Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

4 KEDD, 197*. MÁJUS t Tízezer új biztosított A biztonságos élet megkí­vánja, hogy a dolgozó em­ber biztosítással rendelkez­zék. A biztosítás és az élet­körülményeink között hatá­rozott összefüggések vannak. Nyilvánvaló, hogy a közis­mert és népszerű CSÉB a dolgozók biztosítási igényé­nek kielégítéséhez nagyban hozzájárul. A 30 000 forintos életbiztosítás, a 100 000 forin­tos felső határú balesetbiz­tosítás. valamint a gyógyin­tézeti ápolási térítés baj ese­tén minden családnál az anyagi problémák csökken­tését eredményezi. Az I. ne­gyedévben megyénkben kö­zel tízezren, Szegeden há­romezer-kétszázán léptek be a CSÉB-tagok több milliós táborába. Gondoskodás a nőkről A dolgozó nők helyzetének javítására hozott rendeletek egységesek, minden vállalat számára egyértelműek — végrehajtásuk azonban a helyi lehetőségeken múlik, és persze nem utolsósorban azon is. megértéssel, szívvel és felelősséggel foglalkoz­nak-e az állami és párthatá­rozatokkal. Az asszonyok, az anyák feladatsora ismert, mint ahogy az is, hogy a háztartási munka és gyer­meknevelési feladatok mel­lett a társadalom is igényli, s nem mondhat le alkotó munkájukról. Hogy helyt tudjanak állni, könnyíteni kell munkájukon, meg kel] teremteni a jobb élelkörülményeket számukra. A Szegedi Kenderfonó­gyárban is az éjszakai mű­szak okozta a legtöbb gon­dot a családos dolgozó nők­nek, nem csoda, ha a szak­szervezet számára az jelen­tette az első feladatot: meg­oldani, hogy minél kevesebb édesanya kényszerüljön éj­szaka dolgozni. Az előző években még az asszonyok 65—70 százaléka éjszakázott, ma már 30—35 százalékuk. Ez is sok még, de vannak munkakörök, amelyeknél nem nélkülözhetők — de az éjszakai pótlék, úgy látszik, olyan ösztönző, hogy önkén­tes jelentkezőkből megoldó­dott az éjszakai műszak cso­portja. Tavaly javult a nők ará­nya a vezetésben is, hét nő került magasabb beosztásba: egy osztályvezetőt, két osz­tályvezető-helyettest és 4 csoporttvezetőt neveztek ki. A további fejlődés nyitja természetesen, hogy lehető­ségük legyen a lányoknak is, asszonyoknak is a továbbta­nulásra. Ezt vállalati támo­gatással lehet biztosítani. Erre törekszenek is a ken­HAZASSAfl L kerület Szeged: Szekeres Tibor é» Sí­pos Irén, KásH Vilmos ds Masa Maria. Furák János és Szekeres Erzsébet. Csomós István és Se­best Rózsa. Császár István és Fehér Mária. Pintet Ferenc és dr. Czene Klara. Csanyl Sandot és Börcsök Anna, Török Bálint és Sztrákl Klára. Kts János és Luczat Piroska házasságot kö­töttek. TT. kerület Szeged: Czutor Dczsó és Gémes­Fekete Erzsébet, Farkas László Lajos éa Szabó Mária. Haraszti Béla Sándor és Császár Márta. Mónus László és Palotás Julian­na Erzsébet. Erdei András és Börcsök Eva Katalin házassagot kötöttek. m. kerület Szeged: Kucsura Károly és Ciyurts Ilona házasságot kötöt­tek. Klskundorozsma: Zádon Sán­dor és Ocskó Veronika házassá­got kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegeri: Úrban Imrének és Er­délyi Irénnek Imre. pölös Zol­tánnak és Szabó Valériának Zoltán, Cuspár Péternek és Farkas Marta Ilonának Iván Norbert. Apró Ferencnek és Pap Erzsébet Eszternek Ferenc István. Sztankov Lászlónak és Mllassln Martának Attila László. Figura Lajosnak és Szögi Iloná­nak Lajos Gyűzö. Rozsa Imré­nek és Mihály Erzsébetnek Csa­ba Tibor. Csóti-Gyupjas Ferenc­nek és Szabó-Galiba Hona Má­riának Mária, Lele Istvánnak és Kocals Irma Máriának Anikó Erika. Fábián Dániel Ágoston­nak es Takács Irennek Szilvia. Kaiké Józsefnek és Bagi Eva Katalinnak Tirnea, Baloglt Sán­dor Gábornak es Derecskel Má­riának Róbert, Vahl Rezső Gyu­lának ca K rabot Erzsébet Ka­talinnak Natalla, Nagy Józsefnek és Jacsó Mária Magdolnának Hajnalka, Adám Józsefnek és Bodnár Ilona Zsuzsannának Andrea. Hasító Endre Istvánnak Cá Csoo Zsuzsanna Saroltának Balázs Zsigmond Kerek Attilá­nak cs Lajos Mát iának Szilvia Anikó. Lokács Istvánnak es Barju Klárának Ildikó. Kovács Laszlónak és Nagv Juliannának Csaba Tibor Busa Gábornak és Dancs Terézia Juditnak Aranka. Daka Andrásnak és Sztrákl Arankanuk Zoltán Attila. Int­grund Károly Józsefnek és Bagó Katalinnak Mária Magdolna Kotán Józsefnek és Elbert Te­rézia Magdolnának Marianna Gabriella. Kardos Antalnak és Cseh Erzsébetnek Tibor. Ruck József Györgynek és Iván Ibo­lyának Norbert, Szőke Sándor Pálnak és Papp Honának Ildikó. Lajtcr Ferencnek és Lepsényi Évának Péter Tamás. Boldizsár Balázsnak és Kátai Piroska Klá­rának Levente, plrlsl Lászlónak es Csótt Rózsának Péter. Vass Istvánnak és Eper Máriának István Richárd. Afra Antalnak és Kővágó Ibolya Juliannának Izabella, Katona Imre Józsefnek és Szilágyi Irénnek Imre. Bálint Jánosnak és Antal Ann» Ibolyá­nak András, Domonkos István­nak és Rétfalvi Mária Antóniá­nak Krisztián, Kiss Istvánnak es Mucsl Ilonának Gábor Zsolt, dr. Lehoczkl Endre Lajosnak és dr. Simon Mária Magdolnának Balázs, Márki Imrének es Bende Máriának Norbert Zsolt. Mlrcsov Mihálynak és Csizmadia Zitának Kolos, csiszár Jánosnak és Un­gor Margitnak János. Fürtön Istvánnak és Csúcs Mariának Edit, Bodó Józsefnek és Czirok Rozáliának Erika Erzsébet, Lajkó Lászlónak és Rutai Gizella Ho­nának Henriett, Kiss Pálnak és Hós KáUkJua KuzaüauoJt Anita. Családi események i dr. Marosi György Józsefnek és Dulka Erzsébetnek Agncs. Hor­váth Antalnak és Tóth Rozália Veronikának Róbert. Fülöp Ja­nosnak és Lovasi Erzsébetnek Norbert Attila. Sziraki Istvánnak és Csíkos Erzsébet Ilonának Andrea Erzsébet Varga János­nak és Karkas Máriának Anna­mária Juhász Lászlónak és Horváth Márlanak László, Ju­hász Lászlónak és Horváth Má­riának István, Orbán Zoltánnak és dr. Rádat Honának Eszter. Pataki Sándornak és Ambrus Pi­roskának Andrea Piroska nevű gyermekük született. talnak és Árokszállási Honának László János. Tóth István Im­rének és Gyuris Ilona Gizellá­nak Gábor Ervin, Klsmárton Györgynek és Halvám Teréziá­nak György. Rebák Györgvnek és Fagyas Katalinnak Olívia. Százl István Mihálynak és Ret­kes Margit Erzsébetnek István Zsolt, Zánthó Gábornak és Per­nek! Erzsébetnek Gábor. Pető Józsefnek és Marit Máriának Eva Mária nevü gyermekük született. derfonógyárban: tavaly 196­an tanultak tovább különbö­ző oktatási formákon. Az igaz, hogy az eddig oly nép­szerű, kötetlen Nők Akadé­miája sorozat tavaly nem in­dult, de a nagy érdeklődés miatt tervezik újjászervezé­sét. Addig is sokféle, elsősor­ban az asszonyokat érdeklő könyveket vettek a szakszer­vezeti könyvtár olvasói szá­mára. A munkakedvet mégis az ösztönző bérezés fokozza, fontos tehát, hogy tavaly, a bérfejlesztéskor hogyan ala­kultak a bérek. A teljesít­ménybérben dolgozó asszo­nyok — különösen a nehéz munkát végző vagy kedve­zőtlen