Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

CSÜTÖRTÖK, 19 TL MÁJUS SL Az Akadémia közgyűlése Szerdán, tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Aka­démia közgyűlése az agrár-, valamint a föld- és bányá­szati tudományok osztályá­nak ülésével folytatta mun­káját. Szerdán délután a nyelv­és irodalomtudomány, vala­mint a biológiai osztály ülé­seire került sor. (MTI) Ifjúsági parlamentek Tegnap, szerdán tartották a Szeged és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ifjúsági parla­mentjét. Dómján József szö­vetkezeti elnök tájékoztatta a hallgatókat a szövetkezet gazdasági eredményeiről és az ifjúsági törvény végrehaj­tásáról. Értékelte a fiatalok Szegedi művészek Barta Mária Hernádi Oszkár felvétele Az anya címszerepében A színházat kedvelő kö­zönség érdekes bemutatót kapott a Kisszínpadon. Wit­kiewicz darabja Önmagában is rendkívül különös, elgon­dolkodtató, de igazi ízét, hangulatát a két főszereplő: az anya, özv. Angolnayné és a naiv, butácska infánsnő voltam Bajor Gizi mellett. Sokat játszottam Shaw-da­rabokban: a Tanner John házasságában Annát, a Pyg­malion Elizáját, mely leg­kedvesebb szerepem volt. Ugyanilyen szívesen emlék­fia. Leon játéka éreztette szem a Csongor és Tünde meg velünk. Az anyát Bar- Mirigyére is. Külső és belső to Mária alakítja, ízig-vérig alkatomnál fogva igazi nai­magába szívta a figura leg- vákat még fiatal koromban rejtettebb tulajdonságait is. sem'játszottam, de kárpótolt Minden szava, mozdulata, ezért az, hogy komikus és arcának legkisebb rezdülése tragikus figurát, kis és nagy is őszinte, egy pillanatra szerepet egyaránt kaptam, sem távolodik szerepétől. _ A legkülönbözőbb sze­mintha ezt éppen az ő testé- repek sorozata Szegeden ts re. arcára, lelkére szabta lolytatódott. Klasszikusok és volna a szerző. modernek: Shaw-. T. Wil­Barta Mária nem tartozik a gyakran látható színészek közé. Az Anyával újra tel kellett fedezni. — Mi az oka, hogy vi­szonylag ritkán találkozha­tunk vele'.' — Az Anya olyan szerep, amely ritkán adatik egy szí­nésznő pályáján. Mély át­élést, teljes azonosulást kí­ván alakítójától, de annyira liams-, Csehov-, Anouilh-. Katona- és Örkény-darabok váltották egymást. A Bánk bonban Izidorát, Gertrúdot és Melindát egyaránt ját­szottam. Gyakran kaptam munkáját, hangsúlyozta a munkaversenyek jelentősé­gét. Szólt a szociális támo­gatások növeléséről, a szóra­kozási, sportolási lehetőségek fejlesztéséről. A parlament elfogadta a szövetkezet elnö­ke által előterjesztett aján­lást: közreműködnek a gaz­dasági eredmények növelé­sében, az üzlethálózat fej­lesztésében, és segítik a kongresszusi munkaversenyt A kéziszerszámgyárban is tegnap tartottak ifjúsági parlamentet. Vrbán Lajos igazgató beszámolójában fog­lalkozott a gyár gazdasági te­vékenységével, az ifjúsági törvény végrehajtásával. A beszámolót vita követte, majd elfogadták a határozati javaslatot: feladatul tűzték az általános műveltség to­vábbi emelését, a politikai továbbképzés fokozását, tár­sadalmi munkák szervezését, a tömegsport fellenditéset. Szerdán tartották meg Sze­ged állomás ebédlőjében az állomás és a környező kisál­lomások 150 fiataljának if­júsági parlamentjét. Budai Sándor állomásfőnök-helyet­tes tájékoztatta a fiatalokat az ifjúsági törvény végrehaj­tásáról, az állomás intézke­dési tervéről, és az idei fel­adatokról. Többek között szólt a fiatalok helytállásá­ról, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy elnyerjék a „Ki­váló vasúti csomópont" ki­tüntető címet. Gépexport A KGM Gépexport Válla­lat növekvő tőkés kivitele mellett évente 20 millió ru­bel értékű berendezést ex­portál a szocialista orszá­gokba. " Fővállalkozója a Gépexport Vállalat a mon­góliai Darhánban épülő hús­kombinátnak. Á