Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

1971. JttNTOS 23. 3 Politikai célkitűzéseink és a szegedi értelmiség Egy felmérés tapasztalatairól A Délmagyarország képviselője fölkereste Szabó G. Lászlót, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága propagandaés művelődési osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon néhány kérdésre. A beszélgetést alább közöljük. — Az a hir járja Szegeden — elsősorban a tudományos intézetekben, az egyetemeken, a pedagógusok körében —, hogy a városi pártbizottság propaganda és művelődési osztálya kérdölapok és személyes beszélgetések révén fölmérést végzett az értelmiség körében. Arra szeretnénk választ kapni. mire irányult ez a fölmérés? — Valóban így van, beszélnek erről a kezdeményezésről. Azt is tapasztaljuk, hogy nemcsak az interjúba bevontak, hanem ennél szélesebb körben is. Több felől kaptunk helyeslő, egyetértő véleményeket. Az egyetértés sok szempontból lényeges. Most csak egyet említek: az érdeklődés igazolja törekvéseink helyességét, azt a tényt, hogy kérdéseink, az interjúk során felvetett problémáink élők, köznapi gondolkodásban gyakran előfordulnak. A kezdeményezés lényegéről röviden a következőket mondanám el: a társadalmi haladás, a szocialista építés olyan szakaszába érkeztünk, amikor mind nagyobb jelentősége van a tudásnak, vagy úgyis fogalmazhatok, a műveltségnek. A szocialista társadalmat szocialista módon végzett munkával tudjuk csak felépíteni. Ehhez természetesen ez egyének gondolkodásában jelentős változásoknak kell lezajlani. Más módon megközelítve a kérdést: szakmai — politikai — általános műveltségbeli változásokra gondoljunk. Természetes, hogy megnő annak a rétegnek a szerepe, jelentősége, amely ezt a műveltséganyagot közvetíti. Csak úgy mellékesen említem meg, hogy nagyon aktuális a vizsgálata annak is, hogy az értelmiséget hivatásszerű tevékenysége mellett milyen egyéb kapcsolatok fűzik társadalmunk dolgozó osztályaihoz. — Másodsorban szabad legyen pártunk X. kongresszusának idevonatkozó megállapítására hivatkoznom: „Az értelmiség a nép részeként vesz részt a szocializmus építésében. Társadalmi szerepe egyre nő, ami szükségszerű velejárója annak, hogy a szocialista építés magasabb színvonalon folytatódik, a tömegek művelődési lehetősége és igénye növekszik, a tudomány szerepe a termelőerők fejlődésében rendkívül jelentőssé vált, s a technikai fejlődés egyre gyorsul." A társadalmi haladás lényeges kritériumainak összegyűjtése mellett a szocialista nemzeti egység egyik — témánk szempontjából fontos — oldalára vonatkozó megállapítást is kiolvashatunk az idézett mondatból. Ezzel összefüggésben megemlítem, hogy bennünket, politikai munkásokat, nagyon érdekel, hogy milyen ideológiai-politikai felkészültségű az értelmiség, a dolgozó nép részeként milyen eszmei-politikai hatást tud gyakorolni a társadalom többi osztályaira. — Utoljára olyan szempontot említek, amelyet szintén lényegesnek tartok. A politikai munka módszerében bekövetkezett változásra szeretnék utalni, mely magával hozta azt a gyakorlatot, hogy néhány esetben, nem gyakran, empirikus vizsgálatok segítségével széles körű véleménygyűjtést szervezünk. Az ilyen tájékozódásnak kettős célja lehet. Egyrészt megvizsgálhatjuk azt, hogy pártunk politikai döntései hogyan mennek át a gyakorlatba. Másrészt tájékozódunk afelől, hogy a vizsgálatba bevontak hogyan értelmezik, fogadják. valósítják meg a párt politikai célkitűzéseit. Az ily módon összegyűjtött tapasztalati anyag mindig alkalmat nyújt általánosabb érvényű megállapítások megfogalmazására