Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

SZOMBAT, 1971. JÚNIUS 22. f 5 Hódmezővásárhelyen: MSZBT-tagcsoportok megyei tapasztalatcseréje Az MSZBT-tagcsoportok Csongrád megyei elnökei tegnap, pénteken tapaszta­latcserére jöttek össze Hód­mezővásárhelyen, a HÓDI­KÖT művelődési házában. A résztvevőket Kispál Antal, a megyei pártbizottság mun­mertetni és kapcsolatainkat gazdagítani nagyfontosságú, politikai feladat. Ezért min­denképpen szükséges töké­letesíteni az ezt szolgáló módszereket. Az a cél, hogy mindinkább előtérbe kerül­jön az internacionalista katársa köszöhtötte. majd tá- szellem elmélyítése, elsősor­jékoztatót adott a mozga­lomról és a helyi tagcsopor­tok munkájáról, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának idei, május 24-i ülésének állásfoglalása alapján. Kispál Antal a mozgalom­nak az utóbbi években ta­pasztalható fejlődéséről el­mondotta, hogy a magyar— szovjet barátság ápolása, a politikai szervezetek és moz­galmak. az állami és a gaz­dasági szervek közös ügyévé vált. mindennapi tevékeny­ségük szerves' részét alkotja. Az MSZBT-tagcsoportok igen eredményes munkát végez­nek: igyekeznek bemutatni a Szovjetunió társadalmi, po­litikai. gazdasági és kultu­rális életét. A magyar és a szovjet nép ban az ifjúság nevelésében. Fontos szélesíteni a két nép elmélyült és mind közvetle­nebbé váló. gyakori, szemé­lyes kapcsolatokon. élmé­nyeken alapuló barátkozását. Hasznos, ha minél többen lá­togatnak el a Szovjetunióba. A beszámoló után Kása Im­réné, a HÓDI KÖT MSZBT­tagcsoportjának elnöke tar­tott tájékoztatót a gyári tag­csoport immár közel négy évre visszatekintő munkájá­ról. Elmondotta többek kö­zött: az üzem dolgozói elha­tározták. hogy az 1974. évi szovjet exportmegrendelése­ket november 7-ig teljesítik. A beszámolót és a tájékoz­tatót követő vitában sokan szólaltak fel, ismertetve azo­kat a módszereket, amelyek igen eredményesen vizsgáz­szociallsta, kommunista épí- tak saját MSZBT-tagcsoport­tésben elért eredményeit is- jaik munkájában. Brenner Péter, az MSZBT Országos Elnökségének osztályvezetője felszólalásában felhívta a fi­gyelmet arra. hogy a mozga­lom tömegbázisának szélesí­tése érdekében különös gond­dal kell foglalkozni a fiata­lokkal. Kifejtette, hogy a magyar—szovjet barátság ügyét és az ehhez kapcsolódó rendezvényeket a hétköznapi élet szerves részének kell te­kinteni. így érdemes bemu­tatni a világnak sok min­denben példát mutató szov­jet emberek hétköznapi éle­tét, igyekezetét és helytállá­sát. A tapasztalatcsere részt­vevői ezután gyárlátogatáson vettek részt, és divatbemu­tatón tekintették meg a HÓDIKÖT legújabb termé­keit. Végül Vári Ernő, a Jó­zsef Attila általános iskola igazgatója méltatta az MSZBT-mozgalomnak az el­múlt 29 évben elért eredmé­nyeit és a HÓDIKÖT Puskin ifjúsági színpada adott em­lékműsort a költő születésé­nek 175. évfordulója alkal­mából. Változott a hatáskör ­javult az ügyintézés Nem éppen a legszebb ki- tak. Míg a fennmaradó töb- miatt a járási hivataloknál fejezéseink közé tartozik a binél a döntés előkészítésé- és a megyei szakigazgatási decentralizáció, mégis -min- ben és indokolásában észlel­denki számára világosap ér- tek fogyatékosságot, zékelteti azt a változást, ami Bizonyos