Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

4 SZERDA, 1974. JtJNIUS It. Csatorna a hegyek között Szovjet-Kirgiziában megkezdődött egy újabb. 130 kilométeres öntözőcsatornarendszer építése. Segítségével a közlársaság egyik legaszalyosabb részét, a Talaszivölgy több tízezer hektáros területét tehetik termővé, hiszen oda is eljut az éltető víz. A hegyes tájon áthaladó csatornát különleges kőfelfogó berendezésekkel látják el, hogy partjait és medrét megkíméljék a kőomlástól. Az így művelésbe vett öntözött területen gyapotot, rizst, cukorrépát termesztenek, gyümölcsösöket és szőlőskertet telepítenek majd. Kirgízia nagy részén meleg, aszalyos a klíma. A szovjet hatalom ével alatt az öntözött terület több mint ötszörösére növekedett. Ennek és más intézkedéseknek tudható be, hogy a kirgiz mezőgazdaság termelése több mint hatszorosára nőtt. Helyesírási reform a kémia berkeiben Nyelvészeink és vegyésze- nos, görögös, németes és anink több mint egy évtizedes golos helyesírási iskolára.) munka eredményeként meg- Miután a kémia az utóbbi szüntették kémiai helyesírá- időben mind szélesebb tömésünk „többszólamúságát". En- gek számára vált hozzáférnek során mintegy 30 ezer hetővé, a régi görögös-latiáltalánosan használt szó és nos helyesírási formákat maszakkifejezés „fazonját" iga- gyar alakzatok váltják fel. zították a' korszerű követel- Így a jövőben például cheményekhez. A vegytani fó- mia helyett csakis kémiát galmak magyar helyesírása helyes papírra vetni. körül ugyanis sokáig bábeli zűrzavar uralkodott: ugyanAz állandóan ismétlődő vegyületnevek végleges írásforaz a név egyszerre többféle májónak kialakítását is sok változatban is keringett. Sok .vita előzte meg. Az angolos esetben még az is kétségessé írásmód hívei azt ajánlották, vált, hogy a különféleképpen hogy minden egyes alkotóeleírt szavak és vegyületnevek met külön kell írni: dinátmindig ugyanazt a fogalmat rium karbonát, kálium hidjelölik-e. A tarka írásmód az rögén szulfát, metil jodid oktatást és a nyomdai gya- stb. A németes minták kedkorlatot is megnehezítette. velői viszont az egybeírás A szakértők mindenekelőtt mellett kardoskodtak: dináta magyaros-idegenes írásváltozat vonatkozásaiban teremriumkarbonát, metiljodid, ká liumhidrogénszulfát... Csaktettek rendet. (A műszavak hogy így olyan szóösszetéteegy részének kettős ortográ- lek keletkeznek, mint példája okozta zűrzavart tud- dóul: trinátriumbisztioszulniillik az is növelte, hogy az fátoargentát — amelyeket idegenes írásmód hívei is három „nekifutásra" is nehetöbb táborra oszlottak: latiCsak véletlenül találkoznak ígéret és valóság villamosközlekedés/ ügyben Átépítik a 4-es villamosvo- Szivárvány kitérőben 4—5 Balat — változik a végállo- percet várt a vágóhíd felől más címmel Lapunk május jövő kocsira. Ott, úgylátszik, 26-i szamában közzétettük a ráért várni a 661-esre. A Szegedi Közlekedési Vallalat 752-es kocsi kalauza kereken közleményét arról, hogy tar- kijelentette, hogy ök tartják ján—Ságváritelep között kor- a tízperces menetidőt — viitzerüsítik a villamosforgal- szont nem várták meg a mámat. illetve átépítik a pályát, sík kocsi utasait. A tájékoztatásban szerenelt, Jogos tehát a megállapítás: hogy „Az eddigi 12 perces miért igér a Szegedi Közlekövetesi idő helyett biztosi- kedési Vállalat zavartalan tani tudják a gyorsabb köz- forgalmi rendet — a kétséglekedést azáltal, hogy a vil- telenül szükséges munkálalamosszerelvényeket 10 per- tok alatt —, amelyet nem cenként indítják, úgy mint a tud. vagy nem képes betar3-as vonalon". A tarjáni, va- tani? lamint az alsóvárosi vonalrészek közös végállomása a Lenin körúton, az Állam- és Jogtudományi Egyetem mellett van május 27-e óta. A továbbutazóknak itt át kell szállniuk mindkét irányba. Arról is szólt a közlemény, hogy az ideiglenes végállomásnál a közvetlen és zavartalan átszállást a Szegecji Közlekedési Vállalat meszszemenően igyekszik biztosítani. Ezen a vonalon sajnos a közlekedés zavartalanságának messzemenő biztosítása a gyakorlatban elmaradt. A Tarján felől jövő villamost a vágóhíd felől érkező kocsi legtöbbször nem várja be. Amint megérkezik, fordul vissza, a otthagyja a másik kocsi utasait a legközelebbi szerelvény fordulásáig — az utasok nem kis bosszúságára. A menetidő ilyenformán a továbbutazók számára nem 10 perc. hanem ennél Jóval több. Kérdésünkre Pálinkó József, a közlekedési vállalat forgalmi osztályának vezetője azt válaszolta, hogy a viszonylag pontos indításokba beleszólhat egy kocsi meghibásodása. amely szinte egész napra felborítja a memetidőt. Ugyanígy" közlekedési baleset is megzavarja a kocsik indítását. Leginkább apellált azonban a kocsivezetők lelkiisLjeretesebb, fegyelmezettebb munkájára. Ügy véljük, az igert forgalmi rend, menetidő betartásában sok múlik a kocsivezetökön, a kalauzokon. Egy este például háromnegyed 9 előtt ugyancsak n« várta meg a vágóhíd felé menő csuk'ós a Tarján í Jol ér.'rező kocsi utasait, de nem várta meg a következő, a 052-ej számot viselő csuklós aem. & O fxcsi pedig EH L. F. zen lehet kimondani. Végül is kompromisszum született: a mozaikszerűen különírt és a monoton hangzású egybeírt formák helyett a kötőjeles megoldás kapott polgárjogot. Leghosszabb kémiai -elnevezésünk tehát új „köntösében" így fest: trinátrium-bisztio-szulfáto-argentát. Szó, ami szó, ezt sem köny. nyű elhadarni, de hát ez nem az új írásmód bűne... O. B. Borostyán a sarkvidéken A Jugorszkij-félszigeten, a tundrái Peszcsanaja folyónál vastag borostyánmezőt tártak fel, egészen közel a felszínhez. A Szovjetunióban ismert valamennyi borostyánfajta megtalálható ott. Az Északi Jeges-tenger partján már régebben is találtak borostyándarabkákat, de először bukkantak az egykor élt fák megkövesedett gyantájából kialakult összefüggő lelőhelyre. Iskola életközeiben Következetesen Lassan már egy éve lesz, igazgató, az osztályfőnök, a adatát magától elhárító káamikor egy nagyon érdekes tanár, a tanító a tanuló fe- ros pedagógiai szemlélet. Karlovitz lettese, elöljárója.'' cikket olvastam Jánostól a Köznevelésben Pedagógiai alapigazság Abban is egyetértek KarNem egyszerű kérdesek ezek. s nem véletlen, hogy újabban egyre több elméleti [cu,,6u5iai — lovitx Jánossal hoev néha ujauuun egyie írja hogy eredményesen JJJ Ján^ hogy tóha. gyakorlati szakember e-,-., foglalkozik azzal, hogy mu ! ként lehetne az iskolai neve. lőmunka hatékonyságát növelni. Az elkövetkező éveknevelni csak világos, hatá- • , , • rozott és következetesen seg elmulasztasa • számon kért követelmények ?ze™et hunynak Pedig a útján lehet. Ennek ellenére k°telesseg a munkavégzést - állapítja meg - az el. «Jg^HefvIIIÍalfp'Ko* be" a Pedagógiai munka múlt időszakban egyes kér. yócf Imr^UgSezfeté^e egyik központi leladata lesz vacs imre ngyeimeztetese. a „evelőtevékenység fokozása, a tanulók neveltségi szintjének emelése. Érthető, mert a fiatalok erkölcsi, világnézeti-politikai fejlődése, egészséges munkamoráljának kialakulása, állampolgá. A kotelessegteljesites az is. ri teendőinek ellátása, a dekolában soha nem lehet vi- mokráciával való élni tudása désekben mégis engedtünk a megszokásnak, a „közvélemény nevében" hangoskodóknak. s nagyon sokszor meggyőződésünk ellenére is leadtunk a szükséges követelményekből. Elgondolkozom és visszapergetem a múltat. Valóban tatéma igaza van Karlovitz Jánosnak, az utóbbi években — alig észrevehetően ugyan —, de egyes területen visszavonultunk követelményeink-/ kel. Tény és való: nincs egy évtizede sem. amikor még egyértelműen tilosnak tar„Kötelességvégzés, rend es fegyelem nélkül az iskolában a szocialista demokrácia csak buborék, rend nélkül a szabadság is csak szélbe írott betű." Helyesen ismerj fel Karlo. vitz János és P- Kovács Imre: Semmi sem könnyebb, stb. nemcsak az oktatás, hanem a nevelés kérdése is. A jövőben tehát elsősorban a nevelőmunka teljesítésémint magukra hagyni a ta- hez, annak következetes nulókat ezzel a jelszóval: megvalósításához, a nevelőén nem követelek tőletek, munka eddigi hiányosságaién rátok bízom a dolgokat, ból adódó problémák megtottuk a dohánvzást ás az hadd lássam- mire vagytok szüntetéséhez s felszámolá. re^nn « képesek. Lám, mily tetsze. sához kér segítséget és tá. tos és szépnek látszó elv alkoholfogyasztást mind az iskolában, mind a kirándulá. mogatást a sokon Azután lassan env Valóságában azonban helyte. dalom s az iskolai sokon. Azután lassan eny- len gyakorlat> mert mélyé_ szervezet pedagógustársa. •hki8l kező tanulók kerültek Csongrád megyéből: hült a szigor, majd meg- j™ szokottá vált a kép, s el- ben benne el a neveles lejutottunk odáig, hogy dohányzóhelyiségek létesültek egyes iskolákban. Kevesebbszer tettük szóvá a vendéglőbe járogató „baráti társaságok" ügyét, s a diákbálakon a szeszes ital fogyasztását. Arra is emlékszem, hogy valamikor a pedagógusok sokkal többet törődtek a diákok iskolán kívüli életével, magatartásával. Ma már mintha kettéválna az iskolában és az iskolán kívül eltöltött idő. Az eddiginél többet bízunk rá a szülőkre, de ugyanakkor a szülők közül nem mindenki tudja vállalni a délutánokért a teljes felelősséget. Eredmény: ellenőrzés nélkül maradt délutánok és időtöltések. Néhol baj van a stílussal, hangnemmel is. „Ez van!" — mondják egyesek. Pedig nincs igazuk! Nem az ifjúságunk, hanem csupán az ifjúság egyes tagjai ilyenek. Talán nem figyelünk oda minden dologra olyan intenzitással. mint kellene? Pedig Kádár János egyik beszédében világosan megmondta a lényeget: „Az iskolában rendnek kell lennie. Az Bánfalvi József Tanulmányi versenyek A Művelődésügyi Minisz. zépiskolák Szaktárgyi Tatérium közzétette az Orszá- nulmányi Versenyében gos Középiskolai Tánulmá. könyvvitelből 7. helyezést ért nyi Versenyek teljes ered. el Bán Éva (szegedi Kőrősy ményét. Az ország legjobb József Közgazdasági Szakkö. 10 helyezettje közé a követ- zépiskola, tanára dr. Szebe- / be rényi Sándorné). Statisztikából II. dijat nyert Sólya ErTörténelem: Balla Sándor zsebet (szegedi Kőrösy Jó8. helyezett. (Radnóti Mik- zsef Közgazdasági Szakkölós Gimnázium, tanára: zépiskola, tanára Szalay Im. Lévay Béla.) Fizika: Ve- re). . csernyés Péter 4. helyezés. Az új Gimnáziumi Érett(Radnóti Miklós Gimnázi. ségi Vizsgaszabályzat értelum, tanára: Maláj György- mében, azok az érettségizők, né.) Földrajz: Csiki István akik a Gimnázium III., vagy 7. helyezett (Radnóti Miklós IV. osztályában az Országos Gimnázium, tanára: Bőr. Középiskolai Tanulmányi csök Vince.) Kémia (általa- Versenyen az I—X. helyenos tantervű): Biczók László zést érték el. az érettségi 6. hely (Radnóti Miklós vizsgán az adott tantárgyGimnázium. tanára: Adam- ból vizsgamentességet élvezkovich István.) Biológia nek és dicsérettel megfe(szakosított tantervű): Föl. lelt minősítést kapnak, des Marta 9. helyezett. (Rad. Ugyancsak mentesül az illcnóti Miklós Gimnázium, ta- tő személy a helyezést elért nára Szécsj Szilveszter.) A Közgazdasági Szakkötárgyból a felsőoktatási vizsga alól is. Tóth Béla: 22. SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események Az 1873-as esztendő is teremt egy újságot, Szegedi Lapok címen. Készül Bába Sándor nyomdájában és kiadásában, szerkeszti Gyalokay Mózes reáliskolai tanár. Közgazdasági és közművelődési napilapnak indul, de csak hetenként egyszer jelenik meg. Törekvéseiről hadd beszéljen maga a beköszöntő : A t. közönséghez! Mélyen áthatva nemzeti művelődésünk magasztos eszméje által, de egyszersmind a koróhajtásnak is megfelelve, adjuk a t. közönség kezeibe a „Szegedi Lapok" ipar. kereskedelmi >ZEGEDI LAPOK gazdászati és közművelődési közlöny első mutatvány-számát. Lapunk czélja egy mindent átölelő műveltség terjesztése, iránya a békés polgári jólét eszméjét megtestesíteni. Lapunk ipar-közlöny, amennyiben nagy örömmel nyitunk tért az ipar terén felmerülendő minden nevezetesebb mozzanatnak, városunk területén sőt vidékünkön is felmerülendő nevezetesebb ipartevékenységet a legőszintébb szívvel pártolni s buzdítani fogjuk, s arról időközönként közleményeket hozunk. Irányzatának tisztaságárót beszéljen aa rtte. dflt Múzeum és népkönyvtár. Mióta a statisztika, mint tudomány, hazánkban is lendületet kezdett nyerni, mióta ezen tudományt hasznos és nélkülözhetetlen voltánál fogva nálunk is ápolni kezdették — azóta nem egy régi hibánk s mulasztásaink kirívó színben állíttatván elénk, gyökeres s gyors munkára hívják fel a hazafi erejét. Ha hazai statisztikai adatok közt Szeged város viszonyát keresni akarjuk, ügy némi elpirulasra legyünk elkészülve, mert gazdaság, ipar, kereskedelem, közrendészet, közegészségi szempontból, nem valami kitűnő helyet foglalunk el, de ha közművelődés és társadalmi viszonyainkat tekintjük, akkor még nagyobb hátramaradást fogunk észlelni, mert nem szégyen-e. hogy hazánk eme második városa, közművelődés és társadalmi tekintetben a honi városok és nagyobb helységek közt, a hatvanhatodik helyen áll! A nagyobbak közül: Soprony, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Debreczen. Pécs stb.. a kisebbek közül K.-Szt.-Márton, Gyöngyös. N.-Kőrös. Pápa stb óriási lépésekkel megelőztek bennünket. Aki Buda-Pestre megy, el ne mulassza a közkönyvtárat s múzeumot meglátogatni, s ott meggyőződni, hogy mint szeret a magyar ember olvasgatni. tanulni, okulni, sőt nem egy fiatal embert találunk, aki a nap nagyobb részét itt tölti, hogy magát könyvhalmazzal körülrakva fürkésszen és jegyezgessen majd erről, majd arról, Iskola ez, melyben igen sokat tanulhat az okulni akaró ember. Ilyenről kellene pékünk is gondoskodni? Szervezni kellene nékünk egy helyet, hol a tanulni vágyók összegyűlhetnének, hogy tanulás által is élesbíthetnék ismeretkörüket. Városunk is jogosítva van közkönyvtára fölállítására, sőt egy múzeum létesítésére is. — Szeged történeti múltjánál s azon oknál fogva, hogy környéke gazdag történeti emlékekben, érdemes arra, hogy kebelében egy múzeum létesíttessék buzgó fiai által Még inkább indokolva van egy közkönyvtár felállítása. Egy város, mely népesség tekintetében Buda-Pest után első az országban, egy város, mely földrajzi fekvésénél fogva az Alföld első s leggazdagabb városa, nem késhetik ily eszmék mihamarábbi létesítésével. Cziklay Lajos. Az jiar színvonalbeli állapotát mi sem jelleoaezáieö 'jpb ban, mim,bécsi világkiállításra va* 16 készülődés, amely szinte leltárba szedi a figyelemreméltó termékeket. Erről így ír a Szegedi Lapok 1873. márciusában: t Az előleges iparmű-kiállítás. A bécsi világtárlatra szánt tárgyak szép számban láthatók a felsővárosi kaszinó helyiségeiben, s ezek élénk érdeklődésnek örvendenek. — Tisztelet mindenkinek, akit megillet! — A bemenetnél szemünkbe ötlenek Zombory úr vasgyártmányai. Kis és nagy ágyak, babaágyak. ruganyos matracok alá való ágybetétek, ülőpadok, bölcsők, gyermekkocsik, tetszetős alakokban. Azt hihetné az ember, hogy fából készültek. Szépek Nigrényi úr különböző biztonsági.'kapu és egyéb tömzárai. A sokszor megcsodált Sziráki késes mester kiváló termékei, evőeszközei, de leginkább kései és bicskái a legjobb angol munkákkal is felveszik kivitelben és minőségben is a versenyt. A vadászfegyverek kedvelőinek gyönyörűségére szolgál Hradzil puskaműves mester űr kiállított kitűnő kétcsöves vadászfegyverei. Kernyi asztalos mester olyan tükrös, márványtetejű kredencet állított ki, amely számot tarthat a bécsi közönség érdeklődésére is. Rajner 13 db kiváló boroshordót állított a közönség elé. Ízléssel kidolgozottak. Golyossy bádogos űr szabadalmazott petróleum-mérő készüléket állított ki, amellyel gyorsan és kézszennyezés nélkül lehet a kőolajat szétdecizni. Bakay úr kötélgyára selyem és gyapjú hálókat, halász szerszámokat, hajóköteleket, kötélhágcsókat. mutat be. rengeteg változatban. Hanner úr a kiváló szitaszöveteit, Deutsch úr remek bőrdíszmunkáit dicsérteti. Bemutatásra kerül az Obláth féle szegedi tarhonya és a Weltner úr által készített, szegedi „király" márkájú paprika-őrlemény. A kiállítás falait Keméndy Nándorné nőnevelde igazgató gobelinje díszíti, amely a medvékkel küzdő Dávidot ábrázolja. A falon függ Bittó János halászmester balkézzel rajzolt arcképe is. melyet iskolázás nélkül készített. Továbbá Joó Ferenc festőművész a Drótos c. képe jelent nagy vonzerőt a nézőre. Végül itt van Tápé község sokféle gyékénymunkája. szőnyegek, takarók, csizmák, ülőkék és egyéb használati tárgyak. fFol&tatiuk}