is. Természetesen a felmérésekkel gyűjtött anyagot egyegy kérdés szempontjából csak reprezentatív jelzésként szabad kezelni. — Jelenleg is ilyen empirikus vizsgálatot szerveztünk és bonyolítottunk le a szegedi értelmiség körében. Ennek során megkérdeztük városunk értelmiségének közel 7 százalékát. Interjúkat szervezni és megvalósítani több mint félezer személlyel, nagyon időigényes munka, jó egy hónapot vett igénybe. Osztályunk kezdeményezését egyetemi oktatók, orvosok. pedagógusok, műszaki és agrárértelmiségiek, közigazgatási dolgozók segítették, akiknek a Délmagyarország útján is megköszönöm áldozatkész, értékes munkáját. Nélkülük ezt a vállalkozást nem tudtuk volna megvalósítani. — T,apunk olvasóit érdekelné: a tekintélyes számú szegedi értelmiségi rétegből kiket, miről, milyen szempontok szerint kérdezett meg a propaganda és művelődési osztály? — Erre a kérdésre nagyon nehéz röviden válaszolni, hiszen a gondosan — mondhatnám úgy is, szakszerűen — megszerkesztett interjúlapunk 10 kérdéscsoportot tartalmazott. Ezek képezték a csoportos beszélgetések tárgyát. Ezenkívül minden interjúba bevont személyt megkértünk, hogy töltse ki kérdőlapunkat, amely 18 kérdéscsoportot tartalmaz. A feltett kérdésre megpróbálok általánosabb szempontból választ adni. — Az előzőekben érintettük már az értelmiség növekvő szerepét, feladatait, és tegyük hozzá, felelősségét a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A vizsgálat során három oldalról próbáltuk ezt a tényt megközelíteni. Ezek a következők voltak: milyen a megkérdezettek ideológiai-politikai fel- J készültségének színvonala; j rendelkeznek-e azokkal . a feltételekkel, lehetőségekkel, amelyek alapján alkotótevékenységük teljesebb mértékben kibontakozhat; a nagyobb közösségért való cselekvésről mi a véleményük, illetve piilyen szinten veszik ki ebből a részüket, a közösségért való cselekvésnek milyen lehetőségeit képviselik. — Külön gondot fordítottunk az ifjúság és a nők helyzetének ilyen szempontú vétel hangzott el, de ezek vizsgálatára. Az elmondotta- mögött az esetek többségékon kívül természetesen sok ben a javítani akarás szánmást is megkérdeztünk, de déka húzódik meg. Az interezek a kérdések valamilyen júba bevontak kisebb százamódon kapcsolódtak az em- lékát arra kértük, hogy íráslített három gondolatkörhöz, ban fejtse ki a véleményét. Egy eléggé közismert tény- Elmondhatom, sok olyan lenyel szeretném válaszomat velet kaptunk, amely szociobefejeznl: az értelmiség lógiai tanulmányhoz illő nem homogén réteg, és fejtegetéseket tartalmaz. A nem zárt társadalmi réteg. 10—12 gépelt oldalból álló Megítélésem szerint kevés levelek egyáltalán nem volazoknak az általánosítható tak ritkák. Az én szememproblémaköröknek a száma, ben az ilyen megnyilatkozáamelyek alapján a réteg po- sok szocialista felelősségérlarizáltságát egységbe lehet zetről tanúskodnak. Többek foglalni. A nyitottság pedig között ezért mondtam, hogy azt követelte meg tőlünk, hogy a kérdések elemzése kapcsán dinamikus képet adjunk az interjúba bevontak álláspontjáról. — A főimérésekből, illetve az osztály birtokában levő anyagtapasztalataink alapvetően pozitívak. — A városi pártbizottság a tapasztalatokat hogyan kívánja hasznosítani a pártmunkában? — Az imént említettem, Tízezrek üdülnek a szegedi gyárakból Szakszervezeti beutalóval külföldön — Szaporodnak a vállalati nyaralök A Szakszervezetek Csöng- Balaton pariján. A szerverád megyei Tanácsának zett munkások külföldre is munkatársai elmondták, eljuthatnak szakszervezeti hogy évről évre tovább javul beutalóval: ebben az évben a szervezett üdülések lehető- 351 hajóúttal egybekötött sége. Az idén a szegedi és a Csongrád megyei vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói közül — természetesen azok, akik legalább egy esztendeje már tagjai a szakszervezetnek —, körülbelül külföldi nyaralás, s 175 cserealapon szervezett turista beutalót kapnak a környékbeli munkások. A szakszervezeti üdülés valóban a legnagyobb kedvezményeket biztosítja, hlbói milyen általános következ- hogy elemzésünket a párt tetéshez lehet eljutni? választott testületei elé ter— Természetesen sokféle jesztjük megvitatásra. A következtetésre ad lehetősé- párt-végrehajtóbizottság, ilget a birtokunkban levő letve a városi pártbizottság anyag. Ismét hozzáteszem, állásfoglalásai alapján foghogy reprezentatív felmérés- lalkozunk majd tovább e bői adódó következtetések- kérdéssel. Szeretném megnek megvan a maguk hatá- említeni, hogy rendkívül ra. Ezt átlépni veszélyes, gazdag anyag birtokaba jumert a tévedések lehetőségét tottunk, sőt a felmérő munvonja maga után. Válaszom- ka elvégzése is gazdag poliban nem szeretnék elébe- tikai tapasztalatokat jelenvágni a dolgoknak. Ezért el tett mindazoknak, akik részt kell mondanom, hogy elké- vettek benne. Az interjúk szült egy elemzés az interjú- során felgyülemlett anyag ba bekapcsolódó munkakö- sok lehetőséget biztosit tozösség vitája alapján. Ezt a vábbi munkálkodásra. Jelenvárosi pártbizottság agitációs leK> elemzésünkben egy inés propagandabizottsága is tegrált képet adtunk a fel* meresbe bevontak allaspontmegvitatta. A kozeljovoben Említettem, hogy az elemzesunket a városi part- . . . bizottság választott testületei frtelr™ nem homogén reelé teries7tiiik Csak a t«tii- te£> tobb csoportra tagozófeLkeáÍSgtolásautánteváUl- dik" Ez.értt. j? bizonfs lalkozhalom általános követ- egyszerusitessel 6 csoportra S^UrLTfeimt SSSSL résben velem együtt dolgozó ink szerkezete lehetővé teszi munkatársaim véleményét az tegrált kep felbontását, fogalmazom meg válaszom- csoportok szerint. Csak pelban. Alapvetően pozitív ta- ^n Trdek« pasztalatokat szereztünk a gos e°emzést lehrt készíteni fentebb említett három gon- gos elemzest lenet feszíteni, a-i-u-a-i -c ha az egész anyagot eletkori kilencezren vehetik igénybe szen a két hét mindössze a kedvezményes üdülési le- 252 forintjába kerül a behetőséget. összesen 8864 be- utaltnak, a nyaralási költutalót adtak ki az üzemek ségek többi részét, fejenszakszervezeti bizottságai- ként 1080 forintot az állam nak, amelyből 969 darab térit. Az utóbbi esztendőkcsaládos beutaló volt, s így ben, mivel a szakszervezeti a felnőttek magukkal vihet- üdültetésnek is vannak hatek 789 kisgyermeket is. tárai, csak kevesen élvezEzenkívül a nyári tanítási hették a kedvezményes beszünetben a szakszervezeti utalókat, de a vállalatok, üdülőkben 980 szegedi és üzemek és intézmények, sőt Csongrád megyei általános a termelőszövetkezeti gazdaiskolai tanuló nyaralhat, ságok is egyre több saját tölthet el két hetet az or- nyaralót építenek az ország szág legszebb tájain, és a különböző tájain. Kállai Gyula látogatása Hajdú-Bihar megyében dolatkörben. Ez a megállapí tás természetesen nem zár ki negatív vonásokat, amelyekkel szintén találkoztunk. Ezekről együtt egy differen- csu_án iehetőséeeciált elemzésben kell majd "U£a"\ '±eÍ°S„T_ megoszlás, vagy munkahelyi beosztás (beosztott, vezető) szerint kezelnénk. — Néhány szempontot emtájékoztatást adni. ink ennél jóval gazdagab...... bak. Kár lenne ezeket ki— Az első kérdessel össze- használatlanul hagyni. Én függésben arról beszelget- azt hiszenli hogy