Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MAJUSíS. Elhunyt Domanovszky Endre A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészeti Főiskola, a Magyar Képzőművészek Szövetsége mély megrendüléssel tudatja, hogy Domanovszky Endre festőművész, Kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora 67 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. Halálával a jelenkori magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakját veszítettük el. Temetéséről később intézkednek. A képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre 1926—30 között Glatz Oszkár növendéke volt. Első gyűjteményes kiállítását 1929-ben romai ösztöndíjas tanulmányútja után rendezte. A 40-es években változott művészetének formanyelve: a neoklasszicista archaizáló hangvételt drámai, expreszszív formálás váltotta fel. E korszakának fő műve a Csillések című mű. Az ötvenes években mindinkább a XIX. századi realizmus formarendjét továbbfejlesztő, modernebb hangvételű zsánerképek foglalkoztatták, majd monumentális dekoratív festői feladatokra vállalkozott. 1952—55 között készítette a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás pannóit, amelyeken a festőiség és dekorativitás egységét kereste. Első nagyszabású freskóját, a Dunaújvárosi Vasmű bejáratát díszítő Munkás-paraszt találkozás című művét további monumentális dekoratív jellegű munkák követték Ekkor született a Táncoló lányok, a Zenélők, s a brüszszeli világkiállítás alumínium lemezre festett pannói. 1958-ban nagyobb anyaggal szerepelt a velencei biennálén. majd műveit Szófiában, Angliában, Svájcban is bemutatták. Pedagógiai munkássága sokrétű volt, 1930—1933 között a Képzőművészeti Főiskola pécsi művésztelepét vezette; 1931-től az iparművészeti iskolán, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított. A Nemzeti Galéria számos alkotását őrzi. Nemzetközi népzenei fesztivál A Magyar Rádió — a salgótarjáni városi tanács együttműködésével — idén ismét megrendezi az országos és nemzetközi népzenei fesztivált, amelynek színhelye — csakúgy, mint 1972ben, az első alkalommal —, most is Salgótarján lesz. A június 22-én kezdődő háromnapos, réfídkívül színesnek és változatosnak ígérkező program nemzetközi népzenei hangversenyén hét ország szólistái és együttesei mutatják be műsorukat. A versenyprogramon kívül megrendezik a találkozó magyar és külföldi résztvevőinek színes, vidám felvonulását, és szabadtéri hangversenyekre, térzenére is sor kerül. Kapu a Sión A IV. században Galerlus római császár ásatta ki a korunkban Siónak nevezett csatornát. A rómaiak a mai Siófok {lelvén zsilipet és faúsztató surrantót építettek. A Bakony erdővel borított hegyeiből a kitermelt fát tutajokon vitték a surrantóig, majd szálanként a csatornába terelve a Dunáig úsztatták. A népvándorlás korában a római vízgazdálkodási epítmények elpusztultak. A mocsarak lecsapolását csak a XVIII. század második felében kezdték szorgalmazni. A magas vízállás veszélyeztette a Balaton partján fekvő területeket, az útakat, az alacsony vízállás viszont csökkentette a nádtermelést, nehezítette a hajózást. 1863ban megépült az első újkori fazsilip, de mivel az 1879-es árvíz idején a balatonfüredi sétány víz alá került, néhány év múlva betonzsilipet építettek helyette. A siófoki zsilip felszabadulás utáni újjáépítésekor hajózsilipet is építettek, s ezzel megnyílt a lehetőség a Duna és a Balaton közötti rendszeres hajózásra. A Sió jelenleg a Balaton fölös vizelnek levezetője, nagy vízrendszer főgyűjtője: teljes területe csaknem 15 ezer négyzetkilométer. A nemrég átadott Sió-torkolati mű fontos lépcsője a távlati tervek szerint megépülő zsiliprendszereknek. A Sió-csatorna teljes elkészülte után elkerülhetőek lesznek az alacsony vízállások a Balatonon. A gemenci erdő szélén felépített torkolati árvízkapu védelmet ad az erdő értékes vadállományának is. (MTI) Már megkezdődött ElőkészUEetek a szabadtéri játékokra Dolgoznak a díszletépítők — Fények, díszletek Á kristályok tudósa Szeged természettudományos emlékei között elismerésre méltó hely illeti meg dr, Schmidt Sándort, korának kiváló ásványtantudóBát, aki 1855. január 29-én született Szegeden, és 70 éve, 1904. május 16-án halt meg Budapesten. Rövidre szabott élete fiatal éveit szülővárosában élte. itt járta alap- és középfokú iskoláit. Budapesten előbb a tudományegyetemen. majd a műegyetemen tanult. Egyetemi éveiből kettőt Strassburgban töltött, ahol doktori diplomáját is megszerezte. Tanulmányainak befejeztével visszatért Magyarországra, és 1876-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban vállalt állást. Rendkívüli szorgalmával és kiemelkedő felkészültségével hamar magára vonta a szakmai körök figyelmét, és múzeumi állásának megtartása mellet. 1890-től a budapesti egyetemen az ásványtan nyilvános rendkívüli tanára. A Nemzeti Múzeum ásványtárától 1894-ben végképp megvált. hogy a műegyetem ásványtan tanszékének szentelje minden erejét. Schmidt műegyetemi professzorsága • alatt törhetetlen erővel dolgozott az ásványtan hazai elismeréséért, a külföld élvonalába való felzárkózásért, Oktató, kutató munkássága mellett ezért vállalta 1877-től 1881ig a Földtani Értesítő szerkesztését. Ugyancsak az ő szerkesztői munkássága alatt virágzott fel, színvonalában vált igényessé, 1885-től 1894ig a Természetrajzi Füzetek. Schmidt Sándor az újkor egyik le—- •ov>!V tudományának. az ásvá y'.annak ált! művelői sorába. Azon belül is a 17. században Steno által megalapozott kristálytan volt a legkedveltebb működési területe, és ebben ért el kiemelkedő eredményeket. Egyik kiváló munkájában, A kristályokról című művében alapos részletességgel foglalta össze a múlt század végéig e tudományágban elért eredményeket. E könyv kézikönyv jellege mellett, hosszú évtizedeken keresztül az egyetemi ifjúságnak is egyedüli magyar nyelvű szakirodaimul szolgált. Az ásványok közül különösen a nagy keménységű, szép fényű drágakövek érdekelték. A természet e csodálatos szépségű teremtményeiről, amelyek szépségét a fénytörés és az erős színszóródás vagy rendszerint átlátszósággal párosult pompás szín, illetve színjáték okozza, kétkötetes művében adott ösz_ szefoglaló leírást A drágakövek címmel 1896-ban. Hazai és külföldi szaklapok számtalan tudományos munkát közöltek Schmidt Sándortól, s nemegyszer a szerkesztőségek versengtek kézirataiért. Tudósi munkásságát a hazai tudományos világ aránylag hamar elismerte. 36 éves korában, 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Fő műve, A kristálytan története halála után, 1911-ben jelent meg. „Természet és tudomány! Két fogalom — írja egyik munkájában — mindegyik óriási területet foglal el, amelyeknek határait legalább a természetre> vonatkoztatva nem is sejtjük. A természet reánk nézve egy adott dolog, amely anyagában, nyilvánulásaiban tőlünk független. A tudomány ellenben bennünk gyökerezik. fejlesztése. irányítása elsősorban tőlünk függ." Szintén figyelemre méltó az anyag és az energiáról írt század eleji véleménye: ,,A természetben eddig két felismert valóság körül forog minden. Az egyik, az anyag, a másik az energia. Az előbbi réges-régóta ismert és szüntelenül előttünk fekvő valami, az utóbbit pedig körülbelül a 19. század köze_• pet óta ismerjük csak. Az energia a munkavégzés tehetsége. Ez az anyaggal legszorosabban összefügg, és éppoly kevéssé semmisíthető meg, mint maga az anyag. Anyag és energia: ezekkel van dolga a természettudományoknak. Az egyik a természet állománya, a másikban pedig a természet hatalma, ereje nyilvánul meg." Schmidt Sándorban a múlt század magyar természettudósainak egyik legkiválóbb tagját tiszteljük, aki sokoldalú felkészültségével, rendkívüli szorgalmával következetesen szolgálta természettudományos világképünk kialakulását. Szülővárosát mindig nagy tiszteletben tartotta, ' aminek azzal is tanúbizonyságát adta, hogy könyvtárának egy részét a Somogyi-könyvtárra hagyta. Bátyai Jenő Az idei szabadtéri játékok megnyitójától még több mint két hónap választ ei bennünket, de már megkezdődtek a téren a műszaki, technikai előkészületek. A nézőtér széksorait festők varázsolják újjá, az áramellátó központból a világosítók tornyaihoz vezető sok kilométernyi kábelt villanyszerelők vizsgálják át. Tegnap, szerdán reggel megkezdték munkájukat a díszletépítő munkások is a Dóm téri műhelyekben. Elsőnek az asztalosok, a díszletvarrók és a lakatosok műhelyeiben indultak meg a gépek, hogy vasból, fából, vászonból elkészítsék az első kulisszaelemeket, amelyeket két hét múlva mar átadnak a díszletféstőknek. Mint Vastagh Attila, a Játékok műszaki vezetője elmondta, lényegében befejeződtek a rendezők, a díszlet- és jelmeztervezők, valamint a Játékok igazgatósága között az év eleje óta folytatott megbeszélések. Ezek eredményeként egyeztették a rendezők kívánságait, és a díszlettervezők elképzeléseit, felmérték, milyen technikai lehetőségek kínálkoznak a különféle színpadképek öszszeállításához. A Játékok megnyitásakor, július 20-án' színpadra kerülő Vörösmarty-mű, a Czillei és a Hunyadiak díszlettervét ugyancsak tegnap, szerdán délelőtt mutatta be a Játékok igazgatóságán a tervező. Varga Mátyás Kossuth-díjas. — Természetesen egészen más lesz a szegedi színpad képe, mint a Nemzeti Színházé, amelyet szintén én terveztem. Itt minden hatalmasabb. súlyosabb, a nagy színpadhoz-térhez igazodó, de a díszlelek monumentalitását maga a darab, a súlyos drámai mondanivaló is igényli. Mindenesetre még az operák közül is talán csak az Aida színpada hasonlít, méreteit tekintve, a mostanihoz. A belső játéktér 30, a külső 55 méter széles lesz. A külső díszletelemek majdnem a yilágitok tornyáig nyúlnak. Természetesen arra törekedtem, hogy ne kelljen túl sokat mozgatni a díszletkolosszusokat, a „várfalakat". Egy könnyen mozgatható rács segítségével lehetővé válik majd intimebb játékterek kialakítási is, így az alapdíszlet, a vár képe az egész előadás alatt a helyén maradhat. Nehezebb dolga lesz a műszakiaknak a Hattyúk tava előadásai során, hiszen Itt a felvonások közötti 25 perces szünetben teljesen át kell rendezniük a színpadképet. A Turandothoz három magassági szintben tagolt, monumentális díszletet tervezett Fülöp Zoltán Kossuth-díjas, az Állami Népi Együttes műsorához pedig a táncok tájjellegét tükröző halasi csipkék, somogyi fafaragások, sárközi szőttesek stb. mintáival díszített, könnyen gördíthető elemeket állítottak össze. Valamennyi előadáson nagy szerepet kap majd a fények játéka. A- tervezők áital megálmodott díszletek elkészítéséhez száz köbméternyi faanyagot, sok ezer négyzetméter vásznat, 25 mázsányi festéket, vascsövek tonnáit munkálják meg a különböző műhelyekben, de a műszakiak sok, másfajta munkája is kell ahhoz, hogy a szegcdi Játékok közönségének élményt adjon valamennyi idei előadás. Csak füst woit Ma: oltási gyakorlat Tegnap, szerdán, a délelőtti órákban Algyő felől sűrű füstfelhő emelkedett a magasba. A lakosság megszokta már az olajkutak közelségét, több olvasónk aggódva érdeklődött, mi ég az olajmezőn. A kérdésre a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat biztonságtechnikai csoportjától kaptunk választ: A Tápé I. sz. tankállomás közelében kiképzett tárológödörben ösz•szegyűlt szennyezett olajat gyújtották meg, mert azt gazdaságosan felhasználni nem lehet. A városi tűzoltóság is kivonult, a tanyák és a nádas védelmének biztosítására. Azt is megtudtuk, hogy ma, csütörtökön délelőtt 10 óra tájban még nagyobb füst lesz Algyő határában. A volt repülőtéren 900 négyzetméteres térségben tűzoltási gyakorlatot hajtanak végre, szintén a városi tűzoltóság jelenlétében. A ma hullámhosszán A ma hullámhosszán sorozatban ezúttal a múltbóL örökölt és ma születő előítéletekről. hamis illúziókról vitatkoztak közéleti személyiségek, akadémikusok, tanárok, diákok, munkások és tsz-tagok. A műsort kedden, a Petőfi-adón közvetítették a pécsi Szakszervezetek Házából. A vita szervesen kapcsolódott az előző adáshoz, melyben arra kerestek választ. hogy szemléletben és életvitelben mit hoztunk magunkkal a múltból? Már akkor is szó esett előítéletekről, hamis illúziókról, most a résztvevők számos példával igazolták, hogy előítéletek ma is vannak. Ilyenek például a nemzetiségiek együttéléséből származó öszszeütközések is. A vita színhelyén, Pécsett és Baranya megyében magyarok, délszlávok, németek és cigányok élnek együtt. Történelmünk során többször is kiéleződött a nemzetiségiek közti ellentét, de ennek mindig társadalmi-politikai oka; voltak. A mai társadalom igyekszik az ellentmondásokat közéleti-politikai és társadalmi téren egyaránt megszüntetni, ezt a célt szolgálja egyebek között a nemzetiségi oktatás is. Egy Baranya megyei nemzetiségi község, Szalánta tanácselnöke szerint a súrlódások abból adódnak, .hogy az emberek saját életmódjukat várják el másoktól is. Az együttélés során azonban egyre inkább feloldódik a korábbi feszültség, a vegyesházasságok számának növekedése is ezt mutatja. Sajnos. faji előítéletek még mindig vannak. Különös, hogy az arab—magyar házasságon már nem háborodik fel a közvélemény, de a cigány—magyar házasságot még elítélendőnek tartja. A cigányokkal szembeni előítélet iskolákban, munkahelyeken is megmutatkozik, pedig mind többen találják RADIONAPLÖ meg helyüket a társadalomban. A műsor megszólaltatott közülük egy munkást, aki vállalatánál kiváló dolgozó lett, írni azonban még nem tud. A munka terén könnyebben szűnnek meg ar. előítéletek, mert alapjukat vesztik, műveltség vonatkozásában nehezebb a felszámolásuk. Dr. Bihari Ottó akadémikus a vitában magyar „néger-kérdésnek" nevezte a cigányproblémát, melynek megszüntetése mindannyiunk közös ügye. A múltban gyökereznek a munkamegosztásból származó előítéletek is. Viszonylag sokan még ma is lenézik a kétkezi munkát, gyermeküket mindenáron egyetemre küldenék, s azt hiszik, az irodai állás mindenképpen magasabb rendű. Ez a szemlélet teljesen idegen a szocialista társadalomtól, melyben a jó szakmunkás az egyik legfőbb érték. A szaktudás mellett, a kulturális műveltség elsajátításával a munkásság véglegesen felszámolhatja ezt a tévhitet. Az adásban szó eseti a státuszszimbólumokról is. Az efféle előítéletek nagy része már mai eredetű. Teljesen hamis értékítélet kifejezői, hiszen az autó, a hétvégi ház, a hobbikert nem mindig társul értékes társadal. mi tevékenységgel, közösségi szemlélettel vagy megfelelő műveltséggel. A vitában gyakran elhangzott a kultúra és a műveltség szó. a legközelebbi adás ehhez kapcsolódva. a kultúra és a modern ember kapcsolatiról fog szólni. L. Zs. Elkészült o Danuvia új üzemcsarnoka A Somogy megyei Nagyatádon elkészült a Danuvia 3 ezer négyzetméteres új üzemcsarnoka, a hozzátartozó 400 személyes öltözővel -és kisegítő üzemekkel együtt. A budapesti vállalat 1972ben kezdte meg a termelést Nagyatádon. Jelenleg 500 dolgozót foglalkoztat, s főként szerszámelemeket, géptartozékokat gyárt. r