Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

4 \ SZERDA, 1971. JÚLIUS & A babákra várva Hullámzó vonalat mutat az a legmegnyugtatóbb megöl- Idéig egy-egy látogatás aifc grafikon, amely az elmúlt dáe. mégsem olyan gond, évtizedekben Magyarorezá- mint az édesanyák elhelyegon megszületett gyermekek zése. A pólyába bugyolált •zárnát követi. Sok minden ről árulkodnak a váltakozó hullámhegyek és -völgyek. Intézkedésekről, életszínvonalbeli változásokról, s ki tudja, hány és hány apró és jelentősebb tényről, amelyek befolyásolják, a felnőtt apróságok lábtól lábig kényelmesen elférnek egy ágyban is. kalmával talpalatnyi hely sem maradt a kórtermekben. Ezt a kényelmetlenséget fogja felszámolni a mér berendezett társalgó, amely tévékészülék segítségével állandó kapcsolatot tart fenn a szülőszobával is. Az érdeklődő rokonok — és első nap a papa is — képernyőn tekintheti meg az ifjú jöveÉs milyen gondokkal küzd a városi tanács kórházának előtt: szülnek, vagy sem, s ha igen, mikor. A családtervezés számos, de talán még mindig nem eléggé propagált eszközf lehetővé teszi, Mint ismeretes, megszűnte kisteleki szülőotthon. Az otWS mVS^O^^U a nő- •••• HH •• embert: szülővé válik vagy gyógyászati klinika gyermek- vényt és az édesanyát, sem. osztálya kapott Az ötvenes évek elejére, mindez csak a klinika eddigi köztudott, nemigen volt vá- költségvetését, és az eddigi lasztási lehetőség: gpávé, személyzetet „terheli". Igaz. anyává lettek azok is, akik hogy tíz beteggel többet tud szülészeti osztálya? Azegészsokszor szívesebben vártak egyidőben ellátni az intézet, ségügyi osztály szerint a kórvolna még ezekkel az örö- de az sem mindegy, hogyan, ház szülészetén nem számímökkel. Az akkor megszüle- Az 55 fekvőhelyes gyermek- tanak zavarra a második féltett lányok azóta l'elnőitek, s ágyas osztályon ugyanis évben sem. A 00 ágyat elemost ők állnak — humánu- nyolc nővér gondozza a ma- gendőnek tartják. A kistelesabb légkörben — válaszút mákat. 12 helyett. A szülő- ki szülőotthonból tíz ágy ide szobán is kevesebb a szülész- is került, de a nőgyógyászati nő a kelleténél, az újszülöt- onkológiai részleget szertek ellátásához is még négy vezték meg felhasználásukfőre lenne szükség. Hirdetett kai. Ez segítséget jelerit a is a klinika három állást a szülészeti osztálynak, mert hogy ki-ki saját maga dont- Kossuth Zsuzsa ápolónőképző korábban ott is feküdtek aszBön ezekben a kérdésekben, hallgatói ^részére, de senki szonyok daganatos megbeA mai huszonévesek már nem jelentkezett. Az új tíz tegedésekkel. A kórház műsokkal könnyebben hajlanak ágy tehát önmagában csak Bzerellátása természetben önkéntesen arra, hogy gyer- feszültséget okoz. Az ápoló- nem éri el a klinikáét, de meknek adjanak életet, még- női státuszt, a takarítónő, a megfelel a korszerű szüléhozzá fiatalabb korban. S az betegek ellátásához szüksé- szet alapkövetelményeinek, egy-két testvér vállalása ges anyagi fedezet hiányát a Az ápolónők, szülésznők sem fest olyan gondokkal munka minősége sínyli meg. megterhelése itt is gond, teli jövőt, mint annak ide- S ez a mulasztás csak bosz- mint általában az egészségjén, esetleg az ő szüleiknek, szántó, ha kiderül, hogy csu- ügy egész területén. Ezt csak A biztosítékot és a biztonsá- pán a bürokratikus huza- fokozza az a tény, hogy az Rot számukra a sok népese- vona az okozója. Az orvos- itt