Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

VTLÁÖ PROLETÁfUJH EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA6 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64 évfolyam I4S. szám 1974 június 23^ vasárnap Áras Í forint Kiegyensúlyozottan A párt Központi Bizottsága 1974. június 2b-i ülése a nemzetközi helyzet és gazdasági haladásunk áttekin­tése nyomán joggal állapította meg, hogy hazánk kül­és belpolitikája szilárd, a gazdasági életben a gyarapodás tervszerű. A termelőágazatok közül a szocialista ipar fejlő­dése 1973-ban és 1974 első öt hónapjában felgyorsult, s ami még lényegesebb, a termelésnövekedés döntő hányadát — idén 82 százalékát — a termelékenység emelése fedezte. A mezőgazdaságban biztatóak a terméskilátások. Bővültek a technikai alapok, ma már jelentős területeken valósítják meg az iparszerü termelési rendszereket, s mindezek kö­vetkeztében a mezőgazdaságban az élőmunka termelékeny­sége is javult. Az utalásszerű tények félreérthetetlenül azt igazolják, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmi­ség nemcsak magáénak érzi a párt társadalmi és gazdasági célkitűzéseit, hanem mindennapi tetteivel'is bizonyítja ezt az egyetértést. Amint a Központi Bizottság üléséről kiadott közvélemény is hangoztatja, a párt XI. kongresszusa tiszte­letére kibontakozott munkaverseny a dolgozó tömegek al­kotókészségének újabb bizonyítékait hozta felszínre, s új forrásokat nyitott meg a szocialista építésben. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságpolitika minden részlete és egésze nem mást. mint a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek javítását szolgálja. Fontos jellemzőnek tarthatjuk, hogy a lakosság jövedelme 1973-ban is, idén is a korábbiakhoz mérten gyorsabban növekedett, s ezen be­lül nagymértékben emelkedtek a munkásság pénzbevételei. A központilag végrehajtott bérintézkedések — tavaly már­ciusban, illetve idén — a munkásosztály nagy tömegei előtt bizonyították, hogy a párt folyamatosan figyelemmel kíséri helyzetüket, s ha szükséges, központi döntésekkel korrigálja a fejlődés menetében létrejött aránytalanságokat. A bér­intézkedések mellett természetesen jó néhány más elhatá­rozás is megvalósult. Egyebek között hivatkozhatunk itt a pénzbeni társadalmi juttatások emelésére, így a családi pótlék felemelt összegére, s a népesedéspolitikai feladatok körében végrehajtott más intézkedésekre. Utaltunk arra, hogy társadalmi, gazdasági haladásunk kiegyensúlyozott. Ezt valóban tények sokasága igazolja. At­tól kezdve, hogy. eredményesen hajtjuk végre a központi fejlesztési programokat, egészen odáig, hogy mennyiségben js növekedett, időben is rövidült az állami lakásépítés. A tények biztató csoportja mellett azonban hiba lenne szem elől téveszteni a feladatokat, s erre a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény is rámutat. Továbbra sem ke­zelhetjük másodlagos teendőként a termelés gazdaságossá­gának javítását, a termelékenység növelését, az energiá­val és a nyersanyagokkal való takarékosságot, s nem utolsó sorban a beruházások kivitelezésének jobb megszervezését. Hasonlóak a mezőgazdaságban is a feladatok, itt a meg­levő állóeszközök fokozott kihasználására, az élőmunka ha­tékonyságának növelésére, a termelési költségek csökken­tésére kell elsősorban törekedni. Nem új teendők ezek, hi­szen szorosan összetartoznak a párt X. kongresszusán meg­határozott gazdasági célokkal és irányokkal. A Központi Bizottság mostani ülése — ahogy a korábbiak szintén — ismét megerősítette, hogy gazdasági építőmunkánkban nem másra, hanem jobbra van szükség. Azaz, az irányok vál­tozatlanok, de a végrehajtást tökéletesíteni kelL * Az események véletlen egybeesése ugyan, de egyazon napon jelent meg a Központi Bizottság és a KGST 28. ülésszakáról kiadott közlemény. A szoros kötődés azonban nyilvánvaló, hiszen hazánk egész fejlődése — amint arra a Központi Bizottság rámutatott — elválaszthatatlan a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítésétől. A szófiai ülés­szak újabb jelentős tényekkel és elképzelésekkel húztá ezt alá, s így érthető, hogy továbbra is hazánk legfőbb part­nerei mindenfajta gazdasági tevékenységünkben a KGST­országok. K ülpolitikánk következetességének természetesen nem­csak ez a tanúbizonysága. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve joggal állapította meg, hogy pártunk „tevékenyen részt vett és részt vesz a világ kommunistáinak közös erőfeszítéseiben". Hazánk tá­mogatta és támogatja a szabadságukért küzdő népek har­cát, s minden törekvésünk arra irányul, hogy elősegítsük a béke, a szocializmus és a haladás ügyét. Summázva tehát, azt tapasztaljuk, mondhatjuk, hogy mind nemzetközileg, mind belpolitikailag szilárd eredményekre támaszkodva folytathatjuk munkálkodásunkat. Az országépítés hétköznapi feladatai nem kínálnak lát­ványos sikereket, de a nagy eredmények e hétköznapok tü­zében kovácsolódnak. A Központi Bizottság ülése e hétköz­napok összegezéseként mérlegelt, s joggal ítélhette meg úgy helyzetünket, hogy biztatónak ígérkezik a párt XI. kongresszusán megejtendő számvetés. Növekvő kiadások Á társadalmi gondoskodás adatai A társadalombiztosítási igaz­gatóság minden esztendőben rendszeresen eljuttatja hoz­zánk munkájáról szóló jelen­tését. Ezeket az éves össze­foglalókat mindig érdemes átböngészni, hiszen egyaránt tükrözi a párt és a kormány szociálpolitikai célkitűzései­nek megvalósulását, s a me­gye lakóinak javuló ellátá­sát. Azt a fejlődést, amely egyaránt összhangban van az ország gazdasági lehetőségei­vel és a társadalmi igények­kel. Ennek jegyében a társadalombiztosítás ki­adásai országosan 17, a me­gyében pedig több mint 18 százalékkal növekedtek ta­valy, főként a nyugdíjkiadások és a népesedéspolitikai határo­zat alapján emelt szolgálta­tások következtében. Egy­egy biztosítottra tavaly átla­gosan közel 8 ezer forintot adott ki a társadalombiztosí­tás, 15 százalékkal többel, mint egy észtendővel koráb­ban. Az országos szolgáltatá­sok összege 37 milliárd fo­rintról tavaly 43,3 milliárd­ra emelkedett. Csongrád megyében a biz­tosítottak száma tavaly nem egészen egy százalékkal emelkedett, s tavaly már a megye lakóí­nak 99 százaléka részesült a társadalombiztosításban. A megyei igazgatóság kiadá­sai 18,5 százalékkal emelked­tek tavaly, 1,4 milliárd fo­rintról megközelítették az 1,7 milliárd forintot. E növeke­dést egyaránt befolyásolták szociálpolitikai intézkedések — például a tej és a tejter­mékek áremelkedésének el­lensúlyozására megemelt nyugdíjak, családi pótlékok stb. —, és a nyugdíjköltségek növekedése. A nyugdíjak ta­valy már az összkiadások 47 százalékát tették ki, míg 1972-ben alig Haladták meg a 46 százalékot. Legnagyobb mértékben, 40 százalékkal a családi pótlékokra kifizetett összegek növekedtek tavaly. A megyei társadalombizto­sítási igazgatóság adataiból sok érdekes következtetés szűrhető le. Növekedett pél­dául a táppénzes napok szá­ma, és a táppénzekre kifize­tett összeg. Az viszont min­denképpen örvendetes, hogy az üzemi és egyéb balesetek miatt kifizetett táppénz ösz­szege jelentősen csökkent a megyében, Szentes kivételé­vel, ahol sajnos emelkedés figyelhető meg. Mindenképpen örvendetes viszont, hogy a terhességi és gyermek­ágyi segély összege tavaly közel 10 százalékkal emel­kedett. Ez a növekedés jórészt a szülések számának emelke­déséből adódik. Növekedett az anyasági segélyek összege is. A gyermekgondozási se­gélyekre kifizetett összegek is emelkedtek. Ám a mező­gazdaságban dolgozók jóval kisebb arányban veszik igénybe a segélyt, mint az ipari, biztosították. Tekintélyesen, több mint 11 százalékkal emelkedtek ta­valy a társadalombiztosítás gyógyszerköltségei is, főként amiatt, hogy a vényeken egy­re több új és egyben drágább gyógyszer szerepel. De nö­velte a kiadásokat a tavalyi influenzajárvány és a túlzott antibiotikum-fogyasztás is. A születések emelkedő száma növelte a családi pót­lékodra kifizetett összegeket is. Amíg 1972-ben 51 ezer70C gyermek után 25 ezer család kapott pótlékot, tavaly közel 53 ezer gyermek után 27 ezer család részesüli csa­ládi pótlékban. A gyermekek számának nö­vekedését vizsgálva az ta­pasztalható, Ijogy elsősorban az egygyermekes családok száma emelkedett, 1972-höz viszonyítva több mint két­szeresére. Ez a növekedés a társadalombiztosítás adatai­ban annak a következménye, hogy immár azok a családok is megkapják a családi pót­lékot, ahol az erre jogosult gyermekek száma egyre csök­ken. Jelentós a nyugdíjasok szá­mának emelkedése. Számuk egy év alatt több mint két­ezerrel növekedett, ám ötéves távlatban még kifejezőbb az összehasonlítás. 