körülmények között dolgozók — keresetét növel­ték, így állami erőből kap­tak a szakmunkások 8, a be­tanított és segédmunkások 4 százalékos alapbéremelést, emellett természetesen üzem­részenként volt differenciált bérfejlesztés is, ami néhol elérte a 14 százalékot is. Javítani, a lehetőségekhez képest könnyíteni akartak a nők gazdasági és szociális helyzetén a szegedi kender­fonóban, s ez a munka folya­rhatos. áz idei évre szőlő fel­adat is. II tartalékos 5 ! ö katonai szolgálatról N. S. szegedi olvasónk arról kér tájékoztatást: a tar. talékos katonai szolgálatot teljesítő dolgozó a katonai szolgálat ideje alatt míly'en összegű fizetésre jogosult, cs azt a vállalat vagy a honvédség folyósítja-e? A hadkötelezettséget telje- meghaladja vagy sem. sítök érdekvédelméről szóló Abban az esetben, ha a 21 1967. (VII. 23.) számú kor- tartalékos katonai szolgálat mányrendelet és az 1/1967. ideje a tíz napot nem halad­(VII. 23.) iszámú H. M. ren- ja meg, a tartalékos katonai delet inléikedik a tartalékos szolgálat idejére a munkái­katonai szolgálatot teljesítők tatótól a teljes átlagkeresete keresetéről. A rendelkezések illeti meg, míg a honvédség­értelmében az átlagkereset tői természetbeni ellátásban mértékéig terjedő keresetki- részesül. Ez esetben a ter­egészítés illeti meg a tarta- mészetbeni ellátás összegét lékos katonai szolgálatot tel- nem kell figyelembe venni jesítő dolgozókat. A kereset- az átlagkereset megállapítá­kiegészítés a tartalékos kato- sánál, illetve folyósításánál, nai szolgálat jellegétől füg- Ha a tartalékos katonai getlenül jár, tehát mindegy, szolgálat ideje a tíz napot hogy az illető dolgozót ki- meghaladja, a katonai szol­képzésre, átképzésre, tarta- gálát teljes idejére a hon­iékos tiszti kiképzésre vagy védség a rendfokozatnak és egyéb szolgálatra hívták be. beosztásnak megfelelő illet­Közömbös az is, hogy a dol- ményt folyósítja, és termé­gozó honvéd, tisztes, illetve szetbeni ellátást biztosít. E tartalékos tiszti vagy tiszt- kettő összege és a dolgozó helyettesi rendfokozatú. A átlagkeresete közötti külön­lényeg az, hogy tartalékos bözet adja azon kereselki­kutonaiszolgálat-leljesítőnek egészítésl, amit a munkálta­minősiiljön. A keresetkiegé- tónak kell folyósítani, szítés szempontjából különb- Az átlagkereset kiszámítá­séget kell lenni a szerint, sára a 7 1867. (X. 8.) Mü. M hogy a tartalékos katonai számú rendeletben foglaltak szolgálat ideje a tíz napot az irányadók. Az átlagkere­set megállapításánál a nyűg™ Modern kentaur III. kerület Szeged: Bakatty Györgynek és Makra Etelkának Szabolcs. Pö­lös Dezsőnek és Makrn Irénnek Norbert, Temesvárt István Jó­zsefnek és Czékus Erzsébet Má­riának Edit. Újvári Gézának és Balázs Máriának László. Bíró István Ferencnek és Bartha Évának Eva Katalin, Bóka Lász­lónak és Szóltk Margitnak Ani­kó. Domonkos Istvánnak és Bitó Évának Odctt Eva. Gulyás Sán­dor Lászlónak és Matovlcs Má­riának Sándor. Kálmán Zoltán­nak es Flórián Margitnak Nap­sugár. Masa Jenőnek es Csúcs Juliannának Gábor, Szabó An­HALALOZAS I. kerület Szeged: Császár-Putyl Józsefné Hajnal Gizella, dr. Kövesdi Jó­zsef, Pópity Pálné Hegykö/.l Pi­roska. Nádast Sándor, Tóth Jó­zsefné Kakuszl Ilona. Frányö Ferenc, Sándor Mthályné Szorát Julianna, Dobos Gáborné Ve­csernyés Julianna, Kutlch Eri­ka, Bárkányi Pál. Daru István. Busa