Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

mosmm, iwi. jcmus s, 3 Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés fPoigtatás az 1. oldalról.) katársa. Markovics Katalin Szeged városi bizottságának munkásnő. Mákos István, a efcó titkára, Dávid Petemé munkásőrség megyei pamonkásnö. Géczi István rancsnoka, dr. Márta Ferenc munkás, dr. Kelemen Mik_ akadémikus, egyetemi tanár, lös, a megyei rendőr-föka- Nagy István, a Hazafias pftanyság vezetője. Kovács Népfront megyei elnöke, Béla, az MSZMP KB mun- Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője, Takács Imréné és Tóth Szilvesztemé országgyűlési képviselők. dr. Zápori Dezsőné, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa, valamint Ződi Istvánné munkásnő. Dr. Komócsin Mihály megnyitója Miután a munkásör-zenekar eljátszotta a magyar és a lengyel himnuszt, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót. — A testvéri lengyel nép az idén ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját —, kezdte beszédét dr. Komócsin Mihály. — Vele ünneplik e jelentős eseményt a szocialista közösség országai, népei, köztük a magyar nép is. — A magyar és a lengyel népet sok baráti szál kapcsolja össze. "Népeink történetében sok hasonlóság van. Nemzeti és forradalmi mozgalmaink számtalan esetben kapcsolódtak össze, sokszor nyertek támaszt, segítőt egymás részéről. Népeink legményei, a sokszor közös sors, a nemzeti függetlenségért, a nép szabadságáért, az emberi haladásért folytatott harcok ezernyi érzelmi szállal kapcsolták össze a magyarokat és lengyeleket. A két nép szívében a barátság és összetartozás érzése évszázadokon keresztül formálódott, erősödött. A továbbiakban dr. Komócsin Mihály arról szólt, hogy az utóbbi 30 évben barátságunk tovább erősödött. Népeink legjobbjai vállvetve harcoltak, és különösen a lengyel nép nagy véráldogyei kapcsolatok is, amelyek néhány éve létesültek Csongrád megye és Lódz vajdaság között, s Szeged, valamint Lódz városa közötti testvérj kapcsolatok. A testvérmegyei kapcsolatok építésének, a barátság' elmélyítésének céljából országaink felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében magyar—lengyel barát; heteket rendezünk. Ennek megfelelően került sor az idén Lódz vajdaság hetének megrendezésére Csongrád megyében, a jövő évben zattal segítette elő a szovjet pedig Csongrád megye hetéhadseregnek a német fasizmus felett aratott győzelmét, népeink felszabadulását. Barátságunkat melyet évszázadok érleltek, ma a jobb fiai harcoltak egymás proletár internacionalizmus nemzeti lobogói alatt és sók szellemében a közös eszmei közös harcban vettek részt alap, a marxizmus—leniniza világszabadságot — és legsajátosabban a munkás nemzetköziséget — kifejező vörös zászló alatt. Történelmünk dicső és szomorú esemus, s az azonos célokért végzett munka tovább erősíti. Üj, nemesebb tartalmat nyert barátságunkat elmélyítik azok a testvérme. re a lengyelországi Lódz vajdaságban. Dr. Komócsin Mihály végül Csongrád megye dolgozói nevében szeretettel üdvözölte Lódz vajdaság küldötteit. s köszöntötte a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó egységeinek meghívott képviselőit. Sok az íróasztal Jan Debowski beszéde Jan Debowski, a LEMP 30 százaléka. Az utolsó hú- fogósát. Lódz vajdasági bizottságának titkára mondott ezután ünnepi beszédet. — őszinte örömmel érkeztünk önökhöz — magyar barátainkhoz —, azzal a céllal, hogy közelebbről megismertessük önökkel azokat a változásokat, amelyek országunkban és vajdaságunkban az elmúlt 30 év alatt végbeMeggyőződésünk, mentek. Reméljük, hogy je- évekre szóló gyorsított fejlenlegi látogatásunk Csöng- lesztési terveket. Az elkövetrád megye és Lódz vajdaság kezendő két éven belül ipaegyüttműködését, amely csak ri termelésüket legalább 14 nemrégen jött létre, még százalékkal szeretnék növelszorosabbá fűzi, s egyidejű- ni. A tervekben 13 új nagyleg látogatásunk szilárd üzem felépítése szerepel, rom évben különösen nagy hogy a mai, fejlődő kapcsolendülctct adott Lódz vajda- lataink hozzásegítenek egyság társadalmi-gazdasági más jobb megismeréséhez, a fejlődésének a Lengyel közös munkához, és a haEgyesült Munkáspárt VI. gyományos magyar—lengyel kongresszusa, amely határo- barátság elmélyítéséhez, zalaiban megjelölte a szocia- _ E,. ^ virágozzék a lista Lengyelország epitese- J , . . .. . nek irányát és útját. Az ed- magyar-lengyel baratsag digí eredmények alapján ki- fejezte be beszédét Jan Dedolgozták az 1974—75-ös bowski, miután tolmácsolta Lodz vajdaság dolgozó népéA

klasszikus értelemben vett munkanélküliség nálunk sajátosan átfogalmazódott, mert számunkra a „kapun belüli", a „munkakönyves munkanélküliek" jelentenek egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági gondot. A látszatállások, az alibistátuszok esetében viszonylag könnyűszerrel megoldható problémával állunk szemben. Az igazi gond másutt van, ugyanis az adminisztratív létszám növelése — vagy csökkentése — nem csupán elhatározás, vagy józan gondolkodás kérdése. A vállalatok mai tennivalóit nem lehet összehasonlítani a 15—20 évvel ezelőtti követelményekkel. Az iparvállalatok átvettek, illetve továbbfejlesztettek olyan funkciókat, amelyeket azelőtt például csak a kereskedelem látott el. Az iparvállalatok jelentős része évek óta nem csak termeléssel, hanem piackutatással, önálló export-import tevékenységgel is foglalkozik. A vállalatok nagyobb önállósága és felelőssége megköveteli a körültekintőbb döntéseket, ezekhez viszont rengeteg információ kell, mégpedig feldolgozott, értékelt, a gazdasági döntések előkészítésére alkalmas formában. Megannyi érv az adminisztráció bővítése, az íróasztalok szaporítása mellett. Csakhogy: amíg bizonyos adminisztratív tennivalók valóban megszaporodtak, addig más, a tervutasításos időszakban kialakult feladatok ellátására már nem lenne szükség. Sok vállalatunknál, intézményünknél viszont úgy bővítettek, hogy közben elfeledkeztek a munka egyszerűsítéséről. racionalizálásáról. És elfeledkeztek az adminisztratív munkaerőnek — a megváltozott feladatokhoz igazodó — átképzéséről. A munka változott, a módszer a régi. Az ügyvitel világszerte terjedő ésszerűsítését és ennek nélkülözhetetlen technikai eszközeit, módszereit jobbára csak hírből ismerjük, mert — akárcsak a termelő műhelyekben — az ügyvitelnél is az a helyzet, hogy egyszerűbb, kényelmesebb újabb és újabb embereket alkalmazni — különösen az irodák világában —. mint a munka ésszerűsítésén gondolkodni, a legkézenfekvőbb szervezési megoldásokat alkalmazni. Mindez többnyire a vállalatoknak, intézményeknek címzett megjegyzés. Ám a gazdálkodó egységeknél is okkal kérdezhetik: mit tegyenek, ha az egyre szaporodó rendelkezések, utasítások egyes részterületeken (például a bérszabályozás, a nyereségadózás, a vállalati érdekeltségi alapok képzése és felhasználása stb.) olyan pontosságra és részletességre kényszerítenek, hogy szinte már nagyobb erőt kíván a gazdasági tevékenység adminisztrálása, mint a vállalati produktum közvetlen létrehozása? Az ilyesfajta kérdésekre is kész a rendszerint minden vitát lezáró válasz: a precíz ügyvitel, s az ezzel járó adminisztratív létszám emelkedése — világjelenség. Igenám, de nagyon nem mindegy, hogy egy munkahelyen mondjuk tízről húszra, vagy ötvenről hatvanra emelkedik az íróasztalok mellett ülők száma. A munkaerő-gazdálkodásban levő tartalék kiaknázása hosszú idők óta foglalkoztatja a szakembereket. De az ezzel kapcsolatos vizsgálódások, számítgatások inkább csak a termelőműhelyekre, a produktív munkát végzők körére koncentrálnak, és jóval kevesebb szó esik arról, hogy milyen tartalékok találhatók az irodákban? Egyes — óvatos — becslések szerint, csak az állami iparvállalatoknál az adminisztratív létszám mozgósítható tartaléka eléri a 25—30 ezer főt. A jelenleginél lényegesen szervezettebb és korszerűbb eszközökkel dolgozó ügyvitel esetén jelentős részük nélkülözhető lenne, mert többségük ma olyan munkát végez, ami felesleges. Ugyanakkor mások a valóban fontos és szükséges tennivalók tömegével birkóznak, megfelelő számú és képzettségű munkatársak híján, egyre reménytelenebbül. S