közművelődés minden pártszervezet ügye A beszélgetés meglehetősen nehezen kezdődött. A párt­szervezet vezetői zavartan válaszolgattak a járás kép­viselőinek kérdéseire. Vi­szonylag kis telephely az övék — mondták —, nincs itt művelődési otthon, még külön terem sem, az ebédlő­ben tartják a rendezvénye­ket, már csak ezért sem fog­lalkozik a pártszervezet köz­művelődési kérdésekkel, tu­lajdonképpen hiába is jöttek hozzájuk a járási pártbizott­ság megbízottai, nem tudnak ők kulturális témákban sem­mi érdemlegeset mondani. A látogatók azonban ma­kacs emberek voltak, tovább kérdezősködtek erről-arról. Persze, felelték az alapszer­vezet vezetői, az ő üzemük­ben is többen tanulnak a munka mellett, a gazdasági vezetés és a társadalmi szer­vek igyekeznek segíteni, mi­nél jobb feltételeket terem­teni. A szocialista brigádok vállalásaiban is szerepel ez a célkitűzés — tették hozzá —, s elmondták, miféle tanu­lási-művelődési programjaik vannak ezeknek a kollektí­váknak. Előző hónapban tárgyalta a taggyűlés a bri­gádmozgalom magyarázta a így elég pontos képünk van erről. Azután szóba került, milyen jól sikerült a KISZ­szervezet által rendezett ve­télkedő. A fiataloknak van egy kis zenekaruk is, az adott műsort a vetélkedő után, gi­társzó mellett énekeltek ma­guk szerezte tréfás-csípős strófákat üzemi problémák­ő is felszólalt ott, s remél­hetőleg ennek hatására bő­vülhet majd az üzemi könyv­tár, amit ő, mint régi olvasó, igen fontosnak tart. A leg­újabb szakkönyveket is meg kellene venni — tette hozzá a termelési felelős —, a tag­gyűlésen is szóba került, hogy az ősszel beállítandó új gé­pek újfajta szakismeretet igényelnek kezelőiktől. Hát maguk túlzottan sze­rények voltak, amikor azt ál­lították, hogy nem foglalkoz­nak művelődési témákkal — jegyezte meg mosolyogva a búcsúzáskor a látogatók egyi­ke. S az alapszervezet veze­tői kissé zavartan néztek ösz­sze. Tényleg, erre ők így nem is gondoltak. Foglalkoztak a napi problémákkal, egyikkel a másik után, s most kitűnt, hogy ennek következtében valójában a közművelődési tevékenység is jelen van a pártszervezet életében. 2. Nem tanulság nélkül való ez a történet. Hiszen sok olyan üzemi, szövetkezeti, hivatali pártszervezet talál­ható, amelyek közvetlenül nem kerülnek kapcsolatba művelődési intézményekkel, s nem tartozik hatókörükbe helyzetét szervezett kulturális tevé­párttitkar , kenység politikai irányítása és ellenőrzése. Ám a műve­lődés valamilyen formában az ő mindennapi politikai munkájukkal is érintkezik. Amikor az ifjúság vagy a véletlen „mellékterméke" egyéb irányú fáradozásainak. Hiszen ez utóbbi esetben az a veszély is fennáll, hogy egyes helyi elgondolások el' lentétbe kerülnek a párt ál­talános törkevéseivel, s a kérdéseket rosszul, tévesen ítélik meg. Beszélhet szépen, ízesen, szabatosan az is, aki nem ismeri a próza fogalmát — de közművelődési politi­kánk nem valósítható meg eredményesen e politika is­merete nélkül. A Központi Bizottság ez év márciusi ülésének a közmű­velődéssel foglalkozó határo­zata világosan megfogalmaz za a pártszervezetek ilyen irányú tennivalóit. E határo­zat minden alapszervezet kö­telességévé teszi, hogy meg­felelő gondot fordítson a párt kulturális politikájának megismerésére és megismer­tetésére, az ilyen jellegű színvonalas tájékoztatás és tájékozódás rendszerességé­re, a hatékony kulturális ne­velő munkára. Minden párt­szervezet kötelessége a hatá­rozat szerint, hogy gondos­kodjék a tanulás az önműve­lődés megbecsüléséről. Vala­mennyi munkahelyi pártszer­vezethez szól a határozatna!; az a része, mely szerint ösz­tönözniük kell a művelődés­hez fűződő személyes érde­keltség kialakítását, a veze­tők példamutatását az ön­művelésben, s a munkahelyi közösségek — mindenekel őti a szocialista brigádok — kul­turális nevelő szerepének ér­vényesülését. De a kulturá­nők helyzetére vonatkozó üs alapok felhasználásnak íi­párthatározat megvalósulá- gyelemmel kisérése is olyan sán munkálkodnak, amikor feladat, amely valamennyi a kádermunkával foglalkoz­nak, amikor a műszaki fej­lesztést igyekeznek elősegíte­szakszervezet, ._„„ _ tevékenységét * ° \,„egy*;,reA e:!