Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

vem?), wrt. rmms Átadás előtt Acs S. Sándor felvétele Befejezéshez kdzeledik a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat üzemházának építése. A Dózsa György s az Arany János utcára néző falak elkészültek már, jelenleg pedig a Berzsenyi utcai oldalt vakolják. A közel 20 millió forintba kerülő épületet júliusban adja át a CSOMIÉP. A ház egyik emeletét a Csongrád megyei Beruházási Vállalat foglalhatja majd el. Fűtőanyag-áremelés — bérpótlékkal A fogyasztói árak emelése nem tartozik a népszerű gazdasági intézkedések sorába, s ha ilyenre — ezúttal szeptember 1-én, mint jelentettük a tüzelő- és az üzemanyagoknál — mégis sor kerül, annak nyomós okai, indítékai vannak. A magyar gazdaság, amely a tőkés országokkal is kereskedik, nincs és nem is lehet elszigetelve a tőkés piacoktól. Márpedig ezeken a piacokon az elmúlt egy-másfél esztendőben soha nem tapasztalt iramban emelkedtek az árak, részben a spekuláció, részben olyan je-lenségek — az energiaválság — hatására, amelyek tartósaknak ígérkeznek. Magyarország energiahordozókban nem minősíthető gazdag országnak, a szükséglet egyre növekvő hányadát — villamos energián kívül, kokszot, kőolajat és földgázt is — importáljuk. Elsősorban a Szovjetunióból, de . kőolajat néhány esztendeje már a közel-keleti országokból is, ahol a tőkés világpiaci árak érvényesülnek. Az sem mellékes körülmény, hogy az energiaválság ' — és a rendkívül megdrágult szénhidrogénárak — következtében világszerte felülvizsgálják az energiagazdálkodást és a gazdaságosság új követelményei szerint alakítják a racionális energia- és üzemanyag-felhasználási struktúrát Az áremelésnek a fogyasztást-felhasználást befolyásoló szerepét az átlagtól eltérő mértékek is tükrözik. A tüzelőanyagok ára átlag 25 százalékkal lesz magasabb, de a tüzelő olajé 40, a vezetékes gázé 20, a propán-bután gázé 10, a széné 16, a kokszé 24, a tűzifáé 18, a távfűtéí és a melegvízszolgáltatás díja pedig 20 százalékkal. Az üzemanyagoknál, amelyeket túlnyomórészt importált kőolajból állítunk elő, 40—45 százalékkal emelkednek az árak. A tüzelő- és főként az üzemanyagok árát az elmúlt hónapokban — néhány ország kivételével — világszerte felemelték, mi is rákényszerültünk erre az intézkedésre. Az áremeléssel azonban nálunk az energetikai kérdés megoldása nem zárult le. A gazdaságpolitikának sok az összetevője, azon belül azonban prioritása. elsőbbsége van az életszínvonal-politikának. Az is szükségszerű volt, hogy a fogyasztói árak emeléséhez olyan ellenintézkedések társultak, amelyek az életszínvonal védelmét szolgálják. A tüzelőanyagok átlag 25 százalékkal magasabb ára 1,5 milliárd forint, az üzemanyagok drágulása pedig 800 millió forint többletkiadást okoz a lakosságnak. Az ellenintézkedések — havi 50 forint bérpótlék a munkásoknak és alkalmazottaknak, Nemzetközi régészeti tábor Nemzetközi ifjúsági régészeti tábor nyílt tegnap, hétfőn Öpusztaszeren. A KISZ Központi Bizottságának meghívására külföldi országok fiataljai érkeztek hazánkba. hogy részt vegyenek a szeri monostor romajinak feltárásánál. A július 15-től 26-ig tartó sátortábor lakói: bolgár, lengyel. svéd, finn. norvég, dán, angol és NSZK-beli felsőoktatási intézmények 3B hallgatója, valamint 20 magyar társuk (az ország négy főiskolájának tanulói) napi 6 órát dolgoznak dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató által vezetett ásatásoknál. A fiatalok szabad idejükben a Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényein, eseményein vesznek részt, illetve a környék természetvédelmi nevezetességeivei ismerkednek. 