Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

KEDD. MÁJUS M Életünk tükörben Nem is olyan regen emle­gettük, mennyire hiányoznak a tévéműsorok közül az ak­tuális művelődéspolitikai kérdésekkel, a társadalom­tudományok körébe tartozó témákkal foglalkozó, rend­szeresen jelentkező adások. Mostanában örvendetes vál­tozások tanúj lehetünk. Nemcsak „kultúrpolitikai fo_ lyóirat" indult, a Vélemény, hanem jó néhány filmsoro­zatot, riport- és dokumen­tumfilmet is bemutattak, amelyek elsősorban az egyes társadalmi rétegek, csopor­tok mai helyzetével, élet­módjával ismertették meg a nézőket. A héten került a képernyőre az öt év a vo­naton című háromrészes ri­portfilm az ingázó munká­sokról. pénteken láttuk a Nevező, az új ifjúság- és művelődéspolitikai sorozat első részét. És nem feled­kezhetünk el a Műhely egyre színvonalasabb, rendkívül hasznos. ismeretterjesztő missziót vállaló adásairól sem. Csak ez utóbbiakról szól­va is elmondhatjuk: a tévé­nek olyan lehetőségei és eszközei vannak, hogy gyor­san változó világunkról e változásokkal szinte egyidő. ben adjon tájékoztatást., mint semmilyen más tömeg­kommunikációs fórumnak. A Nevezőben olyan fiatalokról beszélgettek a vitavendégek, akiknek egyéniségét. ízlését, életmódját a „véletlen" ala­kítja. nem tartoznak irányt mutató közösséghez, unat­koznak, csellengenek, nem tudnak mit kezdeni maguk­kal. A róluk készült ripor­tokbol azonban kiderült, a fiatalok arcképeit nézve nyilvánvalóvá vált. jelenlegi magatartásuk egyáltalán nem a „véletlen" műve. Vagyis: ők sem születtek rosszabbnak, mint a korosz­tályukhoz tartozók többsége, ők is ugyanabban a társa­dalomban nevelődtek (vagy inkább nem nevelődtek), amelyben a többiek már megtalálták a helyüket. A képek — akarjuk, vagy nem — bizonyító erejűek, és mint ebben az esetben is. együtt­gondolkodásra serkentenek, meg arra, hogy igazság dol­gában a szavak is felvehes­sék velük a versenyt. Aa őszinteségre és a valóságfel­tárásra való törekvés a vi­ta némely döccenőj ellenére is nagyon szimpatikussá tet­te az új sorozatot. A Műhely adásaiban vi­szont csak a szavaknak jut szerep, szerencsére a szerep­lók általában jól bánnak velük. Megkönnyíti dolgu­kat, hogy más értelemben ugyan, mint az emlegetett riportokban, de ugyancsak közérdeklődésre számottartó témákról szólhatnak, hiszen nagy sikerű tévéműsorokhoz fűznek utólagosan „megjegy­zéseket". Néha, mint leg­utóbb az Erzsébet királynő esetében is, majdnem tartal­masabb, hasznosabb ez a megjegyzésfüzér (Makkai Lászlóé és Hankiss Elemé­ré), mint maga a film. S. E. Vasárnap este ünnepélyes keretek között hirdettek eredményt és osztották ki a díjakat a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolán a Magyar Televízió nemzetközi kar­mesterversenye győzteseinek. A nemzetközi zsűri Koba­yashi Ken Ichiro japán karmesternek ítélte oda az első dí­jat, a második helyezett pedig Medveczky Ádám, aki egy­ben a közönség diját is elnyerte. (Fotó: Eleömann Béla) Medveczky Ádám Őrségi nap A Vas megyei környezet és természetvédelmi napok ke­retében hétfőn „őrségi na­pot" rendeztek a tájegység „fővárosában" öriszentpéte­ren. A három — magyar— osztrák, jugoszláv — ország­határnál levő területnek nemcsak a vidéke, hanem a története is regényes és von­zó. Magyarországon az Önség az egyetlen olyan nagyobb tájegység, amelynek terüle­tén az egykori lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyen él. A honfoglaló magyarság erre a vidékre őr­állókat, határőröket telepített a nyugati határ védelmére. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon ala­kították ki telephelyeiket kis csoportokban, amiből később a szerek jöttek létre. Az őrségi napon részt ve­vő előadók, a felszólalók hangsúlyozták, hogy az ed­diginél nagyobb gondot kell fordítani *a festői szépségű tájegység természeti érté­keinek védelmére, további gazdagítására. Újságírók tanulmány­útja Szegeden zeteket látogatnak meg. A Magyar Űjságírók Or- nulmányút résztvevői szagos Szövetségének tudo- lönböző tudományos mányos-műszaki klubja szer­vezésében kétnapos tanul­mányúton vesznek részt a napi- és hetilapok, valamint a Rádió és a Televízió tu­dományos és műszaki kér­désekkel foglalkozó munka­társai Szegeden. kü­inté­Gépek a kereskedelem munkájának könnyítésére Tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban kor­szerű kereskedelmi gépek és berendezések bemutatását rendezte meg a Csongrád megyei Tanács kereskedel­mi osztálya, a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa, a KPVDSZ megyei bizottsága, a MÉSZÖV és a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat A kiállítást Farsang Lászlóné dr„ a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezető­je nyitotta meg annak je­gyében, hogy az itt bemuta­tott nagyszerű gépek külö­nösen nagy segítségére le­hetnek a kereskedelemnek, miután ez év július 1-től rö­vidített munkahétben dol­goznak a kereskedelmi dol­gozók is. Az áttérés a 44 órás munkahétre több alap­feltétel árán valósítható csak meg: a vásárlási körülmé­nyek nem rosszabbodhat­nak; a munkaidő csökken­tése ne hasson ki a kereske­delmi dolgozók keresetére: a vállalatoknak alkalmazniuk kell a korszerűbb technikát, körültekintőbb munka, és üzemszervezést Ezt a célt .segíti megvaló­sítani a MÜÁRT Vállalat korszerű kereskedelmi gé­peinek és berendezéseinek bemutatójával, amelyet má­jus 18-ig lehet megtekinteni mindennap délelőtt 9-től délután 4 óráig. Dr. Balatoni András, a MÜÁRT Vállalat fejlesztési osztályának veze­tője elmondotta, hogy a ke­reskedelem a munka. aa Somogyi Kírolyné felvétel* Képünkön egy hidraulikus emelőszerkezet anyagmozgatás könnyítése érdekében választhat beren­dezéseik közül. Ezek közé tartozik például az optikai árjelzős mérleg, amely a mért súllyal egyidőben mu­tatja az áru árát is. Az áruk mozgatásához kitűnő eszköz a hidraulikus darupárhu­zam, amely egy métermázsa árut is magasba emel. Be­mutatnak konténereket elő­re csomagolt árukhoz. Kitű­nően hasznosítható a cső. szerkezetű szállítókocsi, a hideg italt kiszolgáló POST­MIX rendszerű berendezés, a nagy területek takarítására alkalmas Tornádó 101. típu­sú porszívó stb. Íme, a ke­reskedelfem élhet mindazok­kal a lehetőségekkel, ame­lyeket a MÜART Vállalat most nyújt a számára. Honfoglaláskori leletkülönlegesség — Fél évszázad óta nem került napfényre olyan érté­kes honfoglaláskori lelet, mint a mostani ásatás során — mondta dr. Dienes István. Mindezt azt követően ál­lapította meg. hogy kilenc sírt, — amely feltehetően csupán egyharmada az egy­kori temetőnek — Rakama­zon feltártak és számba vet­ték a tizedik, a fősírban ta­lált leleteket. Ez egy igen magas rangú magyar sze­mély temetkezési helye, egy, az antropológus által 55 évesnek becsült férfié, aki Szabolcs vezér rokona volt és katonai kíséretének paran­csolt. Magas rangját bizo­nyítja aranyveretes szablyá­ja. amelyhez hasonló csu­pán kettő akadt eddig: a szintén a Szabolcs megyei Geszteréden előkerült kard, valamint a Wienben őrzött Attila kardja, amelyet Sa­lamon király anyja ajándé­kozott hálából bajor Ottó­nak. A sírban ezenkívül egy arany tarsolylemezt is ta­láltak. A többi sírban a nemzet­ségié, vagy vezető férfi kör­nyezetéhez tartozók tárgyait találták. Pogány temetésre vallanak a velük elhantolt lovak, tárgyak és maga a te­metkezési mód. A mostani leletek újabb adalékot jelen­tenek annak bizonyítására, hogy a szabolcsi földvár a honfoglalás korában jelen­tős szerepet játszott tiszai át­kelőhelyként és bázisa volt a kor kézműiparának. Rekonstrukció Megújul Debrecenben a Budapesti Bőripari Vállalat Hajdúsági