ü ellenőrzik, avagy a szocialis­ta brigádmozgalom helyzetét elemzik — óhatatlanul talál­ról. Volt, akinek nem tet­szett, de a pártvezetőség ni.amikor a megvédte és bátorítja a fia- Vagy a KISZ pártszervezet tevékenységébe beilleszthető. ra még elmondta, milyen vita volt a nagyvállalati szak­szervezeti tanács ülésén a különböző alapok felosztásá­ról. A pártvezetőséggel való előzetes megbeszélés alapján Kíméljük időnket, idegeinket A gépjárművezetői orvosi vizsga célszerűbb módjáért koznak a művelődési kérdé­sekkel. De „asztalukra" ke­rül e téma akkor is, amikor a tudatformáló, ideológiai ne­velő munkát tűzik napirend­re, sőt a tagfelvétel tervezé­sekor is. S ez természetes is, hiszen napjainkban a köz­művelődés, a kultúra mind­Nemcsak a „kulturosok" ügye tehát ez a párthatáro­zat, s nem is csupán az agit.­prop. felelősöké, bár az alapszervezeti vezetösegen belül közvetlenül ez utób­biak reszortjához kapcsoló­dik, s igy elsősorban az ő dolguk a megvalósítás fel­adatainak számbavétele és előmozdítása. Nem árt ezt Mintegy öt éve vezette be az SZTK az előjegyzéses rendszert a gépjárművezetői orvosi vizsgára, hogy ne kelljen — betegekkel együtt — hosszú ideig várakozni az egyébként rövid vizsgálatra. Ennek a gyakorlatnak meg­felelően mintegy huszadma­gammal együtt engem is kedden délelőtt fél 11-re rendeltek a központi rende­lőintézet II. em. 9. sz. ajtaja kis szerepeket, de ezeket is I elé. Óvatosságból természe szeretem. A színész sokoldalú sága, tehetsége éppen ezeken edződik. valódi művészi egyéniségét is általuk talál­ja meg. Igaz, ezek nem világos, tömören formált fi- olyan hálásak, látványosak, gura, hogy könnyen kitárul­kozik. Nem kellett gyötrőd­nöm meghódításáért, ezért valójában egyszerű is. Ilyen összetett, színes és mégis tiszta női főszerepet — akár a klasszikusokat, akár a mo­derneket nézzük — kevés darab kínál. — Pályafutása során mi­lyen fontosabb szerepeket alakított? — Olyan szerencsés va­gyok, hogy fiatal koromban a legrangosabb színészek­kel. többek között Rátkai Mártonnal. Somlai Artúrral. Tímár Józseffel. Tolnay Klá­rival és Mezey Máriával játszhattam együtt. Buda­pesten, a Nemzeti Színház­ban kezdtem, Seribe: Navar­rai Margittá ban debutaltums mint a főszerepek, de ugyan­úgy meghatározói, kialakítói, segítői a darab egységes ha­tásának. — Valódi sikert, közismert nevet mégis a főszerepek biztosítanak a színésznek. Van-e valamilyen szerepál­ma? — Nem dédelgetek szere­peket, bármilyet szívesen játszom, mert mindegyik mögé egész, élő embert kell felépíteni, s ez izgalmas fel­adat. Tíz éve vagyok a sze­gedi színháznál, jól érzem itt magam, s ha végre el­készül a kamaraszínház, bi­zonyára még több lehetősé­gem lesz színes, változatos szerepek játszására. .. Ladányi Zsuzsa tesen már negyed 11-kor ott voltam. Az ajtó zárva. Fél­kor a két asszisztensnő ki­jött, s elvonult; a lelkesen fölpattanó, és jogosítványu­kat lobogtató feleket kimért udvariassággal oktatták tü­relemre. A büfébői zacskók­kal és karalábéval visszatér­ve — amint az ajtónyíláskor rendre látható volt — nyu­godtan uzsonnáztak, miköz­ben a várakozók vérnyomá­sa nőttön nőtt. (Talán azért ez a várakoztatás, hogy eddzék a gépjárművezetőket; ha a piros lámpa sokáig ég, akkor se idegeskedjenek?) Végre 11-kor nyílt az ajtó, beszedték az okmányokat. Azután ismét bezárult az ajtó, s — akár