Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

PÉNTEK, 1974. JÜN1US 1 5 Elhunyt Zsigmond Rózsa Szerdán, június 5-én elhunyt Zsigmond Rózsa elvtársnő, aki 1913. augusztus 11-én született Szegeden, munkáscsalódban. Fiatal korában mezőgazdasági munkát végzett, majd az újszegedi szövőgyárban szövőnő volt, később üzemellenör, számlarevizor lett, 1957-től pedig személyzeti vezető egészen addig, míg súlyos betegsége 1968-ban nyugdíjba nem kényszerítette. A munkásmozgalomba 1936-ban eszperantistaként kapcsolódott be, részt vett a baloldali ifjúmunkások csoportjának tevékenységében, ettől az időtől kezdve tagja a pártnak is. A felszabadulás után részt vett a szőregi községi pártalapszervezet megalakításában, majd az újszegedi szövőgyárban is részese volt a pártalapszervezet létrehozásának, ugyanott később a pártbizottság tagjává választották. Nyugdíjazása után a szőregi körzeti pártszervezetben dolgozott. Munkája elismeréséül a Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetésben részesült 1968-ban, 1970ben pedig megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Zsigmond Rózsa elvtársnő hamvasztás utáni búcsúztatásáról később intézkedünk. MSZMP Szeged városi bizottsága Gépsor végzi a karbantartást A kaposvári pályafenntartási főnökség dolgozói megkezdték a nyáron különösen nagy forgalmú, ötven kilométer hosszú KaposvárFonyód vasútvonal átvizsgálását és karbantartását. A munka mindössze tfz napot vesz igénybe. A gyorsaság annak a félautomata berendezésekből álló gépláncnak köszönhető, amely öt óra alatt mintegy öt kilométeres szakaszon végzi el a pályafenntartást. Hasonló teljesítményhez korábban mintegy 200 ember munkájára volt szükség. (MTI) Anyanyelvünk bölcsőjénél Vadász bácsi kesztyűje és a kispostás — Pályázat bölcsődei gondozónőknek Sok az orvos — és a hiányszakma A megyei NEB-vizsgálat anyagából Hogy milyen a vadász bácsi kesztyűje? Nagy. ötujjas, piros, báránybélésű posztókesztyű, olyasmi, amilyet a télapók hordhatnak. Csakhogy ennek a kesztyűnek nagyon sok feladata van, és nyáron éppen úgy használható, mint télen. Minden ujján egy-egy kinyitható ablakocska látható, ahonnan állatok néznek a kíváncsi gyerekekre. Miért a vadász bácsié ez a kesztyű? Azért, mert az erdő állatait őrzi ujjaival. Vadósz bácsi kesztyűje a szegedi Csillag téri bölcsődében látható, a kispostás, a gyümölcsöktől-figuráktól roskadó mágnestábla, és sok más hasonló rendeltetésű, ötletesnél ötletesebb kiállított játék kőzött. Dr. Tápai Tekla igazgató-főorvos kezdeményezésére a szegedi bölcsődék igazgatósága és szakszervezeti bizottsága pályázatot hirdetett, melynek keretében bölcsődei gondozónők részére azt a feladatot jelölték meg, hogy szemléltetőeszközöket készítsenek a nagycsoportos, 2—3 éves gyerekek anyanyelvi képzésének segítéséhez. Anyanyelvünk bölcsőjénél a szemléltetésnek nagyon nagy szerepe van a gyerekek fogalom, kialakitó készségének fejlesztésében. Nem véletlenül, hiszen sem írni, sem olvasni nem tudnak, nehéz elképzelniük azt a tárgyat, amit eddig még nem láttak, vagy nem figyeltek meg. Meg kell nekik mutatni, majd a szemléltetőeszközök segítségével elsajátíttatni a megismerendő élőlényeket, tárgyakat, jelensegeket, s ezeknek tulajdonságait. A pályázat Szeged 14 bölcsödéjében dolgozó nevelőket szólította munkára, akik — az ismert túlterheltségük ellenére — szép számban vettek részt ebben a speciális alkotótevékenységben. Az elkészített mintadarabok hivatásszeretetről, ötletgazdagságról és nem utolsósorban a kisgyerekek világának alapos ismertéről tanúskodnak. A legsikerültebb szemléltető játékok készítői pénzjutalomban részesültek. Első díjjal jutalmazták Deák Béláné. Újvári Béláné és egy négytagú alkotócsoport — Szabó Miklósné, Csák Istvánné, Koncsek Imréné és Gábor Józsefné — pályamunkáját. A díjazott játékok — a már említett vadász bácsi kesztyűje, egy olyan mágnestábla, amire tetszés szerint lehet elhelyezni különböző gyümölcsöket, figurákat és a kispostás, akinek tarisznyája tele mindenféle mesére ingerlő alakokkal — végtelen széles körű nevelési lehetőségeket nyújtanak a bölcsődei nevelőknek. A kiállításra meghívták az üzemi bölcsődék dolgozóit is, akik örömmel fogadták az új szemléltetési lehetőségeket. Bizonyítják ezt a vendégkönyv] bejegyzések, többek között az újszegedi kendergyár bölcsődei dolgozóinak elismerő véleménye: „A kiállításon látottak igen sok és hozzáértő, lelkes munkáról tesznek tanúságot." Honti Katalin Könyvhéti irodalmi est Az idei ünnepi könyvhét szegedi programjának kiemelkedő eseménye volt az az ünnepi irodalmi est, amelyet tegrtap, csütörtökön este rendeztek a Bartók Béla Művelődési Központ hangversenytermében. A könyvheti irodalmi esten köszönthettük Kormos Istvánt, Lator Lászlót, Raffai Saroltát, Sánta Ferencet, Tóth Bélát és Újhelyi Jánost. A nagy sikerű irodalmi estet Kiss Ferenc irodalomtörténész előadása vezette be. Kiváló bevezetőjében szólt író és közönség elszakíthatatlan kapcsolatáról, s néhány gondolattal bemutatta az est szereplőit. A műsorban a Szegedi Két vizsgálat anyaga szerepelt a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási intézmények, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek szerződéses kapcsolatait elemző anyag utóvizsgálata a Gabonatermesztési Kutató Intézetre korlátozódott. A másik: a vidéki orvosellátottság helyzetét boncolgatta. Ez utóbbi munkabizottság vezetője dr. Tóth Károly tanszékvezető egyetemi tanár szóbeli kiegészítést is adott az ülésen, válaszolt a feltett kérdésekre. A Csongrád megyei orvosellátottság vizsgálatához az 1972. évi adatokat vették figyelembe, amikor a megyében 1345 orvos működött (tavaly már 1365), majd kétszer annyi férfi, mint nő. A harminc éven aluli orvosok száma Csongrád megyében kedvezőbb, mint az országos átlag, elsősorban azért, mert Szegeden orvosképző intézetek működnek. Ebből következően Szeged ellátottsága még a budapestinél is jobb, az országos átlagnál 167 százalékkal előnyösebb, de a szegedinél gyengébb megyei ellátottság is 25 százalékkal jobb az országosnál. Tulajdonképpen a Szegedi Orvostudományi Egyetem képezi az általános orvosokat Csongrád, BácsKiskun, Békés és Szolnok megyék, közel 2 milliós lakosságának; a fogorvosok 20 százalékát adja évről évre Szeged, gyógyszerészeket pedig azonos arányban bocsátanak ki a szegedi és a budapesti egyetemek. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyakból is kedvezőbb Szeged és a megye helyzete az országos átlagnál, folyamatosan bővül a körzeti orvosi hálózat, amíg országosan a kisebb-nagyobb önálló településeknek majdnem felében hiányzik a saját székhelyű körzeti orvosi rendelő. addig Csongrád megyében ez az arány csupán 13 százalék. Viszont a megye 450 ezer lakójából több mint 90 ezer él a tanyavilágban, ahol köztudomásúak a közlekedési nehézségek: a tanyaikat ellátó körzeti orvosokhoz olykor több mint 3 ezer 600 lakos tartozik, ezeknek több mint 80 százaléka él tanyán, ahol a beteg-, az anya- és csecsemőgondozást elvileg azonos színvonalon kellene végezni, mint a községekben, városokban. A városok és pár nagyközség kivételével nem szervezték meg a megyében a gyermekszakkörzeteket. Túlterheltek a rendelőintézetek szakrendelései, különösen a belgyógyászati, sebészeti és nőgyógyászati ágakban. Hazánk orvosellátottsága köztudomásúan kitűnő, a világon a második helyen áll, ezen belül Csongrád megyében, különösen Szegeden kedvező adatokat kapunk — egészségügyi hálózatunk mégsem kielégítő, mert kevés az ágy (bár Csongrád megye országosan ebben a tekintetben is különlegesen jó helyzetben van), kevés az ellátó személyzet, az ápolónő, szakdolgozó, és sok az orvosi hiányszakma. A vizsgálat szerint különösen ideg-elme, röntgen, urológia, gyermekgyógyászat, fogászat, traumatológia. orthopédia, reumatológia és korbonctan szakmákban kevés az orvos, olyannyira, hogy városon belül sem tudják megfelelően helyettesíteni azokat. Kedvezően ítélt meg a vizsgálat, örvendetes fejlődést állapít meg a technikai eszközökkel és műszerekkel való ellátottságban. A bizottság ülésén számos észrevétel elhangzott, melyeket javaslatok formájában küldenek meg az érdekelt intézményeknek. Megyei fuvarozási ] ,vóvíz minőségének ankét Szegeden Sertéshizlalási verseny Akadozik a takarmányellátás Országos és megyén belüli sertéshizlalási versenyt hirdetett az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt sertéshizlaló üzemek számára — amint erről lapunkban a közelmúltban beszámoltunk. A Csongrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál Lobkovitz Sándor, az igazgató első helyettese elmondta, hogy hat szakosított sertéstelep nevezett be mind az országos, mind a megyei versenybe, 56 mezőgazdasági termelőszövetkezet pedig a megyén belül versenyez. A résztvevők igen hasznosnak tartják a versenyfelhívást, ösztönzi őket arra, hogy minél több sertéssel járuljanak hozzá a hűsprogram megvalósításához. Egy dolog azonban veszélyezteti az akció sikerét: áprilistól nem megfelelő a táptakarmányellátás. A Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nem győzi kielégíteni a megnövekedett igényeket, ez meglátszik az állatforgalmi vállalattal kötött szerződéseken is. Míg az év első három hónapjában átlagosan 1500 darab süldőt kínáltak fel a téeszek és háztáji gazdaságok, májusban már 4600-ra kötött szerződést a vállalat, mivel a táptakarmány hiánya miatt a hizlalók kénytelenek a 45 kilogrammos súlyú sertéseket leadni. Többen keresték meg levélben ez ügyben a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, ahonnan továbbították az igényt • a Gabonafelvásárló Vállalathoz, illetve a Gabonaipari Tröszthöz. Nemzeti Színház művészei — Csernák Árpád, Déry Mária, Melts Gábor, Konter László és Szabó Mária — tolmácsolták Kormos István, Lator László és Raffai Sarolta költeményeit, Sánta Ferenc, Újhelyi János és Tóth Béla novelláit. Az irodalmi est műsorában közreműködött Román Zoltán (fuvola) és Ví Szönye Katalin (zongora), A könyvünnepeknek legemlékezetesebbek azok az eseményei, amelyeken együtt van. találkozik író. irodalmi alkotás és közönség. A mű teremt hidat, eleven kapcsolatot alkotó és müélvező között. S egy-egy hiteles novella. megkapó vers röpke pillanat alatt személyes • ismerősünkké varázsolja a sosem látott írókat, a csak fotókról ismert költőket. Ezeknek az irodalmi esteknek, j író-olvasó találkozóknak em- , léke. a házikönyvtárak kö- ! teteibe rótt dedikációk mindig új és új híveket szereznek az irodalomnak, a könyvnek. S lehet-e nemesebb célja és jelentősebb eredménye a könyvheti programoknak, mint egész évre szóló élmények nyüitása, mint a szellemi éhsée felkeltése, mint űj könyvbarátok toborzása?! T. L. Csongrád megye nagyvállalatai számára rendezett fuvarozási ankétot tegnap Szegeden, a Közlekedéstudományi Egyesület területi szervezete és a szegedi Volán Vállalat. Ezen részt vett Vincze János, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa is. A tanácskozást Benedek Tibor, a KTEszakcsoport titkára nyitotta meg Az ankét célja többek között az volt, hogy közvetlenül találkozzanak és kicserélhessék véleményüket a MÁV, a Volán és a fuvaroztató vállalatok szakemberei, a közlekedési koncepció gyakorlati megvalósításáról. A szállítás korszerűsítése napjainkban egyre inkább üzem- és munkaszervezési kérdéssé vált, a jövő útja a zártláncú vasúti-közúti szolgáltatás. amit a DÉLÉP házgyárának Dorozsmai úti telepén mutattak be, az ankét résztvevőinek. A fuvarozásnak ez a módja a gyakorlatban azt jelenti, hogy a DÉLÉP-pel kötött szocialista szerződés értelmében a Volán rakja kl a házgyári telepre vasúton érkező építőipari alapanyagokat, elszállítja az építkezések központi raktáraiba, onnan pedig továbbítja az építkezések színhelyére. Ezzel a Volán mentesiti a megbízót a szállításszervezés gondjaitól, gyorsabbá és pontosabbá válik a kiszolgálás, mindkét fél számára előnyös feltételek mellett. Az ankét a Technika Házában folytatódott tovább, Béres György, a Volán Tröszt osztályvezetője tartott előadást a komplex fuvarozási szerződések szerepéről. A szerződések gyakorlati tapasztalatairól beszélt Heim János, a DÉLÉP termelési igazgatóhelyettese és Pataki Sándor, a szegedi Volán forgalmi igazgatóhelyettese. javítása A Kisalföld két városában: Csornán és Mosonmagyaróváron erősen vasas ivóvíz folyik a vezetékekből. A Győr és Környéke Vízmű Vállalat az ivóvíz minőségének javításáért mindkét városban vastalanító berendezést épített. A próbaüzemelés megkezdődött. A csornai vastalanító építése 3, a mosonmagyaróvárié pedig ÍR millió forintba került. Levegőtlen panoráma A Balaton halállományának gyarapítása érdekében csütörtökön befejezték az eddigi legnagyobb mérvű halivadék-kihelyezést. Tizenegy vagon kétnyaras .pontyot, negyedmillió, úgynevezett táplálkozó csukaivadékot, 60 ezer fehér busa — és 3 millió angolnaivadékot, továbbá 300 000 előnevelt süllőivadékot raktak a tó vizébe. Ennyi süllőivadékot még soha nem helyeztek a Balatonba. (MTI) Nagyon kevesen lehetnek azok, akik rendszeresen utaznak autóbuszon, és még soha nem kellett futniuk, hogy fel tudjanak surranni a talán már éppen záródó ajtók között. Ez ugyan nem helyes, de nagyon jólesik ilyenkor, ha az ablak mellé állva mélyet szippanthatunk a beáramló friss levegőből. No, persze ez nem csak az utolsó pillanatban érkezőknek jó. hanem — különösen Ilyenkor. 25—30 fokos melegben — egyáltalán mindenkinek. Igen ám, de a néhány hónapja Szegedre került panoráma buszokon hiába helyezkedünk az ablak mellé, azok legtöbbje be van csukva. Miért van ez így? Aki kíváncsi. próbálja meg kinyitni az ablakot! De ne lány vagy asszony, esetleg közepesn izmos férfi vállalkozzék erre a feladatra. Nekik úgysem sikerülne. Talán súlyemelőknek, vagy nehézsúlyú birkózóknak semmiség lenne az egész, de belőlük sajnos, elég kevesen utaznak busz. szal. így aztán zárt ablakok mögött folyik a veríték az utasokról, még a kellemes napsütést is ádáznak érzik. Kész pokol — egészségeseknek. De ml lesz a beteg emberekkel? Mert közülük annál többen utaznak busszal. A minap ls falfehér arccal esett vissza a székébe mellettem egy Idős néni — levegő után kapkodva. Még szerencséje volt, hogy én álltam mellette. Minden erőmet összeszedve tudtam csak friss levegőhöz juttatni. Vajon mit kellene tenni? Elégedjünk meg a fülledt. meleg levegővel? Vagy alakítsuk át a buszt? Ne — elegendő lenne olajozni. vagy egyéb módon kezelni az ablakokat, és akkor máris könnyedén ki lehet őket nyitni. Sz. J.