Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

4 VASÁRNAP, 1974. ÁPRILIS 14. A perpatvar végére Mátyás király tett pontot Mosonyl Klára, az Állami az őskorban, majd a római Levéltar munkatársa felku- uralom alatt, s közvetlenül a tatla és megírta a Komárom népvándorlást megelőzően is megyei bányásztelepülés lakott település volt. Külön múltját, keletkezésének kő- fejezet tudósít az érdekes rülményeit. Több éves mun- monográfiában a bányászkokája nyomán fény derült a dás kialakulásáról. Ismerteti, település életének eddig is- kik fedezték fel csaknem meretlen vagy alig ismert kétszáz évvel ezelőtt a barkorszakaira, eseményeire. nakőszenet. s hogyan vált a A forrásmunkák tanúsága szénmedence jelentős bányaszerint Dorocot env 1181- ' J központtá. •szerint Dorogot egy 1181 ben keletkezett oklevél említi először. Sikerült felkutatni azoknak az Árpádkorabeli magyar családoknak a nevét is, akik'az akkori település gazdát voltak. Többek között a Bebus, az Uz. az Árva, a Ponka, a Bodoró és a Budorok nevű családok — jellegzetesen magyar nevek — voltak Dorog első lakói. Az írásos emlékek érdekes történelmi kuriózumról is vallanak. Egy Mátyás uralkodása idejéből származó, eddig ismeretlen oklevél arról tudósít, hogy Dorog és a közeli Csolnok lakói egy 1 öld területért való marakodás miatt tömegverekedést rendeztek. Vizsgálatot rendelt el Mátyás, s végül ő tett igazságot. Mosonyi Klára kutatásaiból kiderült, hogy Dorog már R. E. A tudomány városa Elkészült a Szovjet Tudományos Akadémia TávolKeleti Tudományos Központjának terve. Az új, tudományos központ Vlagyivosztok egyik kerületében lesz. A leendő akadémiai város területén már állnak a geológiai, a talajbiológiai és a kémiai kutatóintézet épülettömbjei. Készül a botanikai intézet épülete. Hamarosan elkezdik a tengerbiológiai, a földrajztudományi intézetet. A képzés mühalyei gépek világában „A hozzánk jelentkezők kapnak. A közismereti tárközött minden évben akad gyakon kívül tanulnak néhány lány, aki elmondja: elekrotechnikát, ^z úgyneveuzért szeretne ide jönni, zett szakmai előkészítő tármert mindene a kézimun. gyakat, mint a műszaki rajz, kázás, kötés, horgolás, meg üzemgazdaságtan, munkavérajzolni is szeret. Sajnos, delem. Van anyag- és áruÉvente 5—6 milliárd forint kárt okoz a gépkocsik rozsdásodása A tavasszal megélénkülő Sokan gondolkoztak máiautóforgalomban gyakrab- azon, hogyan lehet megelőzban látunk a gépkocsik le- ni ezeket a korróziós kúromezein átütő rozsdafoltokat, kat? Ma már egyre gyakA tulajdonosok pedig bosz- rabban emlegetett téma u szúsan veszik tudomásul, gépkocsik korrózióvédelme, hogy az alig hároméves ko- Jelentősége egyre nagyobb csijukon egy sárvédő cseré- lesz, hiszen már napjainkje több mint ezer forintba ban csaknem félmillió szekérül. Könyvekről — sorokban A francia irodalom a hu- szőlőben, mely később Fegyszadik században. Szaza- vert Amerikának címen is . dunk francia Irodalmáról ad megjelent. A témakör to- | leginkább. káteH alvázftt éB.a mélygépkocsi fut a magyar utakon, és ez a szám a következő 6—8 év alatt megkétszereződik. Félmillió — átlagosan 80 ezer forint értékű — gépkocsinál a korrózióból keletkezett kár hat év alatt kb 8—10 ezer forint, vagyis megközelítően a gépkocsi árúnak 10 százaléka. Ez éves szinten mintegy 5—6 milliárd forint kárt jelent a népgazdaságnak. A gépkocsik rozsdásodása csökkentésének legjobb módszere, ha a korróziónak ennyire nem ismeri a nagyközönség, miféle képzés 'is folyik iskolánkban" — meséli dr. Jakab István, a Textilipari Szakközépiskola igazgatója. Pedig ha jól körülnéz az ember á József Attila sugárúti épület alagsori tanműhelyében, megismeret. textilipari és gepészeti ismeretek, kikészítési ismeretek, kötéstan, szakipari technológia. Ez utóbbi körébe nálunk a pamut- és rostfeldolgozás tartozik. A szakosodás tudniillik elkerülhetetlen, és az ipar igénye szerint valósul sejtheti, hogy valóban sem- meg. Azon túl ugyanis, hogy mi köze nincs az itteni Szeged az egész magyar texképzésnek sem a kézimun- tilipar egyik bázisa — nem kázáshoz, sem a könnyű, nőies jellegű munkához. I A tanműhelyben ugyanis nagyon korszerű, bonyolult textilipari gépek állnak, amelyeken nemcsak különböző szöveteket készítenek a diákok hanem beállítják, Minden évfolyam Á"osztá2 mart i r» i»íé •» n Ir aTotc7oriilr íie * lyos tanulói a fonósok, a Bvéletlen, hogy az ország három ilyen típusú iskolája közül egy a mi városunkban van —, itt, a kendergyárban található az ország egyetlen rostfonodája. Magától értetődik tehát, hogy a mi iskolánkban a rostfeldolgozást lehet elsajátítani. — Évente három párhuzamos osztályt indítunk. megjavítják, szétszedik és összerakják őket. Elsősorban tehát a gépekkel, szerkezetűkkel, működésükkel ismerkednek. — A mi képzési feladatainkat talán úgy tudnám legkönnyebben megvilágítani, ha összehasonlítom a szakmunkásképzéssel. A textiliparban a munkások jórészt kiszolgálják a gépeket, ez a dolguk. A tőlünk kikerülők feladata, hogy ismerjék valamennyi szövő-, fonó.. hur_ kológépet, amelyeken az üzemekben dolgoznak. Nekik kell a beállítást elvégezni a különböző mintákhoz és minőségekhez az üj áruk gyártásakor; feladatuk be járnak a szövősök, a Csek a hurkolósok. Az utóbbiak gyakorlatra főként a vásárhelyi kötszövő üzembe járnak, itt a mi épületünkben pedig a szövősöknokj van tanműhelyük. A gyári, tanműhelyi gyakorlat ideje heti nyolc óra. — Milyen a kapcsolatuk a szegedi üzemekkel? Tudja-e biztosítani az iskola az utánpótlást? — Hagyományosan jók a kapcsolataink, hiszen végül is ez mindkettőnk érdeke. A Ha nem sikerül helyesen beállítani, jól megjavítani, a gép szakít, hibás lesz az áru, romlik az alkatrész. Ezért építünk most egy másik tanműhelyt. tizenegymillió forintos költséggel, és az ide kerülő külföldi gépekre is megvan már a pénzünk. — Az utánpótlás... A beiskolázási körzetünk az egész ország területe. Bár Budapesten kívül Győrben is van szakközépiskola, ez utóbbi nem tudja szakemberrel ellátni az egész Dunántúl textilipari üzemeit, de még a mi segítségünkkel sem. A gépek szinte máról holnapra cserélödnek, rohamosan korszerűsödnek. a régi szakembergárdából folyamatosan mennek nyugdíjba. Pillanatnyilag nem tudjuk kielégíteni az üzemek igényéit, több szakembert kérnek, mint ahányan tőlünk kikerülhetnek. — Nem az a baj, hogy egyéb munkaerületeken helyezkednek el az itt végzettek? — Elenyészően kevesen. Vannak, akik tovább tanulnak, főként könnyűipari műszaki főiskolán, valamint műszaki egyetemen. A túlnyomó többség azonnal gyárba kerül, áhol az ügyesebbje nagyon hamur művezető lesz1. Egyszerűen arról van szó. hogy gyorsabban fejlődött az ipar, mint a szakemberképzés. ITÍ a géphibák felfedezése és gyárnak kell a jó szakem. attekintést ez a könyv, c.tpelv 34 nagy hatású francia író munkásságát ismerteti. Azok az irók is szerepelnek benne, akik a szávábbi feldolgozásai: Goya, Balgák bölcsessége. A Rókák a szőlőben, Feuchtwanger egyik legjobb műve, Párizsban játszódik, az 1770-es zad elején jelentős alkotá- években. Egyik legkiemelke. sokkal léptek fel. de mű- dőbbhőse: Beaumarchais, az veik nagyobbik része még iró és üzletember. Érdekes az előző században jelent és sajátos figuraként jelemeg. Az alkotók közül leg- nítj meg az író a korabeli korábban Anatole Francé, francia uralkodót, XVI. Lalegkésőbb Jorge Semprun jóst, Franklin Benjámint, 11született. A bevezető felvá- letve Lafayette.et, a2 amezolja a XX. századi francia rikai függetlenségi háború irodalom fő jellegzetessége- francia hősét. Feuchtwanger it, bemutatja a fontosabb sok történelmi alakot voirodalmj irányzatokat, azok ideológiai vonatkozásait. A tanulmányok szerzői — többek között Illyés Gyula, Gyergyai Albert. Illés Endre, Vas István — a modern francia irodalom legjobb magyar ismerői. Az egyes irások bemutatják az írók éleiét, elemzik munkásságukat, értékelik hatásukat. A könyv egésze képet ad a modern francia irodalomról, jó áttekintést nyújt a világirodalomra és különösen a magyar irodalomra tett hatásáról. (Gondolat Kiadó) .A Könyvtáros ... tízéves mutatója. Három részre tagolódik a másodízben megjelent hasznos kézikönyv. A ü/emélyi-szerzői rész című fejezet felsorolja mindazokat, akiknek írása jelent meg a lapban vagy akikről valamilyen esemény (kitüntetés, ' méltatások, nekrológok) kapósán közlemény jelent meg; közli a szignók és összetett nevek feloldásait is. A Földrajzi-intézményi rész a városok, községek, települések, tájegységek, • kontinenseit közös betűrendjében közli anyagát; ezeken belül az egyes könyvtárakról vagy intézményekről megjelent adatok ismét betűrendben sorakoznak. A Tárgyszavas rész a közieménvek tartalmú szerinti fogalmiakat sorolja fel alfabetikuson, ezeken belül a lelőhelyek időrendbe sorolt rövid címadatait találjuk. Feuchtwanger. A sikeres német történelmi regényíró élete alkonyán- egy viszonylag ŐSSÍ: függő regényciklust szentelt a múlt századforduló körül; időszaknak, a francia forradalomnak. E ciklus első tagja a Rókák »•• belső, üreges felületeket ellátják korróziógátló bevonattal. Ilyeh korróziói; kezelést több helyen is végeznek ma már Budapesten, és vidéken egyaránt. A korrózióvédelem az új kocsiknál a leghatásosabb. Ekkor ugyanis az üregekben még nem indult meg a rozsdásodás, így még a tiszta felület vonható be a védőanyaggal. A belső felületek gyári védelme csekély, mindössze egy-két réteg alapozó fedi a felületeket. Ez a nultatott fel, s viszonylag ?yen«e bevonat is sok hehitelesen eleven párbeszé- "ven meitserul osszeszeredeken, i'zgalmas fordulato- lésnél, például a kötőelemek kon keresztül szövi össze , meghuzasunal Negy-hat evhőseinek sorsát. Erkölcsi vel meghosszabbíthatók a eszmei indítékairól a szerzői utószó vall. (Európa Kiadó) gépkocsi élettartamát, ha időben végeztetjük el a korrózióvédelmet mogjavítása.,-: Mindez azért nehéz és komoly»felkészültséget igénylő, mert a textilipari gépek nagyon sokfélék és bonyolult szerkezetűek. Csak a fonógépek közül például több mint 60féle típus található a gyárakban. Ehhez a műszaki jellegű munkához természetesen tökéletesen kell ismerni a textilipari alapanyagokat is, hiszen ezek minősége, sajátos tulajdonságaik is ber. nekünk pedig a jó oktatási feltételek, amelyek biztosításában nagy szerepet vállalnak a szegedi üzemek. Részben, megfelelő számú tanműhely nem lévén, kijárunk hozzájuk gyakorlatra, másrészt ők adnak néhány régi gépet szövőműhelyünk számára, valamint biztosítják a nálunk felhasznált nyersanyag egy részét Az iskola további felada-\ tait ez a tény határozza meg. Nemrégiben tértek át a korszerű. kabinetszerü oktatásra, az új tanműhellyel pedig a gyakorlati képzés is magasabb színvonalú lesz. Az igazgatónak, aki az 1951-ben alapított intézetet azóta. 23 éve vezeti, legfőbb gondja, hogy a további építkezésekhez nincs megfelelő nagyságú területük. Tarján „elvitte" a nagy udvart, a sportpályák és leendő műhelyek helyét, így csak átalakításokkal, kibefolyásolják, hogy mikor és is. Az ideális állapot persza sebb építkezésekkel segithogyan kell beállítani, átszerelni a gépeket. — Milyen tehát az iskolai tanítás rendszere? Mi mindent kell elsajátítani itt a tanulóknak, hogy az emllaz lenne, ha saját tanműhelyünkben bonyolíthatnánk az összes gyakorlati foglalkozásokat. A termelőüzemben a gépet nem lehet leáltett feladatokat elvégezhes- lftanl megszakítani a gyár„ — A négy év alatt elméleti és gyakorlati képzést tást, csak azért, hogy tanulmányozhassák a gyerekek. hetnek magukon. Dr. Jakab István mégis optimista, hiszen ő végigélte, áttekintheti: a kezdetekhez viszonyítva milyen nagyot fejlődött ez a majd negyedszázados intézet. Sulyok Erzsébet Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai M

Móra .t később így idézte lánya zaklatását: „Érettségire készülős korában adott neki a jó Isten olyan tanár urat, aki minden órája minden tíz percében annak a jámbor óhajanak adott kifejezést, hogy minden újságírót fel kellene kötni! Igaz, hogy ez.1919-ben történt, és a kislányom — még akkor éretlen volt — akkor is büszke volt az apjára." 1920. január végén egy volt országgyűlési képviselő érkezett Szegedere, és ijedten közölte Mórával, hogy a saját szemével látott egy listát, amelyen a franciák kivonulása után letartóztatandó szegediek fel vannak jegyezve, s az írónak azon díszhely jutott. A hírhozó azt „azonban már nem merte megmondani, hogy hivatalos lista-e ez, s katonai-e, vagy polgári, vagy éppen katonatiszti magánvállalkozóké." Szegeden mindenki tudta, hogy Kecskeméten véres kézzel ülte diadalát az ellenforradalom. A hírforrás annyira komoly volt, hogy Mórának a legrosszabbra is fel kellett készülnie, de elhatá• roztas a felajánlott szöktetés!, nem fogadja el, otthon marad, és bevárja „a magyar nemzeti bosszút.'* Egyesek a fejét követelték, támadóinak nyíltan válaszolt: „A fejem mindennap reggel 9-től délután hatig a Múzeumban közszemlére van kitéve. Akinek szüksége van rá, jöjjön érte!" De a legrosszabbra is fel kellett készülnie. Ezért 1920. január 25-én megírta Végrendeletét. Erre a dokumentumra most találtam rá. Idézek belőle: „...Semmi bűn nem nyomja a lelkem, senkit nem bántottam, senkinek kárt nem tettem, minden emberben testvéremet éreztem és szétosztogattam magam közöttük, hogy mindenkinek hasznára legyek... ... Feleségem, gyermekkorom óta osztályosa életem napfényének és borújának, súlyos betegen fekszik, az ötödik gyomoroperáció küszöbén. Nem hiszem, hogy elmúlásomat túlélje, a mi életünk lámpájának közös vezetéke van, egy oltáson alszik ki, s egyetlen gyermekünk egyszerre lesz apátlan, anyátlan árva. Írás közben csak akkor fut tele a szívem könnyel, mikor ideérek. Agyongyötört életem minden munkájával egy gyászruhára valót se bírtam neki szerezni, s amit ráhagyhatok, csak írói hagyaték lehet... v » ... Nem anyagi támogatást kérek munkáséletre nevelt gyermekemnek, de szeretném, hogy legyenek, akik útjából elhárítják a senki gyermekének tehetsége elé gördülő akadályokat..." Az életére nem törhettek, befolyásos, jó barátai megvédték, de sokfelől zaklatták. Igazoló bizottság elé állították a Petőfi Társaságban, a Dugonics Társaságban, a. szabadkőművesek Szeged páholyában. De megvizsgálta Móra magatartását a város is-. Az állami tisztviselőket különösen szigorú igazoltatási eljárásnak vetette alá az ellenforradalmi rendszer. Mórának múzeum- és könyvtárigazgatóként is ki kellett állnia az igazoltatással járó zaklatást. Szembe kellett néznie az állásvesztés rémével. Az a bizottság. amelyik a Somogyi Könyvtár tisztviselői között végezte a tisztogató munkát, kétévi vizsgálódás után, 1921. szeptemberében nyújtotta be jelentését a város polgármesterének. Írónkról a következőket terjesztették elő: „...Móra Ferenc könyvtárigazgató sem volt a bizottság által igazolható. mert köztudomású volt a bizottság előtt Mórának a forradalomban és a proletár diktatúrában való szereplése, amelynek alapján polgármester úrtól kérjük Móra Ferenc ellen is a további vizsgálat megindítását." A további vizsgálatnak nincs nyoma, de így is jó dokumentum ez az ellene indított hajszának. Móra nyilatkozatai, levelei, cikkei, szépirodalmi alkotásai arról tanúskodnak, hogy írónkat a polgári progresszió útjáról a legkegyetlenebb terror nyomása sem tudta letériteni. Mások megtagadták. sárral dobálták be, nemcsak a proletárdiktatúrát. de a polgári forradalmat is. Móra hitet tett mellette. A Szegedi Napló 1919. október 18-i számának vezércikkében Tetemrehivják a Nemzeti Tanácsot címmel a következőket írta: „...Mi a Nemzett Tanács bűne? Nyíltan nem merik kimondani, hogy a háború abbahagyása és a Habsburgok elkergetése. Ahelyett azt mondják, hogy a Nemzeti Tanács ásta meg Magyarország sírját. Hát ez bizony gonosztett volt, de mivel bűnösebbek a sírásók, mint a gyilkosok? Miért gazemberek azok, akik sírt ástak a megölt országnak, és miért nagy emberek és glóriás hazafiak, akik az országot az el nem merült, vagy idejében be nem fejezett háborúval agyonverték? Mert az csak kétségtelen, hogy az ország a forrradalom kitörésekor már agyon volt verve... Ha a nemzet a felelősöket keresi, ha megtorlásban van az üdvösség és bosszúban a jövő biztosítéka: miért állnak meg a kormányozható íúriák október 31-énél és a Nemzeti Tanácsnál? Tetemrehívás kell? íFolytaljukJ