Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

m&6 YftOtáCTÁRtft?, EGYESÜLJETEK! •t-t* DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 136. szám 1974. június 13., csütörtök Ára: 80 fillér Korszerű üzem — javuló szolgáltatások A tejipari váiiaiat beszámoi tevékenységérői a városi tanácsnak Több mint fél millió em­bert lát el naponta tejjel és tejtermékkel a Csongrád me­gyei Tejipari Vállalat. Éven­te 95 millió liter tejet vá­sárol fel, közel 220 vagon félkemény sajtot gyárt, és még egy sereg terméket, amelyeket naponta látha­tunk az élelmiszerboltokban. Jelenleg öt üzeme van a vállalatnak, legnagyobb a szegedi, kisebb a bácsbokodi vaj és sajt üzem, a makói, a szentesi és a kisteleki. Ma. csütörtökön délelőtt többek között a tejipari vál­lalat beszámolója is szerepel a városi tanács ülésén. A régi szegedi tejüzem 1948-ban napi 6 ezer liter tejet dolgozott fel, korsze­rűtlen volt. nem tudta kielé­gíteni a növekvő igényeket. Ezért vált szükségessé az új üzem felépítése, amely napi 100 ezer liter tej feldolgo­zására alkalmas, ellátja Sze­gedet és környékét, de Ma­kó várost és járást, valamint Hódmezővásárhelyt is. Tej­termékeket az egész megye területére innen szállítanak. A tejporgyárral együtt az tizem kapacitása napi 140 ezer literre növekszik, így Dél-Magyarország legna­gyobb tejfeldolgozó üzeme lesz. A szegedj tejüzem tulaj­donképpen városellátó. a lakosság napi fogyasztási igé­nyéit kielégítő tejtermékeket gyárt azon kívül, hogy kan­nás és tasakos tejet szállít a boltokba. Partnerei a szegedi ÉLIKER, a Csemege, a vá­rosellátó szövetkezet, a MÉK, az ÁFÉSZ és a vendéglátó vállalat, közel 350 boltot szolgál ki. Probléma az, hogy az üzletekben nem mindenütt van megfelelő hűtőtároló, így ezeken a he­lyeken kis választékban tud­nak csak tejet és tejtermé­keket árusítani. A kereske­delem az anyagi lehetőségek keretein belül igyekszik a hűtőláncot fejleszteni. Isko­latejet tizenegy középiskolá­ba visznek naponta, hét ál­talános iskolában az árusítást az úttörőcsapatok vállalták. A vállalat erőfeszítései el­lenére sem sikerült a tanév végéig az iskolatejet Kiég szélesebb körben megked­veltetni. A beszámoló foglalkozik az üzem munkásainak kul­turális. egészségügyi és szo­ciális helyzetével, a munka­védelmi feladatok végrehaj­tásával is. Űj létesítményről van szó, tehát kifogástalan szociális helyiségekkel ren­delkeznek. Van vállalati könyvtár, de nincs még böl­csőde és óvoda, a dolgozók egy napi keresetüket ajánlot­ták fel e gyermekintézmé­nyek építéséhez. Az üzem­orvosi rendelőt hetente két napon kereshetik fel a rá­szorulók, mindenki rendsze­res egészségügyi ellenőrzés alatt áll. Éjszakai és vasár­napi műszak" már nincs, kü­lönös gondot fordítanak a fiatalokra, annál is inkább, mert a dolgozók 63 száza­léka 35 éven aluli. Igen so­kan tanulnak tovább az üzemből esti iskolákban, eh­hez minden támogatást meg­adnak a lehetőségek szerint. A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat törekvése az, hogy tovább fejlessze a la­kosság ellátását, a tej és tej­termékek csomagolását, bő­víteni kívánja szakbolt há­lózatát, feladatának mara­déktalan ellátása érdekében. Tájékoztató az egészség­ügyről Az egészségügy időszerű kérdéseiről tartott szerdán konzultációval egybekötött sajtótájékoztatót dr. Schul­teisz Emil egészségügyi mi­niszter. Szólt egészségpoliti­kánk legaktuálisabb kérdé­seiről; az Egészségügyi Mi­nisztérium néhány szervezeti változásáról; a kórházépítési programról, a javuló demog­ráfiai helyzetről. Az egész­ségügyi miniszter bejelentet­te, hogy június 17-én Buda­pesten kezdi meg munkáját a szocialista országok egész­ségügyi minisztereinek talál­kozója. Fock Jenő Komárom Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán Komárom megyébe lá­togatott. Tatabányán, a me­gyei pártbizottságon Havasi Ferenc első titkár fogadta a kormány elnökét. Időszerű kérdésekről tanácskoztak, majd a várossá nyilvánítá­sának 20. évfordulóját ün­neplő Tatára látogattak, ahol részt vettek a Komárom me­gyei képviselőcsoport ülésén. A tanácskozáson ott volt Kiss István, a megyei tanács elnöke és Tata város több vezetője is. A képviselők a megye ke­reskedelmi helyzetéről, az Idegenforgalmi Hivatal munkájáról szóló beszámoló mellett — az. országgyűlés következő ülésszakahoz kap­csolódva — megvitatták a megye tanácsai 1973. évi költségvetésének végrehajtá­sáról készített jelentést. A vitában felszólalt Fock Jenő. Tatabánya képviselője is. A képviselők kedvezőnek ítélték a múlt évi tanácsi gazdálkodást. Az eredmény­hez hozzájárult néhány sza­bályozó módosítása is, töb­bek között az a rendelkezés, amely szerint a bányák gaz­dasági eredményei nem be­folyásolják a tanácsi bevéte­leket. Emellett sok helyi kezdeményezés is elősegítet­te, hogy az előző két év mér­leghiányával szemben Ko­márom megye tanácsai ta­valy túlteljesítették a bevé­teti tervet. A tanácskozáson egyönte­tű vélemeny alakult ki ab­hogy a muk évi gazdát­látogatása megyében kodás nemcsak az idei és a jövő évi tervek teljesítéséhez adott jó alapot, de biztosít­ja az átmenetet az V. ötéves tervhez is. (MTI) ¥ üj erőmű Befejeződött az inotai No­vember 7. csúcserőmű első egységének 300 órás próba­üzeme. A tapasztalatok ked­vezőek. A gépegységek mű­ködésének jellemzői jobbak a szállító — a Leningrádi Fémmű — által garantált ér­tékeknél. A jövő héttől tel­jes kapacitással működhet az új erőmű. (MTI) Primőr­export A pusztaszeri Hétvezér, a tömörkényi Alkotmány, a csanyteleki Tisza, a bokrosi Kossuth Tsz valutát hozó exportzöldséget, fejes ká­posztát termeszt nagy meny­nyiségben. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja a tavaszi primőrt Vas megyétől Szabolcs me­gyéig szállítja, kielégítve a hazai piaci igényeket, ugyan­akkor a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat út­ján jelentős mennyiség kerül •exportra. Eddig több mint százötven vagonnál küldtek Svédországba, Norvégiába és Finnországba. Az átlagosan hetven-nyolcvan dekás ká­poszták hűtővagonokban utaznak. Szeged-Mihálytelek és Röszke község kiskertjei pe­dig valósággal ontják a ki­tűnő minőségű, az idén na­gyon szépen fejlődött sárga­répát. A magot még a korai retekkel együtt vetették el a fóliákkal védett kiskertek­ben, és így a területet két­szeresen hasznosítják. II! ' ii illi^'-:- ' ím Bolgár pártmunkás­küldöttség Csongrád megyében Több nap óta hazánkban tartózkodik az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghívására egy bolgár pártmunkáskül­döttség, amely tegnap Csongrád megyébe latogatott. A de­legáció vezetője Ivan Szpaszov, a BKP KP építési és épí­tészeti osztályának helyettes vezetője. A küldöttség tagjai Zseljazko Penev, a Szilven megyei pártbizottság titkára, Marin Dikov, a szófiai városi pártbizottság építési osztá­lyának helyettes vezetője, és Georgi Kosztov, az építési termékek állami gazdasági egyesülésének párttitkára. El­kísérte őket vidéki látogató körútjukra Kiril Sztatev, a bu­dapesti bolgár nagykövetség első titkára és Ambrus And­rás, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa. A bolgár küldöttség a délelőtti órákban felkereste az MSZMP Csongrád megyei bizottságának székházát, ahol ta­nácskozást folytattak Szabó Sándorral, a megyei pártbizott­ság titkáróval. Részt vett a megbeszélésen Papdi József, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Horváth Gyula, az osztály munkatársa. Csongrád