Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

mosmm, iwi. jcmus s, 3 Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés fPoigtatás az 1. oldalról.) katársa. Markovics Katalin Szeged városi bizottságának munkásnő. Mákos István, a efcó titkára, Dávid Petemé munkásőrség megyei pa­monkásnö. Géczi István rancsnoka, dr. Márta Ferenc munkás, dr. Kelemen Mik_ akadémikus, egyetemi tanár, lös, a megyei rendőr-föka- Nagy István, a Hazafias pftanyság vezetője. Kovács Népfront megyei elnöke, Béla, az MSZMP KB mun- Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának vezetője, Ta­kács Imréné és Tóth Szil­vesztemé országgyűlési kép­viselők. dr. Zápori Dezsőné, a munkásmozgalom régi sze­gedi harcosa, valamint Ződi Istvánné munkásnő. Dr. Komócsin Mihály megnyitója Miután a munkásör-zene­kar eljátszotta a magyar és a lengyel himnuszt, dr. Ko­mócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első tit­kára mondott megnyitót. — A testvéri lengyel nép az idén ünnepli felszabadu­lásának 30. évfordulóját —, kezdte beszédét dr. Komó­csin Mihály. — Vele ünnep­lik e jelentős eseményt a szocialista közösség országai, népei, köztük a magyar nép is. — A magyar és a lengyel népet sok baráti szál kap­csolja össze. "Népeink törté­netében sok hasonlóság van. Nemzeti és forradalmi moz­galmaink számtalan esetben kapcsolódtak össze, sokszor nyertek támaszt, segítőt egy­más részéről. Népeink leg­ményei, a sokszor közös sors, a nemzeti függetlenségért, a nép szabadságáért, az embe­ri haladásért folytatott har­cok ezernyi érzelmi szállal kapcsolták össze a magya­rokat és lengyeleket. A két nép szívében a barátság és összetartozás érzése évszáza­dokon keresztül formáló­dott, erősödött. A továbbiakban dr. Ko­mócsin Mihály arról szólt, hogy az utóbbi 30 évben ba­rátságunk tovább erősödött. Népeink legjobbjai vállvet­ve harcoltak, és különösen a lengyel nép nagy véráldo­gyei kapcsolatok is, ame­lyek néhány éve létesültek Csongrád megye és Lódz vajdaság között, s Szeged, valamint Lódz városa kö­zötti testvérj kapcsolatok. A testvérmegyei kapcso­latok építésének, a barátság' elmélyítésének céljából or­szágaink felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében magyar—lengyel barát; heteket rendezünk. Ennek megfelelően került sor az idén Lódz vajdaság heté­nek megrendezésére Csong­rád megyében, a jövő évben zattal segítette elő a szovjet pedig Csongrád megye heté­hadseregnek a német fasiz­mus felett aratott győzel­mét, népeink felszabadulá­sát. Barátságunkat melyet évszázadok érleltek, ma a jobb fiai harcoltak egymás proletár internacionalizmus nemzeti lobogói alatt és sók szellemében a közös eszmei közös harcban vettek részt alap, a marxizmus—leniniz­a világszabadságot — és leg­sajátosabban a munkás nemzetköziséget — kifejező vörös zászló alatt. Történel­münk dicső és szomorú ese­mus, s az azonos célokért végzett munka tovább erő­síti. Üj, nemesebb tartal­mat nyert barátságunkat el­mélyítik azok a testvérme. re a lengyelországi Lódz vajdaságban. Dr. Komócsin Mihály vé­gül Csongrád megye dolgo­zói nevében szeretettel üd­vözölte Lódz vajdaság kül­dötteit. s köszöntötte a szovjet hadsereg ideiglene­sen hazánkban állomásozó egységeinek meghívott kép­viselőit. Sok az íróasztal Jan Debowski beszéde Jan Debowski, a LEMP 30 százaléka. Az utolsó hú- fogósát. Lódz vajdasági bizottságá­nak titkára mondott ezután ünnepi beszédet. — őszinte örömmel érkez­tünk önökhöz — magyar ba­rátainkhoz —, azzal a céllal, hogy közelebbről megismer­tessük önökkel azokat a változásokat, amelyek orszá­gunkban és vajdaságunkban az elmúlt 30 év alatt végbe­Meggyőződésünk, mentek. Reméljük, hogy je- évekre szóló gyorsított fej­lenlegi látogatásunk Csöng- lesztési terveket. Az elkövet­rád megye és Lódz vajdaság kezendő két éven belül ipa­együttműködését, amely csak ri termelésüket legalább 14 nemrégen jött létre, még százalékkal szeretnék növel­szorosabbá fűzi, s egyidejű- ni. A tervekben 13 új nagy­leg látogatásunk szilárd