Lajos. Gottlieb József. Hevér Antal Ödön, Varga Fe­rencné Börcsök Rozália meghalt. n. kerület Szeged; Kulcsár Márton. Mon­tányl Mihályné Gyuris Veronika. Mojzes Józsefnc Islvánffy Emí­lia. Kiss Sándor. Czalbcrt Isi ­vánné Nagy Rozália, Kecskeméti László meghalt. III. kerület Szeged: Malmos György. Köti Mihályne Rácz Ilona. Táborosi István. Magyar János. Bálint Gyula. Makra Jánosné Kovács Julianna, Kocsis lstvánné Csiz­madia Erzsébet. Csillag i ivánné Kiss Etelka. Vinczc József né Kurucsal Gizella. Gyuris Imre Kocsis Hermina meghalt Klskundorozsma: Mészáros . Sándor meghalt. díjjárulékkal csökkentett ke­resetet kell alapul venni, és az így megállapított" kereset­kiegészítés olyan kifizetés, amely után sem SZTK-járu­lékot. sem pedig adót fizetni nem kell. Ha a honvééség által kifizetett illetmény és természetbeni ellátás pénz­beni értékének együttes ösz­szege eléri a polgári foglal­kozásban szerzett és nyug­díjjárulékkal csökkentett át­lagkeresetet, úgy keresetki ­egészítés nem jár. A tíz napot meghaladó ka­tonai szolgálat esetén a tar­talékos átlagkeresetéből hon­védségtől kapott természet­beni ellátás pénzbeli értékét nem szabad levonni, ha az átlagkeresete a havi 1500 fo­rintot nem haladja meg és egy vagy ennél több eltar­tásra szoruló hozzátartozója van. Ha pedig az átlagkere­sete a havi 2000 forintot nem haladja meg és két vagy ennél több eltartásra szoruló hozzátartozója van, a honvédségtől kapott termé­szetbeni ellátás pénzbeli ér­tékének 50 százalékát kell levonni. Dr. V. M. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai CO Ez a kételkedés nem maga „csinálta rém­00. látások" miatt erősödött fel Kiss La­josban, a pozitivista néprajz szolgálatá­ban állott kritikának, a kedvező visszhang hiá­nyának, a korlátozott publikálási lehetőségeknek is szerepük volt ebben. A szakma pozitivista szemléletű képviselői értetlenül figyelték a nyíregyházi múzeumigazgató törekvéseit. A szá­zad elején, a magyar néprajz pozitivista korsza­kában a puszta tárgyak, motívumok, néprajzi szövegek lejegyzése volt a lényeges, s ez a ka­talogizáló, leíró módszerrel dolgozó néprajz nem mutatta meg a maga társadalmában élő. síny­lődő parasztságot. Kiss Lajos kikerülte a pozi­tivista néprajz buktatóit, hibáit. Az ő megfigye­lései is pontosak, részletezőek voltak. Sőt, az igazándi tudományos igényt az ö tanulmányai elégítették ki, hiszen ezekben Kiss Lajos a je­lenségek belső összefüggéseit tárta fel. a közép­pontban mindig a társadalmi embert, a sze­gényparasztságot, annak mindennapi életét mu­tatta be, s mindezt nem száraz leírással, ha­nem az ábrázolás érzékletességével, megjelenítő erejével, az elbeszelés színességével. Móra nem titkolta, hogy mennyire személyes ügyként, neki is szóló, őt is gazdagító müvek­ként kezeli Kiss Lajos írásait. A nép üzenetét tolmácsolták, a parasztság sorsát tudatosították, a felelősség parancsát erősítették benne barátja 1927 augusztusában Móra Erdélyben járt, s itt került a kezébe Kiss Lajos A hódmezővásárhe­lyi szűcsmesterség és szücsornamentika című fü­zete. Kiss Lajos ehhez a tanulmányhoz az anyag­gyűjtést még 1910 előtt megkezdte. Gyakran fel­kereste a kiskunfélegyházi szűcsmestereket is, köztük Móra Mártont, mert a hódmezővásár­helyi szűcsök gyakran átjártak a félegyházi mes­terekhez a szakma titkait ellesni, s Kiss Lajost érdekelte, hogy a hódmezővásárhelyiek mit ta­nulnak a kiskunfélegyházíaktól. Dolgozata vé­gén „hálával és köszönettel" emélkezett meg azokról a szűcsmesterekről, akik segítségére si­ettek szóbeli adatokkal és maguk készítette raj­zokkal. A kiskunfélegyházi szücsmesterek kö­zött leírta Móra Márton nevét is. „Sajnálom — vallotta a tanulmányban —, hogy többen nem érhették meg dolgozatom megjelenését, és ép­pen azok, kik legnagyobb odaadással és meg­értéssel közreműködtek e kiveszőben levő ma­gyar mesterség megörökítésében." Móra Fe­renc ezekre a sorokra gondolva — írta barát­jának: „...s ahogy az öreg szűcs nevét meg­láttam, mindjárt teleszaladt a szemem köny­nyel, s biz azt nem szárították föl se az etnog­ráfiai tanulságok, se a rjiosolygó tarka képek. Áldjon meg az Isten érte. Lajoskám!" 1928-ban. amikor Kiss Lajos elküldte Mórának a közölt és a még megjelenésre váró tanulmányait. Sze­gedről ezt a vallomást vitte a posta Nyíregy­házára: az írásaid nekem mindig vissza­hozzák az elsüllyedt múlt színét, szagát, a sze­gényember gyerekének boldog életét, amitől az­után elél öreggyerek korában is". 1932-ben A szegény ember élete kéziratos részleteit elolvas­ván, ezeket a forró, személyes értékű sorokat is papírra vetette Móra: „Én csak köszönhetem ne­ked, Lajoskám, hogy megtanítottál egy csomó dologra, amit népi tudtam, s hogy hazavitlél a Daru-uccai, meg a íelsőgalambosi szegénységünk­be. Ö, de nagyon otthon voltam, de igazán hal­lottam az apám, anyám, a házi cimborák, meg a szomszédok szavak." 1932-ben Kiss Lajos elhozta Szegedre A sze­gény ember élete kéziratos részleteit. A készülő művet előbb mar megmutatta egy néprajzosnak, s a kapott értetlen kritika nagyon elkeserítette. Most már Móra véleményére volt kíváncsi, szinte az 6 értékelésétől tette függővé, hogy ér­demes-e a megkezdett művel tovább írni, be­fejezni. Nem dicsérelet kért barátjától, hanem kemény bírálatot. Móra 1932. június 17-én a kö­vetkezőket írta A szegény ember élete részletei­ről Kiss Lajosnak: véleményemet is meg­írom. ha már úgy kívánod, bár érteni nem ér­tem a dolgot. Kell ismerni magadat annyira, hogy tökéletes munkát végeztél, amiről csak a/ illetékes bírálatot mondani, aki többet tud a sze­gény ember dolgairól, mint te. Meg tudnád mondani, kit ismersz olyant? Én természetcsen magam sem számítva magam annak, hiszen én csak olyan felemás paraszt vagyok, s ma már sokat is felejtettem. Ha azonban mégis megtisz­teltél azzal, hogy a véleményem kérted, hát ez az: a szegény ember monográfiájának a meg­írására egyedül te vagy hivatott, »s ha vakon, ha bénán, ha senkinek: írjad-, s ha publikálni nem tudnád, tedd letétbe, de hét lakat alá, s jobban vigyázz rá. mint a Jósa-múzeum összes kincsére, mert a te szegény ember tudományod csakugyan unikum és pótolhatatlan. Tőlem azt kérted, hogyne dicsérjelek, hanem kritizáljalak keményen. De mit csináljak, fiam, ha semmit se találtam, amibe beleköthetnék ..." Egy nappal később, június 18-án még egyszer nyomatékosan hangsúlyozta A szegény ember élete értékeit így: „A kéziratodról való vélemé­nyemet megkapod, nincs mit ismételnem rajta. Ha én volnék a m. tud. akadémia bezárnálak egy esztendőre a vármegye háza dísztermébe s addig nem eresztenélek ki. míg az egész tudo­mányod írásban nem adod." (FolytaljukJ

Next

/
Thumbnails
Contents