Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

SZOMBAT, TOW. wwfcjus w. 3 Befejeződött a megyei KISZ-vezetők szegedi tanácskozása Dr. Komócsin Mihály tartott konzultációt A KISZ Központi Bizottságának áprilisi határozatai minden bizonnyal a legjelentősebbek a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957-ben történt megalakulása óta. A határozatok kedvező ifjúságpolitikai légkörben születtek, olyankor, amikor már éljük az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatában és az ifjúsági törvényben foglaltakat, amikor megjelentek a miniszteri utasítások és napvilágot láttak a vállalatok, üzemek feladatai is. Mindezek az ifjúságra irányították a társadalom figyelmét. A KISZ Központi Bizottságának 1974. április 17-t határozata erősíteni igyekszik az ifjúsági szövetség kommunista és politizáló jellegét, szervezettségét, fegyelmét. A KISZ-mozgalmi év tervezési rendszeréről, a tagok egyéni feladatvállalásáról. megbízatásáról, a Kilián-próbáról, a tagfelvétel előkészítéséről és az egy mozgalmi évre érvényes tagsági igazolvány bevezetéséről. valamint a KISZ KB határozatának más feladatairól tanácskozott Szegeden a megye KlSZ-apparátusában dolgozó mintegy 70 politikai munkatárs. A kétnapos értekezlet pénteken délután fejeződött be. Tegnap délelőtt az újszegedi KISZ-iskolában csoportos foglalkozásokon, a Csongrád megyei KISZ-bizottság titkárainak vezetésével elemezték a KISZ KB, valamint a KISZ intéző bizottság határozatait. Megtárgyalták azokat a módszereket. melyeknek segítségével hatékonyan megismertetik az alapszervezeteket, a KISZ-tagokat ezekkel a nagy fontosságú feladatokkal. Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára foglalta össze — együttes ülésen — a határozat legfontosabb feladatait. Délután a megyei apparátusi értekezletet felkereste dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. A konzultációs beszélgetésen kitért a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeire, legfontosabb eseményeire. Szólt pártunk politikájának legjelentősebb kérdéseiről és feladatairól, az MSZMP Központi Bizottságának márciusi ülésén hozott határozatokról. A kérdésekre elmondta, hogy a nőpolitikái határozat nyomán Csongrád megyében és Szegeden egészséges szemléletváltozás következett be, és nőtt a nők közéletben vállalt szerepe. Taglalta a közművelődés legfontosabb feladatait, végül pedig az apparátusi értekezleten részt vevő fiatalok ifjúságpolitikai problémákkal kapcsolatban feltett kérdéseire válaszolt. A kétnapos apparátusi értekezleten a KISZ Csongrád megyében működő politikai munkatársai elemezték átfogóan a Központi Bizottság legújabb határozatait. A közeljövőben városi és járási értekezleteken, majd az alapszervezetekben is megismerkednek a tennivalókkal, meghatározzák a feladatokat. Egy hét múlva: Kapunyitás a BNV-n Vezetők a versenyben Egy hét múlva, május 18án. szombaton reggel nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt az első szakosított BNV a kőbányai vásárvárosban. A budapesti nemzetköz; vásárközpont igazgatóhelyettese, Ferencsik József pénteken arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a vásárnyitás előkészületei tervTanácsi értekezlet a Pénzügyminisztériumban A megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei és pénzügyi osztályvezetői részvételével pénteken országos értekezletet tartottak a Pénzügyminisztériumban. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ismertette a tanácsok 1973. evi gazdalkodasának tapasztalatait. a tanácsokat érintő pénzügypolitikai elgondolásokat és a tanácsok időszerű pénzügyi feladatait. 1973-ban a tanácsok pénzügyi gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, valamennyi megye bevételi többlettel zárta az évet. Kedvező, hogy a megyei tanácsok többletbevétele 1972. évi 11 százalékkal szemben 1973-ban 66 százalékban a vállalati és a szövetkezeti befizetésekből származott. A javuló pénzügyi lehetőségek ellenére némely területen (például a felújításoknál, az útfenntar- 1 lásoknál). főként a megyén I belüli gyenge szervezettség j és gazdálkodási hiányosságok miatt visszatérőek az , elmaradások. A tanácsi pénzügyi appa- j rátus előtt álló feladatok j között kiemelt helyen áll- \ nak az 1975. évi .költségve- j tés kialakításával összefüg- I gő teendők, és a tanácsok V. \ ötéves pénzügyi tervére vo_ ] natkozó javaslat kidolgozása. J A tanácsoknak jelentős sze- j repük van a népesedóspoli- ) tikai határozatok végrehajtásában. a szociális, a közművelődési és az egészségügyi ellátás színvonalának emelésében, pénzügyi tevékenységükkel elő kell segíteniük e nagy társadalmi célok megvalósítását. A tanácsi pénzügyi apparátus termelőszövetkezetekkel fogla'kozó munkájának színvonalút tovább kell növelni. Nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági nagyüzemek, ezen belül is a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatásával járó feladatok ellátására. e gazdaságok mielőbbi megerősödése érdekében. szerűen haladnak. A kiállítási anyag most már nagy tömegben érkezik, a csarnokokban megkezdték a sokfajta kiállítandó gép, műszer elhelyezését. Viszonylag rövid idő alatt megteremtették a korszerű vásár technikai feltételeit. Tizenöt megavoltamper teljesítményű villamos művet létesítettek, s ez lehetővé te. szi. hogy a legenergiaigé| nyesebb gépeket is működés közben mutathassák be. A tömegközlekedés zavartalansága is biztosítottnak tekinthető. Hétfő óta közlekedik a 100-as jelzésű' autóbusz, amely az Örs vezér tértől szállítja az utasokat a vásár bejáratáig. Pénteken megindult a 29-es villamos rendszeres járata is a Népszínház utca és a vásárváros között. A vásár ideje alatt 29-Y jelzéssel a Keleti pályaudvartól is indítanak külön villamosjáratot. Oly gyors és tömeges volt a csatlakozási hullám az első vállalatok kongresszusi versenyfelhívásához, hogy mostanáig még nem is lehetett teljes egészében összesíteni és értékelni a vállalásokat. Azt azonban már nyugodtan állíthatjuk, hogy a felajánlások többsége a kor színvonalához, a népgazdaság idei feladataihoz és a negyedik ötéves terv fő céljaihoz igazodik. így a verseny a legtöbb helyen a munka, a gazdálkodás minőségét helyezi a középpontba. A vállalások sokrétűsége is erre utal: mindenütt a legfontosabb helyi gondok megoldására igyekeznek vállalkozni a munkások, szocialista brigádok, hiszen azok feloldása — itt nagyobb darabszám, ott anyagmegtakarítás, megint másutt kevesebb selejt, amott egy jó és új munkafogás — eredményezheti igazán az adott gyárnál a hatékonyság növekedését, a munka minőségének javulását. A párt XI. kongresszusa és a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom kérdésével is foglalkozott legutóbbi ülésén a kormány, megjelölve pontosan a kibontakozó munkaversennyel kapcsolatos állami és vezetői feladatokat. A vezetőkön, a műszaki, gazdasági szakembereken mindenütt, minden szinten sok múlik, hogy a verseny valóban a legfontosabb vállalati s egyszersmind népgazdasági feladatokból induljon ki. és azok teljesítését segítse. A vezetőknek, szakembereknek ebben nagyon sok a teendőjük. Segíteniük kell például a munkások, a szocialista brigádok pontos tájékozódását az üzemi és vállalati feladatokról; azután arról, hogy a legfontosabb tennivalók gyorsabb vagy jobb elvégzésének adottak-e a külső és belső feltételei, s azok megteremtéséért egy-egy vezető mit tehet, mit szándékozik tenni. Ez a jó informálás első számú kötelessége a vezetőknek, hogy a lelkesedés, a többre vállalkozás valóban méltó és reális feladatra összpontosuljon. Ennek figyelembevételével a versenyre készülődő munkások, brigádok és a helyi vezetők közt ki kell alakulnia a rendszeres párbeszédnek a feladatokról: rövidre kell zárni a kört, a gyors megértésért, és a félreértések elkerüléséért. Világos, hogy ebben a párbeszédben a vezető nem lehet kishitű: bizalma arra épülhet, hogy ami tegnap esetleg nem ment, vagy lehetetlennek tűnt, az most a közös elhatározás Vndülete, az emberek őszinte lelkesedése ;Vvén sikerülni fog. Napjaink egyik fontos teendője a minőség javítása. Ez egyben energia, idő és anyagmegtakarítás is. hiszen ami nem romlik el, ami nem válik selejtté — arra nem kell még egyszer időt, kiadást, anyagot fordítani. A minőség javítását szolgálhatja mindenütt az úgynevezett gyártásközi ellenőrzés fejlesztése, bevezetése. A műszaki, gazdasági szakemberek, különböző szintű vezetők nemcsak segíthetik, szervezhetik, ösztönözhetik a versenyt: versenyezhetnek maguk is. Egy-egy felajánlás kidolgozására, teljesítésére komplex brigádokat lehet alakítani: szakemberek, szakmunkások összefoghatnak egy brigádban egy-egy vállalás, vagy hosszabb fejlesztési feladat sikeréért. A komplex brigádok már sok jeles eredményt értek el a hazai iparban eddig is. különösen ha új technikát vagy új megoldást kellett kidolgozni, bevezetni. Végül — egy a cél: jobb hatásfokkal gazdálkodni, mint korábban: ezt eredményezi a gazdálkodás jobb minősége. Azt pedig, hogy hol. mi adja a nagyobb eredményt, azt mindenütt csak a munkások és a Vezetők közössége képes a legpontosabban megtalálni, és a legsikeresebben hasznosítani. Tudomány és gyakorlat Véget ért az Akadémia Közgyűlése Köpeczi Béla nyilatkozata Pénteken a Várban, az mind jelentősebb szerepet Akadémia kongresszusi ter- tölt be a nagy társadalmi és mében zárt üléssel fejező- népgazdasági feladatok, fojdött be a Magyar Tudomá- lesztési tervek előkészítésényos Akadémia közgyűlése. ben és az eredmények erAz ülés felszólalói a tudo- tékelésében. Felhívták a fimányos élet számos idő- gyeimet a műszerezettség toszerű kérdésével foglalkoz- vábbi fejlesztésére, az egyetak. A hozzászólásokban temi kutatások lehetőségeihangot kapott, hogy fontos nek jobb kihasználására. feladat az alap- és az alkalmazott kutatások mind szorosabb kapcsolatának megteremtése. Többen aláhúzták, hogy a tudomány Épül 3 íráiizera tes ülésein, az osztályülése ken és végül a zárt ülésen lezajlott. Az Akadémia fontos belső problémáival foglalkoztak a hozzászólók, de úgy. hogy mindig igyekeztek az Akadémián túl is tekinteni és az Akadémia és a társadalom, az akadémiai kutatás és az ioar. mezőgazdasági kutatás, a társadalmi szükségletek szempontjából vetették föl a kérdéseket. — Előtérbe került néhány más probléma is. Mindenek előtt az, hogy az egyetemi kutatások lehetőségeit jobban ki kell használni. — Előnyös szemléletbeli változást jelez, hogy az egyetemek az elmúlt esztendőben sokkal többet foglalkoztak azzal: mit és hogyan ku..... , . ..... ... . i.lássanak, mint bármikor azkodik majd, s eventr o milho neg.vzetmeter furnerlemezt : eiőtt. Haladast jelent az. is, gyártanak benne. Uhogy a termeszettudomaSoraogyi Károlyné lelvétele Épül a DEFAG új furnérüzeme a Budapesti úton, így a Falemezgyár 1800 négyzetméter alapterületű csarnokkal bővül. Év végére elkészül, automata olasz gépsorral műnyokban és a mŰBzaki tudományokban az egyetemek jelentős gazdasagi támogatást is kaptak. így például a műszerbeszerzés szempontjából kétségtelenül előnyösebb helyzetbe kerülnek a következő időkben, mint amilyenben voltak. A feladatokról szólva a következőket mondotta a főtitkár: — Továbbra is a legfontosabb teendő a tudományos tervezés, a különböző tudományágak közötti együttműködés javítása, az egyetemek és az akadémiai intézetek közötti együttműködés kiszélesítése, a tudományos utánpótlás helyes kiválogatása és ezzel együtt a minősítés problémáinak megoldása. Az új ötéves terv előkészítése során az akadémiai intézetek számára megfelelő gazdasági feltételeket szeretnénk biztosítani, főleg a természettudományokban, ahol a kutatás rendkívül müszerigenves. — A Magyar Tudományos Akadémia reformja utan fölvetődött, hogy ez a nagy múltú intézmény — mindenekelőtt a tudományos élet irányításában — kapjon naA közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját. majd határozatban összegezte az Akadémia előtt álló legfontosabb feladatokat. * Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a közgyűlés befejeztével a következőket állapította meg az idei közgyűlés munkájáról, a felmerült legfontosabb problémákról és a jövő feladatairól: — A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése „hétköznapi" volt — abban az. értelemben, hogy nem történtek különleges események, nem került sor sem ünnepi megnyilatkozásokra, sem pedig akadémikusok vagy tisztségviselők választására. Korántsem mondható viszont, hogy hétköznapi lett volna a vita, amely a tudományos osztályok együt- gyobb, szélesebb hatáskört. De természetesen az Akadémia nem maradhat csak ennél a feladatnál, hiszen a tudomány az egész társadalom fejlődésére is hat. Szükség van tehát arra — ami a határozatok között is szerepel —, hogy az Akadémia jobban hallassa szavát a közéletben. tevékenyebben vegyen részt a nagv népgazdasagi, társadalmi, kulturális kérdések megvitatásában, s a döntések előkészítésében, mint eddig. — Kulturális szempontból jelenleg két nagy feladat áll előttünk: a közoktatás és a közművelődés fejlesztése. A? Akadémia elnökségének különbizottsága foglalkozik a közoktatás problémáival, s reméljük, rövidesen bekapcsolódunk a közművelődési határozatban felvetett kerdések feldolgot uaswba is. i