Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

PÉNTEK, KM. JÜLIUS 19. 3 Illést tartott a Minisztertanács Épül a gázvezeték — Segítség a tanuló dolgozóknak A telekrendelet végrehajtása rA kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt- kcUlyj1.' működési kormányközi bi- szaKai zottság Moszkvában megtartott 14. ülésszakáról. Az elvtársi, baráti légkörű tárgyalásokon jóváhagyták az együttműködés 1975 utáni továbbfejlesztésének fő irányait a legfontosabb ágazatokban. Több kormányegyezményt írtak alá, valamint újabb termelésszakosítási és kooperációs megállapodásokat készítettek elő. Megvitatták néhány kiemelt magyar gépipari vállalat, valamint a szovjet rokonvállalatok közötti együttműködésre vonatkozó javaslatot. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a magyar—szovjet földgázvezeték második, Leninváros— Zsámbók közötti szakaszának megépítésére. A 115 kilométer hosszúságú vezeték építését még ebben az évben megkezdik. Az építést szovjet szakemberek, a további létesítmények kivitelezését pedig hazai vállalatok végzik. A munkaügyi, valamint az oktatási miniszter javaslatot terjesztett elő a munka mellett iskolai rendszerű továbbtanulásban részt vevő dolgozók munkajogi kedvezményeinek rendezésére. A kormány úgy határozott, hogy növelni kell a munka mellett tanulók kedvezményeit és tanulmányi szabadságát, vaslatára a kormány úgy A továbbtanulók utazási költ- döntött, hogy az idei őszi ségtérítésére megállapított Budapesti Nemzetközi Vákeretszintet a jelenlegi- sár — a fogyasztási cikkek nél kedvezőbb feltételekkel nemzetközi szakvásáraként határozták meg. — szeptember 14—22. között A munkaügyi miniszter kerüljön megrendezésre. A előterjesztése alapján a fia- Minisztertanács a külkerestalkorúak iparban történő éjfoglalkoztatásának korlátozása érdekében a kormány, — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — úgy rendelkezett, hogy a 16. életévét betöltött fiatalkorú csak a textiliparban, 17. életévét betöltött, szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalkorú pedig a miniszter által meghatározott iparágakban foglalkoztatható éjszakai mű_ szakban. A kollektív szerzőkedeimi miniszter javaslatára egyben jóváhagyta azt a programot, amely meghatározza, hogy hazánk 1975— 1976-ban hivatalosan milyen külföldi kiállításokon vegyen'?észt. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az építésügyi és városfejlesztési, valamint az igazságügy- és pénzügyminiszter közös előterjesztését az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló jog dések azonban még ezeken a szabályok végrehajtásának területeken is korlátozhatják a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatását. A belügy-, valamint a munkaügyi miniszternek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztésére a kormány elfogadta az állami tűzoltóság területi szervei módosított szolgálati rendszerére vonatkozó javaslatot. A külkereskedelmi és a belkereskedelmi miniszter jatapasztalatairól. A jelentés megállapítja, hogy a rendelkezések — bár igen sokrétű társadalmi problémát érintenek — az alapvető céloknak megfelelnek. A többletingatlanok kötelező értékesítésének előkészítésével kapcsolatos tanácsi munka javult. A Minisztertanács néhány kisebb kérdésben kiegészítő határozatot hozott. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ellátás gyümölcsből, zöldségből Csütörtökön a dr. -Lénárt Lajos helyettes elnökletével ülést Vasútk orszerűsstés MÉM-ben tartott a tárcaközi zöldség-, miniszter- gyümölcsbizottság. A lakosság ellátásának helyzetével kapcsolatban megállapította: az idei árukínálatra rányomja bélyegét a rendkívüli időjárás. Valamennyi növényi kultúra a szokásosnál 10—12 nappal később érik be, emiatt az év első felében jelentősen fokozni kellett a zöldségimportot. Csak így lehetett elérni, hogy a lakosság ellátása az év első felében kiegyensúlyozott volt, sőt egész sor cikkből javult az ellátás színvonala. A termelői piacokra az év első hat hónapjában mintegy 5 százalékkal több áru került, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül különösen a gyümölcs értékesítése növekedett — több mint egynegyedével. A bizottság megvizsgálta a szezoncikkek áruhelyzetét is. A zöldbabellátás, mindent egybevetve, jobb lesz az elmúlt évinél, az áru folyamatosan érkezik a piacokra. Az uborkaellátás — az időjárás miatt — jelenleg kedvezőtlen. (MTI) Megkezdődött a Szeged—Békéscsaba vasútvonal átépítése, ami több mint 17 millió forintba kerül. Jelenleg a rendező pályaudvar és a rókusi állomás közötti szakasz korszerűsítését végzi az Üt- és Vasútépítő Vállalat. A felújítás után ezen a vonalon is 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szerelvények. Képünkön: szcre' iib az új betonaljakat A nők és a fiatalok helyzete a megye textiliparában Textiles szakszervezeti ülés Szegeden Csongrád megye a textilipar egyik fellegvára. A megyék között a harmadik legnagyobb textiliparral rendelkező megye. Kereken 16 ezren dolgoznak textilipari üzemeinkben. Ezért is volt nagy jelentősége annak a tegnap megtartott ülésnek, amelyet a Textilipari Dolgozók Szakszervezete és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége együttesen tartott Szegeden. A vita témája az a beszámoló volt, amelyet a párt nő- és ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról, tapasztalatairól Csongrád megye textiliparában szereztek a textiles szakszervezetek titkársága és az SZMT munkatársai. Az ülés elnöke Apró József, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt, az ülésen többek között részt vett <?s felszólalt Baranyai Tiborné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Oláh Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa, Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. Juhász József, az SZMT vezető titkára és Takács Imréné, a textilművek fonónője, országgyűlési képviselő is. Hat a rekonstrukció A textilipar népgazdasági jelentősége és Csongrád megye iparában elfoglalt helye, valamint az a tény, hogy a megyében a textiliparbani foglalkoztatottak 70 százaléka nő és 50 százaléka fiatal, indokolttá teszi, hogy a párt nőpolitikái és ifjúságpolitikai határozatainak végrehajtását külön megvizsgálják ebben az iparágban. A jelentés alapján mégis nehéz egységes képet kapni a textiliparban dolgozó nők és fiatalok helyzetéről, noha a felszólalások is azt körvonalazták, hogy a vállalati, munkahelyi intézkedések segítették a dolgozó nőfc társadalmi egyenlőségének kiteljesedését, javították az ehhez szükséges gazdasági és kulturális feltételeket. A nődolgozók nemcsak helyeslik a párt politikáját, hanem a végrehajtását, személyes ügyüknek is tekintik. A nők és a fiatalok helytállása a munkában nem egészen derül ki mégsem a textilipar termelésnövekedéséből, ugynis a megye jmás iparára az országosnál nagyobb növekedés volt jellemző. míg a textilipar a negyedik ötéves terv első három évében 6,3 százalékkal növelte termelését, ami elmaradást jelent. Ez sok mindennel indokolható, többek között még azzal is, hogy az iparági rekonstrukció is okozott átmenetileg fennakadásokat, de főképp az általában nehéz munkaerőhelyzet, amely a textilipart az alacsony keresetek és a nehéz munkakörülmények miatt különösen sújtotta. A központi bérfejlesztés hatására csökkent a munkaerővándorlás, kezdj már éreztetni hatását a rekonstrukció is. A megye textiliparának gazdálkodásában az utóbbi években jellemző, hogy a termelékenység növekedése a többi megyei iparág átlagánál magasabb Magyar—egyiptomi tudományos együttműködés Csütörtökön a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Hassan Bolbol egyiptomi külügyminiszter-helyettes aláírta az 1974—1975. évre szóló magyar—egyiptomi kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. A dokumentum alapján to*uább folytatódik a ket ocszág között az ösztöndíjasok cSeréje. A következő két évben is jelentős számban fogadunk aspiránsokat Egyiptomból. Professzorokat, illetve kutatókat cserél az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Kairói A1 Azhar Egyetem, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági kutatóintézete és az Egyiptomi Nemzeti Tervezési Intézet (MTW volt. Az átmeneti évek nehézségei után főképp ez mutat a nők és a fiatal textilmunkások helytállására, és sokszor nem kis áldozatvállalására. Gondok Hogyan élnek, mik a gondjaik a textiliparban dolgozó nőknek, fiataloknak? A központi bérintézkedés során 13 ezer 400 textilmunkás kapott béremelést, a KSZV-nél például 9,3 százalékot, a textilművekben kereken 13,4 