Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

I SZOMBAT, 1071. ÁPRILIS IX Csák Máté hatalma Szegedi történész könyvéről Hézagpótló mü és nem- kuli, és a .tendenciák meg- alakulását tekintve fáziské­csak a szakmabelieknek ér- határozására késztet. Ugyan- sésben volt önmaga gazda­dekes olvasmány a CSák akkor a szerzó kontrollként sági alapjához képest, és Máté tartományúri halalma szembesíti a jelenséget egy késői gyermeke annak. S című könyv. A szerző, dr. másik tartományúr, Aba hogy egyáltalán mégis meg­Kristó Gyula, a szegedi JA- Amadé rendszerével. születhetett: az árutermelés TE középkori magyar törté- Kristó fokról fokra a és pénzgazdálkodás igen neti tanszékének docense, a nemzedékek felkutatása so- lassú előretörésével kapcso­fiatal történészgeneráció rán jut el a totális tartó- latos. Az áru- és pénzviszo­egyik legfelkészültebb kuta- mányúri hatalom kiépítésé- nyok, az 1260—70-es évek­tója. Hatalmas forrásanyag nek bemutatásáig. Ezt a ha- ben nem bizonyultak elég segítségével, lépésről lépésre talmat az 1290-es években erősnek a tartományúri ha­fedi fel a XIII. század végi szinrelépő Máté mester tes- talom meggátolásához, vi­és a XIV. század eleji tar- tesíti meg. Közben részint szont 1310—20-as évekre tományúri hatalom termé- már ismert koncepciók, ré- annyira megerősödtek, hogy •zetét. rendszerét. szint magának a szerzőnek igényelték e képződmény A kor legreprezentánsabb felfedezéseként fontos össze- felszámolását, •lakja, Csák Máté évszáza- függésben világosodik meg a Kri-.A rendkívül hasznos dokon keresztül nemcsak a XIII. századi királyi birtok- fe^rképez^é^rválLzt ad nemesi rendi ellenállást in- adományozó politika, a szer- köriBazeatás meeve és gerelte. hanem kuruckodó viensi familiárisi kapcsola- városszervezet a sroSrói szemléletként nyomot ha- tok, a feudális széttagolódás ^^ménv szolgabírói gyott az újkor történészei- körülményei. Ezek a tüne- y nek mentalitásán, és az iro- tek együttesen dalmai is olykor-olykor me- tették, és e körülmények ditációra késztette. A szerző nélkül egy lépést sem te­cáfol néhány téves nézetet, hetett volna a hatalom ki­előzményeinek Mátét seeí- íelvetöd° problémáira. Az invok utolsó fejezetben az európai államok korabeli fejlődésére kitekintve párhuzamba állít­A legendák nemcsak a szél- építéséig. Persze a könyv ^-o'rosT^famokat.'"Meg­keresi az azonosságot, és megmutatja a különbözősé­get. így az államok politikai söséges magyar irredenta főleg a tartományúri rend­hangokat erősítették fel az szer struktúrájával foglal­elmúlt korszakban, hanem kőzik. táplálták a XIX. századi A legaprólékosabb gazda- fe7lődésében"eddie"mütatko­nagy szlovák megújulás ide- sági és politikai szemlézéssel ^Jtt° „"hánv kérdőiTlet is jén azt a nézetet, miszerint sikerül kimutatni a kiépí- k°"díroz Módszerének eré­Trencséni Csák Máté a szlo- tett rendszer retrográd jelle- Klracmoz MoaszereneK ere vákok nemzeti hőse. és az gét, amelyben a jobbágyság nye az a dialektika, amely önálló szlovák államiság telepítése csak a katonai nem engedi, hogy a jelensé­történeti előképének egyik erők kiszolgálását jelentette, gek csak # gazdasági deter­alakja. Csák Máté nemcsak a kereskedelemnek, bányá- mináció közé szoruljanak. A markáns alakjával tette kí- szatnak nagyon szűk lehető- gazdag forrásanyag és a ku­váncsivá a szegedi egyetem séget hagyott, és ez a meg- tatói szorgalom lehetővé te­kutatóját. A feudális főúr levő szint konzerválását szí az egyes témakörök tel­kiskirálysága kitűnő lehető- eredményezte. A korai feu- jes körüljárását, támpontot séget biztosít a tartományi dalizmus természeti gaz- nyújt a korai feudalizmus urasági rendszer tanulma- dálkodási viszonya parazita más irányú vizsgálataihoz, nyozásához. Mivel ez a fi- módon adaptálta magához a Külön öröm, hogy egv fiatal gura a legtipikusabb alakja pénzgazdálkodást, árukeres- szegedi tudós tette lp ezt a a XIII—XIV. század fordu- kedelmet. A tanulmány művet a történettudomány lójának önállósulási kísérle- egyik, nagyon fontos megál- asztalára. (Akadémiai Ki­teiben — így általános érvé- lapitása: a magyarországi adó.) nyű megállapításokra is sar- tartományúri rendszer ki- _ HALASZ MIKLÓS Szocialista brigád a kultúra szolgálatában Sokan kérdezhetnék, mi- zuk magunkkal az otthoni lyen célokat tűzhet ki ma- gondokat, ga elé egy olyan brigád, Kovács Gáborné pénztá­amely nem vesz részt a ter- rosnő hét éve ül a kassza melőmunkában. Különösen mellett. — Szeretem az igé­érdekes feladat egy mozi- nyes közönséget. Nem pa­üzem dolgozóinak a szocia- naszkodhatom, jó a törzskö­lista brigád cím elnyeréséért zönség. Legtöbbről tudom, folyó versengése. A szegedi ki, hová szeret ülni, s jó né­Vörös Csillag Filmszínház hányan már előre mondják; dolgozói felismerték az eb- — Magára bízom, hogy jó ben rejlő lehetőségeket. Az helyre adja a jegyet, ő jó munkájuk szintén hoz- A mozi legidősebb dolgo­zájárul ahhoz, hogy a nép zója Kaczúr Lajosné jegy­széles rétegeit szórakoztató/ kezelő. Harminckét éve dol­film segítségével szolgálják gozik itt, most nyugdíjba a köznevelést. Elhatározták vonulás előtt áll. tehát, hogy Április 4. néven "— Nagyon sajnálom, hogy brigádot, alakítanak, a szo- itt kell hagynom a kollektí­cialista cím elnyerésére. vát, éppen, amikor szocialis­Az alakuló ülésen részt ta brigádba tömörülnek. Ha vett a filmszínház vala- nem is tudok már benne mennyi dolgozója, köztük részt venni, remélem, ha be­Józsa Dezső, a vállalati jövök, alkalmat adnak ah­szakszervezeti tanács veze- hoz, hogy segíthessek, amit tője is. Amikor kimondották tudok. Hadtörténeti szabadegyetem A TIT Történeti és Hadtudományt Szakosztályának oiőadássorozata A TIT Történeti Szak- jogosító bérletek (ára 20 osztálya majd minden év- forint) a helyszínen kapha­ben rendezett szabadegyete- tók- Az előadásokat néphad­mi előadásokat. Tavaly nagy seregünk tisztjei és a Tör­Iátogatottságnak örvendett téneti Szakosztály tagjai tart­a Diplomácíatörténeti sza- íak­badegyetem, különösen a Szerelik a vetőmag­tisztítót Évi nyolcszáz vagon tel­jesítményű velőmagtisztító telep épül Szolnok déli ipar­telepén. Az üzem ötemeletes technológiai tornyában meg­kezdték az NSZK és svéd gyártmányú gépek szerelé­sét, amelyek valamennyi, ha­zánkban használatos vető­magfajta tisztítására, szelek­tálására alkalmasak. a brigád létrehozását, egy­hangúlag Balogh Ferenc üzemvezetőt kérték fel bri­gádjuk irányítására. Már az első alkalommal elhatároz­ták, csatlakoznak a Kiváló Vállalat cím elnyeréséért folyó "országos vetélkedőhöz, amelyet a film-főigazgatóság hirdetett meg a megyei mo­ziüzemi vállalatok részvéte­lével. Beszélgettünk az ülés után a brigádtagokkal: — Nagyon örülök, hogy a brigád megalakult, mert így még egységesebb lesz a kol­lektívánk — mondotta Józsa Dezső. — Én felajánlom, hogy a munkaköri kötele­zettségemen túl műszaki se­gítséget nyújtok a szegedi Fáklya, a Szabadság és a kiskundorozsmai mozinak, s a kollegák segítségével vál­lalom a Mátyás téri szociális otthonban a filmvetítést. Luczó Ferencné takarító­nő elmondotta, jól megértik egymást a munkatársak, és őt is megbecsülik. Egyik legszebb élménye, az volt, amikor „A kozmosz csilla­gai" című film vetítésekor náluk járt Borisz Jegorov szovjej űrhajós, és vele is szót váltolt, kezet fogott. Kiss Lajosné jegykezelő a közönségről nyilatkozott: — Nagy türelem kell hozzájuk, de zöme kedves, udvarias. Még azt is megkérdezik, hogy van a kisunokám. Az a fontos, hogy ide, a mun­kahelyre lehetőleg ne hoz­Kovács Imre „Jégszlráda" a sarkvidéken Jakutföldön, az Uszly­Kujginszki Közlekedési Vál­lalat gépkocsivezetői rend­kívül zord éghajlati viszo­nyok között a legkülönfélébb rakományokat szállítják ren­deltetési helyükre. A rakományok az észak i­tengeri útvonalon — a rövid sarki hajózási időszakban — közlekedő hajókon érkeznek a Jana folyó torkolatánál fekvő nyizsnyejanai kikö­tőbe. A szállítmány ezután te­hergépkocsikra kerül, ame­lyek azt az aranykitermelő vállalatokhoz, valamint a Jakutföld északi részén le­vő rénszarvastenyésztő gaz­daságokhoz továbbítják. Az autók erős hóviharban, a sarki éjszaka sötétjében ha­ladnak céljuk felé. Az Uszty-Kujginszki Köz­lekedési Vállalat több mint 200 teherautója közlekedik rendszeresen Észak „jég­sztrádáin". Jerevántól Madridig Gazdag útiprogramot kínál az IBUSZ A nyar, a szabadság ter- Prágába, Zakopánéba, vezésekor már egyre több mába, Leningrádba család gondol külföldi uta- Moszkvába, zásokra, üdülésre, s nagyon Jerevánba, sokan előnyben részesítik a társasutazásokat, amelyek­nek szervezésével, kai bonyolításával Ró­és Tbiliszibe és Lesz olyan uta­zás, amely három országot — Ausztriát, Olaszországot techni- és Jugoszláviát — érint. _ . _ .. semmi Az utazási szezon június­gondjuk. Szervezett, tartal- ban> júliusban és augusztus­mas programról belépője- ba"n' tetőzik, ekkor gyekről stb. gondoskodik az iegtöbb csoport, de indul több Íal^^hI1 ÍdeÍe"V"r Prosnim meg is' ismétlődik, tők kalauzolják a csoporto vagyis az utazási irodán kat jó szállást és ellátást gyakran az idöbeni válasz_ (.biztosit az utazasi iroda. Ku- tásra is több iehetőség adó­speciális djk a prog­lön érdeklődésre kirándulásokat is ramba iktatnak. Ahogyan a szegedi IBUSZ idei űtiprogramját áttekin­tettük. meggyőződhettünk róla, hogy ismét nagy da­rab földet szel át, hiszen Az eddigi érdeklődési lis­tát az abbáziai üdülés és a bécsi utak vezetik, már há­rom turnusra is megtelt a létszám. Igen változatosak az idei Jerevántól Madridig, Lenin- "fak. Autóbusszal, repülő­grádtól Rómáig húzhatjuk vei, vonattal, kombinált köz meg a térképen az utak vo­nalát. A nyári hónapokban Szegedről társasutazást szer­lekedéssel, de fogaskerekű­vel és függővasúttal is ta­lálkoznak, az utasok a kü­oíckcului un sasuiuzasi szer- ui veznek Erdélybe, a szlovák lönböző tájakon, és a lengyel Tátrába, Abbá- Legtöbb útra még elfogad ziába, Bécsbe, Odesszába, jelentkezéseket az IBUSZ. fiatalok körében. Részben az ekkor elhangzó javaslatok, részben a már korábban másfelől megnyilvánuló ér­deklődés késztette a szak­osztály vezetőségét arra, hogy az idén a hadtörténe­lem kérdéseire irányítsa a figyelmet. A hat előadásból álló so­rozat végigvezeti a fegyver­zet fejlődését a kőbaltától napjainkig, áttekinti a had­vezetés művészetét, s ezen belül külön foglalkozik Na­póléon hadviselésével. Há­rom előadás a hozzánk idő­ben legközelebb álló má­sodik világháború jelentő­sebb eseményeit fogja át, mint például az atlanti csa­tát, amely a tengeri had­viselés szerepét mutatja be. Az európai parlizánmoz­gulmak jelentősége vitatha­tatlanul fasizmus fölött ara­tott győzelem értékelésénél. A záróelőadás a második front megnyitásának (a szö­vetségesek normandiai part­raszállásának) méreteit vi­lágítja meg. Az előadásokat április 10­től Kezdődően minden pén­teken délután 6 órakor ren­dezik a Fegyvéres Erök Klubjában (A-épület, Vic­tor Hugó u. Belépésre. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai Ezzel a szegedi helyzet is válságosabbá, súlyo- forradalmi Magyarországon egyre kínzóbban foj­sabbá vált. Mórának is ki fog jutni a „pribék togatta a kétségbeesés: „Ügy volt, hogy ha sze­évek" gyötrelmeiből annyira, hogy. még 1935- retem az életemet, muszáj belőle kiszöknöm egy ben is, tehát már halála után egy évvel, az egyik kicsit... mégpedig lehetőleg olyan helyre, ahol lap megrótta azokat, akik dicsérni merészelik nincs más, csak fák, felhők, madarak." Optimiz­írónkat. Még ekkor is szükségét érezte ez a lap- musa ekkor sem hagyta cserben. 1923-ban írta: annak, hogy tudatosítsa az olvasókban Móra „Az arányok növekedhetnek, de a jóban is, egykori tetteit így: „...nagyon is botrányosan nemcsak a rosszban.. Van haladás a rossz­csicsergett a kommunista lázadás borzalmas nap- . , ... , _ ... jaiban, mert akarat nélküli bábjává lett a há- ban' de van a Joban ls- fiS mig az elsore flgye" ború vérzivatarától elalélt nemzet nyakára ült lunk- az utóbbiról se feledkezzünk meg, hogy haramiáknak." S ezzel Móra megbocsáthatatlan kétségbe ne ejtessünk. Az mondatott, hogy vi­bűnt követett el, olyat, amely mindenkorra ki- guate (őrködjetek, vigyázzatok — H. A.), de az közösíti őt „a nazatias társadalomból". h desperate Az igazsag pedig az, hogy a forradalmas evek- ' 7 ben naev szereDük lett abban, hosv Móra em- ketsegbe —» H. A.) .. hazafias társadalomból" (kételkedjetek, essetek 53. A tények ismerétében azt kell mondanunk, hogy a nyílt fehérterror idején Móra a köz­szereplés formáit változtatta meg. Eljárt például a Munkásotthonba, s részt vett június 15-én azon a munkásgyűlésen, amelyen kimondták az ellen­forradalom elleni tiltakozás jeléül az általános sztrájkot. Sőt, Móra fel is szólalt ekkor. Az el­lenforradalmi megbízottak, besúgók által készí­ben nagy szerepük lett abban, hogy Móra em­berként és íróként a nemzet halhatatlanjai közé emelkedett. „...kétségbeesett optimista vagyok..." Halála előtt, amikor riasztóan sötétnek látta a magyar valóságot, még egyszer felmutatta ma­gát: „...kétségbeesett optimista vagyok." A Horthy-korban Móra ezzel a szemlélettel tudta önmagát fenntartani, s ezzel tudta népébe oltani az emberi és értelmes élet vágyát. „...Soha nem tagadtam meg a forradalmakat..." Mórát a forradalom után /megváltozott világ vette körül, olyan, amelyikkel nem érthetett egyet. A dühöngő bosszúállás, az elaljasodott em­bertelehség korát „siralmas világ"-nak, „meg­A Horthy-korban Móra szemléletét nem lehet tett kém jelentésben ezt olvashatjuk Móra sze- találóbban jellemezni: kétségbeesett optimista, repléséről: „Követelte, hogy annak a 40 ember- Kétségbeesése illűziótlan valóságlátásból fakadt, nek névsorát, akik állítólag a franciák és a ma- optimizmusa pedig emberbe vetett hitéből sar­gyar kormány szolgálatában állanak, olvassák jacjt. Humorának lényegét, titkát is ez adta. fel, hogy a munkásság még aznap elbánhasson De írónkban egyetemista korától kedve vias­velük. Nevezett kívánságának nem tettek ele- kodott a kétségbeesés és az optimizmus. Ekkor get." Július 31-én a szegedi munkásság Petőfi- nézett szét ugyanis illúziók nélkül először a va­ünnepélyén Móra fontos szereplést vállalt. A lóságban. 1898. március elsején így látta önma­Délmagyarország augusztus 1-én ezt a híradást gát és a világot: „kidobva egy kétségbeejtő si- „ , . _ közölte: „Petőfi emlékezetének méltóan hódolt vatagba, a hol minden van, csak tisztesség nincs, gázoló idő"-nek .rettenetes évek"-nek 'pribék­csütörtökön a szegedi munkásság. A Munkásott- a hol nekem nincs senkim, s a testi nyomorú- évek"-nek nevezete. 1919. augusztus elseje óta hon nagyterme színültig megtelt. Az esti ünnep- ságok összefognak a lelkiekkel". A kétségbeesés már nemcsak Szegeden, hanem országszerte je­ségen különösen lelkes volt a hangulat. A prog- jajkiáltását néhány nap múlva elhalkította az gyes ember", „destruktív hazaáruló" hírébe ke­ram minden egyes számát szinte áhítattal fi- optimizmus szava: „...van az életben vigasz- veredett. gyelték. Móra Ferenc -Petőfi a miénk- címen taló: a jövendő élet reménye!" A világháború Rettegésben teltek napjai. irt gyönyörű prológot. A legszebb verssorokat idején feljajdult az embertelgnség láttán, de 1919. szeptemberében ezt írta i*a •nuk • Fé­külön meg is tapsolták. Rendkívüli hatása volt ugyanakkor ezt is sikoltotta: hinni kell az lek ez is új érzés nálam a so hirtelen Juhász Gyula beszédének..." emberiségben, hogy tébolyodottan ki ne szökjék haláltól körülöttem, és sikoltozóan félek min­Augusztus elsején aztán az egész országot bék- belőle az ember'. A diadalmas forradalom ide- denkit, aki kedves nekem." Pankának is kiju­lyójába verte az az ellenforradalom, amelyik jén tűnt el kétségbeesése, és ragyogott fel tisztán tott az apja elleni hajszából. Szegeden már egy negyedéve uralomra jutott, a Hiszqjt az emberben! optimizmusa. Az ellen- (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents