Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

4 KEDD, 1914. JÚNIUS TI; Az elektromágneses hullámok élettani hatása II szociálpolitikai kedvezményről A második világháború után kezdődött atomkorszak­ban a kutatók elsősorban a radioaktív sugárzásnak az emberre, állatokra és a nö­vényekre való hatásaival fog­lalkoznak. Kevesebb szó esik egy másik sugárártalomról, amely nem ment át a köztu­datba: az elektromágneses hullámok hatasáról. A kanacjai Nemzeti Kutató Tanács több mérnöke fog­lalkozik az elektromágneses hullámok élettani hatásaival. Számos kutató osztja azt a véleményt, hogy egészségi szempontból vett katasztro­fális összeomlások embernél néha az Ilyen sugárártalom­ra vezethetők vissza. Az Egyesült Államokban inten­zív sugárzásnak kitett radar­techntkusok vesztették el életüket, vagy rokkantak meg súlyosan a gondatlanság és a sugárzás miatt. Nemcsak az ember, de az állat is igen érzékeny az elektromágneses hullámokra. Kimutatták, hogy a madarak tollai, mint antennák működ­nek a magas frekvenciájú hullámok vételénél. Amikor a tollak az adóforrás irá­nyéba vannak orientálva, ak­kor a legintenzívebb a vétel a madaraknál. Hosszú ván­dorűtja során a repülő ma­dár az elektromágneses hul­lámok változásait érzékelni képes. Ezekből útja során információkat merít, és egyes elméletek szerint így tájéko­zódik. Kanadai kísérletek sorén a növények növekedését é6 az állatok sébeinek gyógyulási folyamatát elektromágneses hullámok segítségével egy­aránt siettetni lehetett. Szin­tén kanadai kutatónak si­került 20—40 millwatt erős­ségű sugárzással fiatal csir­kéket valósággal lebénítani. Megfigyelték, hogy a sugár­zás, hol az izomrendszer hi­peraktivizálásához, hol pe­dig az állat részleges, vagy teljes bénulásához vezetett. Egy másik kísérletnél l->­400 mikrowatt erősségű su­garat alkalmaztak 1 négyzet­centiméter felületre. Tehát az előzőnél gyengébb sugár­kévét bocsátottak Leghorn­tyúkok kísérleti csoportjára Hat hét múlva a besugárzott csoportnál a tojáshozam 14 százalékos emelkedését ta­pasztalták, ugyanakkor a tyúkok elhullása 100 száza­lékkal növekedett a sugár­zásnak ki nem tett csoport­hoz viszonyítva. A halálozá­si arányszám ugrása bizo­nyítja. hogy az elektromág­neses hullámok komoly élet­tani hatást gyakorolnak az élőlényekre. Dr. H. M. UAZASSAG I. kerület Kiégtei Stótzer István és Fel­eié Zsuzsanna. Ábrahám László és Halmai Mária, Bölcskei-Mota ntr László és száraz Erzsebei. Gergely Péter és GArgyán Mái ­tt. Csikós István és Kecskeméti Erzsébei. Hajdú Péter és Mod­róczkl Ilona. Sos Zoltán és Kazl Julianna hazasságoi kö­töttek. II. kerület szeged! Kálmán Sándor és Pájer Emma, Os/.lár György és' Nagy-Mlhálv Klára. 'Szilagyi lmrc cs Farkas Ágnes, . Kará­csonyi János és Tóth Etelku, Terhes-Kls László és Kovács Eva. KatonH István . és Pósu Maria. Jakab Sándor és Kob­lencz Zsuzsanna. Nagy György és szUcs Katalin, Póst„ Ferane es Kovács Eva, Szűcs Mihály és Gardlán Klára Katalin. Kádár István és Rozsa Erzsébet Ka­talin, Molnár Sándor és Pikó Mária házasságot kötöttek. III. kerület Betged: sárközi László és Fi­aiké Irén, S/.