Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-07 / 80. szám
wms&mmm, m*. ÁPRILIS i. 3 A román delegáció látogatása Vásárhelyen A vendégek tegnap délelőtt #dr. Kovács Lajosnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében Hódmezővásárhelyre látogattak. A tanácsházán dr. Csatordai Antal általános elnökhelyettes fogadta, s tájékoztatta őket a város gazdasági életéről, valamint a tanács államigazgatási munkájáról. A fogadáson jelen volt Török József, a városi pártbizottság első titkára is. A delegáció tagjai nagy érdeklődést tanúsítottak a mezőgazdaság, különösen a kukorica- és a kenyérgabonatermesztés. majd pedig a városfejlesztés, s ezen belül az ipartelepítés és a lakásépítés kérdései iránt. A tanácsházáról a román párt- és tanácsi küldöttség a város vezetőinek kíséretében a Kertvárosba látogatott, majd ezt követően a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdasággal ismerkedtek meg. A delegáció a kora délutáni órákban Fábiánsebestyénbe utazott, ahol a Kinizsi Tsz-t keresték fel. KMBER ÉS A GÉP. Jól bevált a gumigyárban ez a gép, amely segít a műszaki gumilemez kivánt méretre vágásánál. Mielőtt a gépet beszerezték, a munkások a képen is látható munkaasztal két oldalánál állva, kézi erővel húztak ki a nehéz lemezt, vágták és tekercselték, egy-egy tekercs átlagosan 80 kilogramm. Ezt a munkát végzik az utóbbi időben közösen: ember és gép. Magyarosztrák tárgyalások Április 1. és 3. között első ízben ült össze Budapesten a magyar—osztrák tudományos és műszaki egyezmény végrehajtására alakult vegyes bizottság. A szívélyes légkörben lefolytatott tárgyalásokon a felek megegyeztek az 1974—75. évi tudományos és műszaki munkatervben, és több közös kutatási feladat megvalósítását irányozták elő. Ünnepség Szegeden Negyvenéves az Iraki KP Ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt a Szegeden tanuló iraki diákok — pártjuk megalakulásának 40. évfordulója alkalmából — az algyői olajipari központ kultúrtermében. Ünnepi beszédében Jamill Juma, az Iraki Kommunista Székház a jubileu A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, közismert rövidítésén: az MTESZ, Csongrád megyei szervezete 25 évvel ezelőtt, 1949-ben alakult meg a már korábban létrejött három természettudományi egyesületi csoport és az újonnan születő szakmai egyesületek összefogására. A vidéki nagyvárosok közül elsőnek Szegeden alakult MTESZ-szervezet. Holnap ünnepi ülésen emlékeznek meg a negyedszázados évfordulóról, és egyben székházat avatnak, amelyet a szervezet nevéhez hűen. Technika Házának neveznek. Hogy az MTESZ és tagegyesületeinek munkája az elmúlt 25 esztendő alatt milyen szoros kapcsolatot alakított ki gazdasági, tudományos és társadalmi életünkkel, arra talán az a legjobb értékítélet, hogy a jubileumra — a három előbbi szűkös elhelyezés után — végleges otthont, székházat kap. és ezzel a ténnyel mindinkább szervesen beépül szocialista közéletünkbe. A szervezet keretein belül folyó társadalmi munkán alapuló tevékenység az elmúlt 25 év alatt megyeszerte ismert mozgalommá vált, amelynek igazi tartalma a technika és a tudomány iránti lelkesedésből táplálkozik. Ez mozgatja a megyei szervezet mintegy ötezres tagságát. Az MTESZ negyedszázados működése alatt gazdag és sokrétű társadalmi életet alakított ki. A szervezet megalakulásának tizedik évében még csak 16 szakmai egyesület működött, ma viszont ezek száma 24, és ezeken belül tekintélyes számban működnek az egyesületek különféle szakosztályai, szakbizottságai és az alkalmanként létrehívott munkabizottságok, kisebb vagy nagyobb feladatok megoldására. Az MTESZ kezdettől fogva nagy súlyt fektet a kutatási eredményeknek a termelésbe történő átvitelére, a kutatási irányoknak az ipar, a mezőgazdaság igényeihez történő alkalmazkodásra, összhangban azokkal a szempontokkal, amelyeket átfogóan a párt tudománypolitikai irányelvei határoztak meg. Az MTESZ Csongrád megyei szervezete azzal, hogy napjainkban 24 egyesületi csoportban fogja össze területünk szinte minden szakmájának képviselőit, régóta foglalkozik a megy© nagyobb városaiban élő műszakiak összefogásával. Most, a negyedszázados évfordulón, a sok-sok önzetlen társadalmi munkaórának, az áldozatkész tenniakarásnak rangos elismeréseként méltó otthont kap a műszakiak vitafóruma, amikor holnap birtokba veszi a Technika Házát. Bátyai Jenő Párt tagja, a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója elmondta, hogy a párt 1934. március 31-én marxista csoportok egyesülésével alakult meg. Az első főtitkár Juszuf Selmán volt. Ettől kezdve az iraki nép tudatos harcot vívott az imperializmus és a belső reakciós erők ellen, a párt irányításával. 1945-ben megtartották az első, majd 1956-ban a második konferenciájukat. A párt ma a nemzeti haladó front vezető ereje, az iraki dolgozók élcsapata. Az ünnepi beszéd után Szántó Tivadar, a Szeged városi pártbizottság képviselője méltatta az Iraki Kommunista Párt eddigi munkáját, és további jó eredményeket kívánt. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi igazgatója kifejtette, hogy az ideológiai kapcsolaton kívül gazdaságilag is együttműködnek az iraki néppel, főleg az olajbányászat terén. Végül az arab diákok és az olajipar vezetői ajándékokat adtak át egymásnak, majd filmvetítés következett a magyar olajbányászat eddigi eredményeiről. Az ünnepség üzemlátogatással ért véget. Színvonalasabb és gyorsabb ügyintézés Ügyfélszolgálati iroda nyílik Szegeden Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága úgy határozott az elmúlt esztendőben, hogy ügyfélszolgálati irodát szervez a lakosság szolgálatára. Az irodának' az a rendeltetése, hogy megkönnyítse a hivatalos ügyek intézését és egyúttal emelje a tanácsi ügyintézés színvonalát. Az irodát április 8-án nyitják meg a Széchenyi tér 11. szám alatt, a tanács irodaházában. Ebből az alkalomból munkatársunk fölkereste dr. Csikós Ferencet, a Szeged megyei város tanácsa végrehajtó bizottságának titkárát, és választ kért tőle néhány, az iroda céljára és működésére vonatkozó kérdésre. % Milyen elgondolás, ta- sult. Ha figyelembe vesszük, paszialat és pclda indo- hogy tavaly Szegeden 365 kolta Szegeden az ügyfél- ezer ügyet intézett a tanács, szolgálati iroda létrcho- és reményeink szerint ennek zását? Hogyan illeszke- felét az ügyfélszolgálati Íródik az iroda a tanácsi da szinte pillanatok alatt tudja elvégezni, a kettős haszon teljesen kézenfekvő. ügyintézés rendjébe? — Az államigazgatás korszerűsítésére, az államigazgatási munka színvonalának emelésére párthatározat van érvényben, amely kettős társadalmi igényt fogalmaz meg: a korszerűsítés szolgálja egyrészt az állampolgárok érdekeit és kényelmét, másrészt az igazgatási munka feltételeinek za0 Mikor új szervezetet hoznak létre a tanácsnál, mindig ott a gyanú árnyéka: ismét új hivatal, ismét növekszik a létszám ...? irodán Az hét ügyfelszolgálati munkatárs dolvartalanságát. Mi ezt az el- gozik. Ügy válogattuk őket, Sfaz ffimpíKS ben és korlátozás nélkül képviselve legyen, amelyben vehessék igénybe az állam- nagy az előforduló ügyek igazgatási szolgáltatásokat, s száma. így elsősorban épíugyanakkor növekedjék az tésügyi, pénzügyi és igazgaállami munka hatásfoka és , . . , , ,, , színvonala. Eddig például. tasi gyakorlattal rendelkező Szegeden is olyan ügyfélfo- munkatársak jöttek számba, gadási rend volt érvényben, Valamennyien hosszú ideje hogy a lakosság csak meg- dolgoznak a tanács apparáhatározott napokon fordul- tusában, és gazdag tapaszhatott ügyeivel a kerületi talatokkal rendelkeznek, hivatalokhoz, vagy a szak- Ezen felül udvariasságukkal, osztályokhoz, mert időt kel- az ügyfelekhez való példás lett hagyni az apparátusnak viszonyukkal is kitűntek a az ügyek feldolgozására, és tanácsi munkában, a határozatok kidolgozása- — Már egy hónapja együtt ra. A lakosság azt panaszol- vannak, hogy ismerkedjenek ta, hogy nehezen tud igázod- a feladatkörükkel, tanulmáni a hivatalos órákhoz, az nyozzák az iroda működési ügyintézőknek pedig kevés rendjét, s ez alatt budapesti idő maradt arra, hogy ér- és pécsi tapasztalatszerzésre demben és alaposan vizsgál- is eljutottak. Minden reméják az eléjük került témá- nyünk megvan arra. hogy a lakosság közmegelégedésére végzik majd munkájukat új helyükön is. Lehetséges, hogy az első időkben még nem lesz teljesen zökkenőkat. — Most, hogy az ügyfélszolgálati iroda megkezdi működését, a hét minden napján képzett ügyintézőapparátus áll a lakosság mentes a munka, de mind rendelkezésére. Ez az iroda a lakosság, mind az iroda több ügycsoportot önállóan munkatársai hamarosan intéz, felvilágosítás ad, be- megszokják, és megkedveadványokat továbbít a szak- lik az ügyintézésnek ezt az osztályokhoz. Olyan terheket új szolgáltatását, vesz le a szakapparátus vál- — Az iroda munkatársaiIáról, amelyek eddig hátra- val nem nő a tanács appanyára voltak az érdemi ügy- rátusának létszáma: kerületi intézésnek. A felszabaduló hivataloktól és közigaz^atáenergia a határozatok alaposságában és a várospolitikai munka színvonalának növekedésében kamatozik majd. — Ezt, a kettős társadalmi igényt Budapest VII. kerületében és Pécsett ugyancsak ügyfélszolgálati iroda létrehozásával próbálták kielégíteni. Csongrád megyében először Szegeden alkalmazzuk a bevált formát. Tapasztalatszerző tanulmányok idején meggyőződtünk róla, hogy a szakapparátus adminisztratív lekötöttsége közel felére csökkent, és az ügyintézés lényegesen meggvorWalter Schael hazánkba látogat Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere vasárnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. Walter Scheel 1919. július nyi gyűlési képviselő, 19688-án született Solingenben. tói a Szabad Demokrata Párt Általános iskoláit és a reál- elnöke. 1953-tól szövetségi gimnáziumot szülővárosában parlamenti képviselő. 1961. végezte, majd banktisztvise- november 14-től 1966. októlői tanulmányokat folytatott, ber 28-ig szövetségi gazda1945—53. között az iparban sági együttműködési minisztevékenykedett. 1953-ban ön- ter. 1969. október 22-től szöálló gazdasági tanácsadó, vetségi külügyminiszter és a 1946-tól tagja a Szabad De- szövetségi kancellár helyettemokrata Pártnak, amelyben se. 1972. december 15-én különböző vezető funkciókat megerősítették ebben a, mi a régi ügyintézési forma töltött be. H) 50-től tartomá- nőségébén. (MTt< l megmarad, He <h rs kezdési kirendeltségektől behívott munkatársak dolgoznak itt, akik eddig is közel voltak a lakosság ügyeihez. 0 Az ügyfélnek ezentúl nem kell annyit lépcsőzni és kilincselni —, dc az akta bizonyára többet utazik. Nem okoz-e majd éppen késedelmet ez a közbenjárás? Számos ügyet ugyanis ugyanott intéznek. ahol eddig. — Az ügyintézés törvényes határideje nem változik, de minden bizonnyal garantáltan tartható lesz. Az ügyek pedig az irodán nem pihenhetnek meg. Egy szerdán beadott kérelem már csütörtökön délelőtt az érdemi ügyintéző asztalán lesz. S ezzel nem fejeződött be az ügyfélszolgálati iroda munkatársának kötelessége: a I kérelmet számontartja. és | időben visszakérdezi. A folyamatban az lesz a legnagyobb nyereség, hogy az ügyfélnek nem kell a hivatalok fogadóóráihoz alkalmazkodnia, a szakosztályok dolgozói pedig jobban el tudnak mélyedni a témában, jut idő helyszíni vizsgálatra, a körülmények alaposabb megismerésére, s nem aktákból határoznak. — Néhány ügycsoportban viszont az iroda munkatársai intézkednek. Végeznek az egész város területére kiterjedő hatáskörrel néhány ügycsoportot; más ügyekben ményezhető. Hiszen az iroda a hét öt napján délelőtt 9 órától délután fél négyig, szombatonként pedig 9 órától 12-ig áll a lakosság rendelkezésére. — A legfontosabb talált mégis az, hogy itt minden ügyet el lehet indítani; meg lehet tudakolni az eljárásmódokat; be lehet szerezni a szükséges nyomtatványokat, és az azok szakszerű kitöltéséhez szükséges tudnivalókat; tanácsot és felvilágosítást lehet kérni minden olyan témában, ami a tanácsi munka gyakorlatában előfordul. — Közvetlenül intézi majd az iroda a munkakönyvek és a tej utalványok, a hatósági bizonyítványok kiadását; kiadja és átveszi az adónyomtatványokat, adóbevallásokat; intézi a gépjármüvek adobejelente • seit; adóigazolásokat állít ki; üzleti könyveket hitelesít; záradékolja az ingatlanszerzéshez szükséges nyilatkozatokat; átveszi és továbbítja az építési engedélyezésekkel. a közterülethasználattal összefüggő beadványokat stb. 0 Manapság minden tanácsi intézkedésben, szervezeti változásban is joggal keressük a demokratizmus elvcinek megvalósulását. A közéleti demokratizmus szélesítésének igénye hogyan érvényesül az ügyfélszolgálati iroda munkájának hatásában? — Meggyőződésünk, hogy az iroda fokozatosan elősegíti majd a lakosság és a tanács mind jobb és zavartalanabb kapcsolatát, a hivatalos ügyekben eljáró állampolgárok kényelmét. Hiszen már maga az is nagy nyereség lesz a lakosságnak, hogy mindennap intézheti az ügyeit, és egy-egy ügyben •nem kell keresgélni az illetékest, itt mindig, mindenki megtudhatja a célhoz vezető legrövidebb utat, az ügyben teendő következő lépést. Bőt, nagyon bízunk abban, hogy ez az első lépés is elég lesz az ügyféltől, már ezzel az érdemi elintézés vágányára kerül az ügye. Ha az ügy mégis vizsgálódást igényel, azt nem az állampolgárnak kell kezdeményeznie vagy szorgalmaznia — az illetékes tanácsi dolgozo keresi majd a kapcsolatot. — Ez, a látszatra formát könnyítés ugyanis azt a tartalmi követelményt hordozza magában, hogy a tanács dolgozói minden olyan esetben, amikor jogot szolgáltatnak, kötelességet állapítanak meg vagy elmarasztalnak, a körülmények ismeretében, az ügyfél iránti tisztelettel és jóindulattal hozzák meg a döntést. — Szándékaink között szerepel az is, hogy a nagy adminisztratív megterhelés miatt elő-előtőrduló hivatali. hivatalnoki szemléletet megszüntessük. A tanacs munkatársai többet legyenek az ügyek helyszínén, az emberek, a lakóközössége.''. problémáit jobban megismerjék, javaslataikat, elgondolásaikat be tudják" építeni a várospolitikai elképzelések rendszerébe, értékes információkat közvetítsenek a választott tanácsi testületekhez. így a testületi döntések is teljesebb összhangba kerülnek a közvélemény elvárásaivaj. sz. s. i.