Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

SZOMBAT, MÁJUS * Megjegyzések Piszkos piacok Ha egy üzletre azt mondják, piszkos, úgylehet, a vál­lalkozásra értik, közelsem arra. hogy az üzlethelyiség tisz­tasági normáival van baj. Ezúttal a „piszkos" a piacokra is szó szerint értendő: piszkos a Marx téri piac, koszos a Szent István téri is. Érdekes módon, nagy piacunk köztisztasági állapotá­val a kisiparosok közgyűlésén egy magán-virágkereskedő is foglalkozott. Azért szólalt fel. hogy elmondja: kevés a sze­méttároló, a legrendszeretőbb árus se tud szokott standja, vagy üzlete környékén tisztasagot tartani, legalábbis nem úgy, ahogy a „nagykönyvben meg vagyon írva" — mert nincs hová vinni a szemetet, hulladékot. Márpedig, tapasz­talatok szerint, ahol koszos a hely — akár szoba, akár park, utca vagy vasútállomás — a közönség is gondolkodás nélkül elhajigál minden hulladékot, míg a tisztaság a legtöbb em­bert arra inspirálja, hogy ne váljék rendbontóvá. De ezúttal a szolgáltató vállalatot illeti az első bíráló szó: gondoskodni kell arról a néhány szeméttárolóról, amely a tisztaság lehetőségét megteremti. Különös lenne, ha ennek fontosságát hangsúlyoznánk, mert magától érte­tődő dolog: ahol élelmiszert árulnak, ahol egy-egy piac­napon sok ezer ember fordul meg, bármi áron, nemhogy egy-két szeméttároló beszerzési költségével, biztosítani kell a rendet, a tisztaságot. Mellesleg nemcsak a Marx téri piacon ilyen mostoha a helyzet. Aligha mondhatjuk bármelyik kisebb piacunkra is. hogy tökéletes — vagy legalábbis megközelítőleg töké­letes! — a rend. a tisztaság. Vannak világhírű piacok — a brüsszeli, az amszterda­mi, a krakkói virágpiac; a közelmúltban fél Párizs siratta nagyhírű piaccsarnokát, a Les Halles-nek halálos ítéletét, amely a városrendezési tervek útjában állt. Csak nem pá­lyázunk mi is valamiféle világhírre? Inkább legyenek a szegedi piacok szerény-ismeretlenek, mint esetleg tisztá­talanságukról híresek! Ablakok Emléket állítanak a világhírű tudósnak P. P. Lukjanyenko, Lenin­díjas akadémikus, a Bezosz­•tája l-es búza „atyja" 1969­ben járt hazánkban és meg­tekintette Csongrád megyé­ben a kiszombori nemesitő­telep munkáját, az új hazai búzafajták előállítási kísér­leteit. Az azóta elhunyt vi­lághírű genetikusnak emlé­ket állit a Szegedi Gabona­termesztési Kutató Intézet a Magyar Tudományos Akadé­mia, valamint a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium megbízásából. Tá­pai Antal szegedi szobrász­művész már készíti a kiváló tudóst ábrázoló nagyméretű réz domborművet, amelyet még az idén elhelyeznek az intézet főbejáratánál. Lukja­nyenko akadémikus nevéhez fűződik még a hazánkban is elterjedt Auróra, a Kavház és a Ranaja 12-es bőtermő, intenzív búzák előállítása is. A falu közművelődéséért Egyetemisták akciója Alig fél éve lakik Tarjánban a család, két és fél szo­bás, szónyegpadlós, napfényes, nagyablakos lakásban — s máris tele vannak panasszal. A padlószőnyeg kényes színű, a tapétát nem kedvelik (ki tudja, mely okból?), s az abla­kok?! Hat lehetetlenség lemosni, ha nem szedi szét az em­ber. koszos marad, ha meg szétcsavarozza, ketten tudják csak visszaszerelni. Nem arról panaszkodik, hogy megvetemedett az ajtó, csöpög a radiátor, vagy nem működik a szellőző — ami legjobban azért bosszantja az embert, mert hanyag munka, nemtörődömség lapul mögötte, és ami dupla bosszúság: ilyen hibák miatt állnak üresen hónapokig szemre telje­sen kész házak. Nem, neki a szőnyeg és a tapéta színe nem passzol, és hosszadalmas munka az ablakpucolás. Zsurnaliszta fogásnak tűnhet, pedig csak a való té­nyek közlése: mentem hozzájuk, megtudakolni, hogy ér­zik magukat az új lakásban. Legutóbb egy pincelakásban latolgattak, hányadikok lesznek a listán. Akkor arról az ablakról írtam szavait: ha utcára nem vinné, azt hinné a két és fél éves fia, feje sincs az embernek. Csak a lábukat látja az ablakból. Most én mondom: ha másokat nem ismernék, kétség­bevonnám. van fejük