Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

1 bt pfiover&Jtm% COYCSDljctek! o > ~ DELMAGYAROi €4. évfolyam 144. szám 1974. június 22., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. június 20-i üléséről Kádár János fogadia a Dán Szociáldemokrata Párt küldöttségét A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. június 20-án Kádár János elvtársnak, a Központi Bi­zottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett el­hunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosáról, Komócsin Zoltán elv­társról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű gazdasági kérdé­sekről ; — a Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó szervezeti és személyi kérdésekben. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zetet, a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét, és jóváhagyta a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket. L A Központi Bizottság megemlékezett a kom­munista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzet­közi tanácskozásának 5. év­fordulójáról. Megelégedéssel allapi totta meg. hogy a nem­zetközi élet alakulása teljes­séggel igazolta a tanácskozás megállapításait a társadalmi haladásért, a békéért folyta­tott küzdelem alapvető kér­déseiben. A nemzetközi ta­nácskozás hozzájárult a kom­munista és munkásmozgalom marxista—leninista egységé­nek erősítéséhez, minden im­perialistaellenes és békesze­rető erő tömörítéséhez, s ah­hoz, hogy a nemzetközi ese­mények — a népek egyete­mes érdekeinek megfelelően — a feszültség enyhülésének irányába fejlődtek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenyen részt vett és részt vesz a világ kommu­nistáinak közös erőfeszítései­ben. Támogatja a testvérpár­tok közötti kapcsolatok fej­lesztésére irányuló javaslato­kat, a kommunista pártok te­vékenysegenek internaciona­lista összehangolását. Mint ahogy már kifejezésre jut­tatta. helyesli és támogatja az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívását, és amikor idő­szerű lesz. a testvérpártok nagy nemzetközi tanácskozá­sának megrendezését. *> A nemzetközi életben erősödik az enyhülés folyamata. A különböző tár­sadalmi rendszerű államok kétoldalú kapcsolataiban mindinkább tért hódít a bé­kés egymás mellett élés elve és gyakorlata. Az általános helyzet alakulására meghatá­rozó jelentősége van a szov­jet—amerikai kapcsolatok­nak. A jelenlegi nemzetközi •iszonyok kedvező feltétele­ket teremtenek a reálpoliti­kai irányzatok érvényesítésé­hez, a haladó erők térhódí­tásához. Ezen irányzatokkal szem­ben lépnek fel az enyhülést ellenző legreakciósabb im­perialista. hidegháborús ag­resszív erők. Az enyhülés megszilárdítását akadályozza Kina jelenlegi vezetőinek külpolitikai irányvonala is, a legkülönbözőbb hidegháborús körökkel vaK mind nyíltabb paktálása. A történelem ha­ladó erőit azonban nem lehet feltartóztatni, leküzdenek minden akadályt, és a világ­politikában mindinkább az enyhülés lesz az alapvető irányzat. Az elmúlt időszakban tovább erősödött a szo­cialista országok egysége. A Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének 1974 áprilisában Varsóban tartott ülésszaka hozzájárult a szo­cialista országok egységének erősítéséhez, a vitás nemzet­közi kérdések rendezéséhez, elősegíti az enyhülés, a béke ügyét. A szocialista országok egyeztetett külpolitikájának hatását fokozza, hogy e poli­tika élvezi a világ népeinek, minden haladó, békeszerető erőnek a támogatását. 4 A szocialista országok • erejét növeli együtt­működésük a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában. A szocialista gazdasági in­tegráció megvalósítása jól szolgálja minden tagország, közöttük a Magyar Népköz­társaság gazdasági fejlődését, hozzájárul a szocialista "or­szágok együttműködésének sokoldalú fejlődéséhez. A Központi Bizottság üd­vözölte a KGST XXVIII., a szervezet fennállásának 25. évfordulójáról megemlékező ünnepi ülésszakát. Pártunk támogatja a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának hatékonyabb megvalósítására irányuló tö­rekvéseket. Meggyőződésünk, hogy új, magasabb és haté­konyabb fokra kell emelni gazdasági együttműködésün­ket; megértek a feltételek a szocialista gazdasági integrá­ció folyamatónak erőteljes kibontakoztatására. 