7 t y: a gyermekgondozási segély 50 forinttal történő felemelése és a hasonló összegű juttatás a nyugdíjasoknak — éves szinten összesen 3,5 milliárd forinttal növeli a lakosság pénzbevételét. E központi intézkedések hatálya a tsz-tagokra és tsz-alkalmazottakra nem terjed ki, de ily módon is a keresők mintegy négyötödét érinti. / A többletkiadás és -bevétel összegének egybevetéséből is kitűnik, hogy a családok többségénél az áremelésnek nem lesz hátrányos, a fogyasztást, az életszínvonalat rontó hatása. A legtöbb családban két kereső van, a havi 50—50 forintokból egy év alatt 1200 forint kerekedik ki. Hadd kalkuláljunk: ez az összeg a régi árszinten számított évi 4000—4100 forint értékű tüzelőanyag-felhasználás költségnövekedésére nyújt fedezetet. Persze lesznek háztartások, családok. a nagy lakást olajjal fűtők, a gázzal főzők és gépkocsijukkal üzemanyagot is fogyasztók — amelyeknél az áremelés és a bérpótlék összhatása kedvezőtlen lesz. Az életszínvonal-politika — jelen esetben az ár- és bérintézkedések összehangolása — soha nem lehet személyre szóló, nem veheti figyelembe egyes konkrét termékek családonként eltérő fogyasztását. A bérpótléknak, a gondozási segély felemelésének, a nyugdíjasoknak adandó juttatásnak az a célja, hogy a szeptember 1-én életbe lépő magasabb árak se csökkentsék a lakosság jövedelmének reálértékét, vásárlóerejét s az idei évre tervezett életszínvonal-gyarapodás népgazdasági szinten maradéktalanul megvalósuljon. Politikai értelemben munkások A

munkásosztály köre a termelésben elfoglalt helye szerint és szélesebben, politikai értelemben is meghatározható. A munkásosztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állalmi és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás, a közlekedés, szállítás és hírközlés, az állami és szövetkezeti kereskedelmi, és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű, funkciójú közvetlen termelésirányítók, összesen mintegy 2,9 millió fő. A munkásosztály azonban társadalmi súlya és még nagyságrendje szerint is ténylegesen ennél számosabb és nagyobb erőt képvisel. Egyebek között azért is, mert politikai értelemben magában foglalja a fő tömegét jelentő, szociológiai értelemben vett munkásokon túl az ezekből az ágazatokból kikerülő nyugdíjasokat is. Az utóbbiak a termelésben elfoglalt helyük szerint már nem munkások, de egy emberöltőn keresztül munkásként tevékenykedtek — társadalmi, emberi, rokoni környezetük munkás. Gondolkodásukban, mentalitásukban, életmódjukban és erkölcseikben őrzik munkás múltuk hagyományait. ök a körzeti pártszervezetek legaktívabb tagjai, a Hazafias Népfront, a tanácsok legszorgalmasabb aktivistái, s lelkesen segítenek vállalatuknak, ha a terv teljesítése érdekében szükség van munkaerejükre. Munkásmúltjuk tehát politikai öntudatukban is megnyilvánul. A munkásosztályhoz sorolásuk nemcsak igazságos és méltányos, hanem tudományosan is megalapozható. A munkásosztály azzal, hogy hatalomra jutott, s a döntő termelési eszközök tulajdonosa lett, az elé a feladat elé került, hogy elsajátítsa az ország kormányzását, a gazdaság vezetését; a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliumát megtörve, uralkodó helyet és szerepet töltsön be a kulturális-ideológiai