az embereknek?! Hogyan is nem tudnak másképp nézni a világra most, mint a pincelakásból? Ezt azok miatt is kérdem, akik még onnét néznek, és igen-igen várják, hogy a lakáslista élére kerüljenek. Szőke Mária Tanulmányi verseny Pénteken délelőtt a Rad­nóti Miklós Gimnáziumban tartották az 1973—74. tanévi „Arany Dániel" Középiskolai Matematikai Verseny má­sodik fordulóját. A rangos versenyben a következő sze­gedi tanulók vettek részt: Kezdő csoport, matematika I. tagozat: Berkes Jenő, Sza­lay Tibor (Radnóti Gimnázi­um!). Matematika II. tago­zat: Borous András, Turzó Edit (Ságvári Gimnázium). Haladó csoport. Általános tagozat: Pópity János (Rad­nóti Gimnázium). Marton Jó­zsef (Ságvári Gimnázium). Matematika I. tagozat: Sza­bó Lajos, Révész Péter (Rad­nóti Gimnázium). Matemati­ka II. tagozat: Csúri Miklós, Fodor Klára, Kozma Róbert, Lang Zsolt, Papp Flórián (Ságvári Gimnázium). királynő A szegedi egyetemisták kezdeményező szerepet vál­laltak a KISZ KB egyete­mi és főiskola; tanácsa ta­valy meghirdetett felhívásá­nak megvalósításában. A „Tegyünk többet a falu köz­művelődéséért!" akció egy­éves tevékenységét, eredmé­nyeit és tapasztalatait vitat­ta meg a Csongrád megyei egyetemi és főiskolai tanács tegnap, pénteken délután a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola klubjában. A megyei egyetemi és fó­iskolai tanács ülésén többek között ott volt dr. Bagdi Sándor, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Horváth Lajos, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának titkára és dr. Vitos Zoltánné, a járási művelődésügyi osztály mun­katársa. A vitát Koczor La­jos, a megyei egyetemi és főiskolai tanács titkára ve­zette. m „Anglia büszkesége" —ezt Henrik és feleségei koráb- intenzív és hosszadalmas bi­a címet viselte az Erzsébet ban látott története bizonyít- zonygatás után sem hisszük, hatja: egyszerre kaphattunk hogy nálunk nincs kedvei­volna fontos történelmi is- tebb műfaj a magyar nótá­filmben elbeszélt történet mereteket, és információkat nál, az operettnél, a cigány­szerint a kitüntető jelzővel az emberről, aki hajdan ezek dalnál, a kabarénál, a tossz Essex grófját illették, Anglia fő szereplője volt. Ez a film viccnél, az otromba közvet­történelének ismerői viszont azonban nem Erzsébet ér- lenkedésnél, valamint a a királynő neve elé dekes egyéniségét, csak azo- „név, pontos cím, telefon­kat a kevésbé vonzó tulaj- szám" elnevezésű müsorszá­A hatrészes sorozatból per- donsagait mutatta be, ame- moknál. Reméljük, erről sze — sajnálatunkra — nem lyeket hagyományosan (úgy egyszer a szerkesztők is Erzsébetről szólva, látszik, már akkoriban is) meggyőzetnek. S. E. királynőről készült tévéfilm­sorozat befejező része. A tudják, is odaillene. derült ki, miért nem kell az angolok- rásütnek a nőkre — úgy ál­nak takarékosan bánni a jel- talában. Glenda Jackson já­zókkel. Jan Bodgert. a for- tékának köszönhetjük, hogy gatókönyv íróját ugyanis ki- mégis sikerült valamivel zárólag Erzsébet személye, többet megtudnunk a király­egyéniségének nőies vonásai nőről, mint amennyit az író foglalkoztatták, és éppen kívánt közölni. A televízió csak érintette azokat a hosz- érdeme viszont abban elvi­szú uralkodás alatt történt tathatatlan, hogy egymás eseményeket, amelyek Ang- után két angol történelmi filmet szolgáltatott, sőt, az ezután következő műhelybe­szélgetésből feltehetően mindazt megtudjuk az Er­zsébet-kori Angliáról is, ami a sorozatból kimaradt. És végül is: bárcsak a magyar Az MSZMP Központi Bi­zottsága két esztendeje mér­te föl az állami oktatás helyzetét, s szabta meg a feladatokat. Néhány héttel ezelőtt pedig a közművelő­dés szerteágazó problémáit vizsgálta meg. és hozott ha­tározatot a teendőkről. A két fontos dokumentumban meghatározott feladatok így együtt az egész magyar tár­sadalom általános, politikai és szakmaj műveltségének, közgondolkodásunknak, íz­lésfejlesztésünknek fokozá­sát. növelését célozzák. A KISZ Csongrád megyei bi­zottsága egyetemi és főisko­lai tanácsa az egyetemi és főiskolai ifjúság kezdemé­nyezésére javasolta a KISZ KB-nak, hogy forduljon fel­hívással az ország vala­mennyi felsőoktatási intéz­ményének KlSZ-szervezeté­hez. A problémák orvoslá­sa érdekében kibontakozott országos méretű akció jel­szavai lettek: Tegyünk töb­bet a falu közművelődé­séért! Segítsük a falusi, ta­nyai általános iskolák ok­tató-nevelő munkáját! Három szegedi felsőokta­• j tási intézmény — a JATE, j a SZOTE és a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola — hallgatói olyan komplex bri­gádokat szerveztek, melyek a felnőtt falusi-tanya; lakos­ság körében igyekeznek fel­világosító-ismeretterjesztő munkát végezni. Jelenleg Asotthalmon, Sövényházán és Szatymazon dolgozik há­rom brigád. A fogadtatás, a siker nem egyértelmű. Jó néhányszor akadtak szerve­zési nehézségek, Asotthalom vezetői kényelmetlennek ér­zik a „túlpatronálást", Szatymazon a vezetők nem­törődömsége, a bürokrácia, a passzivitás kedvetlenítette el a fiatalokat. Természete­sen eredményekről is beszá­molhatunk. Az ásotthalmi patronálást végző egyete­misták szociográfiai felmé­rést készítettek a tanyakör­zetről, mely a jövőben hasz­nos segítség lehet. Ebben a faluban a helyi ifjúkommu­nistákkal sikerült a közös munka elindítása. Valláskri­tikai előadássorozatot indí­tottak, nagy sikerű egész­ségügyi képzést és versenyt szerveztek. A legszínesebb és legeredményesebb munkát a Sövényházán dolgozó komp­lex brigád végezte. A jó munka alapja, hogy gyümöl­csöző kapcsolatot sikerült kiépíteniük a falu vezetői­vel: párttitkárral, művelődé­si ház igazgatójával, iskola­igazgatóval stb. Politikai előadásokat szerveztek, fo­tó- és grafikai kiállítást ren­deztek, szexuális felvilágo­sítást tartottak. Nyári tá­borozásra viszik az ottani úttörőket. A sövényházi Rö­pülj páva-körnek is főisko­lai hallgató a vezetője. A komplex brigádok egy­éves munkájának mérlege igen vegyes képet mutat. Erőtlen próbálkozásokkal éppúgy találkozhatunk, mint komoly eredményekkel, ősz­től még több brigád, még több helyen, még felkészül­tebben kezdi el a munkát. Legfőbb feladat, hogy köze­lebb kerüljenek eredeti cél­kitűzéseikhez, s a falusi, ta­nyai fiatalság után megta­lálják az utat a felnőtt la­kosság tömegeihez. 1972 szeptemberében in­dult a tudományegyetem hallgatóinak nagyszerű ak­ciója az ásotthalmi körzet kilenc tanyai iskolájában tanuló 500 általános iskolás támogatására. A „Korszerű eszközöket a tanyai iskolák­nak!" mozgalomhoz kapcso­lódva kettős célt tűzlek ma­guk elé: hathatós és rend­szeres támogatást nyújtani a tanyai iskolásoknak és fel­kelteni az egyetemi fialal­ság érdeklődését a valósá­gos problémák iránt, kimoz­dítani a fiatalokat a pasz­szivitásból — látható, kézzel fogható reális célok megha­tározásával. A nagy nép­szerűségnek örvendő akció jelentősége, hogy a tevé­kenység nem merült kl szemléltetőeszközök készíté­sében és beszerzésében, bár az itt elért eredmények is nagyon jelentősek. Eddig három könyvgyűjtő akciót szerveztek, melyeknek ered_ ményeképpen több mint 3 £zer kötettel gyarapodott az ásotthalmi körzetbe tartozó tanyai iskolák könyvállomá­nya. Gyakoriak és eredmé­nyesek a'korrepetálások, jó néhány szakkör működik, s három olyan helyen oktat­ják a nyelvszakos egyetemis­ták az oroszt, ahol nélkülük egyáltalán nem kerülhetett volna sor orosz nyelvtanu­lásra. Eddig közel 200 gye­rekkel ismertették meg Sze­ged nevezetességeit, vitték ei őket bábszínházba. . m A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola elsősorban magyar, ének-zene és rajz szakos hallgatóinak aktív munkáját kamatoztatja. A főiskolások is részt vállal­nak a komplex brigádok munkájából, szemléltetőesz­közöket készítettek és ered­ményesen korrepetáltak. A rajz szakos hallgatók kiál­litássorozatot szerveztek és művészettörténeti előadáso­kat tartottak Nagymágocson. Nagyszerű kezdeményezés a szegedi egyetemistáké és főiskolásoké. Az első komoly eredmények minden bizony­nyal feledtetik a kezdeti ne­hézségeket, kudarcokat. Az első sikerek arra jogosíta­nak, hogy az akciót tovább kell szélesíteni, ehhez azon­ban több segítségre, értő tá­mogatásra van szüksége minden brigádnak. Tandi Lajos lia nagyhatalommá emelke­désének állomásai. Nem mondhatjuk persze, hogy a királynő annyira hétköznapi ember lelt volna, sem azt. hogy személyes tulajdonságai nem érdemesek az utókor fi­gyelmére. ugyanis, hogy ezek a csak rá jellemző vonások valami­Nyilvánvaló történelem korszakairól és nagy alakjairól láthatnánk — az angolokéit megközelítő képpen hatottak uralkodói színvonalú filmeket, magatartására, befolyásolták Rólunk azonban egyelőre tetteit is — valószínűleg pon- csak olyan „képet" ad a te­tosan olyan formában-mér tékben, ahogv ezt már a „nagy egyéniségektől" meg­ievízió. mint amilyen az Önök kérik — mi teljesít­jük . .. című jubileumi, rend szoktuk. Ha a film ilyenféle hagyó és maratoni kívánság­hatásokkal foglalkozott vol- műsor alapján állhatott ösz­na, bizonyára érdekesebb so- sze. Mi mégis, még mindig Hiúsági parlamentek Tegnap, pénteken tartották szélt a lakáskörülmények ja­Szegeden, az Ifjúsági Ház- vitásáról, a fokozottabb ban, a művelődésügy terüle- anyagi elismerés szükséges­tén dolgozó fiatalok járási ségéről. A beszámolót hozzá­ifjüsági parlamentjét. Ács szólások követték, szó esett Zoltán, a járási művelődési egyebek között a járási mű­osztály vezetője vitaindító velődési otthonok nehézsé­beszédében tájékoztatta a geiről — többségük elavult, hallgatókat a művelődésügy hiányos berendezésű — és a időszerű problémáiról és az sportolási lehetőségek fej­ifjűsági törvény végrehajtá- lesztésérőL sáról. Hangsúlyozta, hogy a A Szegedi Textil művekben fiatal művelődésügyi dolgo- is tegnap tartották meg az zók politikai és szakmai to- ifjúsági parlamentet, ahol vábbképzését fokozottabban Juhász Géza, igazgató szé­keli segíteni, nagyobb szám- molt be az ifjúsági törvény , ^ ban kell őket bevonni a köz- végrehajtásáról és az ebből j szépsége. A templom össze- Debussy -müveiből állt. Orgona és kórus orgonakedvelők bizo­nyára már régen várták, ~7l N II | hogy idén is hangversenyez- / | \|{- | 7plf QypffpHpn frttrárnei nron Mwtar zék Szegeden fővárosi orgo­naművész. Margittay Sándor csütörtök esti koncertjén közreműködött a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Vaszy Viktor vezényletével. Az első részben Margittay Bac/i-müveket játszott, köz­tük a közkedvelt d-moll toc­cata és fúgát. Nem a mű­vésszel, hanem az orgonával és a templommal kapcsolat­ban tennék néhány megjegy- tást tett a kórus hangzására, zést. Akusztikai körülmények és így mind Mozart Ave ve­akadályozzák, hogy az orgo- rum motettája, mind Cesar na hangjai a maguk tisztasá- Franck, a zseniális belga— gában jussanak el a hallga- francia mester 150. zsoltára tóhoz. A halkabb regiszte- (Várady Zoltán orgonakísé­rekben még kivehetők egy- retével) szép, meggyőző elő­értelmű harmóniák, szóla- adásban szólalt meg. Mar­mok, fortissimóban viszont gittay Sándor műsorát Liszt már minden összefolyik, és monumentális Ad nos. ad bántó, agresszív, anarchisz- salutarem undam korálfan­tikus hangzások alakulnak táziája zárta le. ki. Nem tudom, hogy aki * nem ismeri kottakép alapján Az orgonahangversennyel a harmóniák egymásutánját, egyidőben a zeneművészeti a szólamok menetét — már- szakközépiskola nagytermé­pedig a közönség javarészt ben Hegedűs Endre, a Zene­ilyen — mit észlelt Bach mű- akadémia hallgatója tartott veiből, puszta hallás után. A zongoraestet, gordonkán az zenebarátok kórusa jól éne- ugyancsak zeneakadémista kelt. Az orgona „zűrzavara" Szűcs Ferenc működött köz­után felüdülést jelentett az re. A műsor Bach, Haydn, emberi hangok természetes Beethoven, Chopin, Liszt és rozat születik, és mini Vili. optimisták vagyuuks jjjsenimuoelodesi munkaba is. Be- adódó gyári feladatokról. wnoso akusztikája etónjws-tes­Huszár Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents