Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MAJUSíS. Elhunyt Domanovszky Endre A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőmű­vészeti Főiskola, a Magyar Képzőművészek Szövetsége mély megrendüléssel tudatja, hogy Domanovszky Endre festőművész, Kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora 67 éves korá­ban, súlyos betegség után elhunyt. Halálával a jelenko­ri magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakját ve­szítettük el. Temetéséről később intézkednek. A képzőművészeti Főisko­lán Domanovszky Endre 1926—30 között Glatz Oszkár növendéke volt. Első gyűjte­ményes kiállítását 1929-ben romai ösztöndíjas tanul­mányútja után rendezte. A 40-es években változott művészetének formanyelve: a neoklasszicista archaizáló hangvételt drámai, expresz­szív formálás váltotta fel. E korszakának fő műve a Csillések című mű. Az ötve­nes években mindinkább a XIX. századi realizmus for­marendjét továbbfejlesztő, modernebb hangvételű zsá­nerképek foglalkoztatták, majd monumentális dekora­tív festői feladatokra vállal­kozott. 1952—55 között ké­szítette a Moszkvai Mező­gazdasági Kiállítás pannóit, amelyeken a festőiség és de­korativitás egységét kereste. Első nagyszabású freskóját, a Dunaújvárosi Vasmű bejára­tát díszítő Munkás-paraszt találkozás című művét to­vábbi monumentális dekora­tív jellegű munkák követték Ekkor született a Táncoló lá­nyok, a Zenélők, s a brüsz­szeli világkiállítás alumíni­um lemezre festett pannói. 1958-ban nagyobb anyaggal szerepelt a velencei bienná­lén. majd műveit Szófiában, Angliában, Svájcban is be­mutatták. Pedagógiai munkássága sokrétű volt, 1930—1933 kö­zött a Képzőművészeti Fő­iskola pécsi művésztelepét vezette; 1931-től az iparmű­vészeti iskolán, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított. A Nemzeti Galéria számos alkotását őrzi. Nemzetközi népzenei fesztivál A Magyar Rádió — a sal­gótarjáni városi tanács együttműködésével — idén ismét megrendezi az orszá­gos és nemzetközi népzenei fesztivált, amelynek színhe­lye — csakúgy, mint 1972­ben, az első alkalommal —, most is Salgótarján lesz. A június 22-én kezdődő három­napos, réfídkívül színesnek és változatosnak ígérkező program nemzetközi népze­nei hangversenyén hét or­szág szólistái és együttesei mutatják be műsorukat. A versenyprogramon kívül megrendezik a találkozó ma­gyar és külföldi résztvevői­nek színes, vidám felvonulá­sát, és szabadtéri hangver­senyekre, térzenére is sor kerül. Kapu a Sión A IV. században Galerlus római császár ásatta ki a korunkban Siónak nevezett csatornát. A rómaiak a mai Siófok {lelvén zsilipet és fa­úsztató surrantót építettek. A Bakony erdővel borított hegyeiből a kitermelt fát tu­tajokon vitték a surrantóig, majd szálanként a csatorná­ba terelve a Dunáig úsztat­ták. A népvándorlás korá­ban a római vízgazdálkodási epítmények elpusztultak. A mocsarak lecsapolását csak a XVIII. század második felé­ben kezdték szorgalmazni. A magas vízállás veszélyeztette a Balaton partján fekvő te­rületeket, az útakat, az ala­csony vízállás viszont csök­kentette a nádtermelést, ne­hezítette a hajózást. 1863­ban megépült az első újkori fazsilip, de mivel az 1879-es árvíz idején a balatonfüredi sétány víz alá került, néhány év múlva betonzsilipet épí­tettek helyette. A siófoki zsi­lip felszabadulás utáni újjá­építésekor hajózsilipet is épí­tettek, s ezzel megnyílt a le­hetőség a Duna és a Balaton közötti rendszeres hajózásra. A Sió jelenleg a Balaton fö­lös vizelnek levezetője, nagy vízrendszer főgyűjtője: teljes területe csaknem 15 ezer négyzetkilométer. A nemrég átadott Sió-torkolati mű fon­tos lépcsője a távlati tervek szerint megépülő zsiliprend­szereknek. A Sió-csatorna teljes elkészülte után elke­rülhetőek lesznek az ala­csony vízállások a Balato­non. A gemenci erdő szélén felépített torkolati árvízkapu védelmet ad az erdő értékes vadállományának is. (MTI) Már megkezdődött ElőkészUEetek a szabadtéri játékokra Dolgoznak a díszletépítők — Fények, díszletek Á kristályok tudósa Szeged természettudomá­nyos emlékei között elisme­résre méltó hely illeti meg dr, Schmidt Sándort, korá­nak kiváló ásványtantudó­Bát, aki 1855. január 29-én született Szegeden, és 70 éve, 1904. május 16-án halt meg Budapesten. Rövidre szabott élete fia­tal éveit szülővárosában él­te. itt járta alap- és kö­zépfokú iskoláit. Budapes­ten előbb a tudományegyete­men. majd a műegyetemen tanult. Egyetemi éveiből ket­tőt Strassburgban töltött, ahol doktori diplomáját is megszerezte. Tanulmányai­nak befejeztével visszatért Magyarországra, és 1876-ban a Magyar Nemzeti Múze­umban vállalt állást. Rendkívüli szorgalmával és kiemelkedő felkészültsé­gével hamar magára vonta a szakmai körök figyelmét, és múzeumi állásának meg­tartása mellet. 1890-től a budapesti egyetemen az ás­ványtan nyilvános rendkívü­li tanára. A Nemzeti Mú­zeum ásványtárától 1894-ben végképp megvált. hogy a műegyetem ásványtan tan­székének szentelje minden erejét. Schmidt műegyetemi professzorsága • alatt törhe­tetlen erővel dolgozott az ás­ványtan hazai elismeréséért, a külföld élvonalába való felzárkózásért, Oktató, ku­tató munkássága mellett ezért vállalta 1877-től 1881­ig a Földtani Értesítő szer­kesztését. Ugyancsak az ő szerkesztői munkássága alatt virágzott fel, színvonalában vált igényessé, 1885-től 1894­ig a Természetrajzi Füze­tek. Schmidt Sándor az újkor egyik le—- •ov>!V tudományá­nak. az ásvá y'.annak ált! művelői sorába. Azon belül is a 17. században Steno ál­tal megalapozott kristálytan volt a legkedveltebb műkö­dési területe, és ebben ért el kiemelkedő eredményeket. Egyik kiváló munkájában, A kristályokról című művé­ben alapos részletességgel foglalta össze a múlt század végéig e tudományágban el­ért eredményeket. E könyv kézikönyv jellege mellett, hosszú évtizedeken keresztül az egyetemi ifjúságnak is egyedüli magyar nyelvű szakirodaimul szolgált. Az ásványok közül különösen a nagy keménységű, szép fé­nyű drágakövek érdekelték. A természet e csodálatos szépségű teremtményeiről, amelyek szépségét a fénytö­rés és az erős színszóródás vagy rendszerint átlátszó­sággal párosult pompás szín, illetve színjáték okozza, két­kötetes művében adott ösz_ szefoglaló leírást A drágakö­vek címmel 1896-ban. Hazai és külföldi szaklapok szám­talan tudományos munkát közöltek Schmidt Sándortól, s nemegyszer a szerkesztő­ségek versengtek kéziratai­ért. Tudósi munkásságát a hazai tudományos világ aránylag hamar elismerte. 36 éves korában, 1891-ben a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagjává vá­lasztották. Fő műve, A kris­tálytan története halála után, 1911-ben jelent meg. „Természet és tudomány! Két fogalom — írja egyik munkájában — mindegyik óriási területet foglal el, amelyeknek határait leg­alább a természetre> vonat­koztatva nem is sejtjük. A természet reánk nézve egy adott dolog, amely anyagá­ban, nyilvánulásaiban tő­lünk független. A tudomány ellenben bennünk gyökere­zik. fejlesztése. irányítása elsősorban tőlünk függ." Szintén figyelemre méltó az anyag és az energiáról írt század eleji véleménye: ,,A természetben eddig két fel­ismert valóság körül forog minden. Az egyik, az anyag, a másik az energia. Az előb­bi réges-régóta ismert és szüntelenül előttünk fekvő valami, az utóbbit pedig kö­rülbelül a 19. század köze_• pet óta ismerjük csak. Az energia a munkavégzés te­hetsége. Ez az anyaggal leg­szorosabban összefügg, és éppoly kevéssé semmisíthe­tő meg, mint maga az anyag. Anyag és energia: ezekkel van dolga a természettudo­mányoknak. Az egyik a ter­mészet állománya, a másik­ban pedig a természet ha­talma, ereje nyilvánul meg." Schmidt Sándorban a múlt század magyar termé­szettudósainak egyik legki­válóbb tagját tiszteljük, aki sokoldalú felkészültségével, rendkívüli szorgalmával kö­vetkezetesen szolgálta ter­mészettudományos világké­pünk kialakulását. Szülővá­rosát mindig nagy tisztelet­ben tartotta, ' aminek azzal is tanúbizonyságát adta, hogy könyvtárának egy ré­szét a Somogyi-könyvtárra hagyta. Bátyai Jenő Az idei szabadtéri játékok megnyitójától még több mint két hónap választ ei bennünket, de már megkez­dődtek a téren a műszaki, technikai előkészületek. A nézőtér széksorait festők va­rázsolják újjá, az áramellátó központból a világosítók tor­nyaihoz vezető sok kilomé­ternyi kábelt villanyszerelők vizsgálják át. Tegnap, szer­dán reggel megkezdték munkájukat a díszletépítő munkások is a Dóm téri műhelyekben. Elsőnek az asztalosok, a díszletvarrók és a lakatosok műhelyeiben indultak meg a gépek, hogy vasból, fából, vászonból el­készítsék az első kulissza­elemeket, amelyeket két hét múlva mar átadnak a dísz­letféstőknek. Mint Vastagh Attila, a Játékok műszaki vezetője elmondta, lényegében befe­jeződtek a rendezők, a dísz­let- és jelmeztervezők, vala­mint a Játékok igazgatósága között az év eleje óta foly­tatott megbeszélések. Ezek eredményeként egyeztették a rendezők kívánságait, és a díszlettervezők elképzeléseit, felmérték, milyen technikai lehetőségek kínálkoznak a különféle színpadképek ösz­szeállításához. A Játékok megnyitásakor, július 20-án' színpadra ke­rülő Vörösmarty-mű, a Czillei és a Hunyadiak dísz­lettervét ugyancsak tegnap, szerdán délelőtt mutatta be a Játékok igazgatóságán a tervező. Varga Mátyás Kos­suth-díjas. — Természetesen egészen más lesz a szegedi színpad képe, mint a Nemzeti Szín­házé, amelyet szintén én terveztem. Itt minden hatal­masabb. súlyosabb, a nagy színpadhoz-térhez igazodó, de a díszlelek monumenta­litását maga a darab, a sú­lyos drámai mondanivaló is igényli. Mindenesetre még az operák közül is talán csak az Aida színpada ha­sonlít, méreteit tekintve, a mostanihoz. A belső játéktér 30, a külső 55 méter széles lesz. A külső díszletelemek majdnem a yilágitok tornyá­ig nyúlnak. Természetesen arra törekedtem, hogy ne kelljen túl sokat mozgatni a díszletkolosszusokat, a „vár­falakat". Egy könnyen moz­gatható rács segítségével le­hetővé válik majd intimebb játékterek kialakítási is, így az alapdíszlet, a vár képe az egész előadás alatt a he­lyén maradhat. Nehezebb dolga lesz a műszakiaknak a Hattyúk tava előadásai során, hiszen Itt a felvonások közötti 25 perces szünetben teljesen át kell rendezniük a színpad­képet. A Turandothoz há­rom magassági szintben ta­golt, monumentális díszle­tet tervezett Fülöp Zoltán Kossuth-díjas, az Állami Népi Együttes műsorához pedig a táncok tájjellegét tükröző halasi csipkék, so­mogyi fafaragások, sárközi szőttesek stb. mintáival dí­szített, könnyen gördíthető elemeket állítottak össze. Valamennyi előadáson nagy szerepet kap majd a fények játéka. A- tervezők áital megál­modott díszletek elkészítésé­hez száz köbméternyi fa­anyagot, sok ezer négyzet­méter vásznat, 25 mázsányi festéket, vascsövek tonnáit munkálják meg a különböző műhelyekben, de a műsza­kiak sok, másfajta munkája is kell ahhoz, hogy a szegc­di Játékok közönségének él­ményt adjon valamennyi idei előadás. Csak füst woit Ma: oltási gyakorlat Tegnap, szerdán, a délelőt­ti órákban Algyő felől sűrű füstfelhő emelkedett a ma­gasba. A lakosság megszok­ta már az olajkutak közel­ségét, több olvasónk aggódva érdeklődött, mi ég az olaj­mezőn. A kérdésre a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat biztonság­technikai csoportjától kap­tunk választ: A Tápé I. sz. tankállomás közelében ki­képzett tárológödörben ösz­•szegyűlt szennyezett olajat gyújtották meg, mert azt gazdaságosan felhasználni nem lehet. A városi tűzoltó­ság is kivonult, a tanyák és a nádas védelmének biztosí­tására. Azt is megtudtuk, hogy ma, csütörtökön délelőtt 10 óra tájban még nagyobb füst lesz Algyő határában. A volt repülőtéren 900 négy­zetméteres térségben tűzol­tási gyakorlatot hajtanak végre, szintén a városi tűz­oltóság jelenlétében. A ma hullám­hosszán A ma hullámhosszán soro­zatban ezúttal a múltbóL örökölt és ma születő előíté­letekről. hamis illúziókról vitatkoztak közéleti szemé­lyiségek, akadémikusok, ta­nárok, diákok, munkások és tsz-tagok. A műsort kedden, a Petőfi-adón közvetítették a pécsi Szakszervezetek Házá­ból. A vita szervesen kapcso­lódott az előző adáshoz, melyben arra kerestek vá­laszt. hogy szemléletben és életvitelben mit hoztunk ma­gunkkal a múltból? Már ak­kor is szó esett előítéletek­ről, hamis illúziókról, most a résztvevők számos példá­val igazolták, hogy előítéle­tek ma is vannak. Ilyenek például a nemzetiségiek együttéléséből származó ösz­szeütközések is. A vita szín­helyén, Pécsett és Baranya megyében magyarok, dél­szlávok, németek és cigá­nyok élnek együtt. Történel­münk során többször is ki­éleződött a nemzetiségiek közti ellentét, de ennek mindig társadalmi-politikai oka; voltak. A mai társada­lom igyekszik az ellentmon­dásokat közéleti-politikai és társadalmi téren egyaránt megszüntetni, ezt a célt szol­gálja egyebek között a nem­zetiségi oktatás is. Egy Ba­ranya megyei nemzetiségi község, Szalánta tanácsel­nöke szerint a súrlódások abból adódnak, .hogy az em­berek saját életmódjukat várják el másoktól is. Az együttélés során azonban egyre inkább feloldódik a korábbi feszültség, a vegyes­házasságok számának növe­kedése is ezt mutatja. Saj­nos. faji előítéletek még mindig vannak. Különös, hogy az arab—magyar há­zasságon már nem háboro­dik fel a közvélemény, de a cigány—magyar házassá­got még elítélendőnek tart­ja. A cigányokkal szembeni előítélet iskolákban, munka­helyeken is megmutatkozik, pedig mind többen találják RADIONAPLÖ meg helyüket a társadalom­ban. A műsor megszólalta­tott közülük egy munkást, aki vállalatánál kiváló dol­gozó lett, írni azonban még nem tud. A munka terén könnyebben szűnnek meg ar. előítéletek, mert alapjukat vesztik, műveltség vonatko­zásában nehezebb a felszá­molásuk. Dr. Bihari Ottó akadémikus a vitában ma­gyar „néger-kérdésnek" ne­vezte a cigányproblémát, melynek megszüntetése mindannyiunk közös ügye. A múltban gyökereznek a munkamegosztásból szárma­zó előítéletek is. Viszonylag sokan még ma is lenézik a kétkezi munkát, gyermekü­ket mindenáron egyetemre küldenék, s azt hiszik, az irodai állás mindenképpen magasabb rendű. Ez a szem­lélet teljesen idegen a szo­cialista társadalomtól, mely­ben a jó szakmunkás az egyik legfőbb érték. A szak­tudás mellett, a kulturális műveltség elsajátításával a munkásság véglegesen fel­számolhatja ezt a tévhitet. Az adásban szó eseti a stá­tuszszimbólumokról is. Az efféle előítéletek nagy része már mai eredetű. Teljesen hamis értékítélet kifejezői, hiszen az autó, a hétvégi ház, a hobbikert nem min­dig társul értékes társadal. mi tevékenységgel, közösségi szemlélettel vagy megfelelő műveltséggel. A vitában gyakran elhangzott a kultú­ra és a műveltség szó. a leg­közelebbi adás ehhez kap­csolódva. a kultúra és a mo­dern ember kapcsolatiról fog szólni. L. Zs. Elkészült o Danuvia új üzemcsarnoka A Somogy megyei Nagy­atádon elkészült a Danuvia 3 ezer négyzetméteres új üzemcsarnoka, a hozzátar­tozó 400 személyes öltözővel -és kisegítő üzemekkel együtt. A budapesti vállalat 1972­ben kezdte meg a termelést Nagyatádon. Jelenleg 500 dolgozót foglalkoztat, s fő­ként szerszámelemeket, gép­tartozékokat gyárt. r

Next

/
Thumbnails
Contents