Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

KEDD, 1974, MÁJUS 21. 5 Meghalt Dudás Mihály elvtárs Hétfőn, 1974. május 20-án elhunyt Dudás Mihály elv­társ, aki 1896. szeptember 18-án született Szegeden, sze­gény szülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása kubikos. A pártnak 1938. óta tagja, azóta vett részt a munkás­mozgalomban. A felszabadu­lás előtt, a negyvenes évek­ben egyik alapító tagja volt a szegedi földmunkások szak­szervezetinek, igy kapcsolat­ba került az illegális mozga­lommal is. Állandó üldözte­tésben volt része, a rendőr­Bég többször tartott házku­tatást a lakásán, de megfé­lemlíteni nem tudták. Részt vett a Vörös Segély munká­jában is, támogatta az 1944­ben elhurcolt elvtársak hoz­zá tartozói! A felszabadulás napjaiban az elsők között vett részt a polgárőrség és a Magyar Kommunista Párt megalakí­tásában, 1945-ben részt vett. a földosztásban, és egyik alapító tagja volt a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­nek. A tsz-ben a gazdasági vezetésben tevékenykedett, valamint a pártalapszervezet titkára volt. Az ellenforra­dalom idején szilárdan ki­tartott meggyőződése mellett, minden erejével védte a kö­zös vagyont a felforgatókkal szemben. A Felszabadulás Tsz-ből ment nyugdíjba 1964-ben. Amíg egészségi állapota en­gedte, tovább folytatta a pártmunkát. Eredményes munkájáért 1968-ban a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben részesült, 1970­ben pedig megkapta a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérmet. Dudás Mihály elvtárs ham­vasztás utáni búcsúztatásáról később intézkedünk. Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága flz MTESZ vendégei a műszaki hónapban A műszaki hónap kereté­ben jugoszláv vendégeket fogad Szeged. Az MTESZ 1 estvérszervezete, a Szabad­kán működő DIT szakembe­rei — a tízéves hagyomá­nyoknak megfelelően — ta­pasztalatcsere-látogatáson vesznek részt az MTESZ egyesületeinek rendezvé­nyein. Az elmúlt héten a Faipari Tudományos Egye­sületnél tanulmányozták az üzem- és termelésszervezés kérdéseit, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület szervezé­sében a villamosgépészettel foglalkoztak, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakembereitől az alacsony feszültségű hálózat megter­heléseinek problémáival kapcsolatban szereztek ta­pasztalatokat, a Papír- és Nyomdaipari Egyesületnél pedig a munkaszervezéssel ismerkedtek. Tegnap, hétfőn a Bőripari Tudományos Egyesülethez érkezett öttagú küldöttség a1 DIT-től, kétnapos látogatás­ra, technológiai témák ta­nulmányozására. Holnap a Közlekedéstudományi Egye­sület fogad szabadkai ven­dégeket, akik négy napra jönnek két csoportban, a városi közlekedés menet­jegyelszámolásának tapasz­talatait beszélik meg, vala­mint tehergépkocsi-javítási munkákat tekintenek meg. Csütörtökön és pénteken az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesülettel az ön­működő távvezérléses gőz­kazánok üzemeltetéséről, és a szakemberképzésről cse­rélnek véleményt a szabad­kai küldöttek. A jövő héten hétfőn és kedden az Építőipari Tudo­mányos Egyesülethez és az Országos Erdészeti Egyesü­lethez érkeznek a jugoszláv testvérvárosból, Szeged és Csongrád megye korszerű közműépítésének, illetve a kirándulóhelyek és üdülő­központok parkosításának tanulmányozására. A szabadkai küldöttségek részvétele a műszaki hónap eseményeiben a két tudomá­nyos szervezet kapcsolatá­nak szilárdságát, termé­kenységét bizonyítja. Nem udvariassági látogatásokról van szó csupán, hanem ar­ról, hogy az MTESZ Csong­rád megyei szervezete és a szabadkai DIT kölcsönösen segítik egymást a tudomá­nyos kutatómunkában, és a gyakorlati problémák meg­oldásában egyaránt. Szakszervezeti tanácskozás A*'művészeti szakszerveze­tek ideológiai, politikai, kul­turális nevelő munkájáról ta­nácskozott hétfőn a Fészek­klubban a Művészeti Dolgo­zók Szakszervezetei Szövet­ségének központi vezetősége. A hat művészeti ág képvise­lőinek tanácskozásán megje­lent dr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhe­lyettes és Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Kárpáti Sándor, a központi vezetőség titkára tartott be­számolót. Lengyel könyvkiállítás A „Könyv a szocializmus szolgálatában" címmel rep­rezentatív kiállítás nyílt hét­főn a budapesti Lengyel Kul­túrában a lengyel politikai kiadó és a P. A. Interpress legfrissebb kiadványaiból. A Lengyel Népköztársaság fel­szabadulása 30. évfordulója tiszteletére rendezett tárlaton Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese mondott megnyitót. A május végéig nyitvatar­tó kiállításon mintegy 550 ki­advány ad ízelítőt a baráti szocialista ország közelmúlt­ban mejelent társadalmi, po­litikai könyveiből egyaránt gazdag választékban, ugyan­akkor jó néhány nálunk is érdeklődésre számot tartó szépirodalmi mű is talál­ható. Jubileum jegyében Tizedik alkalommal rendezte meg a Dél-alföldi Tárla­tot a Magyar Képzőművészek Dél-magyarországi Területi Szervezete. Csongrád és Békés megye hivatásos művészei­nek jubileumi seregszemléjét vasárnap délben nyitotta meg Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban, ünne­pélyes keretek között dr. Ágoston József, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára. A megnyitó közönség so­raiban ott voltak a megye párt- és állami vezetői, közöttük Kovács Imre, a megyei tanács és Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnökhelyettese is. A jubelumi tárlat Koszta­emlékérmét és a vele járó munkajutalmat Szentes város ta­nácsa nevében dr. Gilicze Lajos vb-titkár nyújtotta át az idei nyertesnek, Csikós András fiatal hódmezővásárhelyi festőművésznek. A vásárhelyi bemutató után a X. Dél-alföl­di Tárlatot júniusban Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum képtárában, júliusban Szentesen, a Koszta József Múzeum­ban mutatják be az érdeklődőknek. KIÁLLÍTÁSI Vágjunk mindjárt a leg­közepébe: ez a mostani, ju­bileumi kiállítás sem nem jobb, sem nem rosszabb az előző évek . bemutatóinál. Nincsenek kiugró alkotások, de vannak színvonalas, figye­lemreméltó művek. Nem je­lentkeznek dilettánsok, de akad néhány gyenge, színvo­naltalan, üres produkció. Mintha mindenki tudná, is­merné ezen a tájon helyét a ranglistán. Hiányolunk né­hány, évek óta figyelemre­méltóan szereplő festőt, szob­rászt, kerámikust, mintha egy-két művész viszont csak a jelenlét dokumentálására küldte volna el művét a tár­latra. Talán ezért is lett — nemcsak a katalógus színei miatt — szürke jubileum a tizedszer megrendezett dél­magyarországi képzőművé­szeti seregszemle. S éppen azért, mert szűkebb pátriánk alkotóművészeinek idei be­Maigret alias Keller? Még jól emlékszünk Maig­ret kedves, hamiskás moso­lyára, nyugodt hangjára, mindig előkerülő pipájára, még a film jellegzetes ze­néje is fülünkben zsong, s máris egy új felügyelővel is­merkedhettünk meg az NSZK bűnügyi sorozatának jóvoltából. A Három halott Bécsbe utazik Keller felügyelője nemigen hasonlít francia— angol kollégájára. Ez önma­gában nem is lenne baj. Még sokszor láthatjuk, le­het, hogy őt is ugyanúgy megkedveljük majd, mint Maigret-t, bár bemutatkozá­Betörők a bíróság előtt Együttesen elkövetett be­töréses lopás és egyéb bűn­cselekmenyek miatt kerültek a vádlottak padjára első fo­kon a szegedi járásbíróság előtt Dallos János 26 éves. Kiskundorozsma, Aradi utca 46., Kőműves István 25 éves, Maroslele, Béke utca 56., Tonkovics Sztipán 22 éves jugosz'á.v állampolgár, Mol­nár István 20 éves, Szeged, Mihálytelek, Honvéd utca 107. szám alatti lakosok és egy fiatalkorú lány, aki a kecskeméti ifjúsági nevelő­intézetből szökött meg. Dal­los János büntetett előéletű. Vagyon elleni bűncselekmé­nyekért többször büntették, legutóbb 2 év 6 hónap sza­badságvesztésből szabadult, s azt megelőzően eljárást indí­tottak már ellene közveszé­lyes munkakerülésért é6 állt rendőrségi felügyelet alatt is. Kőműves István ugyancsak büntetett előéletű. Dallos János bűncselek­mény-sorozata azzal kezdő­dött, hogy egy munkatársától kölcsönkért egy 2 ezer forint értékű fényképezőgépet, ame­lyet elzálogosított. Következő lépése azt volt, hogy alkal­masint együtt szórakozott Kőműves Istvánnal és Mol­nár Istvánnal. Javaslatára elhatározták, hogy kilátogatj nak Szatymazra a II. kerület 23. szám alatti tanyába, ame­lyet csak időszakosan lakott a tulajdonos. A tanyába be­hatoltak, majd másnap össze­pakoltak, magukkal vittek egy táskarádiót, ruhaneműt, evőeszköz-készletet, fehérne­műt és 480 forint készpénzt. A holmikat értékesítették, s az igy szerzett pénzt, vala­mint a lopásból eredő össze­get maguk között elosztották, illetve elszórakozták. Következő akciójukba be­kapcsolódott alkalmi ismerő­sük, a jugoszláv állampolgár­ságú Tonkovics Sztipán is, aki egy lopott gépkocsival érkezett Magyarországra. Ez ügyben folyik ellene a vizs­gálat. Dallos, Kőműves, Mol­nár és Tonkovics behatoltak Pusztamérgesen a Tanya 27. számú házba, ahonnét rövid idő múlva elmenekültek, mert a tulajdonos közeledett a tanya felé. Ugyanaznap éjjel megkíséreltek behatolni Szatymazon egy kötöttáru üzletbe, majd ugyanott az ÁFÉSZ 2. számú italboltjá­ba. Mindkét esetben megza­varták őket, s a helyszínről elmenekültek. Ezután iskolák fosztogatá­sára határozták el magukat. Behatoltak a Ságvári Endre gimnázium B. épületébe, ahonnét bundákat, nagykabá­tokat vittek el, hasonlókép­pen elloptak egy bőrkabátot a József Attila Tudomány­egyetem Ady téri épületéből is. Az értékeket pénzzé tet­ték, a pénzt közösen elszó­rakozták. összbüntetésül Dallos Já­nos 3 év 6 hónap fegyházat kapott és 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Kő­műves István büntetése 2 év 6 hónap szigorított börtön. Tonkovics Sztipán 7 hónap börtönt kapott. Molnár Ist­ván büntetése 8 hónap szi­gorított börtön, s a társasá­gukban tartózkodó, a bűncse­lekményekről mindvégig tudó fiatalkorú lányt javítónevelő intézeti nevelésre Ítélték. Va­lemennyi ítélet jogerőre emelkedett. sa nem a legjobban sikerült. Az új felügyelő túlságosan is beleolvad környezetébe, az első találkozás alkalmá­val még alig-alig tudtunk meg valamit egyéniségéről. Pedig címéből ítélve a soro­zat szándéka, hogy a Maig­ret-filmekhez hasonlóan a felügyelő figurájára építve dolgozzon fel bűnügyi tör­téneteket. Ezzel biztosithat­nák az egységet, a különben önálló filmek között. Maig­ret és nyomozótársai töké­letesen teljesítették ezt a feladatot, nemcsak hivatalos személyek voltak, hanem jellegzetes egyéniségű, való­di. élő emberek, egyéni gon­dokkal és szokásokkal. Visz­szatérő alakjuk, s Simenon érdekes, lélektanilag is meg­felelően árnyalt történetei sajátos légkört biztosítottak a filmeknek, még akkor is, ha szokványos, például örö­kösödéssel kapcsolatos bűn­ügyről volt szó. Az új soro­zat első részéből éppen ez a sajátos légkör hiányzott, ezért nem tudott a szokásos krimi szintjén fölülemel­kedni. Igényesebb szórakozást biztosított a képernyő va­sárnap este Maupassant egyik novellájának, az Yvette-pek tévéváltozatával (a Klasszikusok tévéfilmen sorozatban, melyben már láthattuk a Gömböcöt is). A történetben nincs semmi rendkívüli. A kurtizánok életét, az őket körülvevő fél­világi társaságot — ahol gyakran sem a név, sem a rang nem valódi — sokan ábrázolták Maupassant előtt, vele egyidőben, s utána is (a Kaméliás hölgy, Nana, Warrenné mestersége stb.). Maupassant novellába sűrít­ve képes megrajzolni társa­dalmának jellegzetes figurá­it. Egy-két szóval, néhány utalással tud olyan korraj­zot adni, hogy azt akár tör­ténelemtanításhoz is fel le­het használni. Armand Lanoux forgatókönyvíró eré­nye, hogy a maupassant-i világ sajátos tömörségét megőrizve tudta az Yvette­et filmre írni. Fölösleges, önmagáért való képek, sza­vak, rikító eszközök nélkül mutatta meg azt a társadal­mat, ahol erkölcsösnek ma­radni — erkölcstelen. A film mentes maradt az ér­zelgősségtől, de a tragikum­tól is. Különleges hangula­tához hozzájárult, hogy si­került megszólaltatnia a csendet, ami oly nagy szere­pet kapott benne. Az Yvette is bizonyította, hogy művészi érzékkel és eszkö­zökkel a nem rendkívüli tör­ténet is rendkívüli hatásúvá tehető. Ladányi Zsuzsa J NAPLÓ mutatkozásáról, munkájáról ad röntgenfelvételt a tárlat, mert a hozzánk legközelebb álló művészek sorakoznak, felmutatva a jelen művészi üzeneteit, kell nagyon őszin­tének és nagyon kritikusnak lennünk. Kezdjük talán a kellemes élményekkel. Csikós András, a Koszta-emlékérem idei nyertese évek óta figyelem­reméltó művekkel jelentke­zik a kiállításokon. A most bemutatott négy olajfestmé­nye közül a mondanivaló és a technikai megoldás tartal­mas összhangja, szép harmó­niája jellemzi két képét, a Vasárnap és az Este a város szélén címűeket. A Két ház viszont e technika veszélyei­re, a zsákutcára is figyelmez­tet. A vályogfal fesőti meg­oldása üres, monoton, öncélú. A tárlat talán legszebb képét Dér István állította ki. Az Apám galambokkal nemcsak mély gondolati és jelképes tartalmak képi kiíejezője, de festői megoldásai is megnye­rőek. Ugyancsak nagyszerű t'estőiség és komoly monda­nivaló jellemzi Zombori László acélos kékekben szik­rázó Tél és Fehér táj című müveit, valamint a kedves, liraian nosztalgikus Tükör című képét. Németh József különösen a Vályogvető, a Kukoricaföld és a Farakasok című szikár-kemény-monu­mentális tábláival csatlakozik az életművét meghatározó vo­nulathoz. A hagyományos alföldi Is­kola képviselőit csupán köze­pes szintű müvekkel repre­zentálja Almási Gyula Béla, Csikós Miklós és Erdős Pé­ter. Előttük jár Fontos Sán­dor és Fodor József. A deko­rativitás képviselői közül Koszta Rozália portrékkal Hézső Ferenc korunkkal lük­tető életképpel, Cs. Pata) Mi­hály jelképesség felé törő al­kotásokkal, Pintér József művesen megoldott átírt fest­ményekkel jelentkezett. Zol­tánfi István két képe tartal­mi tisztázatlaságról tanúsko­dik. Nóvák András álomkö­dökből fölsejlő képei közül a Halászballada ezüstökék hal­hullám örvényeivel jutott legmesszebbre, Pataki Ferenc nosztalgiákat igyekezett sű­ríteni egy szelet zsíros ke­nyérbe, Lázár Pál Nyaklán­cos lánya frissen-üdén meg­oldott alkotás. A gyér számú gralikai anyag legszebb lapjait Ko­pasz Márta állította ki. Fi­nom rajzossággal és csipke­szerű felületekkel megoldott linómetszetei közül is ki­emelkedik a Futura I. Papp György Pávás lánya és Pa­rasztkentaurja, Vinkler Lász­ló bravúros Portré tanulmá­nya és Pataki Ferehc cink­karcai érdemelnek még em­lítést. Pölös Endre illusztrá­ciója egy tűnőben levő ízlés­világ érzelgős-édeskés-natu­rális eszközeit igyekszik a mába menteni. Sajnos, el­enyészően kevés a szobor, s így nem különösebb fegyver­tény Tóth Valériának, hogy szobraival — Nóra, Pqrtré és A Nap barátai — mindenkit lesöpörjön a színről. Plakett­jei, bár viselik Borsos Mik­lós és Amerlgo Tot terméke­nyítő hatásának nyomait, nemcsak tetszetősek, de tar­talmasak is. Az iparmüvésze­tet csak egy-két alkotás jelzi, de T. Nagy Irén két faintar­ziája feszes ritmusával, de­koratív felületével, opartos izgalmával a műfaj új lehe­tőségeit sejteti. Kedves szín­foltja a kiállításnak ifj. Pin­tér József két groteszk-ked­ves keramiaíigurája. Tandi Lajos Szegeden a hattyastelepi MÁV gazdasági vasút és egy számnélküli út kereszteződé­sében történt baleset. Egy személygépkocsi műszaki hi­ba miatt megállt a vasúti síneken abban az időpontban, amikor egy motorvonat köz­lekedett. Az összeütközést nem lehetett elkerülni, a személygépkocsit mintegy 65 méteren át maga előtt tolta a motorvonat. Súlyos sérülést szenvedett a gépkocsiban utazó Lepsik Istvánné, köny­nyebben sérült Majtényi Ti­Közlekedési balesetek bor és Majtényi Tiborné, mindhárman Tarján 201. szám alatti lakosok. Szegeden az Izabeila-hídon motorkerékpárral közlekedett Bálint Imre, Szeged, Mik­száth Kálmán utca 13. szám alatti lakos, s nekiszaladt egy előtte megálló személy­gépkocsinak. Ittas állapotban kerékpá­rozott Tiszasziget és a Fűzfa­csárda közötti út végén Daru József, Deszk, Alkotmány utca 13. szám alatti lakos, aki a Tisza-töltés aljában jármű­vével felbukott. Segítségére sietett a mögötte motorke­rékpáron haladó Mólnál' Ká­roly. Szőreg, FürsJ Sándor utca 18. szám alatti'lakos. De mint utóbb kiderült, ő is it­tas állapotban vezetett és nem rendelkezett gépjármű­vezetésre jogosító vizsgaval.

Next

/
Thumbnails
Contents