dolgozók túlnyomó része déspolitika! Intézkedés adja. tudományi egyetem gazdasá- szintén nő, ők is szülnek, és Ennél az évnél minden bi- gi hivatalának kellene miha- élnek a népesedéspolitika admarabb szót értenie az Egészségügyi Minisztériummal. Sokkal megnyugtatóbb a BPOP klinika műszerellátása. Ha- az édesanyák és az újszülőteletbe lepett kormónyintéz- marosan használják az orvo- tek érdekében Szegeden. ElkedéRek „hatós*ra- Mindezt sok a szülészeti diagnoszti- iátásuk nem kis gond, tudtudva, vajon hogyan készült kában az új ultrahangkészü- juk renBete(í erőfeszitést kitel a szegedi nőgyógyászati léket. Ez a műszer a rönt- Z rengeteg erőfeszítést taklinika és a kórház szülé- Rcnt js helyettesíti és segít- ván orvostól, szülésznőtől és szeti osztálya a kismamák és ségével tájékozódnak az or- ápolónótól, a takarítónőtől és a csecsemők fogadására. Vosok többek között a mag- a gazdasági vezetőtől Leez-e elegendő ágy, ápoló- zat elhelyezkedéséről. méhen belüli növekedéséről, az esetleges ikerterhességről is. A fejlődési rendellenességekre szintén fényt derít ez a zonnyal meredek emelkedést mutat majd a születésekről valló grafikon, a szülőképes korba került nők nagyobb száma miatt is, és az idén ta lehetőségekkel. A munkában maradóknak őket is he lyettesíteniük kell. Sok minden történt tehát személyzet és minden, ami a mamák és az új emberkék ellátásához szükséges. Mi tagadás, idáig is előfordult, hogy „utolsó órás" anyukák a szülőszoba előtti folyosóra szorultak ágy híján, vagy szülés után a kelleténél hosszabb Ideig feküdtek a kényelmesnek cseppet sem mondható tolóágyon. Ez főként az éjszakai, hajnali órákban bekerült anyákkal egyaránt. Ezért a közös cél érdekében kifejtett munkájuk nem is mentes feszültségektől. Ezeknek jelentős részét készülék. A cardiotokográf azonban okos szervezéssel pedig olyan betegellenőrző íel lehetne. °lda™' s olykor az flnyflsi iGuczőtncz műszer, amely a magzati szívműködést és a méh fájástevékenységét együtt érzékeli a szülés alatt. A klinikai nagy átalakítások 3orán nem feledkeztek gendő. vezető út is így közelíthető meg. Mert mindkettő kell az egészségügyben tevékenykedők eredményes munkájához. Ember- és szakmaszeretetük önmagában nem eletörténhetett meg, ugyanis meg a hozzátartozókról sem. meg kellett várniuk a reggelt, míg valamelyik kórteremben megüresedik egy ágy. Chikán Ágnes Két új rendeletről Házértékadó és illeték A Minisztertanács két új információkat, és felterjesz- érték meghaladja a százezer rendelete lépett életbe július tik a Pénzügymínisztérium1-gyel. Mindkettő összefügg hoz, jóváhagyás végett. azzal a célkitűzéssel, hogy a magas jövedelmek képződését adó formájában'szabályozzák. Az újonnan bevezetett A lakosság adatszolgallatásához a helyi szakigazgaforintot. De más vonatkozásban ls újat hozott a rendelet. A régi gyakorlatban, ha a szülő, házastárs, gyertási szervek segítséget nyúj- mek örökrésze nem haladta tanak. Mivel a felmérés, a meg az ezer forintot, akkor _JP __ | körültekintés és számos kö- mentes volt az öröklési illeházértékadó a kiugróan rülmény figyelembevétele ték alól. Most ezt az értéket nagy értékű ingatlanvagyon- miatt hosszabb időt vesz 20 ezer forintra emelték fel. ra róható ki. Ezt olyan él- igénybe, a félévi adó kivelampolgárok fizetik, kiknek tésére^ szeptemberben kerül A nevelt gyermek is a törvényes gyermek