Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

4 KEDD, 1974. JÚLIUS 18. Az ellenőr megköszöni Revizorok Jártak a vállalatnál, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának emberei. A szokásos, évenként ismétlődő rutinellenőrzést végezték el. Ténykedésük befejeztekor azonban korántsem a szokásos módon távoztak. Rövid értekezlet keretében megköszönték azt a támogatást. melyet a vállalat vezetőitől kaptak, s elismeréssel szóltak az egy év alatt végbement változásokról. Egyebek között nem. ' csak a gazdálkodási eredmények növekedéséről, hanem az ügyvitel áttekinthetőbbé tételéről, a párhuzamosságok kiküszöböléséről, a készletnyilvántartás korszerűsítéséről. A vállalati emberek többsége csodálkozott. Még ilyet! Az ellenőrök dicsérnek! Ritkaság? Ma még az. Ám már nem fehér holló a bfráló észrevételek, megállapítások, jegyzőkönyvi felhívások és figyelmeztetések seregében. A gazdálkodó egységek, legyenek akár vállalatok, akár szövetkezetek, időről időre átesnek különböző vizsgálatok próbatételén. Ez természetes kísérője a mának. Az eszközök hasznosítása, a szociális ellátottság, a pénzügyi tevékenység, az árképzés kiragadott példa csupán, de sejteti, mi mindenre terjedhet ki az átfogó, vagy éppen az egy-egy részletet kiemelő ellenőrzés. A legfőbb tulaj, donos, a társadalom nevében jelennek meg az ellenőrök, kérik számon, mivel, hogyan sáfárkodtak, miként igazodtak a törvényekhez, rendeletekhez. Számonkérnek: segíteni akarnak. Túlzás lenne a gondolati kapocs? Hlszin a revizor szónak, az ellenőrzés kifejezésnek mintha mellékíze lenne, valami kellemetlenről, szükséges rosszról tudósítana. S ráadásul mennyi alkalom e mellékíz kóstolgatására, hiszen az átfogó felügyeleti ellenőrzéstől a népi ellenőrök vizsgálódásán át, banki, szakszervezeti emberekig, sokan, sokféle ügyben járhatnak el, kérhetnek felvilágosítást, foghatják vallatóra a némán is beszédes papírokat. A közhiedelemmel ellentétben, korántsem olyan sűrű, rendszeres, alapos az ellenőrzés, mint kellene, mint amit a társadalmi érdek indokolna. Nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy gazdálkodó egységhez csak három, négy évente jutnak el a felügyeleti vizsgálat megejtői, s az sem, hogy egy-egy részkérdés elemzése ugyan megtörténik, de háttérben marad az átfogókép, az egész helyzetről szóló ítélkezés. Helyeselhetők tehát azok a törekvések — mind az állami, mind a szövetkezeti gazdálkodásban —, melyek a következetes ellenőrzést, a tartalmi elmélyülést szorgalmazzák. Itt kapcsolódik gondolatmenetünk a közösen már elismert, szükségesnek tartott erőfeszítésekhez. A jobb, hatékonyabb ellenőrzés ugyanis, megítélésünk' szerint, elválaszthatatlan attól, hogy a számonkérés egyben lendítőerő, s közvetítő is legyen. Lendítőerő a jó tapasztalatok elismerő öszszegezésével, a helyes kezdeményezések dicséretével, az előző ellenőrzés óta végbement változások kedvező vonásainak kiemelésével. Közvetítő szerepre pedig azért kell vállalkoznia az ellenőrzésnek, hogy átvigye, átadja más területeken a célravezető módszereket, megoldásokat, illetve, ha kell, gyűjtse össze, Jelezze a pontatlan jogszabályokat. az egészséges fejlődést nehezítő rendelkezéseket, mindazt, amit túlhaladott az élet. Ahogy csintalan gyermek a sokat emlegetett mumusra, némelyik gazdálkodó egység úgy tekint az ellenőrzésre. Tegyük hozzá: főként ott van ez így, ahol akad takarnivaló. A döntő többségnek semmi oka erre. Arra sokkal inkább, hogy meglelje az ellenőrzés, a számonkérés, s a napi gyakorlati munka tökéletesítésének összetartozását, ezerféle kapcsolódását. Azt, hogy közös célok elérését, érdekek érvényesítését Aolgálják, más-más oldalról, különböző eszközökkel, azonos kötelezettségekkel. S a hangsúly természetesen nem az eszközök különbözőségén, hanem a kötelességek azonosságán, a cél egyeződésén van. Az elismerést, a köszönetet ugyan az ellenőr mondja, de valójában a társadalom véleményének tolmácsolója. E szerep sarkallja arra, hogy Jóról, rosszról egyaránt beszéljen. M. O. nyugdíjas — teljesített legalább 150 tízórás munkanapot. Tekintettel arra, hogy nyugdíjazását követően nemrég kezdett dolgozni, így nem valószínű, hogy a 150 tízórás munkanapot ledolgozta, tehát jeA termelőszövetkezeti tör- képtelen betegségét megelő- lenlegi betegségére segélyevény végrehajtásáról szóló ző évben — vagy betegsé- zésre nem jogosult. Az idén ment nyugdíjba K. S. termelőszövetkezeti tag. Nyugdíjazása után ismét visszament dolgozni a termelőszövetkezetbe, és a tavaszi munkákban, mint növényápoló részt vett. Most megbetegedett, egy-két hónapig nem tud dolgozni. Kérdezi: mint nyugdíjas dolgozó téesztag, jogosult-e betegségi segélyre? Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események se-jelenti, jgélyre akkor jogosult, ha a ipyugdíjazása után, a kereső^ 46. rendelkezések a nyugdíjas gét megelőző naptári évben tagok betegségi segélyének feltételeire és mértékére külön szabályokat nem tartalmaznak. Ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a nem nyugdíjas tagokra a következő megszorítással : A rendelkezések szerint betegség esetén a termelőszövetkezeteknek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki orvosilag igazolt keresőképtelensége miatt munkáját nem tudja ellátni, és megbetegedését megelőző egyévi időszakban a részére megállapított munkát elvégezte, illetve teljesítette a 150 tízórás munkanapot. Ez a rendelkezés vonatkozik a termelőszövetkezeti nyugdíjas tagokra is. Amennyiben tehát a nyugdíjas tag a közös munkában részt vesz, megbetegedése esetén ugyanazon feltételek mellett jogosult a betegségi segélyre, mint a termelőszövetkezet többi tagja. Itt kell figyelemmel lenni arra, hogy a rendelkezés a betegségi segély lehetőségét csak olyan nyugdíjusok számára biztosítja, akik a nyugdíjazást követően ismét munkába állnak, és a segélyezéshez szükséges számú munkanapot a nyugdíjazást követően végzett munkával szerzik meg. A nyugdíjazást megelőző munkateljesítés alapján betegségi segély nem jár. Olvasónk esetében ez azt hogy betegségi Dr. V. M. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Felvégi Andrés és Bertényl Mária, Katona László és Szabó Éva. Bedó Károly és Vass Rozália, Apai Pál és Gulyás Eva, Szamosközi István és Árva Eva, György László és Tumbas Ivanka, Jankó László és Kanyar Dorottya, Csonka Barnabás és Szomora Ágnes, Kovács József és Fodor Zsuzsanna. Szabó András és Mlske Családi események Helga Erzsébetnek Eszter. Sándornak és Vakula Jolánnak Sándor, Korom Miklós Péternak és Tanács Hildának Miklós Szabolcs, Otlokán Sándor Jánosnak és Tatár-Kls Juditnak Zita Julianna, dr. Győri Istvánnak és Harkal Edit Juliannának Blanka nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Lajkó Imre Jánosnak és Kömár Ilonának Róbert, Patai Józsefnek és Szőke HedvlgIda. Majtlnszky Endre és Du- Totnbácz Piroskának Edit, Lévai nek Csaba, Kolompár Lászlónak dás Izabella. Nagy István és Lászlónak és Molnár Ilona Ka- ts„K.0l?1Pp?I ü oí, Dandé Erzsébet, Bakos István tallnnak Brigitta, Ármány lst- Kürti László Györgynek és Pál es Molnár Rita. Kopasz István vánnak és Rózsa Ibolyának Ilonának László Szélpál Istvánés Nagy-György Zsuzsanna, Brigitta, Illés Mihály György- n«k és Illa Máriának Szilvia. Szörényi Jenő és Balla Olga, gek és Wlschner Valéria Evá- Vlncze Józsefnek és Gazdag KaNagy Endre és Szlverl Erzsé- nak Katalin, Illés Mihály tallnnak Renáta Rita, Zótér Istbet. Móricz András és Hargitai Györgynek és Wlschner Valéria vánnak és Csorba Teréznek MóKlára, dr. Tanács Antal és Etának Zsuzsanna, Sárszegl Já\ nika, Tóth Istvánnak és Hornyák Cenkel Ágnes, Nóvák Zoltán és nos Árpádnak és Kószó Jolán- Erzsébetnek Erika „Ist" Mohácsi Katalin, Tóth László és nak Atilla Cslpak Károlynak vánnak és Király Etelkának CsaSzántó Eva, Popovics Sándor és és Németh Ilonának Erika Klá- ba- Borsos Sándor Istvánnak és Nagy Györgyi, Czékus Tibor és ?a. Glhnger AttUa Lászlónak és Babar Irénnek Sándor Tibor, Szekeres Terézia, Győrbiró Ta- Avar Ágnes Annának Anett, °orogl Péter Mihálynak és SU~M M ' Tuczakov Axentának és Vldák YeSes Katalinnak Péter KrlszAmáliának Dusán Molnár Gé- tlén> Radics Károlynak és JaSzőreg: Tóth Tibor és Beke za Endrlnek éf^dár Ilonának kab Rozáliának István Albert Zsuzsanna házasságot kötöttek. Gabriella, Oláh Istvánnak és J^hArpád Józsefnek és Bacsa Battancs Juliannának Tünde Mártának Enikő.Oláh Andrásmás és Kákulya Teréz házasságot kötöttek. ^m T< > h n. kerület Szeged: Csapó Ferenc Antal Gvönevi Hell Sándor Ferenc- nak és Mlnkó Klárának Zsolt, és Ágoston Veronika Földes ^TKohász MárU Magdoí- SPraber Péter nekés Bálint Irén József és Somogyi Zsuzsanna nának Andrea Brialtta Beche- Margitnak Mónika Edit, Rácz Mária. Bánhídi László József és ?er Ferencnek és Ffketé Rozáha Jénosnak és Kádas! Évának PáLudvlg Terézia Ágnes, Gombos Juliannának Anikó Bálint Er- ter lvö. Simon Ferencnek és --• " Horváth Eva íft Laudlsz Arankának Kks A^r^'TáS'^^T Beáta. Erdei János Istvánnak és ,^ab°lbs Andrts'. Tó„th Tlb°r Iaí' Vprehea Fvo Gizellának Kata- vánnak és Fekete Irmának L6Fszeged: Szakács Károly lst- «n Évi Smollna Imrének és ránt László. Erdei Istvánnak és ván és Albertus Margit. Tóth Szabó AnnTnak Krisztián Ma- Marton Arankának Anikó, Kovács Mihály és Klementlsz Mária kll Ferenínek és Katona Esi- Sándornak és Raflay Gyöngy-. Magdolna, Jeszenszkl Ervin és Sí- Mrnék Tlmal Kiss Imiének és Y*™ek Gábor Sándor Tóth Mlkpos Piroska házasságot kötöt- Beloval Veronikának Csaba lm- i^.S^LS?®8,-" ^ían" „ w , re. Holb Istvánnak és Turzó ké"ak Antal Bab dorlcs János —, , „ r „ "erba?sek Márta Máriának Beáta. Sebők £"drasnak Pet™bal rE"séJözsef és Farkas Katalin Nagy Attl,a Endrének és Cziráki Ilona batbek Gabriella Bullás LajosMihály István és Bódi Etelka, Erzsébetnek Henriett. Salacz Ká- ?ak és Tóke Máriának László • Boros Rozália rolynak és Morvái Gizellának L K .