ücs István és szél­pál Piroska házasságot kötöttek. Klskundorossmai Ezslás Sán­dor es Acial-Varga Erzsébet, Tóth József és Lócskat Márta bázassagot kötöttek. SZÜLETÉS I. kcrülrt Szeged: Murátl György Alfréd­nak és Prágai Erzsébetnek Oyörgy Alfréd. Báthory András Attilának és Szabó Eva Anná­nak Zsuzsanna Edit, Kováes László Jánosnak és Szabó Mária Magdolnának Krisztina Katalin. Bányai Istvánnak és Diószegi Zsuzsanna Juditnak Tibor. Buj­dosó Imre Jánosnak és BoroR Annanak Zsolt, papdi József Imrének és Mészáros Arankának József Csaba, Vas Lajosnak és Zsidó Zsuzsannának Zsuzsanna, Vas Ferenc Istvánnak és Nagy Erzsébetnek Ferenc Gábor, Né­meth Józsefnek é» Csöke Má­riának Gábor Zsolt, Hell Dezső­nek és Kiss Ilonának Anikó, Tóth Gyulának és Kollényt Teréz. Katalinnak Krisztin,, Eva, Péter Bélának és Vincze Ro­záliának Bóla Árpád, Rndvánszkl Józsefnek és Csorba Katalinnak JOzscf, dr szőke Péternek és Temesvári Mária Arankának Bernadett, Kovács József István­nak és szászfalvi Ágnesnek Jó­zsef. Forgács János Istvánnak es Csizmás Katalinnak Attila János. Ördög Istvánnak és Mak­ra Martának István, Lehotal Ist­vánnak és Molnár Mária Teré­ziának Péter Zoltán, Sári József lBtvánnak és Donáth Erzsébetnek Zoltán József. Bálint Sándornak es Kovács Juditunk Bernadett, Domokos Józsefnek és Halász Margitnak írisz, Orbán István­nak és Lukács Juliannának Ani­ta, Burám Józsefnek és Milller Máriának Richárd József. Márta Károlynak és Magyar Irén Er­zsébetnek Szilvia, Sulus Ferenc­nek és Bezzeg Ilonának Andrea. Takáts Lászlónak és Stelcner Magdolnának Magdolna. Kuru­eaal Mihálynak és Tóth Máriá­nak Szabolcs, Fábián Józsefnek e» Balázs Jolán Borbálának Jó­zsef Roland. Gál Sándornak es Molnár Erzsébetnek Henrietta. Madurász Gyula Andrásnak és Tóth Edit Honának Tünde Edit. Barta Sándornak es Hatvani Évának Zoltán. PáPP Lászlónak és Kosa Mária Rozáliának TUn­de. Kiss Bélának és Dtmovlcs Katalinnak Béla. Szegedi Péter­nek és Sztojko Eszternek Csilla Eszter, Ördög Vincének és Varga Márlánuk Edit. Hegedűs Károly Ferencnek es Horinka Piroská­nak Katalin. Hugyák Imrének és Zslkó Gizellának Andrea, Vlda lsván Sándornak és För­geteg Ildikó Rozáliának István György. Csikós István Jánosnak és Hernádi Zsuzsanna Klárának Zita, Papp Istvánnak és Lantos Erzsébetnek Emese. Tóth István­nak és Bata Margitnak Ildikó. Zahorsr.ki Pálnak és Kiss Máriá­nak Anikó. Kiss Zoltánnak és Zsadányl Júliának Zoltán Jó­zsef. Ördög László Imrének es Tlralla Erzsébetnek László. Dörmö Mihály Vincének és Recsket Irénnek Márta, Zörgö Istvánnak és Ökrös Irénnek Zsolt Attila Kiss Györgynek és szóké Ilonának István. Rózsa Lászlónak es Mészáros Erikának László. Madarai Jánosnak és pálinkás Juliannának Szilvia, jlegcdus Jánosnak és pap Ka­Családi események tnltnnak Szilvia Katalin, Dongó Mihálynak é. Harcsás Évának Eva Rita, HcfkO Józsefnek és Ludvlg Erzsébetnek Tibor Ist­ván. Gardel Miklósnak és Bodor Etelkának EdlnH. Németh Antal­nak es Kószó Piroskának Erika, Cstüa Imre Györgynek és Gyallal Irénnek Erika Irén. Szász Gézá­nak es Tóth Erzsébet Máriának Hajnalka, Babarczl Istvánnak és Nagygyörgy Máriának Márta nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Porsr.