Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

KEDD, vm. JÜNIUS 25. 3 Aláírták a magyar-mongol kormányközi bizottság űrgyalásainak jegyzőkönyvét Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja és Tumenbaja­rin Ragcsa, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság két társelnöke hét­lön a Parlament Gobelinter­mében aláírta a bizottság jú­nius 21—24. között Budapes­ten megtartott 8. ülésszaká­nak jegyzökönyvét. A tárgyalásokon a magyar és a mongol küldöttség átte­kintette az előző ülésszak határozatainak érdekében tett intézkedések eredménye­it. Megvizsgálta a magyar segítséggel felépített darha­ni húskombinát további üze­meltetésében fontos együtt­működési lehetőségeket, és a magyar műszaki támogatás­sal korábban létesített mon­gol ipari üzemek termelésé­nek fejlesztéséhez nyújtható szakmai támogatás lehetsé­ges módjait. így a magyar szakembe­rek elsősorban a szonginói biokombinátban, az ulánbá­tori ruhagyárban és a dar­hani húskombinátban segíte­nek majd a termelésnövelés­ben, a termékválaszték szé­lesítésében és a minőség ja­vításában. A KGST komplex programjának megfelelően a magyar szakemberek részt vesznek a szervezett nemzet­közi geológiai expedíciók munkájában. A mongol víz­gazdálkodás fejlesztése érde­kében Magyarország segítsé­get nyújt egy mongol kuta­tóintézet létrehozásához, ma­gyar vízgazdálkodási beren­dezések. -anyagok és egyéb eszközök szállításával kor­szerű öntözőrendszer kiala­kításához, komplex vízgaz­dálkodási tervek kidolgozá­sához. A különféle helyi nyersanyagok kihasználására pedig korszerű kisüzem fel­építésében segítenek majd magyar szakemberek. Az ülésszakon a két kül- i döttség tájékozódott a ma­gyar—mongol külkereskedel­mi forgalom helyzetéről, bővítésének lehetőségeiről, a két ország népgazdasági ter­veinek kölcsönös koordiná­ciójáról. A kormányközi bi­zottság pozitívan értékelte az 1976—1980. évekre szóló ma­gyar—mongol tervkoordiná­ciós munkát, amelynek első szakasza júniusban zárult. Megvizsgálták és jóváhagy­ták a két ország bizottságai és minisztériumai között lét­rejött közvetlen műszaki-tu­dományos, pénzügyi, vadgaz­dálkodási és könnyűipari együttműködési megállapo­dásokat. Többek között a vadgazdálkodási megállapo­dás előirányozza, hogy Ma­gyarország szakértők kikül­désével és mongol szakem­berek képzésével különböző fölszerelésekkel, gazdasági és műszaki-tudományos segít­ségnyújtással járul hozzá a mongol vadgazdálkodás meg­szervezéséhez, vadászházak építéséhez és a vadászati tu­rizmus föllendítéséhez. Tá­mogatást nyújtanak korszerű trófeafeldolgozó- és -kikészítő üzemek létesítéséhez is. Az ülésszakon végezetül megállapodtak abban, hogy a darhani húskombinát — július 8-án történő — fel­avatására magyar küldöttség utazik Mongóliába. (MTI) Magyar okmány a iajiildözés ellen Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ képvi­selője június 20-án a világ­szervezet főtitkáránál letétbe helyezte azt az okiratot, amellyel a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa meg­erősítette az apartheid bűn­cselekmények üldözése és megbüntetése tárgyában elfo­gadott nemzetközi egyez­ményt. Az egyezmény nem­zetközileg üldözendő bűn­cselekménynek nyilvánítja a faji elkülönítés és fajüldözés gyakorlatát. Az egyezmény bűnösnek nyilvánítja mind­azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek, illetve akik apartheid bűncselekmé­nyeket követnek el. Tudományos tanácskozás Szegeden Tegnap kezdődött, s ma fe­jeződik be a Magyar Elect­roencephalográphiai Társa­ság XVIII. kongresszusa a Magyar Tudományos Akadé­mia újszegedi biológiai köz­pontjában. A résztvevőket dr. Huszák István egyetemi ta­nár, a SZOTE ideg- és elme­kórtani klinikájának igazga­tója, a kongresszus elnöke köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE rektora, dr. Fehér Ottó egyetemi tanár, a JATE állattani tanszékének vezető­je és dr. Obál Ferenc egye­temi tanár, az SZOTE élet­tani intézetének vezetője. A Társaság országos elnökségé­nek képviseletében ott volt dr. Tomka Imre, az Orszá­gos Idegsebészeti Tudomá­nyos Intézet osztályvezetője, a Magyar Tudományos Aka­démia lélektani intézetének vezetője, az EEGT főtitkára, valamint dr. Ádám György akadémikus, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem rek­tora, a kongresszus alelnöke. * Dr. Huszák István elmon­dotta, hogy az EEG Társa­ság tizennyolc éve alakult, evenként szervez tudományos ülést, vándorgyűlés formájá­ban. Az idén Szegeden tart­ják a kongresszust, melyen három fő témában — Kivál­tott potenciálok, Epilepszia, Alvás — tfbb mint hatvan előadás, illetve referátum hangzik el. Az ember kezdettől kör­nyezete, a viiag megismeré­sére törekszik. A természet, a társadalom jelenségeinek, összefüggéseinek felismeré­sében az agy segít. Dr. Hu­szák István emlékeztetett ar­ra, hogy az űrhajózás, a tech­nika fejlődése, a társadalmi adaptáció az agy tulajdonsá­gainak, tevékenységének mind alaposabb vizsgálatát teszi szükségessé. Az agyku­tatásoknak világszerte egyre nagyobb jelentőséget tulajdo­nítanak. A nemzetközi kutatások­ban magyar tudósok s szá­mottevő eredményeket értek el, köztük szegediek. A SZOTE idegkb'nikájának ke­retében működő agykutató intézet az országban egyedül foglalkozik az agy komplex — szerkezeti, élettani, agyké­miai — vizsgálatával. A kongresszuson dr. Mihail Nyi­kolajevics Livanov profesz­szort, a Szovjet Tudományos Akadémia tagját a Társaság tiszteletbeli tagjává válasz­tották. Színek, fények, méretek Műszakiak a szabadtérin — Új keverőasztal a nézőtéren A kellemetlenség futó zá­porokkal borzoltak a tériek idegeit. Kipakolunk, bepako­lunk — sóhajtoztak a dísz­letfestők, a nomád életmód előnyeiből és hátrányaiból in­kább csak a munkát látva, s a munka idén sem kevesebb, mint máskor. Különleges színház a szabadtéri, hátul­nézetből is különleges, egye­di. Esztendőnként elölről kezdődik minden. Május idusa táján kivonulnak a láthatatlan varázslók, irdat­lan rumlit csapnak, hogy mi­re fölharsannak a hívó sza­vú fanfárok, fölragyognak a nézőtéri lámpák, ezrek gyö­nyörködjenek a színpad szemnyugtató látványában, a mozgalmas lépcsősorokban, kacéran ágaskodó oszlopko­losszusokban. Színekben, fé­nyekben, méretekben. • Még közel egy hónap a nyitásig, a műhely már túl a félidőn. Kolonits Józsefnek, az asztalosok vezetőjének minden évben alaposan föl­adják a leckét. A Czillei díszletapparátusa nagyjából kész, 16—18 köbméter fát dolgoztak bele, a két föld­szinti oldalkapu, a maga 5— 500 négyzetméteres felületé­vel, majd fele a négyszintes belső díszletnek — nem em­lékszik rá, mikor kellett eny­nyi fa egyetlen produkcióra. Aztán itt van a Hattyúk ta­va, 11 méter magas, kifelé bordázott oszlopkötegeivel, plasztikus elemeivel, mely tervrajzon, első látásra ru­tinmunkát sejtet, csak ké­sőbb árulja el, roppant mun­kaigényes. Két műszakban gyalul, fű­részel, kopácsol a dóm olda­lában 16 asztalos; 6 varrónő fűzi a cérnát, a díszleteket festő színházi munkásoknak képzőművész-tanárok segí­tenek, Nóvák András, Zoltay Miklós, s nyugdíj ide vagy oda, nem hiányzik már ti­zenhat éve Sándor Sándor sem. Miként a Tömörkény gimnázium grafikus tagoza­tának diákjai is itt töltik rendszeresen a nyári gyakor­latot. • Az óriási felületek mázsa­szám eszik a festéket. Sándor Lajosra, a színház díszlet­tervezőjére, idén is kettős, sőt hármas feladat vár. Amellett, hogy alaposan ki­veszi részét a festési mun­kákból, két produkció disz­Somogyi Károlyné felvétele Díszletkcszitök a téren leteit tervezi, a tavalyról föl­újított János vitézéi és az Állami Népi Együttesét. — Ez utóbbi természetesen új lesz. Körülbelül 5 méter magas, népi fafaragásokkal kiképzett oszlopok futnak körbe, középen 8X4 méteres kapu, a műsor 