„..StV,™ ,íÖZÍeí?ek Hajnalka, Farkas Istvánnak és fi Im" Kovács Ilonának Gábor, Bárká- ™>• K£fács; Oá:bornak és Magyanyl Istvánnak és Kororit Anna EE£sé5?tnce* ®?f(baía:< Sze,rl • a . „ a , Máriának István, Koczur Illés- Antalnak és Szatmári Juliannápádnak és Gyöngyösi Magdolna ..v z- jrónvn Honának unni nak Julianna Szilvia, Eltér AnMárlának Tímea, Dotmonics lst- íurl4„ 7 tÍhLv T. talnak és Vass Magdolnának Magvánnak és Czombos Ilonának t.,in.ik in^ dol"a' Sebök Jénoti Jenönek *» Tibor, Pataki Andrásnak és Ko- talínnak ~°lta'| Huszka Ilonának Krisztián, Sovács Máriának Marianna, Bat- "ak Borso. Oézának és Szeren mogyi Györgynek és dr. Balogl tancs Imre Mátyásnak és Far- Gézának és Szeren- j Kornéliának Boglárka Jukas Erzsébet Máriának Margit ^orS^a^á- llann" nevű «ye™ekuk "gl*. I Gábor László és házasságot kötöttek. HL kerület tek Klskundorozsma: Lévai István és házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Dr. Ződy Zsolt Ar Erzsébet, Fődl Mátyásnak és Balog Teréziának Tünde, Tóth Lászlónak és Táblth Emma Má riának Milena. Monoki Endrétett. riának Zsolt Attila. Szalai Jó- Hitlinzls zsefnek és Gulyás Ilonának Jó- I kerület iiauaa „„.»„«, «.„u,t- Szeged: Kovács Lajosné Szabó nek és Horváth Irénnek Zoltán ian.ak :p,f,, Klára Mária, Ötvös Gabriella. Endre. Retek Istvánnak és Vin- An'ta! ^",ya,1"Pi"Ur?,yl ®á"dor" Sütő Mária, Vízvári János. Börcze Valériának István Béla, 2ak és Bodola Gizella Máriának csök istvánné Farkas Rozália, Papp Istvánnak és Veréb Má- Béka. Farkas András Sándornak Samu Sándorné Tanács Mária, riának Marian Ildikó, Forgó fs Király Máriának Flórián Val- Molnár Dezsőné Lázár Mária, Istvánnak és Magyar Erzsébet- Szabó Róbertnek és Kovács Szücs Sándor, Tóth Bálintné nek István, Tóth János Mihály- Klárának Robcrta, Csányi Jenő- Kállai Zsófia. Balogh Károlyné nak és Kirstóf Eszter Glzellá- nek és Szikora Gizella Veroniká- Bóka Veronika, Szili Józsefné nak Csaba, Kónya Szilveszternek nak Gyöngyi Brigitta, dr. Tímár Budai Rozália, dr. Komócsin Miés Nagymlhály Erzsébetnek Gab- Mátyás Ferencnek és Kódor Klá- hály, Gulyás Sándor, Fülöp Istriella. Herceg Imrének és Kis rának Krisztina Klára, Fábián vánne Farkas" Viktória, Grausz Mártának Márta Mónika, Várad! Istvánnak és Répári Máriának Viktória. Szolga Józsefné Kántor Lászlónak és Kiss Mária Mag- Előd István, Papdl Mihálynak Margit, Körmendi Mihály, Bördolnának Edit Timea, Csőre Já- és Nagy Erzsébet Piroskának csök András. Szlukovlnyi Andnosnak és Szőke Klára Iloná- Péter Pál, Nacsa Károlynak és rea, Berta Mária, Kopasz Dónak András, Patkó Sándornak Somogyi Évának Károly, Kicsi monkos, Kobrizsa András, Nagy és Slnkovlcs Magdolnának Gá- Jenőnek és Keller Emese Julián- István, Csomós Sándorné Nébor Tamás, Engl Józsefnek és nának Emese Gabriella, Fröhlich ineth Mária, Bitó István, Csomor Domonkos Ilonának Edit Ilona, András Miklósnak és Naszály András, TiU Gusztávné Botlven Antal Gábornak és Maros Ágnes- Márta Veronikának Edit, Sel- Erzsébet, Papp István, Kiss Mánek Nóra Anna, Boros Józsefnek meczi Ferenc Lajosnak és Mar- rla, Horváth János, Adorján Miés pataki Etelkának József, Ki- tonost Emiliának Emília. Hódi hály, Bakacsl Istvánné Pintér rály Józsefnek és Dani Rozállá- Miháiynak és Horesnyl Máriának Erzsébet, Forgách Géza, Nagy nak Róbert, Baróthy Béla Elek- Gábor, Török Antalnak és Török Zsolt meghalt, nek és Poszek Mária Margitnak Mária Margitnak Benita Anett, Szöreg: Kórász Antalné Nagy Aron, Hangay Gézának és Adamik János Mihálynak és Sza- Ida, Csanádi Pélné Gál Mária, Csetényl Ildikónak Levente Gé- lal Erzsébet Zsuzsannának Csa- ifj. Csanádi Pál meghalt., za, Forgács Ferencnek és sza- ba János, Szekeres Jánosnak és II. kerület bó Ilonának Attila Ferenc, Gon- Balogh Piroskának Csaba, Hor- Szeged: Halmazsán Jánosné üa Lajos Mihálynak és Dávid váth Lajosnak és Peszleg Zsu- Ördögh