ász László Ala­dárnak és szlráky Katalinnak Krisztián. Bokor Árpád László­nak és dr. Kővári Anna Máriá­nak Renáta, Borsos Istvánnak es Rácz Jolánnak István. Csótl Miklósnak és Klapcslk Valériá­nak Zsuzsanna. Csonka Zoltán Istvánnak és Dobó Katalinnak Zoltán László. Daka Vincének é.s Varga Máriának Zoltán, Hé­zső Sándornak és Varga-Tóth Erzsébetnek Anett, Kaczur La­josnak es Halmost Eva Katalin­nak Zoltán Lajos. Kiss László­nak és Barátli Erzsébetnek Mó­nika. Árokszállási Józsefnek és Tóth-Pintér Margitnak József, Kovács Istvánnak és ördögh Máriának Attila Ferenc, Mónus Lászlónak és Palotás JullannR Erzsébetnek Zoltán László, Mé­száros Istvánnak és Nledermaver Borbálának Tünde Katalin. Mu­hcl Antalnak és Búló Katalinnak Attila Antal, Sándor Péternek es Barnai Margitnak Attila Sza­bolcs. Laczi Ferencnek és Zórád Erzsébetnek Norbert Ferenc, Vukoszavlyev Joczónak és Föl­dest Máriának Jovánka, Muhel Józsefnek és Hegedűs Margitnak Gyönfeyl Ibolya, Pataki Dezső­nek és Krlzsán Máriának Mari­anna. Barakonyl Sándornak és Gyényl Erzsébetnek Anikó Er­zsébet. Bánhldi Béla Istvánnak és Börcsök Anikónak Zoltán Béla, Engi István Jánosnak és Ancsányi Máriának Beatrix Ivett nevű gyermekük született. HALALOZAS II. kerület Szeged: Hosaó Ferencné Kra­ján Rozália, Tóth Sándor. Mé­száros Lajos, Purzsa Margit Ro­zália. Klsmarczl Istvánné Papp Julianna. Juhász Antal, Zámbó Károly, Fórlzs Mihályné Ball Matild, Vágó Józsefné Mán Irén. Csurat Imréné Balla Anna. Lan­desz Jenőné Kocaondy Margit, Magyar Sándor Antal. Jámbor József. Kaláfszky Jenőné Hor­váth Ilona Terézia, Vágó István­né Osznovics Rozália. Venkel József. Balogh Sándor, Boros Gergelyné Aradi Teréz, Ágoston Lajosné Hetteshelmer Margit, Fejős János, Dunai Józsefné Miklós Viktória. Hámon Klára. Zsigmond Rózsa Ilona, Kálmán Erzsébet Ilona meghalt. II. kerület Szeged: Jenel Ferencné Bu­koczki Erzsébet. Horváth József­né Rácz Mária. Martonosl Jó­zsefné Palotás Mária, Puskás La­josné Pataki Ilona, Mag István, Baráth Imre János. O&nes Jó­zsefné Nagy Erzsébet Teréz, Bagl István. Gausz Józsefné Pol­gár Julianna meghalt. ín. kerület Szeged: Tóth Ferencné Péter Mária. Bús István. Szűcs Mi­hályné Vas Katalin, Mudrony­Szökc Lajos Tlborné Voigt Aran­ka Ilona. Tézsla Istvánné Kecs­keméti Julianna, Kormányos Mi­hály. Farkas Elcmérné Almássy Ilona. Pikali Józsefné Szabó Viktória, Páltnkó Imre. Blkádi János. Elek Gyula meghalt. Kiskundorozsma: Szivén Mi­hályné Otott Jolán meghalt. H. J.-né szegedi olva­sónk írja: 1971-ben lakást kaptak, és szerződésben még egy gyermeket vál­lallak. A szerződés szerint 30 ezer forint szociálpoli­tikai kedvezményben ré­szesültek. A három év las­san letelik, de sajnos nem maradt terhes, s így a vál­lalt kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni. Kéri: tájékoztassuk, mit mond ezzel kapcsolatban a jog­szabály? A 7/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 7. paragrafusa sze­rint az építtetőt (vásárlót) az öröklakás-értékesítés, vala­mint a családihóz-építós ki­vételével, az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más csalódta­gok utón az építési költség­ből (eladási árból) szociál­politikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény össze­ge: a tanácsi értékesítésű la­kások vásárlásánál, vala­mint telepszerű, többszintes lakóházépítésnél gyermeken­ként 30 ezer forint, más csa­ládtagok után pedig szemé­lyenként 2o ezer forint. Fenti rendelkezés szerint a fiatal házaspár részére — ké­relmére — a szociálpolitikai kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni. Ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után pedig hat év. A ked­vezmény megelőlegezésére a házaspár akkor jogosult, ha kedvezmény megállapítása­kor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét. A kedvezmény megelőlege­zése szempontjából az örök­be fogadott kiskorú gyermek a házasságból született gyer­mekkel egy elbírálás alá esik. A kedvezményben ré­szesült fiatal házaspárnak a gyermek élve születését, örökbefogadását — legkésőbb a három, illetőleg a hat év lejártét követő 30 napon be­lül — születési anyakönyvi kivonattal, illetőleg az örök­befogadást. az engedélyező gyámhatósági határozattal kell igazolni. Abban az esetben, ha a fia­tal házaspár gyermekei a vállalt határidőben nem szü­letnek meg, a megelőlege­zett kedvezményt vissza kell fizetni, mégpedig a kölcsön engedélyezésekor megálla­pított előtörlesztési hánya­da szerinti részét és kama­tát. A visszafizetés a követ­kezők szerint történik: kész­pénzben kell megfizetni a megelőlegezett kedvezmény­nek az építési kölcsön enge­délyezésekor megállapított előtörlesztési hányad szerinti részét, a megelőlegezett ked­vezménynek a készpénzben vissza nem fizetett részével növelni kell az igénybe vett kölcsön összegét, a kölcsön (adás-vétel) szerződés alá­írósónak napjától kezdődően — a lakásépítési formára irányadó feltételek szerint — kamatot kell megállapítani a megelőlegezett kedvezmény utón. Ezután újból meg kell állapítani a havi törlesztö­részletet oly módon, hogy figyelembe kell venni a még fennálló kölcsöntartozás ösz­szegét, a megelőlegezett ked­vezmény készpénzben visz­szafizetett részének kamatát, továbbá a készpénzben visz­sza nem fizetett rész össze­gét és kamatát. N A fentiek szerint kell el­járni akor is, ha a megelőle­gezés időtartamán belül az e kedvezményben részesült fiatal házaspár házasságát a bíróság felbonja, vagy egyik házastárs meghal. Dr. V. M. Találkozás az íróval Szeged város ifjúsági könyvtárába, ami Petőfi Sán­dor nevét viseli, dr. Sára At­tilóné vezető hívta meg Var­ga Domokos írót. A jól fel­szerelt, modern könyvtár pár hónapja nyitotta meg ka­puit, s már közel 700 olva­sója van. Péntek délutánon­ként érdekes emberek láto­gatnak el ide. Nemrégiben Varga Domokos jött el be­szélgetni. A Tarjáni I. számú általános iskola hatodik osz­tálya is ellátogatott erre a kedves „mesedélutónra". Iz­gatottan várták a pénteki na­pot, lázas buzgalommal Ol­vastak az író könyveit, hogy többet kérdezhessenek. Elér­kezett a nap, kíváncsian lép­ték át a könyvtár küszöbét. Az író szeretettel fogadta őket. Mindenki elfoglalta a helyét: kezdődjék a kérdés­felelet játék. A legbátrabb embernek Grezsa Gábor bi­zonyult. O tette fel az eiső kérdést. Azután mór volt több is. Az író nemcsak regényei­ről beszélt, hanem saját di­ákéveiről. Heten vannak testvérek, neki is hét gye­reke van, tehát nem csoda, hogy így ismeri a fiatalok lelkivilágát, gondolkodás­módját. Ezért, mint