5 A kapitalista világ fo­• kozódó belső ellent­mondásai, a gazdasági és po­litikai válságok élezték a har­cot egyrészt az uralkodó osz­tályokon belül, másrészt a haladás és a reakció erői kö­zött. Ebben a harcban a ha­ladás erői jelentékeny sike­reket értek el. Franciaország­ban az elnökválasztások so­rán a Francia Kommunista Párt és a vele szövetséges erők előretörtek, a baloldal megerősítette egységét. Olasz­országban a szélsőjobboldal az általa kiprovokált népsza­vazáson vereséget szenve­dett. Portugáliában megdön­tötték a fasiszta rendszert, megnyitották az utat a de­mokratikus változásokhoz. Z A genfi európai bizton­sági értekezleten, vala­mint a katonai kérdésekkel foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon a konzervatív erők meg­kísérlik fékezni az előreha­ladást. Földrészünk valamennyi népének közös érdeke, hogy az Európa békés jövőjének megteremtését célzó genfi tárgyalások eredményesen fe­jeződjenek be, az értekezlet zárószakaszát mielőbb és a legmagasabb szinten tartsák meg. A bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások sikeres előrehaladá­sa, a felmerült akadályok­nak az egyenlő és kölcsönös biztonság elve alapján törté­nő elhárítása hozzájárulhat a katonai feszültség enyhíté­séhez földrészünkön. 7 Népünk szolidáris a • szabadságukért küzdő hós indokínai népekkel, kö­vetkezetesen támogatja füg­getlenségi harcukat. A Köz­ponti Bizottság, mint min­den haladó és békeszerető erő, határozottan elítéli az amerikai imperialisták által támogatott saigoni rezsimnek a párizsi egyezmény végre­hajtását akadályozó agresz­szív cselekedeteit. A nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottságban, az ellenünk irányuló provokációk és igaztalan vádaskodások elle­nére. kötelezettségeinket to­vábbra is a párizsi megálla­podások szellemében teljesít­jük. 8 A Közel-Keleten íe­• szült helyzetben folyik a politikai, a diplomáciai harc az igazságos rendezé­sért. A teljes rendezést gá­tolják Izrael uralkodó körei­nek és támogatóiknak össze­hangolt meslerkedései, a re­akciós erők aktivizálódása. Az arab népek tényleges ér­dekei erőik összefogását, és a nemzetközi haladó erőkkel való együttműködésük nö­velését igénylik. A Szíriai Arab Köztársaság a népi erők összefogásával és a Szovjetunióval kialakított következetes együttműködés révén kedvező csapatszétvá­lasztási feltételeket ért el. A Közel-Keleten a tartós béke csak a megszállt arab területek kiürítésével, a palesztin nép törvényes jo­gainak helyreállításával. a térség minden állama biz­tonságának szavatolásával, a genfi béketárgyalások kere­tében valamennyi érintett fél részvételével teremthető meg. Q A szocialista országok ' • a nemzetközi enyhülést szolgáló békepolitikájukban szolidárisak a fejlődő orszá­gokkal. Támogatják a gazda­sági függetlenségért, a gyar­mati rendszer maradványai­nak felszámolásáért, az im­perialista befolyás megszün­tetéséért vívott harcukat. Az ENSZ-közgyűlésnek az algé­riai kezdeményezésre össze­hívott rendkívüli ülésszaka is megmutatta a fejlődő or­szágok és a szocialista or­szágok érdekközösségét az imperializmussal szemben. Szolidárisak vagyunk Ázsia. Afrika, Latin-Ameri­ka népeinek nemzeti függet­lenségi mozgalmával. Köve­teljük, hogy Chilében, Uruguayban és másutt, szüntessék be a demokráci­áért, a szabadságért küzdők üldözését, vessenek véget a megtorlásnak. Követeljük Louis Corvalan és Rodney Arismendi elvtársak, az ösz­szes bebörtönzött hazafi sza­badonbocsátását. A part és a kormány nemzetközi tevékeny­sége arra irányul, hogy elő­segítse a béke. a szocializ­mus és a haladás ügyét. Cselekvően részt veszünk a szocialista közösség országai­nak együttes erőfeszítései­ben. Hozzájárulunk a szocia­lista országok összefogásá­nak, a kommunista mozga­lom egységének erősítéséhez. — Nagyra értékeljük a Kádár János elvtárs vezeté­sével a testvéri Csehszlová­kiában járt pórt- és kor­mányküldöttségünk tárgya­lásait és a látogatás eredmé­nyeit. Párt- és államközi kapcsolatainkban kiemélke­dő fontosságú esemény volt Joszip Broz Tito magyaror­szági látogatása. Országaink és népeink közötti testvéri barátságot erősítette a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság parlamenti küldöttsé­gének