Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-07 / 80. szám

wms&mmm, m*. ÁPRILIS i. 3 A román delegáció látogatása Vásárhelyen A vendégek tegnap dél­előtt #dr. Kovács Lajosnak, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének kíséretében Hódmezővásárhelyre láto­gattak. A tanácsházán dr. Csatordai Antal általános el­nökhelyettes fogadta, s tájé­koztatta őket a város gaz­dasági életéről, valamint a tanács államigazgatási mun­kájáról. A fogadáson jelen volt Török József, a városi pártbizottság első titkára is. A delegáció tagjai nagy érdeklődést tanúsítottak a mezőgazdaság, különösen a kukorica- és a kenyérgabona­termesztés. majd pedig a vá­rosfejlesztés, s ezen belül az ipartelepítés és a lakásépítés kérdései iránt. A tanácsházáról a román párt- és tanácsi küldöttség a város vezetőinek kíséreté­ben a Kertvárosba látoga­tott, majd ezt követően a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdasággal ismerkedtek meg. A delegáció a kora délutá­ni órákban Fábiánsebestyén­be utazott, ahol a Kinizsi Tsz-t keresték fel. KMBER ÉS A GÉP. Jól bevált a gumigyárban ez a gép, amely segít a műszaki gumilemez kivánt méretre vágásá­nál. Mielőtt a gépet beszerezték, a munkások a képen is látható munkaasztal két oldalánál állva, kézi erővel húztak ki a nehéz lemezt, vágták és tekercselték, egy-egy tekercs átlagosan 80 kilogramm. Ezt a munkát végzik az utóbbi időben közösen: ember és gép. Magyar­osztrák tárgyalások Április 1. és 3. között el­ső ízben ült össze Budapes­ten a magyar—osztrák tudo­mányos és műszaki egyez­mény végrehajtására alakult vegyes bizottság. A szívélyes légkörben lefoly­tatott tárgyalásokon a felek megegyeztek az 1974—75. évi tudományos és műszaki mun­katervben, és több közös ku­tatási feladat megvalósítását irányozták elő. Ünnepség Szegeden Negyvenéves az Iraki KP Ünnepséget rendeztek teg­nap délelőtt a Szegeden ta­nuló iraki diákok — pártjuk megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából — az al­győi olajipari központ kul­túrtermében. Ünnepi beszédében Jamill Juma, az Iraki Kommunista Székház a jubileu A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, közismert rövidítésén: az MTESZ, Csong­rád megyei szervezete 25 évvel ezelőtt, 1949-ben alakult meg a már korábban létrejött három termé­szettudományi egyesületi csoport és az újonnan születő szakmai egyesületek összefogására. A vidéki nagyvá­rosok közül elsőnek Szegeden alakult MTESZ-szerve­zet. Holnap ünnepi ülésen emlékeznek meg a negyed­százados évfordulóról, és egyben székházat avatnak, amelyet a szervezet nevéhez hűen. Technika Házának neveznek. Hogy az MTESZ és tagegyesületeinek mun­kája az elmúlt 25 esztendő alatt milyen szoros kap­csolatot alakított ki gazdasági, tudományos és társa­dalmi életünkkel, arra talán az a legjobb értékítélet, hogy a jubileumra — a három előbbi szűkös elhelye­zés után — végleges otthont, székházat kap. és ezzel a ténnyel mindinkább szervesen beépül szocialista köz­életünkbe. A szervezet keretein belül folyó társadalmi mun­kán alapuló tevékenység az elmúlt 25 év alatt megye­szerte ismert mozgalommá vált, amelynek igazi tar­talma a technika és a tudomány iránti lelkesedésből táplálkozik. Ez mozgatja a megyei szervezet mintegy ötezres tagságát. Az MTESZ negyedszázados működé­se alatt gazdag és sokrétű társadalmi életet alakított ki. A szervezet megalakulásának tizedik évében még csak 16 szakmai egyesület működött, ma viszont ezek száma 24, és ezeken belül tekintélyes számban működ­nek az egyesületek különféle szakosztályai, szakbizott­ságai és az alkalmanként létrehívott munkabizottságok, kisebb vagy nagyobb feladatok megoldására. Az MTESZ kezdettől fogva nagy súlyt fektet a kutatási eredményeknek a termelésbe történő átvitelére, a ku­tatási irányoknak az ipar, a mezőgazdaság igényeihez történő alkalmazkodásra, összhangban azokkal a szem­pontokkal, amelyeket átfogóan a párt tudománypoli­tikai irányelvei határoztak meg. Az MTESZ Csongrád megyei szervezete azzal, hogy napjainkban 24 egyesületi csoportban fogja össze területünk szinte minden szakmájának képviselőit, régóta foglalkozik a megy© nagyobb városaiban élő műszakiak összefogásával. Most, a negyedszázados évfordulón, a sok-sok ön­zetlen társadalmi munkaórának, az áldozatkész tenni­akarásnak rangos elismeréseként méltó otthont kap a műszakiak vitafóruma, amikor holnap birtokba veszi a Technika Házát. Bátyai Jenő Párt tagja, a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem hallgató­ja elmondta, hogy a párt 1934. március 31-én marxis­ta csoportok egyesülésével alakult meg. Az első főtit­kár Juszuf Selmán volt. Et­től kezdve az iraki nép tu­datos harcot vívott az impe­rializmus és a belső reakciós erők ellen, a párt irányítá­sával. 1945-ben megtartották az első, majd 1956-ban a második konferenciájukat. A párt ma a nemzeti haladó front vezető ereje, az iraki dolgozók élcsapata. Az ünnepi beszéd után Szántó Tivadar, a Szeged vá­rosi pártbizottság képviselő­je méltatta az Iraki Kommu­nista Párt eddigi munkáját, és további jó eredményeket kívánt. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi igazgatója ki­fejtette, hogy az ideológiai kapcsolaton kívül gazdasági­lag is együttműködnek az iraki néppel, főleg az olaj­bányászat terén. Végül az arab diákok és az olajipar vezetői ajándé­kokat adtak át egymásnak, majd filmvetítés következett a magyar olajbányászat ed­digi eredményeiről. Az ün­nepség üzemlátogatással ért véget. Színvonalasabb és gyorsabb ügyintézés Ügyfélszolgálati iroda nyílik Szegeden Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága úgy határozott az elmúlt esztendőben, hogy ügyfélszolgálati irodát szervez a lakosság szolgálatára. Az irodának' az a rendeltetése, hogy megkönnyítse a hivatalos ügyek intézését és egyúttal emelje a tanácsi ügyintézés színvonalát. Az irodát április 8-án nyitják meg a Széchenyi tér 11. szám alatt, a tanács irodaházában. Ebből az alkalomból munkatársunk fölkereste dr. Csi­kós Ferencet, a Szeged megyei város tanácsa végrehajtó bi­zottságának titkárát, és választ kért tőle néhány, az iroda céljára és működésére vonatkozó kérdésre. % Milyen elgondolás, ta- sult. Ha figyelembe vesszük, paszialat és pclda indo- hogy tavaly Szegeden 365 kolta Szegeden az ügyfél- ezer ügyet intézett a tanács, szolgálati iroda létrcho- és reményeink szerint ennek zását? Hogyan illeszke- felét az ügyfélszolgálati Író­dik az iroda a tanácsi da szinte pillanatok alatt tudja elvégezni, a kettős haszon teljesen kézenfek­vő. ügyintézés rendjébe? — Az államigazgatás kor­szerűsítésére, az államigaz­gatási munka színvonalának emelésére párthatározat van érvényben, amely kettős társadalmi igényt fogalmaz meg: a korszerűsítés szol­gálja egyrészt az állampol­gárok érdekeit és kényel­mét, másrészt az igazgatá­si munka feltételeinek za­0 Mikor új szervezetet hoz­nak létre a tanácsnál, mindig ott a gyanú ár­nyéka: ismét új hivatal, ismét növekszik a lét­szám ...? irodán Az hét ügyfelszolgálati munkatárs dol­vartalanságát. Mi ezt az el- gozik. Ügy válogattuk őket, Sfaz ffimpíKS ben és korlátozás nélkül képviselve legyen, amelyben vehessék igénybe az állam- nagy az előforduló ügyek igazgatási szolgáltatásokat, s száma. így elsősorban épí­ugyanakkor növekedjék az tésügyi, pénzügyi és igazga­állami munka hatásfoka és , . . , , ,, , színvonala. Eddig például. tasi gyakorlattal rendelkező Szegeden is olyan ügyfélfo- munkatársak jöttek számba, gadási rend volt érvényben, Valamennyien hosszú ideje hogy a lakosság csak meg- dolgoznak a tanács appará­határozott napokon fordul- tusában, és gazdag tapasz­hatott ügyeivel a kerületi talatokkal rendelkeznek, hivatalokhoz, vagy a szak- Ezen felül udvariasságukkal, osztályokhoz, mert időt kel- az ügyfelekhez való példás lett hagyni az apparátusnak viszonyukkal is kitűntek a az ügyek feldolgozására, és tanácsi munkában, a határozatok kidolgozása- — Már egy hónapja együtt ra. A lakosság azt panaszol- vannak, hogy ismerkedjenek ta, hogy nehezen tud igázod- a feladatkörükkel, tanulmá­ni a hivatalos órákhoz, az nyozzák az iroda működési ügyintézőknek pedig kevés rendjét, s ez alatt budapesti idő maradt arra, hogy ér- és pécsi tapasztalatszerzésre demben és alaposan vizsgál- is eljutottak. Minden remé­ják az eléjük került témá- nyünk megvan arra. hogy a lakosság közmegelégedésére végzik majd munkájukat új helyükön is. Lehetséges, hogy az első időkben még nem lesz teljesen zökkenő­kat. — Most, hogy az ügyfél­szolgálati iroda megkezdi működését, a hét minden napján képzett ügyintéző­apparátus áll a lakosság mentes a munka, de mind rendelkezésére. Ez az iroda a lakosság, mind az iroda több ügycsoportot önállóan munkatársai hamarosan intéz, felvilágosítás ad, be- megszokják, és megkedve­adványokat továbbít a szak- lik az ügyintézésnek ezt az osztályokhoz. Olyan terheket új szolgáltatását, vesz le a szakapparátus vál- — Az iroda munkatársai­Iáról, amelyek eddig hátra- val nem nő a tanács appa­nyára voltak az érdemi ügy- rátusának létszáma: kerületi intézésnek. A felszabaduló hivataloktól és közigaz^atá­energia a határozatok ala­posságában és a várospoliti­kai munka színvonalának növekedésében kamatozik majd. — Ezt, a kettős társadalmi igényt Budapest VII. kerü­letében és Pécsett ugyancsak ügyfélszolgálati iroda létre­hozásával próbálták kielégí­teni. Csongrád megyében először Szegeden alkalmaz­zuk a bevált formát. Ta­pasztalatszerző tanulmányok idején meggyőződtünk róla, hogy a szakapparátus admi­nisztratív lekötöttsége közel felére csökkent, és az ügy­intézés lényegesen meggvor­Walter Schael hazánkba látogat Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere vasárnap hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezik. Walter Scheel 1919. július nyi gyűlési képviselő, 1968­8-án született Solingenben. tói a Szabad Demokrata Párt Általános iskoláit és a reál- elnöke. 1953-tól szövetségi gimnáziumot szülővárosában parlamenti képviselő. 1961. végezte, majd banktisztvise- november 14-től 1966. októ­lői tanulmányokat folytatott, ber 28-ig szövetségi gazda­1945—53. között az iparban sági együttműködési minisz­tevékenykedett. 1953-ban ön- ter. 1969. október 22-től szö­álló gazdasági tanácsadó, vetségi külügyminiszter és a 1946-tól tagja a Szabad De- szövetségi kancellár helyette­mokrata Pártnak, amelyben se. 1972. december 15-én különböző vezető funkciókat megerősítették ebben a, mi a régi ügyintézési forma töltött be. H) 50-től tartomá- nőségébén. (MTt< l megmarad, He <h rs kezdé­si kirendeltségektől behívott munkatársak dolgoznak itt, akik eddig is közel voltak a lakosság ügyeihez. 0 Az ügyfélnek ezentúl nem kell annyit lépcsőzni és kilincselni —, dc az ak­ta bizonyára többet uta­zik. Nem okoz-e majd ép­pen késedelmet ez a köz­benjárás? Számos ügyet ugyanis ugyanott intéz­nek. ahol eddig. — Az ügyintézés törvényes határideje nem változik, de minden bizonnyal garantáltan tartható lesz. Az ügyek pe­dig az irodán nem pihen­hetnek meg. Egy szerdán beadott kérelem már csütör­tökön délelőtt az érdemi ügyintéző asztalán lesz. S ezzel nem fejeződött be az ügyfélszolgálati iroda mun­katársának kötelessége: a I kérelmet számontartja. és | időben visszakérdezi. A fo­lyamatban az lesz a legna­gyobb nyereség, hogy az ügyfélnek nem kell a hiva­talok fogadóóráihoz alkal­mazkodnia, a szakosztályok dolgozói pedig jobban el tudnak mélyedni a témában, jut idő helyszíni vizsgálat­ra, a körülmények alaposabb megismerésére, s nem ak­tákból határoznak. — Néhány ügycsoportban viszont az iroda munkatár­sai intézkednek. Végeznek az egész város területére ki­terjedő hatáskörrel néhány ügycsoportot; más ügyekben ményezhető. Hiszen az iro­da a hét öt napján délelőtt 9 órától délután fél négyig, szombatonként pedig 9 órá­tól 12-ig áll a lakosság ren­delkezésére. — A legfontosabb talált mégis az, hogy itt minden ügyet el lehet indítani; meg lehet tudakolni az eljárás­módokat; be lehet szerezni a szükséges nyomtatványo­kat, és az azok szakszerű ki­töltéséhez szükséges tudni­valókat; tanácsot és felvilá­gosítást lehet kérni minden olyan témában, ami a taná­csi munka gyakorlatában előfordul. — Közvetlenül intézi majd az iroda a munka­könyvek és a tej utalványok, a hatósági bizonyítványok kiadását; kiadja és átveszi az adónyomtatványokat, adóbevallásokat; intézi a gépjármüvek adobejelente • seit; adóigazolásokat állít ki; üzleti könyveket hitele­sít; záradékolja az ingatlan­szerzéshez szükséges nyi­latkozatokat; átveszi és to­vábbítja az építési engedé­lyezésekkel. a közterület­használattal összefüggő be­adványokat stb. 0 Manapság minden tanácsi intézkedésben, szervezeti változásban is joggal ke­ressük a demokratizmus elvcinek megvalósulását. A közéleti demokratizmus szélesítésének igénye ho­gyan érvényesül az ügy­félszolgálati iroda mun­kájának hatásában? — Meggyőződésünk, hogy az iroda fokozatosan előse­gíti majd a lakosság és a tanács mind jobb és zavar­talanabb kapcsolatát, a hi­vatalos ügyekben eljáró ál­lampolgárok kényelmét. Hi­szen már maga az is nagy nyereség lesz a lakosságnak, hogy mindennap intézheti az ügyeit, és egy-egy ügyben •nem kell keresgélni az ille­tékest, itt mindig, mindenki megtudhatja a célhoz veze­tő legrövidebb utat, az ügy­ben teendő következő lépést. Bőt, nagyon bízunk abban, hogy ez az első lépés is elég lesz az ügyféltől, már ezzel az érdemi elintézés vágá­nyára kerül az ügye. Ha az ügy mégis vizsgálódást igé­nyel, azt nem az állampol­gárnak kell kezdeményeznie vagy szorgalmaznia — az illetékes tanácsi dolgozo ke­resi majd a kapcsolatot. — Ez, a látszatra formát könnyítés ugyanis azt a tar­talmi követelményt hordoz­za magában, hogy a tanács dolgozói minden olyan eset­ben, amikor jogot szolgál­tatnak, kötelességet állapíta­nak meg vagy elmarasztal­nak, a körülmények ismere­tében, az ügyfél iránti tisz­telettel és jóindulattal hoz­zák meg a döntést. — Szándékaink között szerepel az is, hogy a nagy adminisztratív megterhelés miatt elő-előtőrduló hivata­li. hivatalnoki szemléletet megszüntessük. A tanacs munkatársai többet legye­nek az ügyek helyszínén, az emberek, a lakóközössége.''. problémáit jobban megis­merjék, javaslataikat, elgon­dolásaikat be tudják" építe­ni a várospolitikai elképze­lések rendszerébe, értékes információkat közvetítsenek a választott tanácsi testüle­tekhez. így a testületi dön­tések is teljesebb összhang­ba kerülnek a közvélemény elvárásaivaj. sz. s. i.

Next

/
Thumbnails
Contents