életben is. Az osztály erejének, tehetségének, vezetésre való elhivatottságának egyik bizonyítéka — egyben feltétele — volt, hogy tömegesen tudott soraiból kiemelni olyan tehetséges munkásokat, akik képesek voltak ezeknek a feladatoknak az ellátására. Ehhéz persze sok tanulásra volt szükség, hiszen igen messziről indultak, korábban nem volt alkalmuk képzeni magukat. Emellett a fáradságos — csak nagyon ritkán 8 órás — napi munka után kellett tanulniuk, ami nagy kitartást és hősies helytállást követelt tőlük. Mintegy százezer emberről van szó, főként nagyüzemi munkásokról. A munkásosztály helyzetéről 1958-ban végzett vizsgálat az egyes üzemekben azt mutatta, hogy volt olyan gyár, ahonnan az üzem akkori munkáslétszámának 20—25 százalékát kiemelték. Ezen a területen voltak persze túlzások is, amennyiben például nemcsak a kulcspozíciókban, hanem — tévesen értelmezve a mobilitást és a hatalmat — alkalmazotti munkára is sokan kerültek. A menynyiségi túlzások következménye, hogy néha sem politikailag, sem más szempontból nem alkalmas embereket is kiemeltek. Ez a magyarázata, hogy egy részük nem volt képes megoldani az előtte álló feladatokat, s visszakerült a munkapad mellé, ami nem egyszer egyéni, emberi tragédiát jelentett az illető számára. Gyakran nemcsak az érintett, hanem az üzemi dolgozói is ezt „lecsúszásnak", szégyellni való dolognak tekintették. A többség azonban jól megállta a helyét, kemény munkával, nagy kitartással sajátította el a funkciójához szükséges ismereteket, tudást, s nagy tömegükben ma is a munkásosztály vezető' szerepének érvényesítői azokon a posztokon, ahová a munkásosztály bizalmából kerültek. Gyakran felteszik azt a kérdést is, hogy a párt Központi Bizottságának névsorában a párt egyes vezetőiről miért írják, hogy munkás. A kérdés jogos, hiszen ha ma kiemelnek egy vasesztergályost, és holnap osztályvezető, tanácselnök, vagy egyéb közfunkcionárius lesz belőle, a társadalmi termelés rendszerében elfoglalt helye szerint értelmiségi funkciót tölt be, értelmiségivé válik. A Központi Bizottság névsorában Kádár János, Apró Antal és mások neve mellett a munkás megjelölés (ami egyébként csak a választott szervek névsorában szerepel így) azt jelenti, hogy eredetileg munkások voltak. S bár ma már nem azok, a KB összetétele szempontjából sem közömbös, hogy tagjai között mennyi a munkásból lett vezető. Természetesen hiba lenne az osztály vezető szerepét csak azon mérni, hogy az egyes funkciókban mennyi a volt munkás. A munkásosztály vezető szerepét — s ez napjainkra különösen vonatkozik — hatékonyan érvényesíthetik a nem munkásból lett értelmiségi, vagy paraszti származású vezetők is, akik magukévá tették a munkásosztály szocialista célját, világnézetét, pártjának politikáját, s akik egész népünk helyesen felfogott érdekeit is szem előtt tartva, a munkásság osztályálláspontjára helyezkedtek. A „politikai értelemben vett munkásosztály" fogalma nyugvópontra juttatjj társadalmi/ életünknek egy sajátos, sokat vitatott el/entmondását, amit a munkásból lett vezetők gyakran úgy fogalmaztak meg, hogy miért nem vagyok én munkás, és miért az a parasztból, vagy esetleg a volt uralkodó osztályok tagjaiból lett munkás? S hozzáteszik: miért lettem én azzal „rosszabb", hogy 20—25 éve felelős funkcióban, becsületesen szolgálom a munkáshatalmat, és egyetemet, vagy főiskolát végeztem? Ami az utóbbi kérdést illeti: munkásnak lenni valóban társadalmi rang, de természetesen a munkásosztályhoz való tartozás önmagában nem erkölcsi bizonyítvány, nem garancia a politikai megbízhatóságra. világnézeti szilárdságra, mint ahogy azt az 1950-es évek elejének káderpolitikája hibásan feltételezte. E

nnek ellenére — ha nem is az J949 —50-es években megvalósított mértékben — ma is szükség van az állam- és a pártapparátus felfrissítésére olyan — főként nagyüzemi — munkásokból, akiket a mozgalomban szerzett műveltségük, tapasztalataik, szervezőkészségük alkalmassá tesz közfunkciók ellátására. Pártunk egész tevékenysége arra irányult az elmúlt években, és napjaihkban is, hogy a legjobb és legöntudatosabb munkásokból közéleti emberek váljanak. A párt- és állami funkciók ilyen felfrissítése munkásokkal, erősíti az apparátus osztályhoz való kötődését, nem utolsósorban a proletármentalitás és -magatartás erősödését. (Különösen jelentős ez ott, ahol bürokratizálódás, az osztálytól való elszakadásnak a jelei mutatkoznak.) Nyilvánvaló, hogy ezek a munkások — bár« kiemelésükkel osztályhelyzetük szociológiai értelemben megváltozik (vezetővé, értelmiségivé válnak) —. politikai értelemben a munkásosztályhoz tartoznak. Biaskovits János Elkészült a kitérő Félmillió forintba került Szegeden egy hónapja fogott hozzá a Magas- és Mélyépítő Vállalat a 4-es villamos Kölcsey utcai kitérőjének építéséhez. Erre a kitérőre azért van szükség, mert — mint arról már beszámoltunk — forgalomirányító lámpákat helyeztek el a Lenin körút Attila és Mikszáth Kálmán utcai kereszGyógyszertári asszisztensek Fiatal gyógyszertári aszszintensek számolnak be szakmai tapasztalataikról a Szolnokon hétfőn kezdődött kétnapos országos találkozón. Az egészségügyi szak, Itsaeuiez^f aital rendezett, tanácskozáson előadás hangzik el többek között a gyermekkori gyógyszerártalmakról, a házi patikák sokszor indokolatlan gyógyszerkészleteiről es a gyógynövények hatasairói. " _ « teződéseiben. A vágányfektetést és a felsővezeték szerelését a Közlekedési Vállalat végezte. A félmillió forintba kerülő kitérőt tegnap, hétfőn átadták, így visszaállt a régi forgalmi rend. Nem kell már átszállni sem. Változás még az eddigiekhez képest, hogy megszüntették a villamos Dugonics téri megállóját, hiszen az új kitérőtől mindössze száz méter távolságra van. A fürdő előtti kitérő viszont továbbra is megrrfarad, így egy kitérővel több van a vonalon, mint régen. Ezért kocsiból is egygyel több kell. Az eddigi öt helyett most hat villamos közlekedik ezen a vonalon. Egyetlen munka van még hatra: a sínek közötti sáv burkolása kockakövekkel. Néhány nap múlva ezt ú> elvégzik* . < Hegesztési konferencia Hétfőn 32 ország, 700-nál több szakemberének részvételével megkezdődött a nemzetközi hegesztési konferencia Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc kultúrházában! Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a hegesztés technológiájának magyarországi fejlődésével kapcsolatban elmondotta, a nagyarányú iparfejlesztés nyomán jelenleg csaknem 3 millió tonna a hazai acéltermelés évente. Ebből a fontos anyagból hegesztéssel többek között hajók, emelő- és rakodógépek. hidak, vegyipari tartályok készülnek, s a hegesztési eljárásokat az autóbuszok sorozatgyártásánál is felhasználják. A miniszter bevezetője után plenáris ülésen beszélték meg a résztvevők a hegesztéssel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket. majd a tanácskozás szekciókban folytatodott. <MT1»