jogát kapta lakóházuk értéke a 800 ezer sor forintot, vagy üdülőjük az 500 ezer forintot eléri, vagy meghaladja. A törvény életbe lépésével Szegeden és a megyeben is megkezdődött az ingallanQk értékelésének előkészítése. A Csongrád megyei, valamint Szeged megyei városi tanács pénzügyi, építésügyi, szakigazgatási és ingatlanközvetítő szervei kidolgoztak azokat a szempontokat, melyei segítségével a helyi szakigazgatási -apparátus megkezdheti,. az értékelő munkát. A forgalmi érték megállapításön» figyelembe veszik a ház fekvését, üdülőkörletben van-e, milyen a megközelítési lehetőség, mikor, és milyen anyagból épült, milyen a komfortfokozata, az épület állaga, a közművesítettség, a lakóépület alapterülete, mennyi a mellékhelyiségek, építmények száma. A felmérés szempontja még: milyen a kivitelezés jellege, és mikor volt a felújítás időpontja. Ez a munka augusztus 31ig fejeződik be. A körültekintő alaposság és a nagyfokú helyismeret igénye miatt külön bizottságokat szerveznek az építésügyi, pénzügyi, igazgatási, szakigazgatási szervek bevonásával. Az értékelésre kerülő ingatlanokat a házadó-bevallások, a tervrajzok és az adásvételi szerződések alapján jelölik ki. Egyébként a bizottságok a felmérés eredményeit jegyzékekbe foglalják, amelyeket véleményeznek majd a városi tanácsok, illetve a járási, városi kerületi hivatalok elnökei. Ezek után kerül sor arra, hogy a tulajdonosoktól a helyi tanácsok a bevallási lapok kiküldésével adóbevallást kérnek — majd a megyei, megyei városi tanácson összegzik az Természetesen minden- meg. A takarékbetét továbbkinek joga van az első fokú ra sem esik öröklési illeték határozat ellen fellebbezni, alá. ha a határozattal nem ért egyet. Július 1-gyel megváltozott az öröklési illeték is. Az új A most megjelent rendeletek azt kívánják szolgálni, hogy az örökléssel szerzett anyagi előnyök és a narendelet szerint — a koráb- gyobb jövedelmek szóródása, bi gyakorlattal szemben — az ingó érték is öröklési illeték ala esik, abban az gadalompolitikai esetben, ha az egy főre jutó sekkel ezeknek kihatásai egyensúlyban maradjanak a tárcélkitűzéTexasi tehenek a Hortobágyon Beváltak a texasi tehenek takarmányt igényelnek. Kía Hortobágyon. A Hortobá- sérletképpen az Egyesült Álgyi Állami Gazdaság két éve lamokból vásároltak 1972hatarozta el, hogy olyan te- ben 215 üszőt és 10 bikát, heneket és bikákat vásárol s ezek a hortobágyi pusztán külföldről, amelyek jól bír- nagyon jól fejlődtek. A gazják a rideg tartást, tehát nem daság már tavaly újabb 315 kell istállókat építeni szá- texasi marhát vásárolt, az mukra, s ezenkívül a legel- idei tervekben pedig további tetéstől is jól híznak, kevés 312 állat vétele szerepel. Autókat vásárolt — pénz nélkül Csalás alapos gyanúja mi- eladókat és megállapodást att tartóztatta le a Szeged kötött velük részletfizetésre, városi és járási rendőrkapi- Esetenként az első részletet tánysag Maristyán János 22 megfizette, vagy annak köéves, foglalkozás nélküli, Al- zeli teljesítését ígérve, a győ, Csendes utca 26. szám gépkocsit elvitte, amelyet alatti lakost és indított elle ne büntetőeljárást. A rendőrségi vizsgálat szerint Maristyán 1972-től napjainkig személygépkocsik adásvételével foglalkozott. Újsághirdetésekből és egyéb forrásokból értesült személygépkocsik eladásáról. Felkereste az egy ideig használt, majd eladta. A vételár