Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

SZERDA, 1971. ÁPRILIS 17. l 3 Bocsánatos bűn? Farizeuskodás lenne azt talanul, avatás nélkül az állítani, hogy nincsenek első hideg napon már a bocsánatos bűnök, hogy házacska oldalához tásoha és sehol nem fordul- maszthatták az emelőrudanak elő esetek, amelyek kat a meleg teára várók, kényszerhelyzet elé állíta- örül mindenki, nem is lett nak embereket: a jó ér- volna semmi baj, ha az zésükre, meggyőződésükre, osztályvezető rossz munkávagy egy utasításra, elő- ja miatt, össze nem különírásra hallgassanak. Nem bözik a helyettesével, aki akar ez a megállapítás feljelentette őt. Tételesen buzdítás lenni semmiféle felsorolta, honnan, hogyan, kiskapuzásra, különösen és milyen mennyiségben nem jelent menlevelet a „lapták" a vezető buzdítáfélrelépőknek. Különben sára az anyagot, is. akit valóban a közérdek Negyedéven át borzolta a sodor ilyesfajta helyzetbe, tekintélyes vállalat kedéaz megkapja, meg kell, lyeit ez a „bűnügy"'. Hiába hogy kapja a kellő védel- magyarázott az osztályvemet. Példánk határán van zető, a vakolatok vastagsáaz ilyen esetnek — ha egy- gát is lemérő, alapos ellenáltalán befér közéjük —, őrök azt is kiderítették, ő arra viszont alkalmas, hogy sem angyal. Néhány száz felhívja a figyelmet, bo- forint értékű csip-csup rotvaél-en táncol az, aki le- anyagot, főként hiányciktér a kijelölt útról, még- ket, a munkásoknak, vezeha a legjobb szándék is tőbarátainak juttatott. A buzdítja a kitérőit. Es hírre, hogy személyesen is könnyen megcsúszik maga sáros az ügyben, mindenki is, a saját hasznára is, aki hátat fordított neki. Hallaa járatlan utat választja. ni sem akart az igazgató két évvel ezelőtt az sem. róla, hogy az ő hallegyik nagyvállalat igazga- gutólugos beleegyezésével j tói szobájában ült a szállt- történt a „126 ezer forint tási osztály vezetője. Sírós értékű anyag indokolatlan volt a hangulat, mert a kivételezése", a kulipintyó tröszt immár harmadszor építése. Cserbenhagyva, elhúzta- ki terveik közül azt bocsátástól fenyegetve kóra kis kulipintyót. amely a házba is került az osztályhangzatos szociális épület vezető. Nem is biztos, hogy nevet viselte, s arra szol- talpon marad a helyettese gált volna, hogy teára, által tovább szított ügyben, ebédre leülhessenek vala- ha a vállalati pártbizottság, hol az állandóan szabad ég értesülve a történtekről, alatt dolgozó rakodók, hogy mellé nem áll — igaz egy munka után zuhanyhoz pártfegyelmi kíséretében, jussanak azok is. akiknek Kevés a hely arra, hogy otthon nemigen van fürdő- a történet tanulságát szászobájuk. Sejthető, hogy lakra bontsuk. A legelső mit jelent egy viaszosvá- kérdés bizonyára az: boszonnal letakart asztal és csánatos volt valóban ez a két zuhanyrózsa ott, ahol bűn? Sem felmenteni, sem egy csap. a kézmosás is eláztatni nem akarjuk a társadalmi segítségnek, be- főszereplőt, annak megállafogadásnak számít — „ránk pításával, hogy ez a bocsáis gondolnak!" natos bűn, felesleges bűn Állítólag a türelem zu- volt, ekkora társadalmi hanyrózsát terem. De osz- munkával tiszta úton is eltályvezetőnk már híján érhették volna céljukat, volt a türelemnek, har- Nem így történt, talán madszor nem tudott bele- mert a sorozatos elutasítás nyugodni az elutasításba, miatt, nem jutott eszükbe. Mivel a vállalat picinyke talán, mert nem bíztak javítórészlege is hozzátar- benne, hogy más is megtozott. megkérdezte, nem érti gondjukat, „spórolhatna" meg itt, meg És talán vezetési, között egy kevéske cementet, ügynek számító tapasztalat meszet, habarcsot, ablak- az is, hogy osztályvezetőnk üveget. Mert akkor szocia- legmaradandóbb sebét a lista brigádjuk bontási bizalmatlanság okozta. Az, anyagokból két szabad hogy az első farkaskiáltásszombaton összedobja a ra mindenki, vagy majdsemmicske épületet. Meg- nem mindenki egj'edülegyeztek. Ezután, ha a rak- hagyta. Emiatt nem tud tárba mentek, egy kicsit felhőtlenül Örülni annak, vastagabban fogott a ceru- hogy három rakodónak za, és így fél év alatt feke- szenvedélyévé vált a zuhatén ugyan, de összegyűlt nyozás. minden. Csendben, szabály- P. Á. Á Vöröskereszt kezdeményezése II tiszta Szegedért Szeged tisztasága volt a témája annak az értekezletnek, amelyet tegnap, kedden a Vöröskereszt városi szervezete rendezett, tanácstermében. Ezen részt vettek a népfront, a városi tanács egészségügyi osztálya, a kerületi tanácsi hivatalok, a rendőrség, a MÁV, a KÖJÁL, a városgazdálkodási vállalat, az ingatlankezelő vállalat, a szolgáltató üzem, az ÉLIKER, a vendéglátó vállalat képviselői. A tanácskozás megállapította: széles körű társadalmi összefogásra van szükség, hogy a Vöröskereszt eredményesen tevékenykedjen a tisztasági mozgalom érdekében. A szegedi mozgalom vöröskeresztes aktivistái tavaly 10 ezer 276 házba látogattak el, ebből 5 ezer 960 felelt meg a „tiszta udvar, rendes ház" követelményeknek. A „Tiszta iskola, egészséges ifjúsúg" mozgalomba minden évben bekapcsolódnak az általános- és középiskolák ifjú vöröskeresztesei. Tavaly 44 iskola érdemelte ki a „Tiszta iskola" címet, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül kettő teljesítette a követelményeket. Ahhoz,' hógy a szegedi mozgalom továbbra is eredményes legyen, figyelembe kell venni a tavalyi változásokat. A város határai nagyobb területet fognak közre reflektorfényben Az újítók és feltalálók negyedik orszá,gos tanácskozása — a tévé jóvoltából — egészen közel került mindannyiunkhoz. A 25 éves újító- és feltaláló-mozgalom jelentőségét, erejét, hatását egy egész ország érezhette és értékelhette. A mozgalom hősei a reflektorok fényéből kilépve, mostanra már visszatértek munkahelyükre, folytatják otts ahol abbahagyták. Sokan közülük az elismerés, a megbecsülés jeleivel, kitüntetésekkel tértek vissza a szegedi üzemekbe is. Kiváló teljesítményükért, szeményes áldozatvállalásukért, odaadó munkájukért tüntette ki őket a társadalom, s ez bizonyára erőt ad majd a további tevékenységhez is. Közülük mutatunk be három kitüntetettet: s róluk szólva, elismeréssel adózunk a többi, érdemgazdag társnak is. Csurgó László, Autójavító Felhívtam a szegedi autójavító munkaügyi osztályát, hogy megtudjam, hol találhatom meg Csurgó László nyugdíjast, volt főművezetőt. A válasz roppant egyszerűvé tette a dolgomat, ugyanis „Laci bácsi" megszokott régi helyén, a műhelyben tartózkodott. Amikor gratuláltam a Munka Érdemrend bronz fokozatához, amit most kapott az újítók és feltalálók IV.. országos tanácskozásán, kissé meghatódott, talán zavarba is jött, pedig nem ez az első kitüntetése, ez már a tizedik. Hosszú, munkáséletéből 25 évet töltött az autójavító szakmában. Ismeri mestersége minden csínját-bínját, mindig nyitott szemmel járt a világban, óriási gyakorlattal rendelkezik. Az államosítás utáni idők voltak a legnehezebbek. mint mondja. Kevés volt a gép. az alkatrész, nem arra a legbüszkébb, hanem egy apróságra, ami tizenöt év alatt annyi millió forintot hozott, hogy máinem is lehet számontartani. Van egy olyan újítása, amire szabadalmat is kapott, a világon seholsem ismerték azelőtt ezt az alkatrészfelújítási módszert. Nyughatatlan embernek jellemzi önmagát, nem tud elmenni semmi olyan mellett érzéketlenül, amiről úgy gondolja, egyszerűbben is lehetne, talán másképp jobb lenne. Számára mindennél l'onlosabb az az érzés, hogy íme, megint megoldottunk egy fájó problémát, megint könnyebbé tettük az emberi munkát, megint kevesebb lett a hibaforrás. Nyugdíjas, de most is lehet rá számítani. Szívesen adja át a tapasztalatokat, mindig segít, ha szükség van rá. Nem felejti el megemlíteni, hogy a fiatalok lelkeseCsurgó László 1950 májú- déssel követik az újítómozgalomban, rengeteg tenni akarás van bennük. Ez érthető is, ha ilyen példa ull előttük, mint Csurgó László tak, gépeket is, azóta ilyes mire ritkábban került sor. Papírgyári korszerűsítés Növekszik a papírgyártása Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában. Az idén összesen 360 millió forintos költséggel elvégzik a szalmacellulózgyár és a papírgyár rekonstrukcióját, ezután havi ezer tonnával több paválaszték is. Magyar-guineai gazdasági megállapodás Április 11—16. között gui- írta a két ország között 5eneai kormánydelegáció tar- lenleg érvényben levő hosszú tózkodott Budapesten. A tár- lejáratú kereskedelmi megálgyalásókat dr. Bíró József és lapodás további három évre dr. Abdoulay Touré küike- történő meghosszabbítására reskedelmí miniszterek ve- vonatkozó okmányt és az zették. 1974. évi kontingenseket tarA tárgyalások eredménye- talmazó jegyzőkönyvet. Az pírt állítanak elő. Bővül a , ként kedden dr. Bíró József 1974. évi kontingenslisták az I és dr. Abdoulay Touré alá- 1973. évi kontingensekhez ^^^mmmm^^^mmi^^^^^^^m^aBB képest a forgalom mintegy 140 százalékos növekedését | irányozzák elő. Gazdasági | együttműködési megállapol dást is aláírtak, amely to| vábbi lehetőségeket biztosít a két ország gazdasági kap: csolatainak elmélyítésére, i A guineai külkereskedelmi I minisztert kedden fogadta ! Huszár István, a Miniszter[ tanács elnökhelyettese. Ked• den a guineai delegáció elI utazott hazánkból. Joó György, Kenderlonógyár a szerszám. Dolgozni viszont kellett, ezért a műhe- sában adta be az első ötlelyen belül saját maguk ol- tét, most összesen 139 bevedottak meg olyan gondokat, zetett újítást mondhat a amelyekhez kívülről nem magáénak. Van köztük autoa csatlakozott községek ré- | várhattak segítséget. Akko- mata gép, teljes egészében munkássága, élete, vén. Számolnia kell a Vö-jriban nagy dolgokat csinál- a műhelyben készítették, de röskeresztnek a nagyobb számú lakossággal is. Rohamosan fejlődik az ipar, és az urbanizációs ártalmak is egyre fenyegetőbbek. Üj feladatok előtt áll a Vöröskereszt a tisztaságért folytatott munkában. s. Az idén négy-öt tagból álló csoportok egészségügyi őrjáratokra indulnak, meglátogatják az egyes lakótömböket. Felvilágosító munkájuk nyomán talán a lakók jobban figyelnek .környezetük tisztaságára. A környezetvédelmi hatósági és társadalmi intézkedések érvényesülését avval segítik a szervezet tagjai, hogy kiépített jelzőszolgálatuk jelenti, ha valahol levegő-, vízvagy talajszennyeződést tapasztalnak. Az elhatározások, a tervek önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy Szegedet tiszta városként emlegessék. Ehhez kell a lakosság segítsége, tisztaságszeretete. B. Ezüstösen csillogó haj, derűs, szabályos arc, érdeklődő szempár. Joó Györgygyei, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat egyik mozgalmi kulcsemberével nem először ülök így szemközt. De máskor általában másokról beszéltünk. A kenderfonógyár eredményeiről, a munkásellátásról, versenymozgalomról, egy-egy munkásról, törzsgárdatagokról, kiválóan dolgozó szocialista brigádokról, vagy éppenséggel az újítómozgalom helyzetéről. Mert az újítómozgalommal szorosan összefonódott Joó Györgynek, a kenderfonógyár szb-titkárának élete. Az országos újítótanácskozás alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. ott ült a mozgalom legjobbjaiból verbuválódott elnökségben is. titkárrá, de azóta is • sokat tett és tesz az újítók, feltalálók érdekében, a mozgalom megújításáért. Ismeri jói a gondokat, tennivalókat, maga is a Kiváló Űjító kitüntetés birtokosa. Iparjogvédelmi vizsgát tett — ezt jól kamatoztatja mozgalmi munkájában. Két dolgot feltétlen el kell még mondanunk itt: a kenderfonógyár hosszú évek óta híres a sok, hasznos újításról. Ebben a gazdasági vezetéssel együtt Joó György tevékenysége is benne van. De az SZMT iparjogvédelmi albizottságának vezetőjeként is jól ismerik a megyében: ez a bizottság segíti, szaktanáccsal látja el az újítókat, ankétokat szervez részükre. Most, az országos tanácskozás után Joó György azt tartja legfontosabbnak, hogy a mozgalmat tovább széleosztásában kapta meg elő- sítsük-bővítsük. Erre — 194o márciusa óta dolgo- szőr a Könnyűipar Kiváló mondja — megteremtődtek zik a .vállalatnál. gyári Dolgozója kitüntetést. Szíve a feltételek, munkásból lett művezető, hozta vissza Szegedre — de Szervezni, segíteni, ambítanult, „kiemelték", 1951- itt is újítási' előadóként dol- cionálni az újítókat — ezeben már a minisztérium gozott a kenderfonóban, ket a feladatokat fiatalos len-kender igazgatóságán majd az újszegedi gyárban, kedvvel vállalja továbbra is. újítási előadó. Ebben a be- 1970-ben választották szb- > S. M. Ungvári Mihály, Vízművek Tartalékos tisztek to váhhképzése Tegnap, kedden a Csöng- mereteiket a tartalékos tiszrád megyei tartalékos tisz- teK. A tanfolyam keretében tek számára a megyei kiegé szítÖ parancsnokság és a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervezetének rendezésében tanfolyam kezdődött Szegeden, a fegyveres erők klubjában. A tan- I folyam vezetője ismertette, hogy az eddigi továbbképzőseken is jó eredményeket értek el a tartalékos tisztek, | közülük 42-en kaptak maga- I sabb katonai rangot. A tanfolyamon mind el- i méletben. m^nd gyakorlat- i óan gyarapítjuk kulonut R>-4 készülnék fel a tartalékos lövészverseny országos baj nokságára a Csongrád me gyei csapat tagjai. Kiváló vállalat a KSZV A Könnyűipari Minisztérium, valamint a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége tegnap, Budapesten értékelte az ország textilipari üzemeinek elmúlt évi tevékenységét. A tavalyi eredmények alapján a Szegedi Kenderfonó es Szövőipari Vállalat kiérdemelte a Kiváló Vállalat címei* Ungvári Mihály, a Szeged5 Vízművek és Fürdők lakatosa fiatal ember. A szakmát 1956-ban kezdte tanulni a fürdő műhelyében, azóta már törzsgárdatag, megszerette munkahelyét és maradt. Szakmaszeretétének, a közösségért végzett munkájának újító szorgalmának eredménye a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozata, amit most kapott az újítómozgalomban végzett kiemelkedő tevékenységéért. Mi készteti arra, hogy újítson? Azt mondja, egyszerű a kérdés, de nem könnyű rá felelni. Ezen még nem is gondolkodott. Munka közben jönnek az ötletek, nem előre megfontolt szándékkal válik valaki újítóvá, de bizonyos: a megakadnak dosítások, arrielyek a munkaműveleteket teszik könnyebbé, biztosítják, hogy egyre kevesebb alkalommal keil igénybe venni másokat. Nem jegyzi újításait — meg se tudná mondani, hány javaslata valósult már meg —, viszont vállalatánál, 'mint kitüntetése is mutatja, honorálják, megbecsülik ötletgazdagságát. azt az igyekezetét, amivel társait is hasonló tevékenységre ösztönzi, örül, ha. másnak akad jó javaslata, támogatja társainak űjító munkáját. Aktív részvétele a mozgalomban nem, keresetkiegészítés, nem vár pénzjutalmat egy-egy új munkamódszerért, amit kitalál. Elég. ha azt mondják, ezl valamilyen jól csináltad, komám, vagy változtató, jobbító igyekezet munkában, vagy megkeresik ha a főnöke megköszöni azoteszi azzá. A lakatoscJoport a megoldás módját maguk, kat az órákat, amelyeket lejtagjai keveset tartózkodnak vagy másoktól kell segítse- töréssel töltött, • nemcsak a a műhelyben, a város külön- get kérni. Ungvári Mihály maga, hanem a többiek ci böző pontjain dolgoznak, újításai nem falrengető dol- dekében is. i .többnyire u szabadban. Ha gok, hanem olyan kisebb mú-. B. L