Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

4 KEDD, 1914. JÚNIUS TI; Az elektromágneses hullámok élettani hatása II szociálpolitikai kedvezményről A második világháború után kezdődött atomkorszakban a kutatók elsősorban a radioaktív sugárzásnak az emberre, állatokra és a növényekre való hatásaival foglalkoznak. Kevesebb szó esik egy másik sugárártalomról, amely nem ment át a köztudatba: az elektromágneses hullámok hatasáról. A kanacjai Nemzeti Kutató Tanács több mérnöke foglalkozik az elektromágneses hullámok élettani hatásaival. Számos kutató osztja azt a véleményt, hogy egészségi szempontból vett katasztrofális összeomlások embernél néha az Ilyen sugárártalomra vezethetők vissza. Az Egyesült Államokban intenzív sugárzásnak kitett radartechntkusok vesztették el életüket, vagy rokkantak meg súlyosan a gondatlanság és a sugárzás miatt. Nemcsak az ember, de az állat is igen érzékeny az elektromágneses hullámokra. Kimutatták, hogy a madarak tollai, mint antennák működnek a magas frekvenciájú hullámok vételénél. Amikor a tollak az adóforrás irányéba vannak orientálva, akkor a legintenzívebb a vétel a madaraknál. Hosszú vándorűtja során a repülő madár az elektromágneses hullámok változásait érzékelni képes. Ezekből útja során információkat merít, és egyes elméletek szerint így tájékozódik. Kanadai kísérletek sorén a növények növekedését é6 az állatok sébeinek gyógyulási folyamatát elektromágneses hullámok segítségével egyaránt siettetni lehetett. Szintén kanadai kutatónak sikerült 20—40 millwatt erősségű sugárzással fiatal csirkéket valósággal lebénítani. Megfigyelték, hogy a sugárzás, hol az izomrendszer hiperaktivizálásához, hol pedig az állat részleges, vagy teljes bénulásához vezetett. Egy másik kísérletnél l->400 mikrowatt erősségű sugarat alkalmaztak 1 négyzetcentiméter felületre. Tehát az előzőnél gyengébb sugárkévét bocsátottak Leghorntyúkok kísérleti csoportjára Hat hét múlva a besugárzott csoportnál a tojáshozam 14 százalékos emelkedését tapasztalták, ugyanakkor a tyúkok elhullása 100 százalékkal növekedett a sugárzásnak ki nem tett csoporthoz viszonyítva. A halálozási arányszám ugrása bizonyítja. hogy az elektromágneses hullámok komoly élettani hatást gyakorolnak az élőlényekre. Dr. H. M. UAZASSAG I. kerület Kiégtei Stótzer István és Feleié Zsuzsanna. Ábrahám László és Halmai Mária, Bölcskei-Mota ntr László és száraz Erzsebei. Gergely Péter és GArgyán Mái tt. Csikós István és Kecskeméti Erzsébei. Hajdú Péter és Modróczkl Ilona. Sos Zoltán és Kazl Julianna hazasságoi kötöttek. II. kerület szeged! Kálmán Sándor és Pájer Emma, Os/.lár György és' Nagy-Mlhálv Klára. 'Szilagyi lmrc cs Farkas Ágnes, . Karácsonyi János és Tóth Etelku, Terhes-Kls László és Kovács Eva. KatonH István . és Pósu Maria. Jakab Sándor és Koblencz Zsuzsanna. Nagy György és szUcs Katalin, Póst„ Ferane es Kovács Eva, Szűcs Mihály és Gardlán Klára Katalin. Kádár István és Rozsa Erzsébet Katalin, Molnár Sándor és Pikó Mária házasságot kötöttek. III. kerület Betged: sárközi László és Fiaiké Irén, S/.ücs István és szélpál Piroska házasságot kötöttek. Klskundorossmai Ezslás Sándor es Acial-Varga Erzsébet, Tóth József és Lócskat Márta bázassagot kötöttek. SZÜLETÉS I. kcrülrt Szeged: Murátl György Alfrédnak és Prágai Erzsébetnek Oyörgy Alfréd. Báthory András Attilának és Szabó Eva Annának Zsuzsanna Edit, Kováes László Jánosnak és Szabó Mária Magdolnának Krisztina Katalin. Bányai Istvánnak és Diószegi Zsuzsanna Juditnak Tibor. Bujdosó Imre Jánosnak és BoroR Annanak Zsolt, papdi József Imrének és Mészáros Arankának József Csaba, Vas Lajosnak és Zsidó Zsuzsannának Zsuzsanna, Vas Ferenc Istvánnak és Nagy Erzsébetnek Ferenc Gábor, Németh Józsefnek é» Csöke Máriának Gábor Zsolt, Hell Dezsőnek