a képlet ugyanaz, mint a termelőműhelyekben: egyik oldalon a létszámfelesleg. illetve az értelmetlen aktagyártással foglalkozók tízezrei, a másikon a létszámhiány. Pedig az irodák világára is érvényes a sokat hangoztatott tétel: az eddiginél lényegesen kevesebb energiát kell fordítani a munkaerő toborzására. a létszám gyarapítására, és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a meglevő alkalmazottak okos, célszerű foglalkoztatására, szakképzettségük „karbantartására". munkájuk ésszerűsítésére. V. Ca. nek szívélyes üdvözletét. Az ünnepi beszéd után dr. Komócsin Mihály mondott zárszót. Az ünnepség az Inalapjává válik barátságunk- amelyek többek között le- ternacionálé hangjaival ért véget. A nagygyűlést követő műsorban a Wisniowa Gora ének- és táncegyüttes, valamint a szegedi ÉDOSZ táncegyüttes lépett föl, nagy sikert aratva Marian Gumowskival és népi zenekarával együtt. A színházi barátsági nagygyűlés után a lódzi hét eseménysorozatának első nak. együttműködésünknek hetővé teszik az ötéves terv és testvériségünknek a né- túlteljesítését. Folynak az pek közötti együttélés lenini előkészületek három új házeszméje alapján. gyár építésére is. a lakásJan Debowski szólt az el- építések meggyorsítása érdeméit harminc esztendő je- kében. lentőségéről; arról, hogy a A LEMP Lódz vajdasági szocializmus alapjainak lera- bizottságának titkára részlekása a lengyel társadalom tesen beszé;t gondjaikról és ^AÚU?efmtfneSártyia feladataikról. Arról a céljuk Szovjetunióval való szövet- ról, hogy a felszabadulas 30. ségre és fegyverbarátságra évfordulójának esztendeje napját a xjsza Szállóban tartámaszkodva jelölte ki az további előrehaladást hoz- tott fogadás zárta ország felszabaditasanak életük minden területén. programjai, s a szovjet had- . ,, , i mmmmmmmmmmmmmmmmm sereg, valamint az oldalán Beszelt a parttagok, a munharcoló lengyel néphadsereg kások önzetlen társadalmi történelmi győzelme a hitleri munkájáról, erőfeszítéseiről, Tudományos megbeszélés Befejeződött a szocialista országok tudományos akadémiai félvezetők kutatásával foglalkozó közös bizottságának XII. rendes évi ülése. A visegrádi Silvanus Szállóban június 4—6. között tartott tanácskozáson részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország és a Szovjetunió tudományos akadémiáinak képviselői. megszállók feLett lett Lengyel Népköztársaság létrejöttének alapja. E győzelem mentette meg a lengyel népet a német fasizmus által eltervezett biológiai pusztulástól. Beszélt Lengyelország három évtizedes szabad fejlődésének útjáról, annak je amelyek ezt a célt szolgálják. Beszédének végén szólott arról, hogy a lengyel nép nagy érdeklődéssel kíséri és támogatja az MSZMP-nek. Kádár János vezetésével a béke fenntartásáért folytalen tőségéről, hogy a Lengyel tott harcát. Elmondotta. Népköztársaság tagja lett a hogy a Lengyel Egyesült szocialista közösségnek, ,, , . ,.... ,. . amely nemcsak a nemzetkö- Munkáspárt politikája az mzi erőviszonyok' fontos té- ternacionalizmusra. a barati nyezője, hanem Lengyelor- szocialista országokkal való szág társadalmi-gazdasági ideológiai egységre épül. fejlődésének is alapja. Az biztosítékai Lengyelországnak a part altal kidőlgozott fejlesztési programja ország egyre szorosabb immár a tizedik helyet biz- együttműködésének. kiprótosítja az ipari termelés bált szövetségeseivel, amely szempontjából a világon s a népeink érderegen ellentétekkel és eljna- B , . , radottsággal teli. fennmara- keit, Európa es a világ bédásában veszélyeztetett or- kéjét szolgálja. Elmondotta, szág a párt politikájának bogy a lengyel nép nagy következtében egységessé szimpátiával kíséri figyelett, békés es biztonságos , feltételek között építve a lemmel a magyar nep szojobb és szilárdabb jövőt. cializmust építő munkájáLódz vajdaság eredmé- nak eredményeit, nveiről elmondotta, hogy a _ Pártjajnk tevékenyséfelszabadulás óta eltelt 30 esztendőben több mint 50 nagyüzemet építettek, és új iparágakat hoztak létre. Amié 1946-ban a A szegedi járásban : Az együttműködés a közművelődésben is több eredményt hozhat Szakképesített üzemrendészek A Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága tegnap délelőtti ülésén a közművelődés adottságait és lehetőségeit vizsgálta meg. Reményik István, a járási pártbizottság osztályvezetője vitaindító előadásában a népfront aktivistáinak közreműködését kérte, hiszen előbbrelépés csak társadalmi öszszefogással lehet. Ezt azöszszefogást az anyagiakra is értenünk kell, a községekben működő vállalatoknak, szövetkezeteknek nagyobb részt kellene vállalniuk a művelődési házak anyagi támogatázók szélesebb rétegeinek a bevonásával is. Eddig is élvezték a népnevelők a népfront tevékeny segítségét — leginkább az ismeretterjesztésben, az olvasó népért mozgalom kibontakozásában, a honismereti szakkörök és a hagyományokat őrző pávakörök támogatásában, a hátrányos helyzetű gyermekek körülményeinek javításában, de az együttműködés még több eredményt is hozhat. A tanácskozás második felében Kálló Antal, a Hazafias Népfront járási titkára sából, hiszen kulturális alap- felszabadulásunk 30. évforjukat sokszor rendeltetésével dulója megünneplésének előellenkezö célokra használják készületeiről tájékoztatta a fel. Keveset áldoznak belőle bizottság tagjait. Ismertettea gük során egyesítik a hazaszeretetet az internacionalizmussal, következetesen meglakosság iwlósítják a szocialista egy70 százaléka dolgozott a me- ségre való törekvést, a kom- I gíthetnek a népfront helyi zo&azéasa&óan, ma am csak viMmsvA: wemaetleőzi össze- szervei, és ae otthon eto*goa szakmai és általános műveltség gyarapítására. Sokan járnak be a járás községeiből Szegedre dolgozni, kapcsolatuk a művelődési házzal a napi ingázás miatt megszakad, és újabb kapcsolatok 1 nem alakulnak ki. Itt is sebaksi községi tanács felhívását, amely a járás valamenynyi községét településfejlesztési társadalmi munkaversenyre szólította fel. Javasolta, hogy a honismereti szakkörök gyűjtsék össze az évfordulóra a felszabadulás utáni három évtized besaédes dokumentumait. Dr. Soós Gábor államtitkár átadja Boros Sándornak, a Csongrád megyei Állalforgalmi és Húsipari Vállalat üzemrendészének az oklevelet. A Mezőgazdasági és ÉJel- ke dr. Soós Gábor, a mezőmezésügyi Minisztérium két gazdasági és élelmezésügyi évvel ezelőtt úgy intézke- minisztériumi államtitkár dett, hogy a MÉM-hez tar- volt. Tájékoztatásként eltozó gazdaságok, vállalatok mondotta, hogy a tanfolyam és intézmények üzemrendé- hallgatói a két év alatt egyészeinek alkalmazását szak- nileg tanultak odahaza a képesítéshez köti. A rendel- számukra előírt tananyagból, kezés eredményeként Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti és Növénytermesztő-Állattenyésztő Szakközépiskola keretében is létrehoztak üzemrendészek számára egy kétjegyzetekből és csak az ev meghatározott részében hívták őket össze néhány napos konzultációra. A tananyagban szerepeltek vállalatgazdasági, üzemrendészeti éves tanfolyamot, amelyre az és jogi ismeretek, amelyeket ország különböző részéből általában igen jól elsajátfjelentkeztek hallgatók, tottak a szegedi tanfolyam Csongrád megye állami gaz- hallgatói is. Ez bizonyítja, daságaiból, téeszeiből 12 hogy közülük számosan véhallgatója volt a kétéves geztek kitűnő. jeles és jó tanfolyamnak, amelyet hat- eredménnyel. A szervezett van üzemrendész végzett el sikeresen. Az országban elsőként Szegeden tartották meg a záróvizsgát tegnap, pénteken. A vizsgabizottság doórendszerű oktatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a-/. első szakképzett üzemrendeszek tegnap átvettek oklevelüket.