hiányosságok ar­a tanácsok működésében be- ra vezethetők vissza, hogy a . .. következett. Tehát azt, hogy községi tanácsoknál nincs elvi irányító a hatósági munkában nőtt a kellő számú kvalifikált mű­szakigazgatási szervek elha- szaki szakember, nem tud­tározó, s meghatározó szere- nak eligazodni a nagyszámú statisztikája és csökkent a pe. így a helyi tanácsok még jogszabályok között, ezert szervnél. A megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya így fokozhatja tevékenységét. És még valami: javult a ha­tározatok végrehajtásának jobban képviselik a lakosság még több szaktanácsot, segit­érdekeit, de az állami célki- séget és továbbképzést igé­tüzések megvalósulásáról is nyelnek. Az ilyen tünetek el­gondoskodnak. Az önállósu- lenére is az építésügyi ható­lási folyamatnak egyik fon- sági jogkör decentralizálása tos jelensége volt a hatás- eredményes. Az ügyintézés körök decentralizálása, ami közelebb került a lakosság­azt eredményezte, hogy elég hoz, az ügyeket ott oldják sok olyan intézkedési jogkört meg, ahol kellő helyismeret­kaptak a községi tanácsok, tel rendelkeznek. Az állam­amelyekkel korábban nem polgárok időt takarítanak rendelkeztek. meg azzal, hogy nem kell Ilyen az építésügyi, közle- utazgatniok ügyes-bajos dol­kedési, vízügyi hatósági te- gaik miatt. Nyitottabb lett a vékenység is, amely jelenleg tanácsi munka, lehetővé vált, megyénkben a decentralizá- hogy a helybeli lakosok job­ban részesei legyenek az el­járásnak, mint korábban. Nagyon fontos, hogy foko­zottabb a garanciája a kö­rültekintő döntésnek, hiszen a helyi hatóság képviselői kényszerintézkedések száma. H. M. Bővülő kínálat korszerűbb termékek Beszélgetés dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettessel Jólétünk emelkedésében, vidék iparfejlesztésével ösz­életkörülményeink — mond- szefüggően kitűzhető célo­hatjuk így; közérzetünk — kat. Az elmúlt három és fél javulásában fontos szerepet év alatt — és a negyedik öt­játszik a könnyűipari ter- éves terv időszakára előirá­mékek kínálata, s így ter- nyozva — a következő né­mészetesen előállítójuk: a hány, teljesen új létesítmény könnyűipar. A népgazdaság jött létre, illetve valósul fejlesztésének negyedik öt- meg: a Kenderfonó és Szö­éves terve egyben a köny- vőipari Vállalat nagyhalászi nyűipar újjászületésének szövödéje, a Pamuttextilmű­szakasza is. Megindult a vek tolnai szövödéje; a Győ­nyomda- és papíripar, vé- ri Pamutszövő és Műbőr­géhez közeledik a bútoripar gyár fertőszentmiklósi szö­rekonstrukciója. A ruházati vödéje; a Kőbányai Textil­ipar segítségére e gondok megoldásában. E döntések­kel sikerült elérni, hogy ne legyen nagyobb a távolság a könnyűipari, pontosabban a textil- és a ruházati ipari bérek és az ipari átlagbérek között, mint amekkora 1970­ben volt. Ugyancsak a munkaerő megtartásának irányában hat, hogy a IV. ötéves terv során a rekonstrukcióval összekapcsolva a vállalatok sok százmillió forintot for­dítanak a munkafeltételek. ipar (ezen belül a textil-, a művek zalaegerszegi szövö­textilruházati, a bőr-, szőr- déje; a Rico Kötszerművek a szociális körülmények erő­mé- és cipőipar) megújulá- és a Lőrinci Vattagyár haj- teljes javítására. sa két ötéves terv feladata, dúböszörményi vattagyára; Az