kötelessétunk hog jo híre van kez- günk a felmérés során észdeményezesunknek. talalko- lelt aktivitásra válaszolni, zott mindazok egyetertese- sokoldalúan átgondolt, polivel, akik részt vettek ben- tikai céljainkkal és a szegene. Hadd tegyem hozzá még di értelmiség egyes csoporta következőket! Igen nagy jainak szakmai érdeklődésészámú javaslatot kaptunk a vei és tenni vágyásával egymegkérdezettektől, amelyek behangolt programokra van azt bizonyítják, hogy magu- szükség. Így jobban gyümölkénak vallják városunk esőzhet az a szellemi érték, eredményeit és gondjait amely városunkban kétségegvaránt. Sok kritikai észre- telenül megvan. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Pénteken részt vett a megyei képviselőcsoportnak a Debreceni Ruhagyárban megtartott ülésén, majd Kapossy László igazgató és Balogh Mihályné párttitkár kíséretében megtekintette a gyárat. Ugyanott aktívaértekezleten találkozott választókerülete dolgozóival. A késő délutáni órákban Kállai Gyula megtekintette a Debrecen fejlődését reprezentáló létesítményeket, lakótelepeket. Kállai Gyula szombaton Berettyóújfaluba látogatott el. Vele érkezett Karakas László munkaügyi miniszter, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke, és dr. Albert Béláné, a népfront megyei elnöke. A járás vezetői fogadták a partbizottság szék* házában, ahol Ökrös Ferenc, a járási pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a bihari rész lakóinak életéről, munkájáról és gondjairól. Ezután a környék legújabb üzemét, az Elzett Müvek berettyóújfalui gyáregységét ke. reste fel. Diplomák, doktorok Szegeden a József Attila A JATE természettudomáTudományegyetem és a Ju- nyi karán 136 nappali és 20 hász Gyula Tanárképző Főis- levelező tagozatos hallgató kola végzős hallgatói tegnap, kapott diplomát. Az okieveszombaton vették át diplc- leket dr. Leindler László démájukat. ©irodaépítés — ot hónap alatt A Miskolci Tervező Vállalat a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakembereivel közösen olyan megoldást dolgozott ki, amely lehettvvr leszi a házgyári elemek ídhasanaláBát gyermekintézmények létesítésére. A házgyári falpaneleket előregyártott és a helyszínen öszszeszerelt vázra helyezik. Az első 200 személyes óvodát ezzel az eljárással öt hónap, alatt készítették et Miskol con. Városi forgalomszervezés! szempontok miatt megszüntetik a Nagy állomás épülete előtti feljárót. Helyette a Borbás utcában építtet feljárót a MAV igazgatóság az ITtVosótépító VáMadattal A négy és fél millió forintba kerülő mente* fannarban - -- — * ___ fitzwtt cs ex et kán adta át a szegedi Szabadság filmszínházban rendezett ünnepségen. A bölcsészettudományi karon délben tartották az ünnepséget az egyetem Ady téri épületében. az Auditórium Maximumban. Dr. Csukás Istran dékánhelyettes 67 nappali és 40 levelező tagozaton végzett hallgatónak nyújtotta át a diplomát. A jogtudományi karon doktorokat avattak. Az egyetem Dugonics téri épületében, az aulában, először 41 nappali, esti és levelező tagozaton végzett jogászt fogadott doktorrá dr. Fodor Géza, a JATE rektora, majd 51 természettudományi és bölcsészdoktort avatott dr. Leindler László, a TTK és dr. Hajdú Péter, a bölcsészettudományi kar dékánja. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola diplomaosztó ünnepségén, a szegedi Szabadság filmszínházban dr. Moholi Károly megbízott főigazgató 276 oklevelet, köztük egy vörös diplomát (Hevesi Ferencné Schiller Margit magyar—orosz szakos hallgatónak) adott át. Az ünI népségén a főiskola női kara és irodalmi színpada műi sorral kedveskedett a ucgz.őMókoek.