Erzsébet, Városy János, Éva Katalinnak József, Lángi zsannának Csaba, Török Miklós Tóth István. Sági Béláné Szabó István Mihálynak és Szemerédi Szabolcsnak és ÜJhelyl Anná- Rozália meghalt. Zsuzsanna Magdolnának Zoltán, nak Miklós, Remes Sándor Agos- III. kerület Csorba Józsefnek és Sztevanov tonnák és Nagy Annának Ber- Szeged: Kószó István, Vajda Máriának Andrea, Vecseri La- nadett. Szekeres József Pálnak József, Horváth Zsuzsanna, jos Zoltánnak és Lankó Jolán és Gelei Mária Viktóriának Jó- Helm Miklós József, Patai CsaAnnának Árpád, Piros Péternek zsef Péter, Perecz László Már- ba, Bzélpál Szilvia, Dancsó Gerés Korchmáros Márta Saroltá- tonnák és Szabó Márta Ildikó- gelyné Dell Erzsébet, Hajdű nak Márta Magdolna. Szögi nak László, Sáska László István- Lyubomirné Fodor Piroska, DuAndrásnak és Asztalos Margitnak nak és Rehák Terézia Rozállá- dás Béláné Boros Julianna, HeSztlvia. Gárdlán Lászlónak és nak László, Fodor Istvánnak és gyi János. Kovács János József. Budavári Ibolva Editnek And- Szalma Erzsébetnek.Ildikó. Batky Bárkány Istvánné Ézslás Anna. rea. Hódi István Mihálynak és Csaba Ferencnek és Gublna Zsu- dr. Enyesdi Iimre, Oláh Zsolt. Kovács Erzsébetnek István At- zsannának Csaba Antal, dr. Pln- Ábrahám Vilmos, Duzslk Andtila, Katona Józsefnek és tér Sándornak és dr. Lchotzky rásné Fári Erzsébet meghalt. A csángók helyzete. Szegedi Napló, május 30. Tallián Béla alispán jelentése. A települtek állapota nagyon különböző: Ivanova, most már Nagygyörgyfalva községben 260 család van elhelyezve. Az itt élő bevándorlók gyékényből készített sátrakban laknak, eddig aggasztó, mivel alig hihető, hogy az ideiglenes menhelyen összeszorított telepesek a nagy nyári hőséget s az erre következő esős és hideg napokat baj nélkül kiállhassák. Mindenekelőtt szükségesnek látja ezek alapján Bánffy gr., hogy egy magasabb szakértelmű orvos küldessék ki annak megvizsgálására, hogy a kijelölt telephely, tekintettel a települők eddig egészen más éghajlatú lakhelyére, általában alkalmas-e telepítésökre. A telephely árvízmentességére nézve is alapos aggodalmak vannak. Az új töltés ugyan sokkal erősebb a régi töltésnél, de azért mégis kérdéses, vájjon képes lesz-e a telepet nagyobb árvízveszély ellen is megvédeni. Bánffy gr. tehát azt javasolja, hogy maguk a községek magasabb területeken helyeztessenek el, melyek esetleg magánosoktól vásárlandók meg. A települő helyül kijelölt vojlovitzi erdő 536,000 forintra van becsülve. Ezt nem volna czélszerű fával együtt átadni a telepeseknek, mivel a kitűnő minőségű fát azok kellőleg nem értékesíthetik. Czélszerűbb volna a fát az államnak értékesíteni és árának egy részén venne át a kormány a korábbi ármentesítő társulat birtokából mintegy 3600 hold földet, melyre a most elhelyezhető 400 családon még éhséget nem szenvedtek, miután szükség túl a többi települő családok nagy része is elheesetén rendelkezésre állottak az adományozott lyezhető lenne, élelmiszerek. Sokkal nyomasztóbb a Gyurgye- IT„„or, , vón elhelyezettek állapota. Ezek közül 300 csa- UgyaneKKor. Iád, mely a legutóbbi szállítással érkezett, még Csángó levelek. A betelepített csángó-testvémindig fedél nélkül van, s a korábban jöttek rek állapotáról egymásnak ellentmondó hírek is csak részben vannak gyékényből készült sát- keringenek. Tallián Béla Torontál megye alisrukkal ellátva. Ezek már éhséget is szenvedtek, pánja jelentésében elég sötét színekkel festi a sőt többen