Bőrgyára: az egy­kori talpbőrüzem korszerű gyárrá fejlődik. A rekonst­rukcióra a jelen ötéves terv­ben 150 millió forintot for­dítanak. Már elkészült a ki­készítő csarnok első részle­ge. Az újságírók tegnap, hét­főn délelőtt az MTA szegedi biológiai központjába láto­gattak. Alföldi Lajos, a bio­lógiai központ főigazgató-he­lyettese, valamint Halász Árpád ügyvezető igazgató mutatta be a vendégeknek az intézetet, majd részletes tá­jékoztatást kaptak az újság­írók az itt folyó tudományos kutatómunkáról. Délután az MTA szegedi tudósklubjában szegedi tudósokkal találkoz­tak, akik ismertették mun­kájukat. Ma, kedden a Békefát ültettek Megye/ eszperantó nap Szegeden A Magyar Eszperantó Szö­vetség szegedi területi bi­zottsága és a Hazafias Nép­front városi bizottsága va­sárnap rendezte meg a bé­kehónap keretében a 6. me­gyei eszperantó napot. Az ifjúsági házban délelőtt fél 10-kor kezdődött ünnepsé­gen dr. Szalontai József, a megyei tanács vb művelő­dési osztályának vezetője köszöntötte a vendégeket a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében, majd „Az eszperantó a bé­kemozgalomban" címmel Farkas Ernő, az eszperantó­.szövetseg területi bizottsá­tar*ganak elnöke mondott űBr. nepi beszédet — eszperantó nyelven. A 25 éve tartott első bé­kemozgalmi világkongresz­szus tiszteletére békefát ül­tettek a Móra Ferenc Mú­zeum mögött. A fa tövében emléktáblát helyeztek el, amelyet Asztalos György, a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola szobrásznövendéke készített. Itt dr. Diós József, az iskola igazgatója, a népfront váro­si bizottságának alelnöke tartott megemlékezést. Délután megkoszorúzták Baghy Gyula eszperantó költő és író szülőházán el­helyezett emléktáblát. Festői grafikák Lóránt János festőművész nevét az utóbbi években is­merte meg az ország. A fia­tal alkotó Szegeden végzett, a pedagógiai főiskolán, Vinkler László tanítványa­ként. Jelenleg Salgótarján­ban él, s másfél évtizedes művészi munkájáért Mun­kácsy- és SZOT-díjjal tün­tették ki. Nagyszerű fest­ményeivel évek óta talál­kozhatunk a szegedi nyári tárlatokon is. Alkotásai, mellyel kivívta a szakma és a műértő közönség elisme­rését és rokonszenvét, tisz­ta, szikár és szűkszavú mű­vészi hitvallásról tanúskod­nak. Amolyan „bádogból komponált világ". Mostani szegedi kiállításán — a képtárban látható, a 19 fest­mény és 35 grafikai lap jú­nius 2-ig tekinthető meg — ezeknek a festményeknek, melyek a „bádogolló bájta­lan nyomát viselik", mintha csak előzményeit és követ­kezményeit látnák. Plextolfestményei ujjgya­korlatok, kísérletek. A fe­lület izgalmasságát, feszült­ségét keresi rajtuk a mű­vész. Lendületesen felhor­dott nagy foltok, és izgal­mas részletjátékok jellemzik ezeket a képeket. Témavilá­ga a régi — nagy vizek, fá­cánosok, nádasok, tavaszi és őszi tájak, egy-két szoba­belső. Ott érdekesebb és előremutatóbb, ahol mellőzi a konkrétságra utaló jegye­ket, s mer teljesen elvont Senni, ahol vállalja kéL-hár KIÁLLÍTÁSI NAPLÓ rom felület önmagában adó­dó izgalmait. Grafikái látszanak éret­tebb alkotásoknak. Techni­kai gazdasága önmagában is dicsérendő: láthatunk fe­kete—fehér és színes fa­metszeteket, szitanyomato­kat, papírmetszetet és réz­karcot. E technikai sokszí­nűségnél mégis többet mond, hogy ezek a grafikái a fest­ményekből tisztultak még szikárabbá, még szűkszavúb­bá, s ezáltal tartalmilag még gazdagabbá, őrzik ezek a lapok elődei kompozíciós rendjét éppúgy, mint a visz­szafogott, szürkébe ágyazott színeket, és a jelképes mon­danivalót. Témái itt is víz­parti tájak, nádasok, tenger­partok, hegyek. Bár döntő többségben egynemű felüle­teket bont meg néhány iz­galmas, organikus folt. még­is fellelhető néhány lapján az egymásra nyomott felüle­tek áttünő, újszerű színjáté­ka. X. b.

Next

/
Thumbnails
Contents