1969-ben pél­dául nem egészen 55 ezer nyugdíjasnak fizettek ki a megyében közel 389 millió fo­rintot, tavaly pedig 72 ezer nyugdíjasnak több mint 777 millió forintot Az országban á nyugdijasok és járadékosok száma meghaladta tavaly az egymillió 680 ezret, vagyis az össznépesség 16 százalékát, s a nyugdíjkiadások a 20 mil­liárd forintot. Az adatokhoz még érdemes hozzáfűzni, hogy a nyugdíjigények' inté­zése — bár Szentesen és Vá­sárhelyen gyorsabb — Szege­den jóval tovább tart az or­szágos átlagnál, vagyis 35 napnál: átlagosan 52 napot vesz igénybe azoknak az ese­tében, akiknek ügyét nem készítik elő munkahelyükön. A késedelmes ügyintézés oka a jelentés szerint az igény­bejelentések számának növe­kedése és az igazgatóság zsú­folt elhelyezése, valamint a fiatal dolgozók tapasztalat­lansága. A jelentés szerint tavaly jelentősen javult a körzetorvosi ellá­tás. A körzetek száma a megyé­ben 121-ről 132-re, Szegeden pedig 40-ról 76-ra emelke­dett, s így az egy körzetre jutó lakosok száma 2600-ról, illetve 3240-ről 2200 alá csök­kent. Sajnos, a megye egyes területein orvoshiánnyal kell küszködni: 9 körzet betöl­tetlen maradt. 9 Epül az olefin mű Kettős tetőzés a Tiszán Szegednél buzgárok az alpári nyári gáton Leninvárosban huszonhét vállalat közös munkájával épí­tik a 250 ezer tonna etilén kapacitású olefinművet. Jelen­leg a 400 készüléket összekötő technológiai csőrendszert szerelik. Az ATIVÍZIG-től kapott tegnapi, szombati jelentés szerint a Felső-Tiszáról le­vonuló, a nagy esőzésekből keletkezett utolsó árhullám Tiszalökön tetőzött. Ma, va­sárnap Tiszafüreden várják a tetőzést. Dr. Vágás István, az ATIVÍZIG főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy Szolnoknál a védekezők a nyári gátakat átvágták, az öblözeteket elöntötte a víz. Ezzel a manőverezéssel a fo­lyó áradása mérséklődött, mintegy megcsapolták a Ti­szát. Ez azért vált szüksé­gessé, mert az árhullám el­érte azt a magasságot, amelynél még sikeres a vé­dekezés. Az alpári nyári gátnál a Tiszakunsági Vízgazdálkodá­si Társulat védekezik az ATIVÍZIG szaktanácsadóinak közreműködésével. A véde­kezés vezetője Poroszlai Ru­dolf, az ATIVÍZIG műszaki titkára, aki a korábbi évek­ben már számos esetben ve­zette ezen a szakaszon a vé­dekezési munkálatokat. Ezen a ponton változatlanul har­madfokú a védekezési felké­szültség. Két közepes nagy­ságú buzgárt sikerült elfoj­tani ellennyomó medencék építésével az alpári nyári gá­ton, amely mögött kilencezer hold termőterület fekszik, és készülnek az aratáshoz. Ezen a szakaszon változatlanul in­tenzív a védekezés, mert egy tolózáras aknánál is Tisza-víz csurgott át, amelyet időbén ellensúlyoztak. A tiszaugi víz­mércén tegnap délután 10 centiméteres emelkedést mér­tek, amely ugyan nem jelen­tős, az alpári nsfári gáták még nagyobb vízoszlopot is kibírnak az eddiginél, ha na­gyobb rendellenesség nem következik be. A Tisza változatlanul ára­dó Csongrádnál is, ahol teg­nap 714 centiméter vízma­gasságot mértek. Mindszent­nél és attól lefelé Szegedig tegnap reggel elrendelték a másodfokú árvízvédelmi ké­szültséget, tekintettel a folyó intenzív áradására. A Maroson levonuló árhul­lám elérte a magyar határ­szakaszt és tetőzött. A nagy­laki vízmércén 545 centimé­ter vízmagasságot mértek a tetőzés időszakában. Makó­nál az árhullám magassága tegnap elérte a 476 centimé­tert, de a folyó tovább árad, s várhatóan ma tetőzik Ma­kónál az előre jelzett 500 centiméter körül. A Tisza— Maros szögi társulat válto­zatlan intenzitással védeke­zik nyúlgátak építésével, hogy megvédjék a hullámtéri kiskertek gazdag termését. Ezt a védekezést is az ATI­VÍZIG szakemberei vezetik. Egy helyen, a makói híd kö­zelében, homokzsákokkal vet­tek körül egy buzgárt, ame­lyet sikerült Időben elfojtani. A Tisza további intenzív áradása indokolja, hogy a Csongrád megyei szakaszon ma, vasárnap elrendeljék a másodfokú készültséget. Az előrejelzések szerint a Ti­szának Szegednél két tetőzé­se lesz. Egyik hétfőn követ­kezik be a Maros árhullámá­nak találkozásával, a másik a hét végén várható, amikor a Felső-Tiszáról levonuló ár­hullám érkezik a város alá. L.-E.

Next

/
Thumbnails
Contents