és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségének ha­zánkban tett látogatása. — A kölcsönös egyetértés és a testvéri szolidaritás légkörében folytattunk vé­leménycserét pártközi kap­csolataink. s a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről a Chilei Kommunista Párt. az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Gö­rög Kommunista Párt és a Szíriai Kommunista Párt ha­zánkban járt vezetőivel. — A szolidaritás és együttműködés szellemében tárgyalt magas szintű parla­menti küldöttségünk Egyip­tomban és Szíriában, kül­ügyminiszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve, a kölcsönös érde­kek alapján képviselőink tárgyalásokat folytattak Lí­bia és Irán miniszterelnöke által vezetett küldöttségek­kel, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország külügyminiszterével, Argen­tína gazdasági miniszterével és másokkal. Pártunk és kormányunk továbbra is cselekvően kő ­reműködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. sas v" SlPlÉi? • 3L „s Jta jps^, BPSSai j; H ? v y wm i r JR «4íi ÉÜÉSHp­m ..... BMH-v « Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken fogadta a Dán Szociáldemokrata Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Anker Jörgensen, a pórt elnöke vezet. A találkozó során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi munkásmozgalom időszerű problémáiról, valamint a két ország és a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára. Ülést tartott az Elnöki Tanács Minisztereket választott II. A Központi Bizottság meg- ről előterjesztett jelentést, tárgyalta és elfogadta a nép- Megállapította, hogy az 1973. gazdaság időszerű kérdései- (Folytatás a 3L oldalon:) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelet­tel módosította a Magyar Népköztársaság minisztéri­umait felsoroló 1973. évi IV. törvényt. A döntés értelmében a Művelődésügyi Miniszté­rium feladatait a jövőben az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium lát­ja el. Ezzel összefüggésben az Elnöki Tanács dr. Polinszky Károly művelődésügyi mi­nisztert tisztségéből felmen­tette és megválasztotta okta­tási miniszternek, dr. Orbán László művelődésügyi mi­nisztériumi államtitkárt fel­mentette tisztségéből és egy­idejűleg kulturális miniszter­nek választotta meg. Az Elnöki Tanács Rödönyi Károly közlekedés- és posta­ügyi minisztériumi államtit­kárt felmentette tisztségéből és megválasztotta közleke­dés- és postaügyi minisz­terré. Az Elnöki Tanács dr. Mol­nár Ferencet kulturális mi­nisztériumi államtitkárnak, dr. Gosztonyi Jánost oktatási minisztériumi államtitkárnak, Ábrahám Kálmánt közleke­dés- és postaügyi minisztéri­umi államtitkárnak nevezte ki. Rácz Sándor belügymi­nisztériumi államtitkárt mas fontos megbízatása miatt fel­mentette tisztségéből, dr. Ka­mara Jánost belügyminiszté­riumi államtitkárnak nevez­te ki. Az Elnöki Tanács dr. Ka­mara János ezredest rendőr vezérőrnaggyá, Földesi Jenő ezredest határőr vezérőrnagy­gyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács terület­szervezési kérdésekben ho­zott határozatot, bírót válasz­tott és mentett fel, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. A két új miniszter életraj­zát a 2. oldalon ismertetjük. * Rödönyi Károly közleke­dés- es postaügyi miniszter és dr. Orbán László kulturá­lis miniszter pénteken dél­ben letették a hivatali esküt az Országház Munkácsy-ter­mében Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. a Politikai Bizottság tagjai. Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Cseter­ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter. Felmentés — kinevezés A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Garamvöl­gyi József művelődésügyi mi­niszterhelyettest tisztsége alól felmentette és őt, va­lamint dr. Marczali Lászlót kulturális miniszterhelyettes­sé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Garam­völgyi Károly művelődésügyi ["miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és oktatási miniszterhelyettessé kinevez­te. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Simó Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettest tisztsége alól — saját kérelmere — érde­mei elismerese mellett te*­mentette.

Next

/
Thumbnails
Contents