Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

SZOMBAT, 1971 JÚNIUS 8. 5 Gyarmathy Ágnes Még néhány színházi este, s vége az idei évadnak. Lezajlott az utolsó premier, megjelentek a kritikák, készülnek az évadvégi mérlegek. Színészek mennek, színészek jönnek, alakul a jövő évad műsorterve. Közben azért esténként még a díszletmunkások felállítják a díszleteket, beöltöznek a színészek, elkészül a smink, megtelik a nézőtér, és felgördül a függöny. Csak a díszlet- és jelmeztervező számára fejeződött be igazán az évad. Mivel tölti idejét a nagyon termékeny és sikeres éve után Gyarmathy Ágnes, a Szegedi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezője? * — Mindenekelőtt pihenek, festegetek, kedvelt kikapcsolódásom a textilfestés, és a kutyámmal sétálgatok. No, és természetesen, mérleget készítek életem egyik legtartalmasabb szezonjáról. Hét bemutatott darab díszleteit, illetve jelmezeit terveztem, hét produkció — hét különböző feladat. Shakespeare Vízkeresztjének munkáit az elmarasztaló kritikák ellenére is szeretem, és a díszlet egyes elemeit sem tartom színészellenesnek. A Marat halála kisszínpadi előadása ismételt találkozást jelentett a darabbal, ötvenszer is szívesen megtervezném, mindig másként, de mindig tiszta fehérben. A Pop-fesztivál nehéz munka és nemes ügy volt, a közös feladatvállalás szép példája. Rontás nélkül kellett új anyagokból régit, elnyűttet varázsolni. A legnehezebb tervezői feladatot Krleia Golgotája jelentette. Első pillanatra megoldhatatlannak tűnt az elvárás, hiszen a felépített arzenál méreteiben és anyagában is óriási vállalkozás. A munkásokkal, elsősorban a lakatosokkal kialakult nagyszerű összmunka eredménye az expresszionizmushoz kapcsolódó díszletkonstrukció, melynek anyagszerűségében is igyekeztünk az előadás megkínzott fájdalmasságát érzékeltetni. Ügy érzem, ez életem legsikerültebb díszlete. A Kisszinpad Anya-előadásán élő-valódi barokkos-szeceszsziós enteriőrt igyekeztem teremteni. Nem kis munkába és utánajárásba került a stílusos bútorok, kellékek beszerzése. Egyszóval szép feladatokkal lepett meg az elmúlt színházi szezon. * A korszerű színházban egyre jelentősebb szerepet kap a modern vizuális művészet. A legjobb előadásokon a látvány szerves része a produkciónak, ízlésnevelő ereje pedig óriási. Gyarmathy Ágnes tervei egyértelműen ezen gondolatok szellemében fogannak. Hogyan fogalmazná meg szavakkal színház és képzőművészet kapcsolatát? • — Egyre fontosabb feladat e két művészeti ág szerves egységének megteremtése a színházban, és természetesen egy-egy produkció keretében is. Ennek fontosságát mind többen ismerik fel. A színház ízlésnevelő fórum is, nemcsak irodalmi, drámai, de képzőművészeti ízlést is formál, alakit. Minden színpadi jelenet egy-egy kép, az egész előadás pedig mozgóváltozó képsor — egy kaleidoszkóp. Ennek megtervezése bonyolult kompozíciós munka,. hiszen minden változásnak új izgalmakat kell rejtenie. Én a színpadi tervezést összetett képzőművészeti alkotómunkának fogom fel, ahol nem elég jól rajzolni, de ismerni kell a drámákat, a történelmet, a divatokat, alkotótársnak kell lenni, együtt kell dolgozni rendezővel, színészekkel és műszaki munkásokkal. Gyarmathy Ágnes díszleteit, jelmezeit nem fogadta egyértelmű lelkesedés, nehezen barátkoznak meg művészi elképzeléseivel. — Az első évben valóban számos kritika ért, meg nem értés fogadta törekvéseimet. Ebben az évben már mind többször éreztem, hogy értik szándékaimat, visszhangja van munkámnak. A közönségnek évekig nem volt ösztönzése arra, hogy képzőművészetnek tartsa a színpadi látványt. Ezért voltak első próbálkozásaim sikertelenek, bár tudtam, ez a munka nem egyszerű, s a közönség megnyerése hosszú időt vesz igénybe. Ezt a váltást nem lehetett lassú átmenettel megoldani, az első pillanattól kezdve vállalni kellett minden kockázatot. Ügy érzem, ma már egyre többen értik és szeretik munkámat. * Ősszel Gyarmathy Ágnes kiállítást rendez a Közművelődési Palota kupolájában díszlet- és jelmezterveiből. A múzsák testvériségének jegyében rendezendő rendhagyó tárlat minden bizonnyal további híveket szerez a modern képzőművészetnek éppúgy mint a korszerű színházi törekvéseknek. T. L. Előkészítés és vizsgáztatás Az autójavító új szolgáltatása Sok autótulajdonosnak borsózik a háta, ha eljön a műszaki felülvizsgálat ideje. Ilyenkor, mielőtt lejár a forgalmi engedély, el kell mennie egy autósnak a postára az egységcsomagért, amelyben megtalálja a vizsgához szükséges papírokat. Amikor eljön a műszaki felülvizsgálat napja, a tulajdonos beül az autójába és bebizonyítja a kocsija olyan állapotban van, hogy azzal forgalomban részt vehet. Ha ez nem sikerül neki. ismét javítani kell és újból vizsgára menni. Ezt a tortúrát azonban most már el lehet kerülni. Az AFIT XI. számú Autójavító Vállalata ugyanis új szolgáltatást vezetett be azzal, hogy az előkészítés után a vizsgára küldést is magukra vállalják. Így a tulajdonosnak még a vizsgán sem kell részt venni. Leadja az autóját javításra és legközelebb csak akkor kell jelentkeznie, ha az autó már megkapta a bizonyítványát. Az előkészítést és vizsgáztatást — igény esetén — OTP-hitellel is vállalja az autójavító. A Lengyel Film Hete a Szabadság filmszínházban Sárréti tanulmányok A Sárrét legrégibb településének, a Békés megyei Vésztő nagyközségnek, illetve a Viharsarok e tájának történetéről, néprajzáról több mint ötszáz oldalas könyv jelent meg. A kötet nagy részében szegedi tudományos kutatók tanulmányai kaptak helyet. Dr. Andó Mihály egyetemi docens a vidék természetföldrajzi viszonyait írja le. Dr. Bodrogközy György egyetemi adjunktus a Kis-Sárrét ősi és mai növényvilágát tárja az olvasó elé. Dr. Marián Miklós muzeológus a hajdan híres sárréti mocsárvilág faunájáról készített monográfiát. Dr. Rákos István egyetemi tanársegéd a település lakosságának az 1848—49-es polgári forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről, dr. Palotás Jolán egyetemi tanársegéd a gazdaságföldrajzi viszonyokról, a felszabadulás utáni népesedési változásokról, dr. Kristó Gyula egyetemi docens Vésztő középkori történetéről, dr. Farkas Gyula adjunktus és Varga Imre tanársegéd a lakosság antropológiai arculatáról írt tanulmányokkal gazdagították a szép kivitelű kötetet. V Epitők napi megemlékezés Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága tegnap, pénteken ünnepi kibővített megyebizottsági ülést tartott az építők napja tiszteletére. Az ülésen Bartyik Lajos, a megyei bizottság tagja mondott megemlékezést, majd a szakszervezeti munkában élen járó aktíváknak kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A szakszervezeti munkában kitűnt társadalmi munkásokat a megyebizottság ebéden látta vendégül a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi, Körös-toroknál épült üdülőjében. Fiatal közgazdászok szervezete A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének kebelében megalakult a fiatal közgazdászok csoportja Szegeden. A tegnap, pénteken megtartott alakulóülésen elhatározták, hogy a Csongrád megyei és a szegedi, közép- és felsőfokú közgazdasági végzettségű fiataloknak a csoport lehetőséget nyújt szakmai, politikai ismeretek bővítéséhez, továbbképzést biztosít aktuális gazdaságpolitikai kérdésekben, s természetesen lehetőséget ad a szervezett keretek között működő vállalati és szövetkezeti FMKTcsoportoknak is, hogy összehangolják tevékenységüket. A KISZ megyei és városi bizottságai is támogatják az ifjú közgazdászok csoportjának munkáját, és később részletesen is kidolgozzák az együttműködés módozatait. Az MKT ifjúsági csoportjának a vezetőjévé dr. Kakuszi Lászlót választották meg. A közgazdasági társaság tervei között szerepel, hogy hamarosan Szentesen és Hódmezővásárhelyen ls megalakítják az MKT megyei szervezetének ifjúsági csoportjait. Kísérletek 1974. június 9—15-ig BEMUTATÁSRA KERÜL: '9-én 20 óra: MENYEGZŐ Rendezte: Andrzej Wajda 10-én 20 óra: VÖRÖS BERKENYE Rendezte: Ewa és Cze6law Petelski 11-én 20 óra: SZEPTEMBER ÉS MÁJUS KÖZÖTT Rendezte: Román Wionczek 12-én 20 óra: A KORONA GYÖNGYE Rendezte: Kazimierz Kutz 13-án 20 óra: KOPERNIKUSZ Rendezte: Ewa és Czeslaw Petelski 14-én 17.45: HOGYAN ROBBANTOTTAM KI A n. VILÁGHÁBORÚT I—N. Rendezte: Tadeusz Chmielewski 15-én 17.45: A KIS LOVAG I—II. Rendezte: Jerzy Hoffman Federico Garcia L orca születésének 75. évfordulójára „űj" műfajú megemlékezést mutatott be a televízió. Jánosi Antal állította össze, Kárpáti György rendezte, koreográfiáját Péter László készítette, Abonyi Antal és Stojan Enev fényképezte. A címe: Románc a tűzről és az égről, a műfaja: televíziókompozíció. Ha meggondoljuk, csak annyiban új ez a műfaj, hogy szokatlan a megjelölésére használt kifejezés. Mióta tévé van, alkotógárdája szüntelenül arra törekszik, hogy ilyen „tetevíziókompozíciókkal" örvendeztesse meg a közönséget. Arra tudniillik, hogy bármely témáról, tárgyról sajátosan, immár közhasználatú kifejezéssel élve: tévészerűen szóljon. És ez már régen nemcsak azt jelenti, hogy kép és ' szó meghatározott és öntörvényszerű egységben, egymást segítve-kiegészítve szolgálja a jobb megértést, teljesebb befogadást. Rengeteg, ma még korántsem teljesen számbavett, lehetősége, formája, módja van a tévészerűség követelménye kielégítésének — bármilyen témájú műsorban. Itt vannak például a verseket bemutató, közvetítő adások. Hogyan lehet megvalósítani, hogy a tévé — vállalva a művészi ismeretterjesztés funkcióját is — ne „csak" egy legyen, a többi közvetítő között, hanem sajátos eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a vers és a közönség valódi találkozását, a költemény megértését, befogadását, megszerettetését ? A legjobb módszereket mostanában kísérletezik ki. Gondoljunk a Korok, versek című sikeres elemző sorozatra; az egyes emlékműsorok újításaira (oratórikus formák, zenei betétek stb.); a gyermek- és ifjúsági műsorok játékos versinterpretációira. És ehhez a sorhoz tartozik nemcsak a szerdai Lorca-műsor, hanem A megfestett világ című, Gyurkovics Tibor versciklusát bemutató csütörtöki film is. Előbbiben a költői látomások által asszociált, azokat értelmező képek, zenei hangok, mozgások kompozíciója segíthetett hozzá az élmény teljességéhez. A versek mélyebb rétegei nyílhattak fel a társművészetek segítségével. A szó, a nyelvi jel más jelekkel egyesülve tartalmának, jelentésének teljességét jobban közvetíthette. Még mindig kísérlet azonban (és ez nem baj) a Lorca-műsor is. Baj már viszont, hogy az eredeti helyszíneken forgatott képek sokszor túl közvetlen, direkt értelmezéseit nyújtották a közben hangzó verssoroknak. Az ilyen megoldások veszélye abban van, hogy a céllal ellentétesen nem a vers mélységeit, hanem felszínes vagy éppen hibás értelmezését tárja elénk. A Gyurkovics-műsor feltétlenül üdvözlendő, a televíziós kísérletezés szempontjából azonban kevésbé átfogó igényű vállalkozás. A maga nemében viszont — talán éppen ezért — egyenletesen jó színvonalú volt. Merőben más síkon, más eszközökkel, de Bárány Tamás is kísérletezőnek számít a televízióban. Tizenkettő egy tucat című tévéfilmje ugyanis — mint maga írja — az Asszonyok mesélik és a Férfiak mesélik folytatásának is tekinthető. Ezekben nem kevesebb, mint férfi és nő hétköznapi, de jellemző és életünkben fontos kapcsolatai, illetve tévébeli ábrázolásuk lehetőségei adják a kísérletezés tárgyát. A tizenkettő egy tucatot Inkább sorolhatjuk a sikerületlen, mint az eredményes kísérletek közé. Az ok minden bizonnyal a kiindulópont rossz megválasztása. A film három története a féltékenységről szól, mindháromnak frappáns csattanója, poénja van. Ami a csattanók előtt történik ... nos, az sem a féltékenység természetrajzának megértéséhez nem segít, sem ahhoz, hogy jól szórakozzunk. A nézőnek óhatatlanul gyanúja támad: először voltak a csattanók, aztán születtek, kanyarodtak eléjük a történetek. Így lett szép kerekrekreált, ám a valóságról semmitmondó a fiim. S. E. Növekszik az üdítőital-fogyasztás Növelik a szöregi üzem teljesítményét is A világon mindenütt növekszik az üdítőital-fogyasztás. Ez minden bizonnyal az egészségesebb táplálkozás, a növekvő autóforgalom és az alkohol elleni küzdelem következménye. jóllehet hazánkban még mindig kevés szeszmentes hűsítőket fogyasztunk. összehasonlításul: míg 1970-ben az egy főre eső szénsavas üdítőitalfogyasztás Bulgáriában 52,7 liter, Csehszlovákiában 26 liter, a nyugat-európai országokban 50—80 liter volt, Magyarországon átlagosan mindössze fejenként 13,1 liter szénsavas üdítő italt ivott 1 év alatt a lakosság. Nálunk is egyre határozottabb azonban az a követelmény, hogy az üdítő italok választéka bővüljön kiváló magyar gyümölcsökből készült termékekkel. így született meg például a legújabb magyar szénsavas) üdítő ital: a MARKA. Ez kiváló minőségű szőlőfajtából készül olyan eljárással, amely a szőlőlé eredeti, értékes sajátosságait mész. szemenöen megőrzi. A termelést már 1973 második felében elkezdték Szőregen, Kecskeméten és Sá_ lyon. azonban ezek az üzemek nem képesek az egész országot ellátni. Ezért júniusban megkezdi termelését az első nagyüzem Kecskeméten, egyóránként 15 ezer palack teljesítményű gépsorral. Idén több mint 56 millió palackkal hoznak forgalomba, de jövőre Győrött, 1976-ban pedig Szentendrén indítanak nagy kapacitású gépsorokat, miközben a szöregi üzem kapacitását is növelik. Ily módon végül is 150 millió, 0,2 literes, és mintegy 10 millió literes üveg üdítő ital termelésére lehet számítani.