eddig eltelt évek máris a Kalapgyár jászfényszarui látható, lemérhető eredmé- tompgyártó részlege és a nyeket hoztak. Ezekről az Fővárosi Kézműipari Válla­eredményekről, és természe- lat barcsi kötőhurkoló üze­tesen a munka közben adó­dó gondokról kértünk tájé­koztatást dr. Bakos Zsig­mond miniszterhelyettestől. O Milyen tapasztalatokkal, eredményekkel járt a ru­házati ipar eddigi re­konstrukciója, mindenek­előtt a vidék iparosításá­nak szemszögéből? me. A felsorolt létesítmények a fejlesztés kisebbik részét képviselik. A még hátralevő időszakban a kormány dön­tése alapján elkezdődik, de csak az ötödik ötéves terv­ben fejeződik be a kiskun­# Az újjászülető ruházati ipar mennyire képes az eltérő fogyasztói igénye­ket kielégíteni: kínálata mennyiben van (és lesz) összhangban a lakosság különféle rétegcinek igé­nyeivel, változó, dc még­is sajátos fogyasztói szo­kásaival? — Ujabb haladást tesz le­hetővé a méretválaszték bő­vítése. Széles körű társa­halasi és a Debrecenben, il­letve Mátészalkán létesülő dalmi akciók indultak a kü­két új kötöttárugyár. A terv- lönféle rétegek igényeinek — A ruhazati ipar kor- ben szerepel egyelőre pontosabb megfogalmazásá­még helykijelölés nélkül — ra. ma)d fokozatos kielégí­mánydöntéssel két ötéves tervre előirányzott rekonst- vaiameiyik megyében, illet- tésére Biztató, bár még i* i a ^ megyei városban '— egy kezdeti eredményt értünkéi új harisnyagyár létesítése is. a csecsemő- és gyermekru­_ „ „ , , házati ellátásban, továbbá a $ Nehany eve a magyar kismamák öltöztetésében, gazdasagban altalanossa Rendszeresen _ szükség vált a munkaerőhiány. esetén utasítással Is _ gon. Hogyan er.ntette ez a ru- doskodünk arról, hogy az hazat, ipart es mi yen alacsonyabb jövedelmi ka­íntezkedesekkel .gyekez- tegóriák igényeinek megfe­nek enyhíteni a gondo- lelö óruk folyamatosan kap­hatók legyenek. Az iparve­— A ruházati ipari fej- zetés a bel- és a külkeres­lesztés. negyedik ötéves terv- kedelmi szervekkel együtt fokozatosan arra ösztönzi rukciójának első szakaszá­ból eddig három és fél év telt el. A negyedik ötéves terv időszakára meghatáro­zott fejlesztési, termelési és gazdálkodási célok eddig lé­nyegében megfelelő ütemben megvalósultak. Egyes rész­célokat az időközben meg­változott körülményekhez kellett igazítanunk. Gondot okozott többek között, hogy a tőkés világpiacon a textil­és ruhaipari gépek ára 1970 ció eredményeként 36 köz­ségben, 5 városban, 3 járási és 3 kerületi hivatalnál, va­lamint 4 szakigazgatási ki­rendeltségnél található. A hatáskörök leadására a megyei tanács végrehajtó bi- tisztábban látják a tényeket, zottságának határozata, illet- és az elintézési határidőt is ve jogszabályi rendelkezés lerövidíthetik, alapján került sor. Egyébként A decentralizáció során lé­a decentralizáció a nagyköz- nyegesen javult az engedély ségekben és községekben tel- nélküli és az engedélytől lé­jes körű az építésügyi ható- nyegesen eltérő építkezések sági vonalon, még a közieke- felderítése. Az elmúlt idő­désügyi és vízügyi hatósági szakban ez igen nehéz fel­területen csak részleges. Ez- adat volt az ellenőrzési kö­zel párhuzamosan a megyei telezettségekkel túlterhelt já­tanács illetékes osztályának rási hatóságoknak. A nagy még jobban