és Kiss Ilonának Anikó, Tóth Gyulának és Kollényt Teréz. Katalinnak Krisztin,, Eva, Péter Bélának és Vincze Rozáliának Bóla Árpád, Rndvánszkl Józsefnek és Csorba Katalinnak JOzscf, dr szőke Péternek és Temesvári Mária Arankának Bernadett, Kovács József Istvánnak és szászfalvi Ágnesnek József. Forgács János Istvánnak es Csizmás Katalinnak Attila János. Ördög Istvánnak és Makra Martának István, Lehotal Istvánnak és Molnár Mária Teréziának Péter Zoltán, Sári József lBtvánnak és Donáth Erzsébetnek Zoltán József. Bálint Sándornak es Kovács Juditunk Bernadett, Domokos Józsefnek és Halász Margitnak írisz, Orbán Istvánnak és Lukács Juliannának Anita, Burám Józsefnek és Milller Máriának Richárd József. Márta Károlynak és Magyar Irén Erzsébetnek Szilvia, Sulus Ferencnek és Bezzeg Ilonának Andrea. Takáts Lászlónak és Stelcner Magdolnának Magdolna. Kurueaal Mihálynak és Tóth Máriának Szabolcs, Fábián Józsefnek e» Balázs Jolán Borbálának József Roland. Gál Sándornak es Molnár Erzsébetnek Henrietta. Madurász Gyula Andrásnak és Tóth Edit Honának Tünde Edit. Barta Sándornak es Hatvani Évának Zoltán. PáPP Lászlónak és Kosa Mária Rozáliának TUnde. Kiss Bélának és Dtmovlcs Katalinnak Béla. Szegedi Péternek és Sztojko Eszternek Csilla Eszter, Ördög Vincének és Varga Márlánuk Edit. Hegedűs Károly Ferencnek es Horinka Piroskának Katalin. Hugyák Imrének és Zslkó Gizellának Andrea, Vlda lsván Sándornak és Förgeteg Ildikó Rozáliának István György. Csikós István Jánosnak és Hernádi Zsuzsanna Klárának Zita, Papp Istvánnak és Lantos Erzsébetnek Emese. Tóth Istvánnak és Bata Margitnak Ildikó. Zahorsr.ki Pálnak és Kiss Máriának Anikó. Kiss Zoltánnak és Zsadányl Júliának Zoltán József. Ördög László Imrének es Tlralla Erzsébetnek László. Dörmö Mihály Vincének és Recsket Irénnek Márta, Zörgö Istvánnak és Ökrös Irénnek Zsolt Attila Kiss Györgynek és szóké Ilonának István. Rózsa Lászlónak es Mészáros Erikának László. Madarai Jánosnak és pálinkás Juliannának Szilvia, jlegcdus Jánosnak és pap KaCsaládi események tnltnnak Szilvia Katalin, Dongó Mihálynak é. Harcsás Évának Eva Rita, HcfkO Józsefnek és Ludvlg Erzsébetnek Tibor István. Gardel Miklósnak és Bodor Etelkának EdlnH. Németh Antalnak es Kószó Piroskának Erika, Cstüa Imre Györgynek és Gyallal Irénnek Erika Irén. Szász Gézának es Tóth Erzsébet Máriának Hajnalka, Babarczl Istvánnak és Nagygyörgy Máriának Márta nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Porsr.ász László Aladárnak és szlráky Katalinnak Krisztián. Bokor Árpád Lászlónak és dr. Kővári Anna Máriának Renáta, Borsos Istvánnak es Rácz Jolánnak István. Csótl Miklósnak és Klapcslk Valériának Zsuzsanna. Csonka Zoltán Istvánnak és Dobó Katalinnak Zoltán László. Daka Vincének é.s Varga Máriának Zoltán, Hézső Sándornak és Varga-Tóth Erzsébetnek Anett, Kaczur Lajosnak es Halmost Eva Katalinnak Zoltán Lajos. Kiss Lászlónak és Barátli Erzsébetnek Mónika. Árokszállási Józsefnek és Tóth-Pintér Margitnak József, Kovács Istvánnak és ördögh Máriának Attila Ferenc, Mónus Lászlónak és Palotás JullannR Erzsébetnek Zoltán László, Mészáros Istvánnak és Nledermaver Borbálának Tünde Katalin. Muhcl Antalnak és Búló Katalinnak Attila Antal, Sándor Péternek es Barnai Margitnak Attila Szabolcs. Laczi Ferencnek és Zórád Erzsébetnek Norbert Ferenc, Vukoszavlyev Joczónak és Földest Máriának Jovánka, Muhel Józsefnek és Hegedűs Margitnak Gyönfeyl Ibolya, Pataki Dezsőnek és Krlzsán Máriának Marianna. Barakonyl Sándornak és Gyényl Erzsébetnek Anikó Erzsébet. Bánhldi Béla Istvánnak és Börcsök Anikónak Zoltán Béla, Engi István Jánosnak és Ancsányi Máriának Beatrix Ivett nevű gyermekük született. HALALOZAS II. kerület Szeged: Hosaó Ferencné Kraján Rozália, Tóth Sándor. Mészáros Lajos, Purzsa Margit