalom napjaiban rénysége, a szolgált ügy fegyverrel védi a munkásha- iránti alázata, vonzó egvénitalmat; majd a párt intéző sége növelik az emlékezők, bizottságának tagjaként nagy a gyászolók fájdalmat. Nem lelkesedéssel vesz részt a ismert fáradtságot a munkapárt újjászervezésében; 1957- ban, fegyelmezett és felelőstől a KISZ Szeged városi bi- séget _ ismerő pártmunkás zottságának titkára. 1964-ben volt, aki nagyon sokat tett a Szeged városi pártbizott- Szeged fejlődéséért. Gyakran ság titkára, s életének utolsó fizikai erején felül dolgozott, öt esztendejében mint a Sokirányú elfoglaltságamelmegyei párt-végrehajtóbizottság tagja, és a Szeged városi pártbizottság első titlett a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán középiskolai gatója. a Kincskereső főszerkesztője tájékoztatta a folyóirat célkitűzéseiről. feladatairól. szerkesztési elveiről, arról a segítségről, melyet a folyóirat az oktatóelőtt állnak. Kovács László a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója pedig az induló folyóirat kiadásával és terjesztésével kapcsolatos teendőkről. a propaganda-, -tmmiffirói beszélt. kára szolgálta a szocializmus tanári dip,omát is szerzett, eszméjét, amellyel fiatalon Magas mércét áUított onma~ elkötelezte magát. gának « munkatársamak. Sokszor egészségét sem kímélve dolgozott. Fiatalon elment közülünk, s ebben részé van az önmaga által diktált, megfeszített munkának is. A munkásból felnőtt pártmunkás, tevékeny élete volt az övé. Felkészültsége, tapasztalatai. emberi tulajdonságai, a párthoz és a munkásosztályhoz való hűsége, helytállása rövid életében is meghozta gyümölcsét: úgy őrizzük meg emlékét, mint a munkásosztály ügyéért. Életrajzi adatai azonban lángoló, azért szüntelenül kcsafc pályája állomásait és cselekvő eivtarsonkét. Minden helyzetben, minden beosztásban hűséges katonája volt a pártnak és a városnak. Tevékenységét többször magas elismeréssel, kitüntetéssel méltányolta társadalmunk: KlSZ-érdeméremmel, Munka Érdeméremmel, Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremmel, Szabadság Érdemrenddel, két esetben a Munka Érdemrend arany fokozatával és Ifjúsági Érdeméremmel tüntették ki