növekedett a fel- távolságok miatt a külterü­ügyeleti szerepe, több ható- leteken az ellenőrzést nem sági jogkört kapott, mint az lehetett körültekintően meg­epítésfelügyelet, árellenőrzési szervezni. Az esetlegességazt feladatok, víz. és csatorna- eredményezte, hogy elszapo­létesítési engedély kiadása, rQdtak az engedély nélküli csatornabirsag kiszabasa, víz- .. kontingens megállapítása. epitkezesek. A hataskorok A tapasztalatok szerint a megváltozásával lényegesen jogkör gyakorlását — néhány eredményesebbé vált a tiltott településtől eltekintve — a építkezések visszaszorítása. A decentralizáció kedvező természete más területen is lemérhető. Nem közömbös se. hol, hogy a megoldatlan pa­naszok száma növekszik vagy Műsor - Jeletekből és riportokból Bogáti Péter, az Antikvá­rium írója és szerkesztője fejtette ki a tévéújságban, hogy bár sem témához, sem korhoz nem kötik a régisé­gek közötti válogatást, sze­retnék, ha a böngészés nyo­mán egységes műsor szület­ne. Így történt. Valószínűleg ez egyedül Várkonyi Zoltán érdeme, aki a tájékozott és értőn tá- várost bemutató műsor, ez­jékoztató, bölcs-ironikus mo- úttal azonban nem annyira solyú, de szenvedélyesen a vezető szerkesztő-riporter böngésző antikvárius szere- (Vértessy Sándor) összekötő pében tökéletesen otthon és vezérlő működése révén érezte magát. A „leletek" keletkezett az egység, inkább bemutatóit okosan kapcsol- a riportok azonos hangulata ták egymáshoz mondatai, alapján. Mi jellemezte ezt a sokszor pedig érdekesebbek hangulatot? Röviden szólva: voltak kommentárjai, mint a nyílt vitaszellem. A ripor­maguk a megmutatott régi- terek kifejezésével azt is ségek. Elhitette velünk, mondhatnánk: a „pattogó hogy könyvgyűjteménye va- labdák", hiszen jórészt gon­lódi értékeket és kincseket dókról beszéltek a rokon­rejt, csak most, jókedvében, szenvesen tettre kész és tet­szívesebben választ a régi teket kérő miskolciak. A idők „könnyű műfajai" kö- kétszázezres nagyváros hét­zül, és máskorra tartogatja a köznapairól szólt mindenki, kincsesházi könyvek komo- aki szerepet kapott, meg­lyabb lapjait. Nem bánjuk, kapóan őszintén, kendőzetle­ha a folytatás valóban kö- nül és egészséges lokálpat­vetkezik, hiszen olyan ötlet riótizmussal. A' semmit sem ez a közös böngészés, amely- takargató eszmecsere való­bői további műsorokat le- színűleg csak használt Mis­hetne kerekíteni. kolcnak, növelte vonzerejét, A Jó estét, Miskolc című és rokonszenvessé tette la­adás már hagyományokat kőit. Valamint érdekes, jó csökken. Ma kevesebben ko- j folytatott A helyszínen ké- műsorrá a riportsorozatot. időszakra előirányzott prog- iokozatosan arra ösztönzi a tői gyorsuló ütemben, atla- ram cé!jai a munkáslétszám termelővállalatokat, hogy a gosan havonta 1 százalékkal növelését illetően valósulnak választékot bővítsék, a mi­emelkedett. Emiatt a rendel- meg a iegkevésbé. Az elő- nőséget javítsák, gondoskod­kezésre állo pénzügyi fórra- zetes becslésektől és a ter- janak arról, hogy a leg­sokból a tervezettnél vala- vektbl eltérően az ötéves újabb divatnak és minden melyest kevesebb gepet es terv első két évében erőtel- jövedelmi szintnek megfele­berendezést tudtunk vasa- jesen, a harmadik évében lően alakítsák termelési rolni. mérsékelten