14 tánc jele­netének jellegzetes díszítő­elemeire nyílik majd. És per­sze a János vitéz színpad­képe is módosításokkal ké­szül, hogy pergőbb, folyama­tosabb legyen a játék. A Hattyúk tavának asztalos­munkái általában befejeződ­tek, a díszleteket most kezd­jük festeni, és érdekes a táncplató: a színpad lemez­borítást kap, a minszkiek szőnyeget kértek rá. A ter­mészeti képben 14 méter szé­les felhőstilizáció fölé kerül a közel 5 méteres átmérőjű hold, 11 méter magas szikla­rom, az egész hideg, fémes­ezüstös csillogása komoly vi­lágítási, szcenikai feladatot ígér. A monstre díszleteket színpadi kocsin mozgatni, előadás közben, pedig foly­tonos és izgalmas készenléti állapotot. A Turandotról csak annyit: munkaigényességében a Hattyúk tavával, anyagbösé­gével a Czillei vetekszik. díszleteivel Ennek a bizalomérlelő lenini politikának kö­szönhető. hogy a VII. pártkongresszuson megje­lölt legfőbb feladatokat, teljesítettük, és a kö­vetkező. VIII. kongresszuson Kádár elvtárs így kezdhette a beszamolot: a Központi Bizottság je­lentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy a szocializmus építése nagy lendü­letet vett. és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását hazánkban. Mint ismeretes, ez annyit jelentett, hogy a dolgozó parasztság, meghallgatva-mérlegelve a párt, a munkásosz­tály javaslatát a szövetkezés kérdésében, hátat fordított a bizonytalan múltnak, és a közösségi útra lépett. A „titok" abban rejlett, hogy a kom­munisták idejében és sikeresen fölléptek a mező­gazdaság szocialista átszervezését akadályozó jobboldali és „baloldali" nézetek ellen, megha­tározták a tömeges szervezés fő tennivalóit. És mivel az általános központi irányvonal párosult a helyi szervek lelkes szervező és fölvilágosító tevékenységével, azonkívül a szövetkezeti veze­tők megválasztásában érvényesítették a demok­ratizmust. sikerült elérni, hogy ebben az időszak­ban is növekedett a mezőgazdasági termelés. Ki ne emlékeznék vissza szívesen e történelmi je­lentőségű eseményre, amikor szinte az egész or­szág megmozdult, s így sikerült a parasztságot is a szocializmus útjára vezetni. És ma azok a szö­vetkezeti gazdák is szívesen veszik kézbe Kádár János könyvét, akik a biztonságot nyújtó kö­zösségekben már szinte hallani sem szeretnek arról, hogyan éltek-küszködtek az egyéni élet­forma idején. Kádár Jánosnak szinte valamennyi beszédé­ben. fölszólalásában. írásában megtalálható a felszabadító Szovjetunióhoz való hűséges jóvi­szony hangsúlyozása. Talán legjobban az ő meg­éogalmazasaban rögződött belénk az a rragy igazság, hogy szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lehetséges. „Elveink és pártunk forra­dalmi tapasztalatai alapján valljuk — irta Az internacionalizmus — ma című cikkében —, hogy a Szovjetunióhoz való viszony mindenkor a leg­fontosabb és legbiztosabb "próbaköve volt min­den politikai irányzatnak és mindenekelőtt a proletár internacionalizmusnak." És másutt: a magyar nép tömegeiben él és erősödik a szocialista hazafiság tudata, amely párosul a Szovjetunió iránti barátság mélyülő érzésével, a szocialista országok testvériségének eszméjével." Megnyugtató ez, nemcsak a párttagok, hanem minden tisztességes magyar honpolgár számára, hiszen nemcsak a béke és a munkáshatalom biz­tonsága. hanem a szocialista építőmunka tovább­fejlesztése végett is nélkülözhetetlen szükségünk van a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal való szoros, testvéri együttműködésre. Társadalmi és gazdasági életünk minden lé­nyeges problémájára választ találunk Kádár Já­nos beszédeit és cikkeit olvasgatva. Jellemző, hogy a gazdálkodás, vagy a kulturális élet kér­déseit is mindig abból a szempontból vizsgálja, hogy azok mennyiben felelnek meg a munkás­osztály érdekeinek, illetve, azok előnyösek-e a dolgozó tömegeknek, vagy sem. Az emberek már tudják, hogy