Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

KEDD, 1971. JÜN1US t A világsajtót az Utóbbi időben erősen foglalkoztatta a lon­doni Kenwood House Múzeumból ellopott Vermeer-kép sorsa. A kép értékét 4,8 millió dollárra be­csülték. A művészet rajongói nagyon ag­gódnak a kép sorsa miatt, mert bár a lopás körülményei­ből arra következ­tetnek, hogy a tolva­jok műértők, ismerik Vermeer és az infláció azokat a fogásokat, ezelőtt készült hol­amelyekkel a képet land remekműben, megvédhetik a külső Az eset nem egye­behatásoktól, mégis dülálló, hiszen köztu­már néhány fokos domású, hogy az hőmérséklet-válto- utóbbi években na­zás is nagy kórokat gyon elszaporodtak a okozhat a 300 évvel műkincsrablások. A műkincslopás és ha­misítás virágzását azzal magyarázzák, hogy a rohamléptek­kel fejlődő infláció következtében Nyu­gaton egyre többen fektetik pénzüket ér­tékálló műalkotások­ba. A párizsi Hotel Drouot és a londoni Sotheby árverési csarnokban csillagá­szati összegeket aján­lanak fel egy-egy is­mert művész alkotá­sáért. HÁZASSÁG I. kerület Szexed: Király István és Tól­völgyl Etelka, csepregl József és Mátrai Ágota, Nyári Pál és Nagy Magdolna, Csanádi Gyula és Bá­lint Zsuzsanna, Süli Mihály és Gecsei Klára, Nacsa János és rarkss-CsamangO Ilona, papp Sándor és Baum Ibolya. Győző­Molntu- István és Csikós Julian­na. Káhlesz Zoltán és Tukács Mária Pozsár Mátyás és Balázs Margit. Csaimungo Mihály és He­gedús Ilona, Móczár Lajos és r,vrtr„vnpW Csiszár Mária, Kiss László és é| Szűcs Piroska. Plkall Sándor és Korom Mária. Nagy-György László és Sipos Eva, Megyeri György és Gerhardt Judit, Pap Sándor és Rúzsa Erzsébet, Pe­tyerák László és Varga Zsuzsan­na, Kusztos Zsolt és Csurmun Ágnes, Csótl István és Hámori Családi események nak Gyula József, Dobó Bélának és Gyuris Gizellának Béla. Kis Pataki Katalin­nak Katalin, Szőke Zoltánnak és Kovács Ibolyának Zoltán. Ko­vács Jenőnek és Cslpak Erzsé­betnek Bernadett, csűri László­nak és Csányi Irénnek Ferenc Zsolt, Molnár Ferencnek és Mol­nár Katalinnak Mariann. Sánta Istvánnak és ördög Rozáliának Erdődl Évának Eva, Bogos Sán­dornak és Babarczi Piroskának Sándor. Koszó László Zoltánnak és Király Borbálának Gabriella nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Horváth Mihály Imré­nek és Vigh Piroskának Edit, Nagy Lőrincnek és Kéri Gizellá­nak Erika Dominika. Nagy Ist­vánnak és dr. Papp Mária Mag­dálnának Péter Dezső, dr. Niko­lényi Istvánnak és Dubay Évá­nak Gergely. Bakó Mihály Jó­zsefnek és Kálmán Annának Mi­hály. Horváth Jánosnak és Csa­mangó Erzsébet Irénnek Zoltán, ^o&e Melyik segciv A rágógumi vehető igénybe? N. I.-né szegedi olvasónk második gyermekével van otthon és 900 forint gyermekgondozási segélyben részesül. A közeli napokban újból szül és a rendelkezések szerint a gyermekgondozási segély helyett a terhességi-gyermek­ágyi segélyt jogosult felvenni. A legutóbbi szüléskor a fizetésének megfelelően havi 1500 forint terhességi-gyer­mekágyi segélyben részesült. Szeretné tudni: van-e arra lehetőség, hogy a mostani szülése után ne a terhességi­gyermekágyi segélyt kapja, hanem a két gyermek után járó, 400 forinttal magasabb gyermekgondozási segélyt? Ha igen, milyen rendelkezés alapján? története A munkaviszonyban álló és gyermekgondozási segély­ben részesülő nő a betegségi biztosítás összes szolgáltatá­saira jogosult. Természete­sen táppénz, terhességi­gyermekágyi segély arra az időre nem jár, melyre gyer­szabó Jánosnak és Gábor Má- 1 mekgondozási segélyben ré­Mária! Csehó István és Kllvényi {»»•£!» Julianna, Mtskűlczi István „ Losoncz Eva. dr. Joó Imre és dr Csordás-Nagy Eva. Mészáros Pé­ter és Fodor Ilona házasságot kötöttek. bácsi Zsuzsannának Péter, Ko­vács Zoltán Miklósnak és Ágos­ton Mártának Zoltán Attila. Tor­ria Viktóriának Zsolt, Kerepesi Ferencnek és Molnár Zsuzsanná­nak Ferenc, Matolcsl Sándornak és Mészáros Ilonának Éva Gab­riella, Ormándl Ferencnek és Nagy Piroskának Gábor, ördögh Jánosnak és Szalai Máriának János. Papdi Lászlónak és Bóka Arankának László Zoltán. Adám Algyő: n. kerület Kiss Szilveszter jai Béla Ferencnek és Sobujtó Mihálynak és Kovács Annának Juditnak Andrea. Törzsök Lász- Andrea, Balázs Józsefnek és lónak és Kósa Ilona Erzsébet- Erzsébetnek Gábor, Kozma nek Tibor, Szűcs Antalnak és Sándornak és Karai Ilona An­nának Erika Magdolna. Gecse és Tandarl Máriának Erika Andrea, Jantó Lídia. Pál Sándor és Fe- Császár Józsefnek és Savanya Jánosnak és Laczkó Teréziának ketc Margit, Solymost Ferenc Zoltán és Radlcs Mária. Molnár Sándor József és Terhes Ilona Maria. Kiss László és Nagy Má­ria Magdolna házasságot kötöt­tek. m. kerület Szeged: Keller László és Varga Mária. Barna István és Bálint Etelka házasságot kötöttek. Kiskundorozsmii: Csizmadia János Mihály és Kassal Erzsé­bet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Takács Ferencnek és Kuruc Évának Zsolt. Gazdag Jó­zsefnek és Füle Viktória Évának József Zoltán. Halász Gábornak és Balogh Irén Zsuzsannának Gábor Endre. Lakatos István Fe­rencnek és Ocskó Mária Julian­nának István László. Berta Sán­dornak és Szilágyi Máriának An­namária, Kiss János Istvánnak és Blacsy Julianna Máriának Beáta Julianna, Varga Imrének és Dunai Franciskának Róbert Péter, Bekr Zoltán Mátyásnak és Boda Ibolya Máriának Barbara, Deák Bélának és Laczl Irén Ilonának Zsolt, Szász Antalnak és Szabó Teréz Ilonának Mónika Teréz, Hódi Szilveszternek és Makal Margitnak Szilveszter. Lukács Ferencnek és Kecskeméti Máriá­nak András. Bényl Tibor István­nak és Farkas Ilona Klárának Andrea. Bakos Ferencnek és Né­meth Mártának Attila Zsolt. Pe­tőfi Sándornak és Mucsl Zsu­zsannának Renáta Zsuzsanna, Rózsa Sándornak és Gyuris Mar­gtt Magdolnának Auréllá Margit. Papdi Ferencnek és Keresztes Honának Ilona. Kristóf Árpád Andrásnak és Aradi Katalin Má­riának Tamás Attila, Dobó Szil­veszternek és Pakal Judit Iloná­nak Szilveszter, Zslkó Józsefnek és Bodoni Mártának Krisztina. Asztalos Ferencnek és Surján Máriának Erika, Módok Ferenc­nek és Berta Erzsébetnek ível­te Erzsébet, llujdosi László Ist­vánnak és Vljtcze Katalinnak László Gábor, Szabó Józsefnek es Görög Irénnek József. Szögi Zoltánnak és Sziládi Saroltának Zoltán Zsolt, Bárkányi András­nak és Kálmán Margitnak And­rea, Király Istvánnak és Szél Ibolyának Ildikó Szilvia, Szegedi Gyulának és Huszár Edit Márlá­Erzsébetnek "józsef. szög, Vin­cének és Lehmiann Honának Ró­bert Vince. Mihály Sándornak és Nagy Irénnek Tünde, Adai­Slmon Ferencnek és Fohér Ju­liannának Ferenc. Gombos Pál­nak és Bárkányi Máriának Pál. Tóth Pálnak és Vincze Máriá­nak Attila. Kis Istvánnak és Harmati Máriának Mónika Má­ria. Dombi Mihálynak és Hódi Magdolna Juditnak Gabriella Ju­dit, dr. Üjvárl József Bélának és dr. Sípos Márta Erzsébetnek Bo­lond. Kecskeméti Istvánnak és Király Piroskának András. Szűcs Ferencnek és Kis Rozáliának Ro- Komlós zálla Erika, Zádori Lajos Má­tyásnak és Kékes-Szabó Máriá­nak Anikó Mária, Kopunovics Sándornak és Kovács Katalin­nak Katalin. Pechmann