Rozália. Klsmarczl Istvánné Papp Julianna. Juhász Antal, Zámbó Károly, Fórlzs Mihályné Ball Matild, Vágó Józsefné Mán Irén. Csurat Imréné Balla Anna. Landesz Jenőné Kocaondy Margit, Magyar Sándor Antal. Jámbor József. Kaláfszky Jenőné Horváth Ilona Terézia, Vágó Istvánné Osznovics Rozália. Venkel József. Balogh Sándor, Boros Gergelyné Aradi Teréz, Ágoston Lajosné Hetteshelmer Margit, Fejős János, Dunai Józsefné Miklós Viktória. Hámon Klára. Zsigmond Rózsa Ilona, Kálmán Erzsébet Ilona meghalt. II. kerület Szeged: Jenel Ferencné Bukoczki Erzsébet. Horváth Józsefné Rácz Mária. Martonosl Józsefné Palotás Mária, Puskás Lajosné Pataki Ilona, Mag István, Baráth Imre János. O&nes Józsefné Nagy Erzsébet Teréz, Bagl István. Gausz Józsefné Polgár Julianna meghalt. ín. kerület Szeged: Tóth Ferencné Péter Mária. Bús István. Szűcs Mihályné Vas Katalin, MudronySzökc Lajos Tlborné Voigt Aranka Ilona. Tézsla Istvánné Kecskeméti Julianna, Kormányos Mihály. Farkas Elcmérné Almássy Ilona. Pikali Józsefné Szabó Viktória, Páltnkó Imre. Blkádi János. Elek Gyula meghalt. Kiskundorozsma: Szivén Mihályné Otott Jolán meghalt. H. J.-né szegedi olvasónk írja: 1971-ben lakást kaptak, és szerződésben még egy gyermeket vállallak. A szerződés szerint 30 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesültek. A három év lassan letelik, de sajnos nem maradt terhes, s így a vállalt kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni. Kéri: tájékoztassuk, mit mond ezzel kapcsolatban a jogszabály? A 7/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 7. paragrafusa szerint az építtetőt (vásárlót) az öröklakás-értékesítés, valamint a családihóz-építós kivételével, az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más csalódtagok utón az építési költségből (eladási árból) szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege: a tanácsi értékesítésű lakások vásárlásánál, valamint telepszerű, többszintes lakóházépítésnél gyermekenként 30 ezer forint, más családtagok után pedig személyenként 2o ezer forint. Fenti rendelkezés szerint a fiatal házaspár részére — kérelmére — a szociálpolitikai kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni. Ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után pedig hat év. A kedvezmény megelőlegezésére a házaspár akkor jogosult, ha kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét. A kedvezmény megelőlegezése szempontjából az örökbe fogadott kiskorú gyermek a házasságból született gyermekkel egy elbírálás alá esik. A kedvezményben részesült fiatal házaspárnak a gyermek élve születését, örökbefogadását — legkésőbb a három, illetőleg a hat év lejártét követő 30 napon belül — születési anyakönyvi kivonattal, illetőleg az örökbefogadást. az engedélyező gyámhatósági határozattal kell igazolni. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár gyermekei a vállalt határidőben nem születnek meg, a megelőlegezett kedvezményt vissza kell fizetni, mégpedig a kölcsön engedélyezésekor megállapított előtörlesztési hányada szerinti részét és kamatát. A visszafizetés a következők szerint történik: készpénzben kell megfizetni a megelőlegezett kedvezménynek az építési kölcsön engedélyezésekor megállapított előtörlesztési hányad szerinti részét, a megelőlegezett kedvezménynek a készpénzben vissza nem fizetett részével növelni kell az igénybe vett kölcsön összegét, a kölcsön (adás-vétel) szerződés aláírósónak napjától kezdődően — a lakásépítési formára irányadó feltételek szerint — kamatot kell megállapítani a megelőlegezett kedvezmény utón. Ezután újból meg kell állapítani a havi törlesztörészletet oly módon, hogy figyelembe kell venni a még fennálló kölcsöntartozás öszszegét, a megelőlegezett kedvezmény készpénzben viszszafizetett részének kamatát, továbbá a készpénzben viszsza nem fizetett rész összegét és kamatát. N A fentiek szerint kell eljárni akor is, ha a megelőlegezés időtartamán belül az e kedvezményben részesült fiatal házaspár házasságát a bíróság felbonja, vagy egyik házastárs meghal. Dr. V. M. Találkozás az íróval Szeged város ifjúsági könyvtárába, ami Petőfi Sándor nevét viseli, dr. Sára Attilóné vezető hívta meg Varga Domokos írót. A jól felszerelt, modern könyvtár pár hónapja nyitotta meg kapuit, s már közel 700 olvasója van. Péntek délutánonként érdekes emberek látogatnak el ide. Nemrégiben Varga Domokos jött el beszélgetni. A Tarjáni I. számú általános iskola hatodik osztálya is ellátogatott erre a kedves „mesedélutónra". Izgatottan várták a pénteki napot, lázas buzgalommal Olvastak az író könyveit, hogy többet kérdezhessenek. Elérkezett a nap, kíváncsian lépték át a könyvtár küszöbét. Az író szeretettel fogadta őket. Mindenki elfoglalta a helyét: kezdődjék a kérdésfelelet játék. A legbátrabb embernek Grezsa Gábor bizonyult. O tette fel az eiső kérdést. Azután mór volt több is. Az író nemcsak regényeiről beszélt, hanem saját diákéveiről. Heten vannak testvérek, neki is hét gyereke van, tehát nem csoda, hogy így ismeri a fiatalok lelkivilágát, gondolkodásmódját. Ezért, mint mondotta, nemcsak gyermekeknek, de felnőtteknek is írta regényelt. Sajnos, az élményben gazdag délután elszaladt. Azzal búcsúztunk el Varga Domokostól, hogy jó ízű tréfáival karácsonykor megjelenő könyvében ismét találkozhatunk. Kiss Mónika, a Tarjáni I. sz. ált. iskola tanulója Rákdiagnosztikai készülék Az időben felismert betegség fél sikert jelent a gyógyításban. Különösen fontos ez a daganatos megbetegedések esetében. A Lett SZSZK kutatói a rákos megelőző állapot felderítésére olyan készülékegyüttest állítottak össze, amely automatikusan elkülöníti a vizsgált testszövet normális és kóros sejtjeit. A képződmény struktúráját elemző televíziós készülék és a sejtosztályozó berendezés megszabadítja az orvosokat és a laboránsokat a diagnosztika legmunkaigényesebb részétől. A próbák során a készülék egyetlen hibát sem vétett, minden kóros sejtet felismert, így alkalmazása az emberi munka helyett semmiféle kockázattal nem jár. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események A4 A kiegyezés után kimondott közkegyelem 41. Rózsa Sándorra nem vonatkozott. De állítólag a kérelmezők százával folyamodtak a királyhoz, hogy engedjék szabadon a jobb utakra térült legendás fényekben tündöklő betyárt. 1868 májusában már a város utcáin járt, sokan megismerték, Sándor bácsizták. A nagy tisztelet között állítólag felutazott Andrássy Gyula miniszterelnökhöz vonaton, s ott leparolázva a gróffal, azt kérte, hogy nevezzék ki a betyárok ellen csendőrbiztosnak. Andrássy a belügyminiszter Wenkheim Bélához fordult, hogy Kossuth gerlllavezérét tegye hadnagyi ruhába. De biz az öreg betyár dolgavégezetlenül ért vissza a szegedi tanyákra. Még hónapokig haza-hazajött, ahogy a tanyaiak járnak, nem változott a helyzete. Egyszer csak eltűnt a törvény elől, s a sorra következő rablásokban az ő kezét is látni vélték. Állítólag Ráday Gedeon királyi biztos, a betyárság felszámolásával megbízott könyörtelen es/közü bűnüldöző, 1869. januárban azzal az ígérettel, hogy megkapja a hadnagyi rangot. R. Sándort becsalta a várbeli börtönbe és elfogatta. A hírhedett várbörtön kínzókamráiban évekig ült vizsgálati fogságban, míg halmazati bünlevelei összeállították sok társával egyetembea. A tárgyaláson Edvi Illés Károly is hatása alatt áll Rózsa Sándor egykori mivoltának, hisz olyan megértéssel beszél, mint egy hőse iránt elfogult regényíró: A Törvényszéki csarnok rovata: Dr. Illés Károly kir. ügyész utolsó vádbeszéde Rózsa Sándor és társai ellen. — Midőn több napi tárgyalás és a büntettek egész sorozatának legombolyítása után most az utolsó bűnténynél, a büntetéskiszabási indítványnyal lépek föl, komoly kötelesség teljesítésére kell vállalkoznom. Rózsa S. 1828. júl. 16. Szegeden született, apja pásztor volt, s egy rablás alkalmával agyonüttetett, ő maga szintén pásztorkodésra adta magát s követve apja nyomdokait, már kora ifjúságában rabolni kezdett. Első tudomásra főbb bűnténye volt Darabos István halasi tanyájának megrablása, mely miatt a szegedi törvényszék által 1836. szept. lO.kén másfél évi börtönre és 150 botütésre ítéltetett. Talán a botütésektől való rettegés vagy szilaj kedélye vitték rá. hogy bűnhődése alatt 1837. júl. 10-én bilincseiből megszökött s az alföld rónáin bujdosni kezdett, de bármi vitte a szökésre, ezzel a kocka el volt vetve, mert a puszták fia, ki magát a társadalomból önként száműzte, most már folytonosan hadilábon állott polgártársainak jobb részével s a közhatóságok törvényes közegeivel. Az ötvenes évek szomorú és ferde irányú rendszerét tárják föl ugyanazoknak a mondott időben elkövetett bűnözései, melyekből kiviláglik, hogy a lakosság régyrésze mennyire volt hajlandó őket, saját honfitársaik jóléte rovására is, a népszerűtlen közbiztonsági közegek üldözésével szemben támogatni, végre saját erkölcsi romlottságaikon kívül, a 60-as évek zilált rendőri viszonyinak a az akkori hatósági közegek erélytelensége s részben megvesztegethetésének szomorú eredménye gyanánt állanak előttünk Csonka Ferenc és társai, akik, midőn már rendre kifosztogatták a boltokat és gabonaraktárakat, elbizakodott vakmerőséggel a posták és vasutak megrablására vállalkoztak és Szeged városának kellő közepén, az alföldi rendőrség gyúpontján oly szétágazó és mégis erősen összetartó bünbandát szerveztek, hogy a börtönéből régi rossz hajlamaival kiszabadult Rózsa, Sándornak nem kellett többé régi cimboráihoz fordulni, mert az új nemzedéket is elég kiképzettnek találta arra, hogy vele egyesüljön. Lóháton, fegyveres kézzel barangolt a puszták rónaságáin, tanyáról tanyára bujdosott, részint menhelyet, részint bűntársakat keresve, s mikor valakit a bűnözésre rávehetett, azzal lopott vagy rabolt, a mint a véletlen épen magával hozta. A pusztában szabadon legelésző gulya vagy ménes, vagy a szorgosan őrzött községi pénztár, neki egyformán kedves zsákmáqy voltak, s midőn például 3-ad, 4-ed magával egy-egy gulyának fegyveresen és kieresztett karikás ostorokkal neki vágtatott, nem igen találkozott gulyás vagy csikós, a ki ellentéllni mert volna; mert ha azt tette, keserűen lakolt vakmerőségéért. S ezen föllépés jellemzi R. S. régibb bűntényeit, úgy hogy mikor az e fajta bűntények tárgyalásánál arról folyt a vita. hogy lopás vagy rablás követtetett-e el, mindig azon nézetben voltam, hogy itt a megkülönböztetés is csaknem fölösléges, mert Rózsa Sándor mindig el volt rablásra készülve, a föllépésének jellege épen abban állott, hogy figyelmére sem méltatta azt, hogy vájjon valaki őrzi-e a gulyát vagy nem? A 40-es évekből 7 rendbeli ilynemű bűntény tárgyaltatott le R. S. ellen, amelyek közül 4 tolvajság, 3 eset, t. i. a makói, a vásárhelyi és algyői marhaelszakítás, rablásnak minősített, ezenkívül ugyancsak a 40-es évekből Hajós község pénztárának betöréses meglopatása s a Moholy községi pénztár megrablása, tehát összesen 9 bűntény, ezek közt 4 tolvajság és 5 rablás merültek föl a vádlott ellen. A végtárgyaláson emberölés csak egy esetben merült föl R. S. ellen. Állítólag egy másik bandabell betyárt lelőtt azért, mivel az az ő revében rabolt.. Halálra ítélték, de életfogytiglanra változtatták az ítéletet. 1873. tavaszán vitték át a szamosűjvári börtönbe, ahol szabó szakmát folytatva 1878. őszén gümőkórban meghalt. (folytatjuk.)