Kádár János mindig azt mondja, amit ők akarnak és ki akarnak fejezni, ezért mennek szívesen a gyűlésre, ezért ülnek le a tévé elé, ezért veszik kézbe az újságot, ha az ő szavait hallhatják és olvashatják. Tud a fia­talok nyelvén szólni, megérti a dolgozó nők. az asszonyok gondjait. Aki kommunistának, vagy egyáltalán, fölvilágosult embernek tartja magát, az tisztelje a dolgozó nőt — mondotta a X. párt­kongresszus zárszavában. — Egyesek égy értel­mezik az egyenjogúságot, hogy elfelejtenek illő modon előre köszönni, holott már százéves il­lemkódexekben elő van írva: ha a férfi nővel találkozik, ő köszönjön előre, vagy ha a villa­moson nincs elég hely, adja át a helyét. Az or­szágos, nagy gondok közepette, ö ilyesmiről sem feledkezik meg, mert tudja, hogy ezek igen fon­tos dolgok: a nők nagyobb megbecsülése, az anyák fokozottabb tisztelete is szükséges ahhoz, hogy a dolgozók mindannyian jól érezzék magu­kat a közéletben és a munkahelyen egyaránt. Szimpatikus az is mindenkinek, amit 1972 őszén a Központi Bizottság ülésén mondott: „Az egyes embereket... mint mindig, ezután is aszerint fogjuk értékelni, hogyan dolgoznak..." Azt hi­szem, minden rendes munkásember egyetért azokkal az elvekkel, hogy ki-ki aszerint része­süljön a megtermelt javakból, amilyen hasznos munkát végez a társadalom számára. Életünk bonyolult és sokrétű valósága olvas­ható Kádár János könyvében. Ügy is mondhat­nánk: az található benne, amit a dolgozó embe­rek látni, tapasztalni, érezni szeretnének, ott ahol élnek, tehát — amint ezt mondogatják is néha —. „azt, hogy a Kádár-politikát, ami tet­szik nekühk, ne ferdítsék, ne torzítsák el lent, a végrehajtásnál". A kötet tehát gazdag, rendkívül vonzó anyagot tartalmaz, s mint a bevezetőben olvasható, hű képet ad az elmúlt 17 esztendő gondjairól és örömeiről. Valóban: a beszédek és cikkek időrendi sorrendjéből „nyomonkövethető az az egyenes vonalú, népünk és az egész szo­cialista világrendszer egyetemes érdekeit kife­jező politikai, gazdasági és ideológiai küzdelem, amelyet az MSZMP következetesen folytat a szo­cializmus győzelméért." F, NAGY ISTVÁN Sürget a munka a nézőté­ren is. Vastagh Attila, a já­tékok szecenikusa, elmondta, két ütemben újítják fel a le­látót. Tavaly festették át a vasszerkezeteket, és kezdtek hozzá a padlózat kicserélésé­hez, idén fejezik be, 30 köb­méter fa felhasználásával. A hangosító berendezéseket pe­dig három ütemben újítják föl. Két éve a kábelhálóza­tot, tavaly 3 ezer doboz hangszóróját javították, s a Budapesti Elektroakusztikai Gyárban most készült el az új keverőasztal, 1 millió fo­rint értékben, egyedi pél­dány. Kerti Gézának, a gyár osztályvezetőjének másfél év­tizedes szegedi tapasztalatai talán a legtöbb segítséget ad­ták ennek a speciális szerke­zetnek az előállításához, fel­szerelésével párhuzamosan javítják a késleltető beren­dezéseket, így a szabadtéri hangosítását a legkorszerűbb módon, világszínvonalon igyekeznek biztosítani. Tóth István, a jegyiroda vezetője, jólesően nyugtázta: eddig 60 ezer belépőt adtak el, többet mint tavaly ilyen­kor. Legkeresettebbek a Já­nos vitéz és a minszki balett előadásai, de máris telt házas az Állami Népi Együttes au­gusztus 18-i, valamint a Czil­lei július 27-i bemutatója. Két hét még, s kezdődnek a próbák, jönnek a színészek, a budapesti Nemzeti Szín­ház művészei. Július 20-án Vörösmarty drámájának, a Czillei és a Hunyadiaknak premierjével indulnak a 16. Szegedi Szabadtéri Játékok. Nikolényi István Nyelvi tovább­képző Hétfőn délelőtt a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán nyitották meg 73 orosz szakos pedagó­gus kéthetes nyelvi tovább­képző tanfolyamát, amelynek célja a nevelők orosz nyelvi beszédkészségének fejlesztése. A tizenegy megyéből ér­kezett tanárok munkáját szovjet pedagógusok segítik, irányítják. (MTI*

Next

/
Thumbnails
Contents