Zoltán­nak és Krizsn Máriának Szilvia Irén. Rutai Sándornak és Rácz Etelkának Sándor József. Kerti Zoltánnak és Lukács Veroniká­nak Tamás, Annus Jánosnak és Nagygyörgy Arankának Aranka, SUló Ferencnek és Ördög-Czin­kus Klárának Ferenc. Lakatos Lajosnak és Hajnal Juditnak Anita Nikoletta, dr. Szilágyi Ist­vánnak cs dr. Czakó Erzsébet Margitnak Gábor István. Csonka László Ferencnek és Végvári Olga Erzsébetnek Katalin Mária. Recski Jánosnak és Kis Kata­linnak Katalin. Egri Lászlónak és Varga Zsuzsanna Katalinnak Csilla Hajnalka. Muhari Zoltán­nak és Jenéi Ida Erzsébetnek Edina. Schenpflug József Ferenc­nek és Acs-Sánta Etelkának Mó­nika. Vtda Antal Ferencnek és Szaláncl Idának Antal Tamás, Trényl Ferencnek és Bán Iloná­nak Ferenc, Szilágyi Dezső Lász­lónak és dr. Kabók Terézia Má­riának Katalin, Bodó Pálnak és bó Ilonának Attila, Olácsi La­josnak és Horváth Etelkának Edit nevű gyermekük született. Kiskundorozsma: Kolompár Sándornak és Kolompár Rozá­liának Olga nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Bodó Mátyás, Szarka Lászlóné Gukcsó Anna, Frits Gergely, dr. Szász István, Kiss Ferencné Szemerédl Anna, Ke­szég Sándor, Falud! Sándor, Szilvia Klára, Turai Andrásné Rlchter Mária, Szabó Józsefné Balogh Mária. Bódis Boldizsár. Bálint Sándorné Kar­mazin Mária, Kovács Béláné Ve­res Erzsébet, Gausz Istvánné Geiger Mária. Vecsernyés Fe­rencné Kocsis Etelka, Klapcsek Józsefné Zslkó Rozália, Rubin­falvi Hermanné Stelner Eszter. Flala Margit, Kovács Mihály, Szabó Jánosné Bakos Anna, Ka­bai-Tóth Károlyné Csollák Klá­ra. Surlnya Ferencné Gazos Pi­roska, Morvái Ilona Csilla meg­halt. II. kerület Algyő: Lévai Istvánné Süli Franciska, Terhes István meg­halt. III. kerület Szeged: Vincze Sándorné Mol­nár Veronika, Fodor István, Szögi sándorné Borbola Julian­na. ördög Erzsébet, Péter Pálné Palotás Hona, Papdi Istvánné Csányi Etelka, Huszta Mihályné Makra Vilma. Szabó József, Da­rida Mihályné Dragics Karolina. Pokrtán Demeter, Hámory Je­nőné Zimányi Ilona meghalt. Kiskundorozsma: Zombori La­jos, Szabó Lajos megnait. szesül. Ha a gyermekgondo­zási segélyben részesülő nő a segélyfolyósítás alatt is­mét szül, ilyenkor a gyer­mekgondozási segélyezés megszakad s a munkavi­szonyban álló nő a terhessé­gi-gyermekágyi segélyre vá­lik jogosulttá. Ez esetben a terhességi-gyermekágyi se­gély a szülés várható napját megelőző 28. naptól a szü­lési szabadság idejére jár. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság 100—1/1974. (Tb. K. 1—2.) utasításának 5. pontja lehetőséget ad ar­ra, hogy a gyermekgondo­zási segélyben részesülő nő, ha e segélyezés ideje alatt terhességi-gyermekágyi se­gélyre válik jogosulttá, a kedvezőbb szolgáltatást ve­gye igénybe. Ha tehát újabb szülés esetén a szülés előtti 28 napra a terhességi-gyer­mekágyi segély a kedvezőbb, úgy azt, ha pedig a szülés után — két vagy több gyer­meknél — a gyermekgondo­zási segély a kedvezőbb, úgy azt veheti igénybe. Ab­ban az esetben, ha a mun­kaviszonyban álló nő a szá­mára kedvezőbb gyermek­gondozási segélyt választja, de gyermeke a szülést kö­vető 112, illetve 140 napon belül a vélelmezett szülési szabadság tartama alatt meghal, vagy háztartásából kikerül, a szülési szabadság hátralevő idejére kérheti a számára akkor előnyösebbé váló terhességi-gyermekágyi segély folyósítását. Ezek szerint tehát lehetőség van a kedvezőbb segélynemre való visszaváltásra is. Olvasónk részére a leg­kedvezőbb az, ha a szülés előtti 28 napra a terhességi­gyermekágyi segélyt veszi igénybe. A szülés napjától pedig két gyermeke után járó (900 +1000) 1900 forint gyermekgondozási segélyt kéri folyósítani. A fent kö­zölt eljárás megengedett, s így a szülést követően a ha­vi 1500 forint terhességi­gyermekágyi segély helyett a nagyobb összegű gyermek­gondozási segélyt veheti igénybe. Dr. V. M. Az ember már többezer évvel ezelőtt rákapott arra, hogy különböző gyantákat rágjon. A rágógumigyártást iparággá, mégpedig rendkí­vüli módon gyümölcsöző iparággá csak 1871-ben fej­lesztették az amerikaiak. A felnőtteket a második világháború idején kerítette hatalmába a rágógumi-má­nia. Ekkor a pentagon ugyanis elhatározta, hogy az európai és a Csendes-óceáni fronton harcoló katonák fej­adagjához rágógumit is ad­nak. Az amerikai katonák a helyi lakosság között aján­dékképpen osztogatták a rá­gógumit és így „ingyen" reklámot csináltak az ameri­kai terméknek. Azóta a rágógumi — leg­alábbis az Egyesült Államok­ban — elsőrendű „szükségle­ti cikké" vált. Az amerika­iak általában 185 darabot fogyasztanak évente. A sta­tisztikai kimutatások szerint őket a kanadaiak, az auszt­ráliaiak, az angolok, a bra­zilok, az argentinok és az olaszok követik. A GOLYÓSTOLL FELTALÁLÓJA. Kevesen tudják, hogy a golyóstoll — mindennapjaink népszerű íróeszköze — magyar találmány. Az első példányt Bíró László ötlete alapján Goy Andor budapesti konstruktőr készítette, 1938­ban. A feltaláló — az írószer Szövetkezet nyugdíjasa — ma is elismert szaktekintélye a golyóstollgyártásnak. Ké­pünkön: Goy Andor az írószer Szövetkezet korszerű go­lyóstollait vizsgálja. Gyakorlattal rendelkező gyors­és gépírók pályázatát várja a Csongrádi ÁFÉSZ, «M1 Csongrád. Pf. 34. x Tóth Béla: SZEGEDI rr Megvételre keresünk kombinál! gyalugépet azonnali átvétellel magá­nostól. vagy közülettől. Ajánlatokat: ünlversal Ipari Szövetkezet, Szeged. Bajai út 1. sz alá kérjük megadni. x REGELO Újságok, korok, események 4/ Az események egymásutánjai logikusan vezettek Ferenc József megkoronázásához. A rendre pisszentett sajtó sokféle hangon ír­hatott ugyan, irányzatától függően, sallangos bűs­magyarsággal, hízelegve, vallásosan fejet hajt­va. vagy hűséget lihegve. A Szegedi Híradó ilyen hangszerelésben közli mondandóját: Koronázás előtt. 1876. jún. 6. Sokat szenvedett hazánk, sokat küzdött nem­zetünk nagy napok küszöbére lépett. A 340 év óta uralkodó királyi család ez időszerinti törvé­nyes trónörököse Ferenc József, pár nap múlva Magyarország királyává fog koronáztatni. Nemzetünk 18 évi atyátlan árva állapotából kibontakozván, a népatya, a király jön a nagy szövetségre megesküdni, megesküdni özvegy édes anyánkkal, a bánatos hazával. A király leteendi a szent esküt hazánk alkot­mányára. ősi törvényeinkre; leteendi a fogadást a nép boldogításara. Magyarországnak oly hosszú hányattatás után végre alapos reménye van. hogy a nemzeti tö­rekvések. a polgári szorgalom, a munkás-igye­kezet, a köz és egyéni előmenetel biztosabb ala­pot találandnak. Ha nem is fognak súlyos sebeink behegedni; ha az elveszett, megsiratott a visszaóhajtott bol­dogság nem is fog azonnal bekövetkezni: de Magyarország vissza lesz adva önmagának. Midőn a béke olajágát látjuk zöldelni a közeli és távoli vértanúk, az elnyugodott, megdicsőült ősök sírja fölött: kívánjuk a nemzet és fejede­lem között való kölcsönös kibékülés őszinte, tel­jes, tökéletes legyen. Szétzilált társadalmi életünk, megrongált er­kölcsi erőnk űjjáteremtéséhez, a nemzeti önfön­tartás küzdelmeihez szolgáló rugókat újra kell edzenünk a polgári erények s hazafiúi kitartás erősítő tüzében. Habár nemzetünk tagjainak, Magyarország polgárainak egy része szép előmeneteleket tőn a művelődés terén, de az anyagi helyzetnél fogva ezen művelődés teréről lemaradt szegényebb néposztály az anyagi bajok súlya által is meg­támadva, megrendült egy jobb jövő s az ország sorsát vezető honatyák iránti hitében: bizalma megcsökkent sorsa jobbrafordultán s tévelygé­sekre, balutakra tántorítható. De meg kell gon­dolnunk, hogy a nép nagy részének keblében még él a kegyelet szikrája, s hogy a nemes tet­tekre, mint ballépésekre egyaránt buzdítható. — E szerint: ha valaha, ma itt van az ideje, hogy az értel­miség vállvetve sorakozzék s letéve minden sze­mélyes. önző érdekről, iparkodjék tömörülve odahatni, hogy a hamis próféták ideje lejár­jon. Iparkodjék az értelmiség leszorítani az ön­ző, tudatlan vagy éppen gonosz szándékú nép­rontókat. Nekünk kezet kellett fognunk minden becsület tes politikai ellennézetű polgártársainkkal. Ezer éve, hogy e hazában letelepedtünk; Az Arpád-ház 112 esztendő alatt 5 vezért, 300 év alatt 23 királyt adott ezen akkor új, most már nem ifjú hazának, s minden vezér vagy király esküje alkalmával új erőt vőn a nemzet. A 95 év az olasz és a 139 év a vegyesházakból származott királyok alatt igazán boldog a ma­gyar mégis ritkán tudott lenni. Mátyás és Nagy Lajos alatt voltunk emelkedőben. Nézzük a visszaesés bármely korszakát, úgy találjuk, hogy bár többnyire külső ellenség hoz­ta ránk a vészt, de belviszály nyitott annak ka­put. — Ha külső ellenségeink ránk akartak törni, először egymásközt veszítenek bennünket össze. Igaz, hogy a mint a haza veszélybe jutott, mi­helyt a kül ellen pusztítá téreinket, várainkat, városainkat; fölébredtünk. De külveszély hiá­nyában soha nem értettünk egyet. Ezt ki kell jövőre kerülnünk és ma különösen, midőn a rendezendő országos ^iszonyok mellett még sem olyan kétes jövendő felé indulunk; mindazoknak, kik öntudattal bírnak egy célra nézve, az újraszervezkedés nagy munkájára egye­sülniük kell — a haza bölcs vezérei, s a felelős kormány vezetése alatt. Az írás föltételezhetően Szabados Jánostól ered, vagy annak sugalmazására készült. A bán­tóan mérsékelt hangú, tudósítás-jellegű közlemé­nyért Szabados János felelős szerkesztőt súlyos sajtórágalmak érték. Az új éra ellenségének mi­nősítették, ki a nagy nemzeti megbékélés bilincs­kötésére vállalkozott, ki ünneprontó, hitetlenkedő álláspontjával a boldogulás útjait szegi. A poéta lelkületű Szabados a csatazaj csilla­pultával megvált a Híradótól és a városi tanács­nál vállalt kenyérkeresetet. Később a dalárdaünnepélyek szervezésében ta­lálta kedvtelését, de külső munkatársként dol­gozott. Az ő kiválása megnehezítette a lap helyzetét. A kiegyezés nagy lapalapítási kedvet teremtett. A Bába nyomda, mint örök ellenlábasa a Burger nyomdának, maga köré kanyarítja a közben fel­nőtt új szerkesztő gárdát. Egyik lapötlet a má­sik után teremtődik Már kopogtattak a Szegedi Híradó ajtaján a válságot jelentő konkurrens erők. A koronázás esztendejében hét sajtópöre is volt a lapnak, s noha nem találták soha vét­kesnek a bírói végzésekben, azonban az ország­gyűlésekről szóló sajtótudósításai révén Ráth fő­ügyész politikai lapnak minősítette, s így a to­vábbi megjelenését pénzbeli óvadék letételéhez kötötte. 1868-tól, mint politikai hetilap jelentkezett a Szegedi Híradó. (Folytatjuk.) á

Next

/
Thumbnails
Contents