további törlesztését azonban nem teljesítette. Négy gépkocsi-tulajdonosnak 180 ezer forint kárt okozott. Maristyán János ügyét hamarosan átadják vádemelésre az ügyészségnek. A klinikai statisztika szerint tavaly 2 ezer 600 volt a szülések száma. Jósolni nehéz a következő félévre, de annyi bizonyos, hogy jóval több asszony távozik az idén a klinikáról, karján babával. Ottjártunkkor ugyanis megszületett az 1570. kisgyerek, tavaly azonos időpontban az év 1303. babája látott napvilágot. A különbség még nem tulajdonítható a népesedéspolitikai határozatok hatásának, ez a következő hónapok adatait már jobban befolyásolja. A művi vetéléssel kapcsolatos intézkedések eredménye is a második félévben figyelhető meg. Amint a női klinikán megtudtuk, nem várták tétlenül a következő hónapok feltehetően nagyobb „forgalmát". Az épületből kiköltözött a szülésznőképző, és a felszabadult helyiségeket a terhespatológia osztály foglalta el. Ezzel a szülőszoba nyert nagyobb területet, s végre az épület egyik szárnyát uralja. Ahol eddig mindössze 4 ágy volt, most 13 várja az asszonyokat. Így talán jut fekvőhely minden édesanyának, szülés előtt és az utána ott töltött egy-két órára ls. Az átalakítások során nagyobb területet kapott az intenzív űjszülöttellátórészleg is, s az eddigi három inkubátor helyett hat várja a babákat. Az apróságok az újszülött osztályra átkerülve valamivel szűkösebben férnek el, 45 ágyban előfordul, hogy hatvan bafca fekszik. Ha ez nem i& Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 37. Pósa Lajos bemutatkozik. Szegedi Napló, 1881. január 11. Tárcza Szegeden. „Forgó viszontagság járma alatt nyögünk." Ma itt, holnap ott. Hol ringatta bölcsőnket a dajka, tudjuk, de hogy hol borul ránk a koporsó födele: isten a megmondhatója. Volt egy jó barátom. Genialis, vasszorgalmú, nagyra törekvő ifjú. Nemesen dobogó szivének, minden szépért, jóért, igazért rajongó lelkének leghőbb ideálja a főváros volt: fölküzdeni magát a politika, társadalom, művészet, irodalom középpontjába. Fényes tervei mind összeomoltak. Hányta-vetette a sors, míg végre egy világtól elszigetelt, félreeső völgy ölébe dobta lévitának, s lett belőle olyan egyszerű, csendes, igénytelen ember, mint más. Én ugyan nem lévitának jöttem Szegedre, sem öngyilkos nem akarok lenni, de azért úgy megrezdül a szivemben valami, ha meggondolom, hogy elszakadtam Budapesttől. Ha nekem valaki ezelőtt csak fél évvel is azt jósolja, hogy én még valaha Idevaló lakos leszek: szeme közé kaczagva feleltem volna neki, hogy az úrnak bizonyosan hiányzik egy kereke. Jó, hogy nem jövendölte meg senki, mert goromba tiltakozásommal most méltó nevetség tárgye lehetnék. Mes forténk 1ti, Szegeden: Aűssog bila, alig tudtam kibontakozni a főváros kötelékeiből Végig-végig mentem napjában többször az utczákon, s el-elnéztem azt a nyüzsgő hangyabolyszerű tömeget tarka-barkaságaival, s olyan nehezen esett hozzá szoktatni magamat ahhoz a gondolathoz, hogy nekem ezt mind el kell hagyni El kell válnom attól a mérges kis embertől is amott, aki kezével-lábával hadonáz, úgy kiabál, hogy az utcza másik végére is meghallatszik, szidja Jókait vagy Vajda Jánost, réme a dráma-, regény-, novella-, versíróknak egyaránt, valóságos „irodalmi hóhér", mint a régebbi időkben nevezték, de akinek én szigorú, magvas kritikáiból annyit tanultam, aki nekem olyan jó