hiszik, akár nem — pont egy órával ké­sőbb, déli harangszókor tá­rult föl ismét. Most már szólongatták a feleket. Rám fél egykor került a sor; igaz, vetkőzés után a fülkében imég várakoztam. Maga a wizsgálaL-5 kd és mondrií öt — percig tartott. Három­negyed 1 -kor szabadultam, öt percért várakoztam két és fél órát. Volt, aki többet is, mert korábban jött, s ké­sőbben távozhatott. Tessék ezt hússzal beszorozni, annyi órát raboltak el — nem be­tegek! — munkaidejéből! Többrendbeli furcsasággal is találkozhatunk e gyakor­latban. Először is miéit ren­delik fél 11-re a jelentkező­ket, amikor az ajtóra írt rendelési idő fél 12-kor kez­dődik, de — amint egy ta­karítónő jámborul elmondta — az orvos mindig csak 12­re szokott jönni. Sőt: ha egy félre — az adminisztrációt is beszámtíva — bőven 10—15 percet szánunk, ésszerűbb volna a jelentkezőket né­gyes-ötös csoportokban, fél­órás különbségekkel odaren­delni. Fölösleges összevárni őket, mesterségesen teremte­ni meg a zsúfoltságot, s az időrabláson kívül a felek idegeit is próbára tenni. Megalázó érzés védhetetle­nül kiszolgáltatva lenni „a hivatal packázásainak". 1974-ben már nem volna szabad így bánni az emberek idejével, idegeivel, különö­sen ha semmi máson, csak az ésszerű szervezésen múlik az idővei takarékoskodó, célszerű megoldás. Dr. Péter László, a Magyar Autóklub szegedi csQBorUának elnöke inkább összekapcsolódik az sem hangsúlyozni, hiszen élet egyéb területeivel, áthat- még távolról sem értük el, ja mindennapjainkat. hogy a tömegpolitikai munka Voltaképpen nincsen tehát és a politikai oktatás mellett olyan munkahelyi, vagy la­kóhelyi pártszervezet, amely ne foglalkozna valamilyen módon a közművelődéssel, a kulturális nevelő munkával. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ezt miképpen teszi. Spontánul, ösztönösen, vagy pedig felkészülten, tu­datosan, tervszerűen. Nem mindegy, hogy célirányosan törekszik-e a párt kulturális politikájának helyi érvénye­sítésére, vagy pedig ez csak a kulturális nevelést is az agitációs és propaganda­munka egyenrangú részének tekintsék. De mint minden alapvető párthatározat, ez sem lehet csupán „reszortfel­adat", hanem a pártszerve­zet egész kollektívájánál; ügye. Annak a , gondolatnak a jegyében, amit a határozat úgy fogalmaz meg: „A kul­turális nevelő munka legyen a pártmunka szerves része", Gyencs László Több mint 4 ezer kisiparos Csongrád megyében Megyei választmányi érte- tartandó XI. kongresszusa kezletet tartott tegnap dél- tiszteletére, az országos vá­előtt a KIOSZ Csongrád me­gyei választmánya Szegeden, a Horváth Mihály utcai he­lyiségében. Sas Ferencné me­gyei titkár beszámolt a Csongrád megyében dolgozó, közel 4 ezer 400 kisiparos elmúlt félévi munkájáról. Legfontosabb feladatuk ebben az időszakban is a la­kosság igényeinek megfelelő javítómunka volt. Féléves versenyükben a megye kis­iparosai. a körzeti csoportok versenyében pedig a szege­di körzeti csoport nyert első helyezést. A versenyeken a legfontosabb szempont a la­kosságnak nyújtott szolgál­tatás volt. Szeged és az or­szág felszabadulásának 30. évfordulója, MSZMP-nek lasztmány kongresszusi ver­senyt indít az alapszerveze­tek között az idén. július elsején. A beszámoló után felszó­lalt Tömösváry András, a megyei pártbizottság gazda­sági osztályának képviselője és Vaszócsik Győzőné. a me­gyei tanács vb ipari osztá­lyának vezetője is. A hozzá­szólásokra Farkas Miklós, a KIOSZ országos vezetőségé­nek gazdasági titkára és dr. Horváth Tibor, a szegedi il­letékhivatal vezetője adott választ. Tegnap este taggyűlést tartott a KIOSZ szegedi kör­zeti csoportja is. amelyen Baumann Ferenc titkár be valamint az számolt a csoport elmúlt fél­a jövő évben évi munkájáról.

Next

/
Thumbnails
Contents