ruhájoknak egy részét kénytelenek telepítettek szomorú sorsát, olyanynyira, hogyha voltak élelmiszerekért zálogba adni. előadása hű, úgy a csángók bizottságának, valaA kereseti és munkaviszonyokról eddig ter- mint a kormánynák gyors és erélyes intézkedése jesztett kedvező hírek valótlanoknak bizonyul- múlhatatlanul szükséges volna. Ellenben, a szintak. Az mondatott, hogy egy-egy munkás na- tén hitelesnek tartandó László Mihály képviselő ponként 80 krt keres. Pedig egy-egy munkáké- jelentése szerint a fölhangzott panaszok alaptapes nem 80 krt, hanem csak 30 krt szerezhet át- lanok volnának,_s a letelepített csángók helyzelag naponta. Az eddig bevándoroltak száma te agggodalpmra okot nem szolgáltat. Ezen még 3319. köztük 889 a munkaképes. Egy-egy munka- ki nem derített tényállás megvilágítására alkalképesre átlag 3 munkára képtelennek a fönn- masak leginkább maguknak az új honpolgároktartása esik. a 30 krt napibérből tehát egy mun- nak nyilatkozatai. Elég érdekesnek tartjuk ezen kaképesnek és három munkára képtelennek kel- okoknál fogva az alább közölt csángó-levelet, lene megélni, ami teljes lehetetlenség! melyek néhány sorban egész közvetlenséggel Az egészségügyi viszonyokat egyelőre ugyan tárják föl állapotukat s azt éppen nem rózsás jieszélyeztetve nem találták, de azért a helyzet színben tüntetik föL A levelet a maga eredeti. ségében, az író helyesírását meghagyva közöljük. A levél a következőképp hangzik: Czím: Ajánlom Tisztelettel T. ez. Szolovics János kir. biztosi építési anyag kezelő uramnak Szegedre. Magyarhon. Kelt levelünk Nagy-Györgyfalva máj. 15. 1883. Tiszteletreméltó (Uram Szolovics János) Kegyelmed tiszteletét és Becses ajándékát el nem felejthetem és el nem tűrhetem, hogy kegyelmed kívánta állapotunkról ne tudósítsam én Ambrus Albertet az ki kegyelmeddel szinte fél Szegedet megkerültem feleségemvei és Albert kiacskárríval sok ezerné jókot és fris egéséget kívánunk kegyelmednek és ha kisasznya van annak is Nagyra született Gyermekeinek és az szent Isten Áldását egész ház tájára, tehát kegyelmed kívánságát akarván teljesíteni, és Alázatos szolgája akarván maradni tudósítom kegyelmedet állapotunkról; tudniillik hogy mi már megtelepedtünk, kaptunk házhelyet 1/4 holdat és két hold szántóföldet az mezőn az mely vizessége miatt szinte nem használandó és kunyhókat építettünk az mely Négy karó, két gyékény és másfél léczből áll. az dolog. vagy kereset állapotja pedig olyan, hogy szinte hogy az mindennapit sem tudjuk megszerezni mert mind máig nem tudjuk mit fizetnek, mit mérnek csak azt mit adnak kéntelenségünk miatt el kell fogadjuk, és még egyszer Az Isten áldását kívánom az egész Szegedi lakosságnak és Boldog esztendőt és kegyelmednek annyi áldást és annyi Boldog ezer szerencsét, amenynyi csép víz az Dunavlzében, ezzel maradok holtig hőn szerető Alázatos szolgája Ambarus Albert, kinek nevében mint paraszt házból származót Székel vagy csángó Magyar írtam Balázs István bíró Kérem szíveskedjenek vissza írni Ugyanekkor. A következő ajánlatokat vette lapunk a csángók befogadására: Temesvári István birtokos egy lány és egy fiút hajlandó fölfogadni. A leány tisztességesen fölnevelné, s • ha méltó lesz rá, férjhez is adja. Matasits Antal kerékgyártó egy 14 éves csángó fiút hajlandó befogadni azzal, hogy jó mester embert nevel belőle, azonkívül egy 12 éves árva csángó leányt örökbe fogadna, kinek jövőjéről gondoskodna. ^Folytatjuk.)