emberem, szíves pártfogóm, tanácsadóm, buzdítom. El kell válnom a nemzeti színháztól. Hol találsz te, jó fiú — mintha ezt súgdosná — olyan művészt, aki Mosolygó Bálintot, Knabe Fárkas Jeremiást, a hordárt „hordó"-nak, a hírlapot „hírek lapjá"-nak orthologizáló nyelvészt oly mesterileg alakítsa, mint Üjházy? Hol találsz olyan Harpagont, Mukányit stb., mint a jó öreg Szigeti bácsi, olyan szeretetreméltó, bolondos, mókázó komédiást, mint Vízvári? Hát Felekit, Bercsényit, Halmit, Nagy Imrét, E. Kovács Gyulát eltudod-e felejteni? Nem sajnálod-e Prielle Kornéliát, Felekynét, Helvey Laurát, s a dráma újabb csillagát: a színezésben, jellemzésben, öntudatos alkotásban napról-napra mindig jobban tündöklő Fáy Szeréna kisasszonyt? A népszínház is megszólal, ahogy elhaladok mellette. Finum Rózsi, Angyal Liszka, Borzáné Marcsája, Gaal Klára stb. vonulnak el szemem előtt kaczagva, nevetve, sírva, szomorkodva, tulipiros jó kedvvel, gyászos búbánattal a Blaháné csókolni való szeméjében. Hol találom föl mindezeket? A képviselőház is megszólal. Nii az a kis mozgó figura ott, aki nem sokkal nagyobb apja országos hírű orránál, hogy sürög-forog szüntelenül, nem találja a helyét, két másodpercznél tovább képtelen egy helyen megmaradni. Most egy miniszteri piros bársonyszék előtt lábatlankodik, tán szeretne beleülni, majd valamelyik szélsőbaloldali képviselővel kaczérkodik, diplomatizál... szalad föl a karzatra... le a folyosóra— buffetbe. Valóságos pertetuum moHol találom föl mindezeket? Távol estem tőlük. Távol estem a múzeum, Eszterházy képtár, képzőművészeti társulat, az egyetemi, főiskolai könyvtárak kimondhatatlan értékű kincseitől, távol estem a szellem ragyogó városától. Külső-belső szépségeivel most úgy tűnik föl szemem előtt Budapest, mint £gy Tündérország, legkisebb porszemét is megaranyozza képzeletem. Hogy mindezek daczára micsoda szél hajtott engem Szegedre, maradjon az az én titkom, legyen az elég a lyrai ömlengésből. Egy tréfás ismerősöm, mikor ezelőtt nyolczkilencz évvel Budapestre készültem, azzal ijesztgetett mindig, hogy ne menjek ám* oda, mert ott az embert zsákba kötik, s úgy lökik be a Dunába. Hála istennek, nem esett meg rajtam ez a szerencsétlenség. Itt se dugnak talán zsákba, s nem dobnak be a Tiszába. Nem bizony! Már érzem idáig is. Sőt hiszem és váüom, hogy itt, Szegeden találok azt, amit Pesten oly ritkán találhatni, szívet. A szív melege fogja velem feledtetni Budapestet. Ugyanakkor az Újdonságok rovatában: A népiskolák állapotát illetően a következő adatokat olvassuk az 1879/80. tanévről. A községek száma Magyarországon 12 814. Iskola volt 17 824. Tanterem 21 838. A tanítók száma 21 664. A tankötelesek száma 2 097 490. Iskolába jart tényleg ezekből: 1 619 692. Egy tanteremre jutott 94 tanköteles, s egy tanítóra esett 96 tanuló. Kerül egy tanító 432,6 frt-ba. Egy tanköteles gyermek oktatására esik 6,4 frt. Még mindig 274 oly község van hazánkban, hol a szülőknek épen nincs módjukban gyermekeiket a mindennapi iskolába járatni, 1876 községből pedig a gyermekek a szomszédos községekbe járhatnak iskolába. •Az iskolába járó tankötelesek száma 77,21 százalék. Legkedvezőbbek az iskoláztatási viszonyok a következő megyékben: Torna, Mosony, Veszprém, Fehér, Brassó, Hont, Szepes, Esztergom, Sopron, Baranya, Bars, Vas és Győr megyében, mindenütt 90 százaléknál több. (Folytatjuk.)