csökkent a profiljaikat. Mindezeket úgy Az a körülmény, hogy a foglalkoztatott létszám a ru- kell végrehajtani, hogy köz­ruházati ipar negyedik öt- házati ipar legfontosabb te- ben a tervezett, a párt élet­éves tervre előirányzott fej- rületein, mindenekelőtt a színvonal-politikájának meg­lesztése nagymértékű gép- nagyvárosokban. A múlt évi felelő árszínvonalat tartani cserékkel járó rekonstruk- minimális növekedést azzal lehessen, cióként valósult meg, gya- sikerült elérni, hogy vidé- A hosszabb távra előirány­korlatilag meghatározta a ken új konfekció- és kötött- zott átfogó rekonstrukciónak áru-üzemek jöttek létre. A tulajdonképpen a kezdetén IV. ötéves terv időszakára vagyunk. Arra törekszünk, előzetesen elképzelt több ez- hogy a jelentős népgazdasági res létszámnövekedéssel erőforrások igénybevételével szemben megközelítően csak megvalósított beruházások az 1970. évi létszámra szá- hatékonyan és megfelelően míthatunk. A ruházati ipar működjenek, a korszerű gé­egyes szakágazataiban, he- peket optimálisan kihasznál­lyenként több mint 10 szá- juk> a ruházati ipari válla­zalékkal csökkent a létszám. iatok képesek legyenek a A vállalatok, az iparveze- fejlesztésre kapott sok milli­tés — a kormányzati szer- árd forintos hitelek vissza­vek hatékony közreműködé- fizetésére. A végső ered­sével — folyamatosan in- ményként pedig azt szeret­tézkedéseket tettek e hely- nénk elérni, hogy minden zet megváltoztatására, a hazai fogyasztó megtalálja munkáslétszám stabilizálá- az igényeinek megfelelő sára. A kormány a most színvonalú, jó minőségű, di­már évenként juttatott bér- vatos és elfogadható árú ru­kedvezményekkel sietett a házati termékeket, textil- és az egész ruházati S. G. JJ Munkaegészségügy a kerámiaiparban községi, nagyközségi tanácsok szakigazgatási szervei meg­felelően végzik. A megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztálya a közelmúlt­ban 12 községben folytatott vizsgálatot. Háromszázkilenc­vennégy ügyiratot átnéztek, és 268-al lábatlannak lalál-. pogJalpak eüntezetlen ügyeik kszüW riportokból állt össze a & E. Tegnap, pénteken kétna­pos országos tanácskozás kezdődött Hódmezővásárhe­lyen, a FIM Alföldi Porce­lángyárában. a kerámiaipari dolgozók munkaegészségügyi helyzetének elemzésére. Az ankét bevezető előadását, a kerámiaipari dolgozók álta­lános egészségügyi helyzeté­ről szóló beszámolót dr. Be­rencsi György egyetemi ta­nár, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem Közegészség­ügyi és Járványügyi Intéze­tének vezetője tartotta, filmvetítéssel illusztrálva. Az első ilyen országos ankéton, a vásárhelyi tanácskozáson, Í mintegy száz egészségügyi és munkavédelmi szakember vesz részt. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a soka­kat érintő munkaegészség­ügyi terület a jövőben szo­rosabban együttműködik a szegedi egyetem intézeteivel és tanszékeivel. A hazai ke­rámiaiparban egyébként kö­rülbelül 50 ezer ember dol­gozik, s csak a Finomkerá­miaipari Vállalat nyolc gyá­rában 15 ezer munkást szám­lálnak. A leggyakrabban előforduló megbetegedések : a szilikózis, a hőhatás és a zajártalom megelőzése ka­pott fő hangsúlyt az első ke­rámiaipari munkaegészség­ügyi országos tanácskozáson.

Next

/
Thumbnails
Contents