üzem felépítése szerepel, rom évben különösen nagy hogy a mai, fejlődő kapcso­lendülctct adott Lódz vajda- lataink hozzásegítenek egy­ság társadalmi-gazdasági más jobb megismeréséhez, a fejlődésének a Lengyel közös munkához, és a ha­Egyesült Munkáspárt VI. gyományos magyar—lengyel kongresszusa, amely határo- barátság elmélyítéséhez, zalaiban megjelölte a szocia- _ E,. ^ virágozzék a lista Lengyelország epitese- J , . . .. . nek irányát és útját. Az ed- magyar-lengyel baratsag ­digí eredmények alapján ki- fejezte be beszédét Jan De­dolgozták az 1974—75-ös bowski, miután tolmácsolta Lodz vajdaság dolgozó népé­A klasszikus értelemben vett munka­nélküliség nálunk sajátosan átfogal­mazódott, mert számunkra a „ka­pun belüli", a „munkakönyves munkanél­küliek" jelentenek egyre súlyosabb társa­dalmi és gazdasági gondot. A látszatállá­sok, az alibistátuszok esetében viszonylag könnyűszerrel megoldható problémával állunk szemben. Az igazi gond másutt van, ugyanis az adminisztratív létszám növe­lése — vagy csökkentése — nem csupán elhatározás, vagy józan gondolkodás kér­dése. A vállalatok mai tennivalóit nem lehet összehasonlítani a 15—20 évvel ezelőtti kö­vetelményekkel. Az iparvállalatok átvet­tek, illetve továbbfejlesztettek olyan funk­ciókat, amelyeket azelőtt például csak a kereskedelem látott el. Az iparvállalatok jelentős része évek óta nem csak terme­léssel, hanem piackutatással, önálló ex­port-import tevékenységgel is foglalkozik. A vállalatok nagyobb önállósága és fele­lőssége megköveteli a körültekintőbb dön­téseket, ezekhez viszont rengeteg infor­máció kell, mégpedig feldolgozott, értékelt, a gazdasági döntések előkészítésére al­kalmas formában. Megannyi érv az adminisztráció bővíté­se, az íróasztalok szaporítása mellett. Csakhogy: amíg bizonyos adminisztratív tennivalók valóban megszaporodtak, ad­dig más, a tervutasításos időszakban kiala­kult feladatok ellátására már nem lenne szükség. Sok vállalatunknál, intézmé­nyünknél viszont úgy bővítettek, hogy köz­ben elfeledkeztek a munka egyszerűsíté­séről. racionalizálásáról. És elfeledkeztek az adminisztratív munkaerőnek — a meg­változott feladatokhoz igazodó — átképzé­séről. A munka változott, a módszer a ré­gi. Az ügyvitel világszerte terjedő éssze­rűsítését és ennek nélkülözhetetlen techni­kai eszközeit, módszereit jobbára csak hírből ismerjük, mert — akárcsak a termelő műhelyekben — az ügyvitelnél is az a helyzet, hogy egyszerűbb, kényelmesebb újabb és újabb embereket alkalmazni — különösen az irodák világában —. mint a munka ésszerűsítésén gondolkodni, a leg­kézenfekvőbb szervezési megoldásokat al­kalmazni. Mindez többnyire a vállalatoknak, in­tézményeknek címzett megjegyzés. Ám a gazdálkodó egységeknél is okkal kérdez­hetik: mit tegyenek, ha az egyre szapo­rodó rendelkezések, utasítások egyes rész­területeken (például a bérszabályozás, a nyereségadózás, a vállalati érdekeltségi alapok képzése és felhasználása stb.) olyan pontosságra és részletességre kényszeríte­nek, hogy szinte már nagyobb erőt kíván a gazdasági tevékenység adminisztrálása, mint a vállalati produktum közvetlen lét­rehozása? Az ilyesfajta kérdésekre is kész a rend­szerint minden vitát lezáró válasz: a pre­cíz ügyvitel, s az ezzel járó adminisztratív létszám emelkedése — világjelenség. Igen­ám, de nagyon nem mindegy, hogy egy munkahelyen mondjuk tízről húszra, vagy ötvenről hatvanra emelkedik az íróaszta­lok mellett ülők száma. A munkaerő-gazdálkodásban levő tarta­lék kiaknázása hosszú idők óta foglal­koztatja a szakembereket. De az ezzel kap­csolatos vizsgálódások, számítgatások in­kább csak a termelőműhelyekre, a pro­duktív munkát végzők körére koncentrál­nak, és jóval kevesebb szó esik arról, hogy milyen tartalékok találhatók az iro­dákban? Egyes — óvatos — becslések sze­rint, csak az állami iparvállalatoknál az adminisztratív létszám mozgósítható tar­taléka eléri a 25—30 ezer főt. A jelenle­ginél lényegesen szervezettebb és korsze­rűbb eszközökkel dolgozó ügyvitel esetén jelentős részük nélkülözhető lenne, mert többségük ma olyan munkát végez, ami felesleges. Ugyanakkor mások a valóban fontos és szükséges tennivalók tömegével birkóznak, megfelelő számú és képzett­ségű munkatársak híján, egyre reményte­lenebbül. S a képlet ugyanaz, mint a termelő­műhelyekben: egyik oldalon a lét­számfelesleg. illetve az értelmetlen aktagyártással foglalkozók tízezrei, a má­sikon a létszámhiány. Pedig az irodák vi­lágára is érvényes a sokat hangoztatott tétel: az eddiginél lényegesen kevesebb energiát kell fordítani a munkaerő tobor­zására. a létszám gyarapítására, és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a megle­vő alkalmazottak okos, célszerű foglalkoz­tatására, szakképzettségük „karbantartásá­ra". munkájuk ésszerűsítésére. V. Ca. nek szívélyes üdvözletét. Az ünnepi beszéd után dr. Komócsin Mihály mondott zárszót. Az ünnepség az In­alapjává válik barátságunk- amelyek többek között le- ternacionálé hangjaival ért véget. A nagygyűlést követő műsorban a Wisniowa Gora ének- és táncegyüttes, vala­mint a szegedi ÉDOSZ tánc­együttes lépett föl, nagy si­kert aratva Marian Gu­mowskival és népi zenekará­val együtt. A színházi barát­sági nagygyűlés után a lódzi hét eseménysorozatának első nak. együttműködésünknek hetővé teszik az ötéves terv és testvériségünknek a né- túlteljesítését. Folynak az pek közötti együttélés lenini előkészületek három új ház­eszméje alapján. gyár építésére is. a lakás­Jan Debowski szólt az el- építések meggyorsítása érde­méit harminc esztendő je- kében. lentőségéről; arról, hogy a A LEMP Lódz vajdasági szocializmus alapjainak lera- bizottságának titkára részle­kása a lengyel társadalom tesen beszé;t gondjaikról és ^AÚU?efmtfneSártyia feladataikról. Arról a céljuk Szovjetunióval való szövet- ról, hogy a felszabadulas 30. ségre és fegyverbarátságra évfordulójának esztendeje napját a xjsza Szállóban tar­támaszkodva jelölte ki az további előrehaladást hoz- tott fogadás zárta ország felszabaditasanak életük minden területén. programjai, s a szovjet had- . ,, , i mmmmmmmmmmmmmmmmm sereg, valamint az oldalán Beszelt a parttagok, a mun­harcoló lengyel néphadsereg kások önzetlen társadalmi történelmi győzelme a hitleri munkájáról, erőfeszítéseiről, Tudományos megbeszélés Befejeződött a szocialista országok tudományos akadé­miai félvezetők kutatásával foglalkozó közös bizottságá­nak XII. rendes évi ülése. A visegrádi Silvanus Szállóban június 4—6. között tartott ta­nácskozáson részt vettek Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Magyar­ország és a Szovjetunió tu­dományos akadémiáinak kép­viselői. megszállók feLett lett Lengyel Népköztársaság lét­rejöttének alapja. E győze­lem mentette meg a lengyel népet a német fasizmus által eltervezett biológiai pusztu­lástól. Beszélt Lengyelország há­rom évtizedes szabad fejlő­désének útjáról, annak je amelyek ezt a célt szolgál­ják. Beszédének végén szólott arról, hogy a lengyel nép nagy érdeklődéssel kíséri és támogatja az MSZMP-nek. Kádár János vezetésével a béke fenntartásáért folyta­len tőségéről, hogy a Lengyel tott harcát. Elmondotta. Népköztársaság tagja lett a hogy a Lengyel Egyesült szocialista közösségnek, ,, , . ,.... ,. . amely nemcsak a nemzetkö- Munkáspárt politikája az m­zi erőviszonyok' fontos té- ternacionalizmusra. a barati nyezője, hanem Lengyelor- szocialista országokkal való szág társadalmi-gazdasági ideológiai egységre épül. fejlődésének is alapja. Az biztosítékai Lengyel­országnak a part altal kidől­gozott fejlesztési programja ország egyre szorosabb immár a tizedik helyet biz- együttműködésének. kipró­tosítja az ipari termelés bált szövetségeseivel, amely szempontjából a világon s a népeink érde­regen ellentétekkel és eljna- B , . , radottsággal teli. fennmara- keit, Európa es a világ bé­dásában veszélyeztetett or- kéjét szolgálja. Elmondotta, szág a párt politikájának bogy a lengyel nép nagy következtében egységessé szimpátiával kíséri figye­lett, békés es biztonságos , feltételek között építve a lemmel a magyar nep szo­jobb és szilárdabb jövőt. cializmust építő munkájá­Lódz vajdaság eredmé- nak eredményeit, nveiről elmondotta, hogy a _ Pártjajnk tevékenysé­felszabadulás óta eltelt 30 esztendőben több mint 50 nagyüzemet építettek, és új iparágakat hoztak létre. Amié 1946-ban a A szegedi járásban : Az együttműködés a közművelő­désben is több eredményt hozhat Szakképesített üzemrendészek A Hazafias Népfront sze­gedi járási bizottsága tegnap délelőtti ülésén a közműve­lődés adottságait és lehető­ségeit vizsgálta meg. Remé­nyik István, a járási pártbi­zottság osztályvezetője vita­indító előadásában a nép­front aktivistáinak közremű­ködését kérte, hiszen előbb­relépés csak társadalmi ösz­szefogással lehet. Ezt azösz­szefogást az anyagiakra is ér­tenünk kell, a községekben működő vállalatoknak, szö­vetkezeteknek nagyobb részt kellene vállalniuk a művelő­dési házak anyagi támogatá­zók szélesebb rétegeinek a bevonásával is. Eddig is él­vezték a népnevelők a nép­front tevékeny segítségét — leginkább az ismeretterjesz­tésben, az olvasó népért moz­galom kibontakozásában, a honismereti szakkörök és a hagyományokat őrző páva­körök támogatásában, a hát­rányos helyzetű gyermekek körülményeinek javításában, de az együttműködés még több eredményt is hozhat. A tanácskozás második fe­lében Kálló Antal, a Haza­fias Népfront járási titkára sából, hiszen kulturális alap- felszabadulásunk 30. évfor­jukat sokszor rendeltetésével dulója megünneplésének elő­ellenkezö célokra használják készületeiről tájékoztatta a fel. Keveset áldoznak belőle bizottság tagjait. Ismertettea gük során egyesítik a haza­szeretetet az internacionaliz­mussal, következetesen meg­lakosság iwlósítják a szocialista egy­70 százaléka dolgozott a me- ségre való törekvést, a kom- I gíthetnek a népfront helyi zo&azéasa&óan, ma am csak viMmsvA: wemaetleőzi össze- szervei, és ae otthon eto*go­a szakmai és általános mű­veltség gyarapítására. Sokan járnak be a járás községeiből Szegedre dolgozni, kapcsola­tuk a művelődési házzal a napi ingázás miatt megsza­kad, és újabb kapcsolatok 1 nem alakulnak ki. Itt is se­baksi községi tanács felhívá­sát, amely a járás valameny­nyi községét településfejlesz­tési társadalmi munkaver­senyre szólította fel. Javasol­ta, hogy a honismereti szak­körök gyűjtsék össze az év­fordulóra a felszabadulás utáni három évtized besaé­des dokumentumait. Dr. Soós Gábor államtitkár átadja Boros Sándornak, a Csongrád megyei Állalforgalmi és Húsipari Vállalat üzemrendészének az oklevelet. A Mezőgazdasági és ÉJel- ke dr. Soós Gábor, a mező­mezésügyi Minisztérium két gazdasági és élelmezésügyi évvel ezelőtt úgy intézke- minisztériumi államtitkár dett, hogy a MÉM-hez tar- volt. Tájékoztatásként el­tozó gazdaságok, vállalatok mondotta, hogy a tanfolyam és intézmények üzemrendé- hallgatói a két év alatt egyé­szeinek alkalmazását szak- nileg tanultak odahaza a képesítéshez köti. A rendel- számukra előírt tananyagból, kezés eredményeként Szege­den, a Kiss Ferenc Erdészeti és Növénytermesztő-Állatte­nyésztő Szakközépiskola ke­retében is létrehoztak üzem­rendészek számára egy két­jegyzetekből és csak az ev meghatározott részében hív­ták őket össze néhány na­pos konzultációra. A tan­anyagban szerepeltek válla­latgazdasági, üzemrendészeti éves tanfolyamot, amelyre az és jogi ismeretek, amelyeket ország különböző részéből általában igen jól elsajátf­jelentkeztek hallgatók, tottak a szegedi tanfolyam Csongrád megye állami gaz- hallgatói is. Ez bizonyítja, daságaiból, téeszeiből 12 hogy közülük számosan vé­hallgatója volt a kétéves geztek kitűnő. jeles és jó tanfolyamnak, amelyet hat- eredménnyel. A szervezett van üzemrendész végzett el sikeresen. Az országban elsőként Szegeden tartották meg a záróvizsgát tegnap, pénte­ken. A vizsgabizottság doó­rendszerű oktatás beváltot­ta a hozzá fűzött reménye­ket: a-/. első szakképzett üzemrendeszek tegnap át­vettek oklevelüket.

Next

/
Thumbnails
Contents