százalékot, s ezt megelégedéssel fogadták. Azóta javult a munkaerőhelyzet, a megye textiliparában, viszont változatlanul gond a munkakörülmények javítása: a nőknek mintegy 70 százaléka három műszakban dolgozik, és megoldhatatlan gondnak látszjk a nagyarányú túlóráztatás. s a túlmunka arányain belül is a szabad szombatok igénybevétele. Ez jó néhány esetben a gazdasági vezetés és a szakszervezet között összeütközéshez is vezetett; a textilművekben például 20 kötelező plusz műszakot rendeltek el a felügyeleti szervek, a szabad szombatok terhére! Ugyancsak jelentős gond, hogy bár a textil, és textilruházati ipar rekonstrukciójára fordítandó összegből megyénk 7 százalékot kapott, s ezáltal néhány gyárunkban modern, új berendezéseket használnak már, mindemellett vannak még igen elmaradott körülményű üzemrészek is. Vagyis az iparág korszerűsítését sürgeti a szakszervezet, hogy a vállalaton és iparon belül a munkaerő-vándorlást lehessen csökkenteni. A felszólalók is kiemelték azt a goncrot. hogy a technika korszerűsítésével néhány üzemben növekedett a zajszint, sőt a levegő páratartalma is rosszabb, hiába korszerűek a gépek, ha nehezebb ilyen körülmények között egészségileg helytállni. Mindenképpen ide tartozik az is, hogy nem tudnak az üzemek az egészségükben károsodott dolgozóknak meg. felelő könnyebb munkád biztosítani, s emiatt éppen idősebb korukra kevesebb bérért kell dolgozniuk az asszonyoknak. Lakás, óvoda Mint általában a munkásoknak, a textilipariaknak is óriási gondja a lakáshiány. A munkáskeresetből rendkívül nehéz különböző lakástípusokhoz egyaránt szükséges kezdő tőkét összegyűjt*, ni. Az iparban ugyan tavaly, másfél millió forint volt a lakásfejlesztésre felhasznált összeg, de ez egyáltalán nem elegendő, főleg mert az a helytelen gyakorlat, hogy elaprózzák a támogatásra szánt pénzt. A részesedési alapból kellene komolyabb erőforrást képezni, s ugyanakkor nem apró, 5—10 ezer forintos kölcsönöket adni. Az értekezleten több hozzászóló felvetette, hogy a lakásépítés szervezésében is elkelne a vállalati támogatás, s azt az elvet kellene még fokozottabban érvényesíteni, hogy a nagycsaládosok soron kívül kapjanak állami lakást. Hasonlóan gond — éppen mert ilyen magas a nődoL gozók aránya —, hogy kevés a férőhely a gyermekintézményekben. Igaz, hogy a megyében a tervidőszakhoz képest több óvoda épült, köztük jó néhány vállalat is épített, ennek ellenére komoly gondja az édesanyáknak gyermekük megnyugtató elhelyezése. A megyében a bölcsődés korúaknak mindössze 8,3 százalékát tudják gyermekintézményben elhelyezni. így aztán igen élesen vetődik fel a textiliparban a kismamák távolmaradása miatti termeléskiesés, hiszen pilanatnyilag is 1530 gyermekgondozási segélyen levő édesanya hiányzik a termelésből. Való igaz, hogy a gyermekgondozási segélyt éppen azért adja az állam, hogy az édesanyák nevelhes. sék 3 éves korukig a gyermekeiket. viszont többen jönnének visza a munkába, ha el tudnák helyezni gyermekeiket. Az ő helyettesítés sük azt jelenti, hogy sokszor a megye, sőt az ország távolabbi részéről is toboroznak munkaerőt, amellyel a bejáró dolgozók számát növelik. vagy az albérlők számát. hiszen a munkásszállásokon helyet nem tudnak már biztosítani. Ezeket az életkörülményeket is figyelembe kell venni, amikor értékelni próbáljuk, milyen elkeseredetten beszéltek ezen a tanácskozáson a szakmunkásképzés helyzetéről, vagy arról, hogy az amatőr művészeti mozgalom az iparágban szinte teljesen elhalt. A legutóbbi alkalom éppen az ifjúsági parlamentek ülése volt, amikor a fiatalok a továbbtanulás, a művelődés és sport helyzetét bírálták. Ezek a gondok pedig a jelenlegi körülmények között újra termelődnek, vagyis a megoldáson nemcsak a szakszervezetnek kellene töprengeni. Hasznos kezdeményezés A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének munkagyakorlatában ez volt az első alkalom, hogy valamelyik megye szakszervezetének tanácsa elnökségével együtt vitat meg egy témát. A tegnap; ülés kritikus szelleme, alkotó légköre mindenképpen azt példázza, hogy hasznos volt ez a kezdeményezés. A tanácskozás sok ötletet adott, amelyet a nőpolitikái és ifjúságpolitikai határozat végrehajtása során hasznosítani tudnak az iparág szakszervezeti munkájában. Sz. M.