megye gazdasági és társadalmi életéről Sza­bó Sándor adott részletes tájékoztatót, majd válaszolt a bolgár pártmunkások kérdéseire. A küldöttség tagjai az építő- és építőanyag-ipari, az ezzel kapcsolatos gazdaság­politikai és pártszervező munka iránt érdeklődtek. Elsősor­ban a lakásépítés korszerű módszere kötötte le figyelmüket. A délutáni órákban a szegedi házépítő kombinát mun­kájával ismerkedtek a delegáció tagjai. A Szegcdi Ház­gyárba elkísérte a vendégeket Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Kovács Imre. a Csongrád megyei tanács általános elnökhelyettese. Itt Hoffmann Márton, a DÉLÉP pártbizottságának titkára köszöntötte a vendege­ket, májd Sipos Mihály, a DÉLÉP igazgatója ismertette a gyár működését és mutatta be az üzemet, termelés közben. A bolgár pártmunkásküldöttség tagjai ezután a Tarjánvá­ros építkezését tekintették meg. A vendégek ma Hódmezővásárhelyre utaznak. Látoga­tást tesznek a városi pártbizottságon, majd az Alföldi Por­celángyár vzemeit tekintik meg. Egymásf utolérő árhullámok Még emelkedik a tiszai vízállás Somogyi K.irolyné felvétele Az építők ígéretet tettek arra. hogy az éve k óta sok huzavonával készülő szegedi Kamaraszínházat a város felszabadulásán ak harmincadik évfordulójára, 1974. ok­tóber H-re felépítik. Az idei tavasz váltó zásokat hozott a munka tempójában, s már szépen mutat a leendő színházépület külső falazata. A kép az Arany János utca felől készült, afhonnan jól látható a színpadot és a zsinőrpadlást magában fog­lak* hat,- traktus. Tipikus zöldór vonul le a Tiszán, magával sodorva zöld levélzetet, helyenkint fákat is, amelyek a folyóba dőltek azokon a helyeken, ahol a szakadékos, laza par­tot alámosta, elragadta a víz. Szerdán az idei legna­gyobb magasságot, négy­száznyolcvannégy centimé­tert ért el a Tisza szintje Szegednél. azonban még jócskán elmarad a legeny­hébb. az első fokú készült­ség szintjétől, amely hat­százötven centiméter. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságon dr. Vá­gás István főosztályvezető arról tájékoztatott, hogy a valamennyi vízgyűjtő terü­letre kiterjedő nagyobb eső­zések nyomán alakultak ki az egymást követő és utói­érő árhullámok. Annyira szorosan követik egymást, hogy jelentős vízszintingado­zás nem következhet be. s nem is lehet az egyik ár­hullámot a másiktól meg­különböztetni. Amíg a me­derben van a víz, igen gyors lefolyású, ' Vásárosnamény­ból négy-öt nap alatt eljut Szegedhez, amint azonban a hullámtérre is kezd kiha­tolni, lényegesen csökken a sebessége. Ezekben a napok­ban Szegednél 1 ezer 509 köbméter vizet szállít má­sodpercenként a Tisza. az 1970 évi másfél hónapig tar­tott nagyárvíz átlaghozamá­nak a telét. A jelenlegi helyzetből ítélve, a hidro­lógiai előrejelzésekből kö­vetkeztetve még további — valószínűleg kisebb mervű — emelkedés várható a Ti­sza Csongrád megyei szaka­szón, körülbelül egy hétig. Utána attól függően alakul a vízállás, hogy mennyi csa­padék hullik, és a gyors le­folyású Maros, illetve a Hár­mas-Kőrös mennyire duz­zadnak meg, milyen meny­nyiségű utánpótlást szállí­tanak. Kállai Gyula fogadta G. J. Yadavot Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke szerdán a Parlamentben fo­gadta C. J. Yadavot, az In­diai Nemzeti Kongresszus Párt főtitkárát, és megbeszé­lést folytatott vele a Haza­fias Népfront és az Indiai Kongresszus Párt közötti együttműködés fcérdfesejröL Az indiai politikus az Af­roázsiai Népek Szolidaritási Szervezete és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság nemzet­közi szemináriuma alkalmá­ból tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett dr. Molnár Béla. a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents