Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

CSÜTÖRTÖK, »74. JÜNIUS 2T 3 inz nem beszél A történet, amiről szó van, ket: az óvoda gyermekei és bár annak idején a párttag­pem jellemző. Talán meggon- a felnőttek." gyűlésen is felvetették a té­riolatlanságból fakadó hely- A brigád erre a munkára mát, fájt a csalódás, amit a leien emberi magatartás nyolcvan órát fordított, min- Boross József utcai óvoda 6ziilte visszás helyzet. De den tagja alaposan kivette okozott. A dorozsmai gyere­kezdjük az elején. A Szegedi belőle a részét: Bagi János, kek boldogan játszanak az Fémipari Vállalatnál — mint Fekete Antal, Baráth József, ajándék rakétával, bele is le­városszerte — igen komo- Guti László, Albertus József, het ülni, mint az igaziba, a lyan vették tavaly a gyer- Tóth József, Bozsák József, kislányok játék hajszárító mekintézmények támogatá- Csontos István, Almási Kál- burákkal foglalják el magu­sára szóló felhívást. A szo- mán, Varga József, Káity kat, a termekbe praktikus, cialista munkaverseny-sza- László, Háim István, Tamás színes térelválasztókat is ké­bályzat 17. oldalán írásba is József, Szász Imréné, Szécsi szítettek a brigád tagjai, foglalták, hogy a teljesítmé- Istvánné, Albertus Józsefné, pyek értékelésénél messze- Gárdián Imréné, Horváth menően figyelembe veszik a Istvánné, Ocskó Imréné, Rácz brigádok ilyen irányú tevé- Gáborné. kenységét. A szocialista bri­Idén ta­V agy ha mégis — a közmondást iga­zolva —, legkevésbé arról, amiről kellene. Nevezetesen, honnét, miért jött, minek ellenszolgáltatásaként került pénztárcánkba, zsebünkbe. Köznapi böl­csességünk: kiadni könnyebb, megkeresni nehezebb. Amivel már elismertük — ma­roknyi spekulánstól, pernahajdertől elte­kintve —, hogy munkával, hasznos tevé­kenységgel keressük, szerezzük meg jöve­delmünket. Mennyit? Egy-egy átlagos hó­napban, a központi forrásokból, 16—18 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak. Pénzhegy. Borítékokba osztva, karéjokká válik, mint a fölszelt kenyér. Tavaly 200,6 milliárd forintot számoltak le a kezünkbe. Három esztendővel koráb­ban, 1970-ben 155,1 milliárdot. Gyarapo­dott az ország, s így vagy úgy, valami módon, majd' minden család, ezt tükrözi a két összeg közötti különbség. Ám ezzel még nem azt mondtuk, mert nem mond­hatjuk, hogy közös és egyéni érdek azo­nos úton járt, jár minden esetben. Egy­szerűbb, könnyebb a pénzt számolni, mint feladatainkat teljesíteni. Csakhogy össze­tartoznak, bár akadnak, akik feledni sze­retnék ezt. Ám ők is odaállnák a pénztár elé. A?ok közé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon mit szól erről a forint nekik? Idén 4,6 milliárd forint nyereségrésze­sedést fizettek ki, 16,3 százalékkal — 640 millióval—többet, mint tavaly. Ki elégedett volt, ki elégedetlen. Ahol pénzt osztanak, ott mindig lesznek sértődöttek, így hang­zik a másik köznapi bölcsesség. Hagyjuk most az egyéni mormogásokat. Fontosabb ennél a közös mérce. Az, hogy jobb. ha­tékonyabb munka, értékesebb, korszerűbb termék, a költségek csökkentése szülte, te­remtette-e a részesedés forintjait? Túl­nyomó többségében igen. Van pénz, amiért nem kell megdolgoz­ni, mégis joggal jár. Minden száz forirvt­ból 16 ilyen. Tavaly a pénzbeni társadal­mi juttatások összege 31,3 milliárdot tett ki, családi pótléktól a nyugdíjig. Ezért a pénzért nem kell megdolgozni, de ezt a pénzt együttesen teremtjük elő. Munkával természetesen, mert minden forintnak az új értéket szülő munka a fedezete. Azaz, mégis meg kell dolgozni érte. S ha azt akarjuk, hogy több legyen — mert ez a szándékunk — az „ingyen" adott pénz, akkor a munkának is nagyobbnak, jobb­nak kell lennie. Kell. írtuk le négyszer is e bekezdésben. S való, mert nincs más ki­fejezés rá. Ahogy út sem, a nemzeti jö­vedelem, az ebből felosztható források nö­velésére. Munka, mindig a munka. Sokak fülé­ben kedvesebben cseng a szó: pénz. Akad­nak pénzcsinálók, rendőrségi, bírósági tu­dósításban ismerkedhettünk, ismerkedhe­tünk majd meg velük. Mert társadalmunk erkölcse nem tűri, nem fogadja el e pénz­csinálók görbe útjait. A törvényt szegezi velük szembe. Mindenre azonban nem hozható, mindenről nem szólhat a törvény. Arról, ami csak mulasztás, felületesség. Holott, az ellógott órákért kifizetett fo­rint: csalás. Kaptam, de nem adtam. Gya­rapodtam, de nem gyarapítottam. A társa­dalomnak valamennyi kötelezettség telje­sítése fontos. Számít rá, ezekre alapozza terveit. Azt is, mely a szétosztható, kifi­zethető forintokat részletezi és összegezi. Ezért, hogy a társadalom egészének, tehát minden tagjának őrködnie kell a forintok fedezete, a munka értéke, mennyisége, mi­nősége, hasznossága, célszerűsége felett. Minderről a pénz nem beszél. Nekünk azonban beszélni kell róla. M. O. gádok vállalásaiban ls meg­találhatjuk egy-egy óvoda, is­kola patronálását, a szak­szervezeti bizottság titkára járt el a szerződéskötések keztek az óvodában, régi is- hany" után. A válla­lat igaz­gatója, Fogas vasszal újból jelent­ügyében. Többek között a Május 1. (II.) brigád a Bo­ross József utcai óvodát vál­lalta. János is azt mondja, kilábalt az üzemi kollektíva a hul­lámvölgyből, amibe pillanat­nyilag került a „hideg zu­Megtárgyalták A brigád vezetőjé­vel, Bagi merősként keresték a vezető közösen, hogy egyetlen ilyen óvónőt, lehetőségeik szerint eset miatt nem szabad le­tettre készen. törni, hiszen kell a segítség, — Egy pofon se esett vol- még ha néhány ezer forint na rosszabbul — mondja a 'értékű társadalmi munkáról brigádvezető —, úgy megle- van is szó csupán. Az embe­pődtem, amikor közölte az rek megértették a felhívás óvó néni, hogy nincs ránk lényegét, meg is tesz min­Jánossal szükség. Azt mondta, nem denki annyit, amennyit tud. beszélgetünk arról, mit is nagy segítség az a pár kiló Kommunista műszakokkal tettek társadalmi munkában festék, meg a karbantartás; járulnak hozzá a gyermek­ezért az óvodáért. úgy tűnt, nem is nagyon intézmények létesítéséhez, — A kapcsolat tulajdon- akart velünk szóba állni. társadalmi munkát vállalnak, képpen nem is az elmúlt év- A fémipari munkások se- töretlen lelkesedéssel, ben kezdődött, már három gítségét már kevesellte az ördögh Lászlótól, a mun­éve jártunk oda, apróbb-na- óvoda. A brigád ezt úgy fo- kaverseny-felelőstől' még gyobb munkákat végezni. Ki- galmazta meg, hogy amíg a megtudjuk, hogy ez a bri­sebb átalakításokat csinál- Boross József utcaiak még gád aranykoszorús már két­bajlódtunk a mellék- sehol se álltak, akkor az ő szer elérte teljesítményeivel tunk, helyiségekkel. villanyszereléssel, udvari já­tékokkal, és így tovább. Elmondja, hogy három he­lyiséget is kifestettek, bár nem szakmájuk a meszelés. A vezető óvónő akkor azt mondta, nem baj, ha nem is lesz szakszerű, csak tiszta le­szigeteléssel, munkájuk is jól jött, most. amikor már „megelőzték' magukat, nem kell az ilyen­fajta segítség. — Ügy tett az óvónő, hogy ugyan, azt a kedves szülők is megcsinálják! Erre idézte Szécsi Istvánné brigádtag a régi, jó közmon­gyen. Asszonyokat is kért, dást: „Ki a kicsit nem be­súrolják fel a termeket a csüli..." — a folytatását is­festés után. Minden ment merjük. Ne gondolja senki, telen emberi szépen a maga útján, a bri- hogy megsértődött a brigád, okozta. Mégis gád tagjai fáradságot nem fejébe vette volna a kollek­kímélve, lelkesen dolgoztak tíva, hogy soha többé feléjük az óvodáért, sok órát felél- se néznek az óvodáknak, ök doztak szabad idejükből. A tudták, hogy igenis szükség brigádnapló is erről tanús- van még a munkáskezekre a kodik, benne a vezető óvónő gyermekintézmények háza­bejegyzése: „Hálás köszöne- táján, kerestek egy másik óvodát. Találtak is Kiskun­dorozsmán, a Zentai utcá­ban. Megkötötték a szerző­dést a vezető óvónővel, itt is a kiváló szintet. A vállalat egyik legjobb, legaktívabb kollektívája, önzetlenül ad­ják, amit adnak, nem vár­nak érte nagy szavakat, csak emberséget. Ami velük történt, nem jellemző. Nem általános je­lenség, csak talán meggon­dolatlanságból fakadó hely­magatartás elgondolkoz­tató. Bálint Ibolya Ülést tartott az ÉDOSZ megyei bizottsága Az ÉDOSZ Csongrád me­gyei bizottsága tegnap, szer­dán ülést tartott, s a testület tagjai meghallgatták a gabo­nafelvásárló és -feldolgozó vállalat beszámolóját arról, hogyan készültek fel az új termés fogadására. összegezte a megyebizott­ság azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az élelmiszer­ipari üzemekben szereztek a kongresszusi munkaverseny első lépéseinél. Megelégedéssel vették tu­domásul a szakszervezeti tisztségviselők, hogy a sze­gedi élelmiszeripari üzemek­ben is fellendült a párt­kongresszus és felszabadulá­sunk tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaver­seny, és máris szép ered­ményekről adnak számot a gyárakból. tünket fejezzük ki a Május 1. (II.) szocialista brigád tag­jainak, hogy a Boross József utcai óvoda termeit társadal­mi munkában kifestették ... lehetőségeik keretén belül Sok-sok szeretettel és hálás szívvel küldjük üdvözletün­vállalnak munkát. Már túF vannak az első döbbeneten, Tájékoztató kül­kereskedelmünkről Áruforgalmunk, a tavalyi százalékkal több gép vásár­igen jó eredmények után — lására kötöttek szerződést, az ismert problémák ellené- mint tavaly, re — alapjában az idén is A nem szocialista orszá­kedvező tendenciát mutat — gokba viszont jóval többet mondotta szerdai sajtótájé- exportálunk, mint az elmúlt koztatóján Udvardi Sándor évben. A fejlett tőkés pia­külkereskedelmi miniszter- cokra gépekből és berende­helyettes. A korábbi stagná­lással ellentétben, az idén már gyorsabb ütemben nö­vekszik a szocialista orszá­pkból származó import. I zésekből például 60 száza­lékkal többet viszünk ki, mint 1973-ban. Az átlagos­nál gyorsabb ütemben nőtt mezőgazdasági és élelmiszer­Másfél millió forint újításokból allalatöinlt erre az évne (fö ipari termékeink exportja. A MÁV Szegedi Igazgató- elfogadott javaslatok száma ságának újítási ankétját teg- 75, míg a bevezetett újítások nap, szerdán tartották Sze- száma 49 volt. geden, a MÁV Petőfi Sándor A vasutas újítók által az Kultúrotthonban. A tanács- első negyedévben elért, ki­kozáson több mint százan mutatható gazdasági ered­vettek részt. mény közel egymillió forint Sajtos Péter, a tervgazda- volt, az eszmei alapon érté­sági és műszaki fejlesztési kelt újításokkal együtt pe­osztály vezetője tájékoztatta dig meghaladta a másfél a jelenlevőket az újítómoz- millió forintot. E szép ered­galomban elért eredmények- ménynek megfelelően ala­ről, s a további feladatok- kult az újítók díjazása is, ról. Elmondotta, hogy az több mint 50 ezer forintot igazgatóság területén az el- kaptak újítási díjként a múlt évben, valamint az idei „kezdeményező" vasutasok, első negyedévben eredmé- Az elért eredmények mel­nyesen dolgoztak az újítók, lett szó volt a meglevő hiá­A% első három hónapban 195 nyosságokról is. Különösen újítási javaslatot adtak be, az újítások ügyintézésének a •amely 37-tel több, az elmúlt meggyorsítására hívták fel £év azonos időszakáénál. Az az érdekeltek figyelmét. n politikai oktatás eredményeiről A nemrég befejeződött po- leggyakrabban a következő litikai oktatási év eredmé- kérdések szerepeltek: a mar­nyeit és tapasztalatait össze- xista—leninista gondolkodás gezte röviden tegnapi ülésén és cselekvés egysége; a a Szeged városi párt-végre- munkásosztály vezető szere­haj tóbizottság. Megállapítot- pének és e vezető szerep to­ta: a Magyar Szocialista vábbfejlesztésének kérdése; Munkáspárt Politikai Bizott- a .szövetségi politika; a ter­ságának és a Csongrád me- melés, elosztás; fogyasztás gyei párt-végrehajtóbizott- együttes vizsgálata az élet­ságnak határozatai alapján színvonal-politika tükrében; megszabott feladatokat sike- a munkahelyi demokrácia; rült teljesíteni. A párt- és hazánk helye és szerepe a tömegszervezeti propaganda KGST-ben; a békés egymás tavaly is mozgósított a X. mellett élés problémái stb. pártkongresszus határozatai- Különösen a szocialista nak megértetésére és végre- brigádtagok voltak igen ak­hajtására, az időszerű politi- tívak a szemináriumokban, kai döntések gyakorlati meg- mivel vállalásaik között i valósítására. Az 1973/74-es 1 oktatási évben kis híján 14 1 ezer ember vett részt « pártoktatás különböző tö megtanfolyamain. A KISZ oktatás előadásait 9832-en -ségeket, az öftzesC~a~—herrá­hallgatták, a szakszervezeti—csolast. SlkéíeSélí zárulták a •Marxizmus—Leninizmus Esti Középiskola beszámolói. A megyei tanfolyamok közül az Üj párttagok tanfolyama váltotta ki a legnagyobb ér­deklődést. Megállapítható, hogy a po­litikai oktatás jelenlegi rend­szere bevált. A propagandis­ták általános és politikai műveltsége megfelelő, igény­lik azonban a módszertani útmutatást és a rendszeres tájékoztatást időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, ör­vendetes, hogy a tömegszer­vezeti oktatási formákat jól és felelősséggel koordinálták, ellenőrizték a pártszerveze­tek. Jövőre a többi között az a feladat, hogy még több munkást és szövetkezeti pa­rasztot vonjanak be a párt­oktatásba, s a párthatároza­tok elemzésével a tömegtan­folyamok is erőteljesebben mozgósíthassanak a tenni­valók elvégzésére. oktatás tanfolyamaira 11 ezer 582-en jártak rendsze­resen. Végeredményben te­hát mintegy 15 különféle tanfolyamon 35 ezer 400-an tanulmányozták a marxiz­must—leninizmust, s ebből csaknem 8 ezer volt a párt­tagok száma. Valóban szép siker ez. S ha meggondoljuk, hogy most az eddigieknél is differen­ciáltabb volt az oktatás, te­hát jobban lehetővé tették, hogy ki-ki érdeklődésének, műveltségének megfelelő tanfolyamra járhasson, ak­kor nyugodtan lehet hang­súlyozni : hatékonyabbá is vált a tömegpropaganda. A pártoktatás valamennyi tan­folyamán témaként szerepelt például a Központi Bizottság művelődéspolitikai határoza­ta, ami elsősorban a sok nőt foglalkoztató üzemekben vál­tott ki élénk érdeklődést és egyetértést. Az év folyamán Lázár György előadása Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémi­áján szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Lázár György miniszterelnök-helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke előadást tartott, „A munka- és üzemszer­vezés kérdései" címmel. Dr. Romány Pál. az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi •életünk számos vezető személyisége.

Next

/
Thumbnails
Contents