mondot­ta, nemcsak gyermekeknek, de felnőtteknek is írta re­gényelt. Sajnos, az élményben gaz­dag délután elszaladt. Azzal búcsúztunk el Varga Domo­kostól, hogy jó ízű tréfáival karácsonykor megjelenő könyvében ismét találkozha­tunk. Kiss Mónika, a Tarjáni I. sz. ált. iskola tanulója Rákdiagnosztikai készülék Az időben felismert be­tegség fél sikert jelent a gyógyításban. Különösen fon­tos ez a daganatos megbete­gedések esetében. A Lett SZSZK kutatói a rákos meg­előző állapot felderítésére olyan készülékegyüttest ál­lítottak össze, amely auto­matikusan elkülöníti a vizs­gált testszövet normális és kóros sejtjeit. A képződmény struktúráját elemző televí­ziós készülék és a sejtosztá­lyozó berendezés megszaba­dítja az orvosokat és a la­boránsokat a diagnosztika legmunkaigényesebb részé­től. A próbák során a ké­szülék egyetlen hibát sem vétett, minden kóros sejtet felismert, így alkalmazása az emberi munka helyett sem­miféle kockázattal nem jár. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események A4 A kiegyezés után kimondott közkegyelem 41. Rózsa Sándorra nem vonatkozott. De állí­tólag a kérelmezők százával folyamodtak a ki­rályhoz, hogy engedjék szabadon a jobb utakra térült legendás fényekben tündöklő betyárt. 1868 májusában már a város utcáin járt, sokan megismerték, Sándor bácsizták. A nagy tisztelet között állítólag felutazott Andrássy Gyula mi­niszterelnökhöz vonaton, s ott leparolázva a gróffal, azt kérte, hogy nevezzék ki a betyárok ellen csendőrbiztosnak. Andrássy a belügymi­niszter Wenkheim Bélához fordult, hogy Kossuth gerlllavezérét tegye hadnagyi ruhába. De biz az öreg betyár dolgavégezetlenül ért vissza a sze­gedi tanyákra. Még hónapokig haza-hazajött, ahogy a tanyaiak járnak, nem változott a hely­zete. Egyszer csak eltűnt a törvény elől, s a sorra következő rablásokban az ő kezét is látni vélték. Állítólag Ráday Gedeon királyi biztos, a be­tyárság felszámolásával megbízott könyörtelen es/közü bűnüldöző, 1869. januárban azzal az ígé­rettel, hogy megkapja a hadnagyi rangot. R. Sán­dort becsalta a várbeli börtönbe és elfogatta. A hírhedett várbörtön kínzókamráiban évekig ült vizsgálati fogságban, míg halmazati bünleve­lei összeállították sok társával egyetembea. A tárgyaláson Edvi Illés Károly is hatása alatt áll Rózsa Sándor egykori mivoltának, hisz olyan megértéssel beszél, mint egy hőse iránt elfogult regényíró: A Törvényszéki csarnok rovata: Dr. Illés Károly kir. ügyész utolsó vádbeszéde Rózsa Sándor és társai ellen. — Midőn több napi tárgyalás és a büntettek egész sorozatának legombolyítása után most az utolsó bűnténynél, a büntetéskiszabási indít­ványnyal lépek föl, komoly kötelesség teljesíté­sére kell vállalkoznom. Rózsa S. 1828. júl. 16. Szegeden született, apja pásztor volt, s egy rablás alkalmával agyon­üttetett, ő maga szintén pásztorkodésra adta magát s követve apja nyomdokait, már kora if­júságában rabolni kezdett. Első tudomásra főbb bűnténye volt Darabos István halasi tanyájának megrablása, mely miatt a szegedi törvényszék által 1836. szept. lO.kén másfél évi börtönre és 150 botütésre ítéltetett. Talán a botütésektől va­ló rettegés vagy szilaj kedélye vitték rá. hogy bűnhődése alatt 1837. júl. 10-én bilincseiből meg­szökött s az alföld rónáin bujdosni kezdett, de bármi vitte a szökésre, ezzel a kocka el volt vet­ve, mert a puszták fia, ki magát a társadalomból önként száműzte, most már folytonosan hadilá­bon állott polgártársainak jobb részével s a köz­hatóságok törvényes közegeivel. Az ötvenes évek szomorú és ferde irányú rendszerét tárják föl ugyanazoknak a mondott időben elkövetett bű­nözései, melyekből kiviláglik, hogy a lakosság régyrésze mennyire volt hajlandó őket, saját hon­fitársaik jóléte rovására is, a népszerűtlen köz­biztonsági közegek üldözésével szemben támo­gatni, végre saját erkölcsi romlottságaikon kívül, a 60-as évek zilált rendőri viszonyinak a az ak­kori hatósági közegek erélytelensége s részben megvesztegethetésének szomorú eredménye gya­nánt állanak előttünk Csonka Ferenc és társai, akik, midőn már rendre kifosztogatták a boltokat és gabonaraktárakat, elbizakodott vakmerőség­gel a posták és vasutak megrablására vállalkoz­tak és Szeged városának kellő közepén, az al­földi rendőrség gyúpontján oly szétágazó és mégis erősen összetartó bünbandát szerveztek, hogy a börtönéből régi rossz hajlamaival kisza­badult Rózsa, Sándornak nem kellett többé régi cimboráihoz fordulni, mert az új nemzedéket is elég kiképzettnek találta arra, hogy vele egye­süljön. Lóháton, fegyveres kézzel barangolt a puszták rónaságáin, tanyáról tanyára bujdosott, részint menhelyet, részint bűntársakat keresve, s mikor valakit a bűnözésre rávehetett, azzal lopott vagy rabolt, a mint a véletlen épen magával hozta. A pusztában szabadon legelésző gulya vagy mé­nes, vagy a szorgosan őrzött községi pénztár, ne­ki egyformán kedves zsákmáqy voltak, s midőn például 3-ad, 4-ed magával egy-egy gulyának fegyveresen és kieresztett karikás ostorokkal ne­ki vágtatott, nem igen találkozott gulyás vagy csikós, a ki ellentéllni mert volna; mert ha azt tette, keserűen lakolt vakmerőségéért. S ezen föllépés jellemzi R. S. régibb bűntényeit, úgy hogy mikor az e fajta bűntények tárgyalásánál arról folyt a vita. hogy lopás vagy rablás követ­tetett-e el, mindig azon nézetben voltam, hogy itt a megkülönböztetés is csaknem fölösléges, mert Rózsa Sándor mindig el volt rablásra ké­szülve, a föllépésének jellege épen abban állott, hogy figyelmére sem méltatta azt, hogy vájjon valaki őrzi-e a gulyát vagy nem? A 40-es évekből 7 rendbeli ilynemű bűntény tárgyaltatott le R. S. ellen, amelyek közül 4 tol­vajság, 3 eset, t. i. a makói, a vásárhelyi és al­győi marhaelszakítás, rablásnak minősített, ezen­kívül ugyancsak a 40-es évekből Hajós község pénztárának betöréses meglopatása s a Moholy községi pénztár megrablása, tehát összesen 9 bűntény, ezek közt 4 tolvajság és 5 rablás me­rültek föl a vádlott ellen. A végtárgyaláson emberölés csak egy esetben merült föl R. S. ellen. Állítólag egy másik ban­dabell betyárt lelőtt azért, mivel az az ő revé­ben rabolt.. Halálra ítélték, de életfogytiglanra változtat­ták az ítéletet. 1873. tavaszán vitték át a sza­mosűjvári börtönbe, ahol szabó szakmát foly­tatva 1878. őszén gümőkórban meghalt. (folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents