Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 4. Egy Hatarozcni koronajci A szolgáltatások fejlesztéséről Annak idejen, a negyedik olcsók a szolgóltatások, sem- pénzügy- és a munkaügyi ötéves terv kezdetekor és miképpen sem luxus igénybe miniszter tavaly év végén kielőkészítésekor igen sok szó venni valamelyiket, vagy adott közös rendelete tartalesett a szolgáltatásokról. Hi- akár jónéhányat közülük. És maz. Ennek alapjón fogyaszszen 1969-ben jelent meg az jól is van ez így, hiszen e tási szolgáltató vállalatoknak akkoriban sokat emlegetett céltudatosan alacsonyan tar- illetve szövetkezeteknek je1038-as kormányrendelet, tott árakkal valamennyiünk lölhetők ki azok. amelyek amely szorgalmazta a szol- életét kívánják könnyebbé legalább kétharmad részben gáltatások fejlesztését, s a tenni. Számunkra, megren- tartósan szolgáltatásokkal szolgáltatósok a negyedik öt- delők számára nem elérhe- foglalkoznak, mégpedig nagyéves terv programjában is tetlen luxus tehát a szolgál- részt a lakosság részére. Kéfontos összetevőként szere- tatás, csakhogy luxussá vált relmük, és az illetékes raepeltek. S talán éppen azért maguknak a szolgáltatóknak, gyei tanács végrehajtó bivált. akkoriban igen fon- Vagyis — a rengeteg támo- zottságának javaslata alaptossá a szolgáltatások fej- gatás ellenére és kissé a kő- ján az Országos Tervhivatal, lesztésének ügye, mert egy- vetkezményeként is — gaz- a Pénzügy- és Munkaügyi beesett, az ötnapos munka- daságtalan lett szolgáltatás- Minisztérium közösen bíróihét altalánossá válásóval. sal foglalkozni. Ez pedig szá- ja el, megkaphatják-e a foEmiatt és más szempontok mo6 kellemetlen következ- gyasztósi szolgáltató vóllalaalapján a párt politikai kér- ménnyel járt. Például az- tokát illetve szövetkezeteket dósként foglalkozott a szol- zal, hogy vegyes profilú, megillető új kedvezményegáltatásokkal. Ami érthető is, szolgáltatással és áruterme- ket. mert — eltekintve attól a le- léssel is foglalkozó vállala- S nem is akármilyen kedmaradástól, amely a nemzet- tok és szövetkezetek alig-alig vezményekről van szó. Nem közi összehasonlításban meg- törődtek az előbbivel, annál kell eszközlekötési járulékot lehetősen tekintélyes — nem inkább viszont az áruterme- fizetniük, tehát megszűnik a mindegy, hogy az emberek léssel. Érthető, hiszen abból gazdálkodás és a gazdaság — szabad idejüket a konyhában, éltek és élnek, sokszor ab- vagyis a szükséges fejlesztéa mosógépnél töltik-e, vagy ból fedezik a szolgáltatásban sek — közötti eddigi ellentnetán szerelő után futkosva „elért" ráfizetést is. Nem mondás. Ráadásul az értékpazarolják óráikat és idegeik csoda tehát, hogy sok he- csökkenés teljes összegét is épségét, vagy ehelyett ön- lyen visszafejlesztették vagy megtarthatják fejlesztési maguk és a társadalom szá- felszámolták szolgáltató rész- alapjuk számára és nyeremára is hasznosabb dolgok- legeiket. ségadójuk sem progresszív, kai foglalkoznak. Például Senkinek sem jó, ha gaz- hanem egységes. Eddig bérönmüveléssel. pihenéssel, daságtalan szolgáltatni. Leg- fejlesztésük a vállalati leheNyilvan ez utóbbi a kívána- kevésbé azoknak a vállala- tőségeken múlott, most pedig tosabb. toknak és szövetkezeteknek, például a szegedi Patyolat melyek csak szolgáltatással központi bérszabályozási n07rlopá(ltohn foglalkoznak, s ha megéri, rendszerbe kerül. 1974-re uaznasagtaian ^m6^ íis1sí — « számolnak és gazdagság lesztési alapot majd. A megyei tanács képezhetnek vegreNem könnyű a dolguk. Igaz, tekintélyes summákat kap- lesztéssel nak fejlesztéseik támogatásé- nyereségük is nőni fog. Az ra Csakhogy ennek sem igen üj szabályzók aiapján az r, , örültek eddig. Az uj uze- ,. .. . ,, , ..... Bármily sokszor került is mek gépek íjzletek sok örö. eddiginél ketszerte tobb, napirendre 1968—1971 tajan met szereztek ugyan a meg- mintegy 4 millió forint fejez a terna, az utóbbi évek- rendelőknek és a vállalatokben már jóval kevesebb szo nak is> csakbogy a nagy esz_ >Zidte ugy tűnik, k(izlekötósl járulék alaposan mirttha már megoldottuk vol- elrontotta az utóbbiak öröna összes gondunkat. Pedig mét Az adók kifizetéSe után hajtó bizottsága már eljutkorantsem így van Igaz, eleg aljg' maradt pénzük bérfej. tatta javaslatát _ ameiyben gyakran hallja olvassa az lesztésre és saját fejlesztési nvolc vállalat illetve szövetember, hogy a kormány ata- aiapjukra. nvereségrészese- " , , lüetVe nacsok kozvetitesevel - s dést pedig j6 ba négy.öt na_ kezet szerepel - a mimsztebecsuletukre legyen mond- pot tudtak fiZetni. Pedig ép- riumokhoz. Hamarosan nyílva, maguk a tanacsok is — pen a szolgáltatásokra jel- ván a kijelölések ÍB megtörminden evben sokmillio fo- lemző bog sok mindent é ü1abb tekintélyes álnnttal tamogatja a szolgai- nem , h t géDesíteni és sok lenneK- uJaDD texinteiyes altatósok fejlesztését, kezdve az Lakképzett emberre van dozatokat vállal tehát a korautó- vagy televíziójavításon szükség ezeknél a vállala- mónyzat — sok-sok millióról a benzinkutak építésén át a toknál Gondoljunk csak a Patyolat halózatunak fejlesz- rádió_ vagy tévéjavításra! , . . , , Bár kissé talán sötét kéHa mindehhez meg azt is pet festenek az eddig ]eir. mond le a költségvetés — a szolgáltatások fejlesztése érdekében. Alighanem azt is hozzávesszük, hogy az állam )ak annyi biZOnyos, hogy a el lehet mondani, hogy az nem csupán a fejlesztést tá- helyzeten változtatni kellett, emlékezetes 1038-as korMert a "agy. állami támo- mányhatározatra ezek az intézkedések teszik föl a korohanem a szolgáltatások ol- gatas egyensúlyban tartotta csó árait is, akkor joggal ugyan a szolgáltató vállalatyolat 1968-ban a ruhamosásra 75 százalékos árkiegészítést, vagyis dotációt kapott az államtól, tavalyelőtt viszont a dotáció már 130 százalékra emelkedett. Vagyis a vállalatok minden, a megrendelőktől kapott egy forintra még kaptak egy fo, rint harminc fillért. Fejlesztésre a szegedi Patyolat pedig — leszámítva a szegedi tanács „adományait" — eddig 8 millió forintot kapott az ötéves tervben a megyei és a makói tanácstól gépek vásárlására, üzletek, gyorstisztító szalonok építésére. S több-kevesebb támogatásban minden szolgáltatással foglalkozó vállalat, illetve szövetkezet részesül. Gazdagoknak lehetne tehát tekinteni e vállalatokat, hiszen manapság milliók senkinek sem igen hullanak az ölébe. Csakhogy gazdaságtalan ez a gazdagság. Mert hiába jönnek „ingyen" a milliók, azok — legalábbis eddig — jószerével csak a gondokat súlyosbították. Szolgáltatni luxus? Ha valaki a Patyolatnál mosat, netán megjavíttat ezt-azt, esetleg beül a fodrászhoz, vagy egy étterembe — senki sem hiszi róla, hogy maharadzsa vagy olajsejk.. Igen, nálunk Épül az új Kossuth adó A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976-ban: új adóállömas épül, a Kossuth rádió műsorának sugárzására, amelynek adását az ország minden pont jón jól lehet majd venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az teszi szükségessé, hogy a Kossuth rádió vételi lehetősége évről évre romlik, és ma már csak az ország területének 55 százalékán lehet jól venni, hallani az adást. , A vételi "lehetőségek romlását részben az idézte elő, hogy az elmúlt évtizedek sokor a környező külföldi adóállomások között már- szép ázámmal akadnak ezer kilowattosak is.) Romlik a vétel A mérések bizonysága szerint a Kossuth adó műsorait 1949-ben az ország területének 89, a felújítást megelőzően 64, a teljesítménynövelést követően 77 százalékán lehetett élvezhetően fogni. Napjainkban — mint zést eddig még a Szovjetunióban sem készítettek, de .a szovjet szakemberek mégis elvállalták a speciális adóállomás terveinek elkészítését, és berendezéseinek leszállítását. A 300 méter magas acéltorony alkátelemei is a Szovjetunióból érkeznek majd, s a GanzMAVAG szakemberei fogják összeszerelni azokat/' A torony — a lakihegyitől eltérően — nem szivar alakú lesz, hanem egyenletes keresztmetszetű. említettük — Magyarórszág- a 2000 kilowattos rádióterületének alig több mint a adóállomás létesítéséről szóló az elmúlt evuzeaeit so- f baiigatható zavarmen- kormányközi megállapodást ran tobb olyan adoallomast * lc" "aL zava az elmúlt év derekán írták állítottak üzembe Európá- tesen a program. Különösen afá ^ térségében mans ban, amelyek a Kossuth éjjel, a Nyugat-Dunántúlon, folyik a rádióállomás építéaynnns vaev közel az ország 'déli és keleti ré_ sének helyszíni előkészítése, szén rosszak a vételi lehetőadóéval azonos, vagy közel azonos hullámsávon sugároznak. Másrészt a technikai fejlődés következtében egyre több zavaró hatás árasztja el az étert, amelyek mind gyengítik a vevőkészülékek felé „igyekvő" rádióhullámokat. (A Petőfi adó műsorának vételével kapcsolatban mind itthon, mind külföldön sokkal kevesebb panasz hangzik el, egyszerűen azért, mivel rövidebb hullámhosszon sugároz, amire kevésbé hatnak a zavaró tényezők.) A dicsőséges előd A Kossuth rádió műsorát ma a lakihegyi nagyadó sugározza. Talán kevesen tudják, hogy 40 esztendővel ezelőtt, amikor megkezdte . a „Budapest I" műsor szórását, Európa legnagyobb rádiót.ornya volt. Az óriási „szivar" magassága 314 méter, acélszerkezetének súlya 280 tonna. A tornyot nyolc acélsodrony , Jioj£onypgzatJri, ameségek, Bebizonyosodott, hogy az ország területén középhullámon csak minden eddiginél nagyobb teljesítményű adóállomás üzemben tartásával lehet a jelenlegi hatásfokrömlast megállítani. Így határozták el az új, 2000 kilowattos (2 megawattos) adó építését. Ehhez azonban üj antennatorony is kell. Ennek helyét, egy földrajzilag megfelelőbb helyen, a Bács-Kiskun megyei Solt nagyközség határában, a településtől mintegy négy kilométerre jelölték ki. Szovjet segítséggel A jelentős beruházás szovjet segítséggel valósul meg. Hazánkban ugyanis még sohasem gyártottak 150—3Q0 kilo-jvaUnál-nagyűbú- .teljesíta tereprendezés, valamint arz úthálózat, a víz- és elektromosenergia-ellátás létesítményeinek kiépítése. Az- adó energiaellátását 120 kilovoltos vezetéken — többszörös biztosítással — oldják meg, A jövő év végéig.két, egyenként 1000 kilowattos berendezést szállítanak a Szovjetunióból, így külön-külön, a főidőben pedig párhuzamosan kapcsolva lehet majd sugározni a programot 1976tól, az ország minden pontján jól foghatóan. A Solt közelében épülő nagyadó mellett' egy kisebb adótornyot is építenek, 'ultrarövidhullámú műsor sugárzására. A régi lakihegyi „szivar" pedig valami -.'új feladatot kap, más középhullámú adást sugároz majd. Érdekes, hogy Lengyelország is hasonló gondokkal küzd a rádióműsor-szórása terén. Nekik is új adótornyot kell építeniük az ország centrumában. Az ebben az évben elkészülő óriás,' á gláfliia^ Sam'SI^ világ 'fégmagásabb "rádióadó töníbbé kSkodík A to- különleges -méreti* berende- tornya lesz (844 jp^i gondolhatnánk, hogy szolgál- tokat érdekelt mégsem igen nat> teszik vonzóbbá a szoltatni kész főnyeremény ma- volt senki abban, hogy szol- gáltatók számára is a szolnapsag, s minden meg van e,.;it„--rin „.,, ,, , . Tr .. , oldva Hiszen például a Pa- Saltasson' galtatasokat. Hatasukra taIán még azt is megérjük, hogy a' vegyes profil itt-ott nem árutermelésre, hanem szolgáltatásra tisztul. Szávay István , Uj szabályzók Szükség volt tehát újabb szabályzókra, melyeket a ronyhoz derékban csatlakozó sodronyok egyenkénti súlya nyolc tonna. Ha összeadjuk a vasszerkezet súlyát, a sodronykötelek terhét, valamint azt a feszítőerőt, ami a toronyra hat, kiderül, hogy 410 tonna nehezedik arra á porcelán szigetelőtömbre, amelyen a torony áll. Mindezt annak érzékeltetésére mondtuk el, hogy milyen nagy műszaki feladatot jelent egy ilyen hatalmas toronynak a megépítése. A lakihegyi nagyadó 1944ben történt felrobbantásáig 120 kilowatt teljesítménynyel sugárzott műsort. A felszabadulást követő újjáépítéskor 135 kilowattra növelték a teljesítményét. 1968-ban felújították a tornyot, és ezzel egyidejűleg 300 kilowattra emelték az adóteljesítményt. (UgyanakVendégváró Hajdúszoboszló Másfél millió fürdővendég fogadására, ellátására készül fel Hajdúszoboszló város, a gyógyfürdő és a Béke gyógyüdülő. A városi tanács végrehajtó bizottsága ellenőrizte és megfelelőnek találta az előkészületeket. Az elmúlt esztendőben csaknem harmincmillió forintos költséggel létesített feAz idén űjabb elektroterápiás gépeket helyeznek üzembe: lehetőség nyílik a terminhalációra, a víz alatti gyógytornásztatásra és gyógyvízzel történő speciális fogínykezelésre. A csónakázótó melletti részt a fürdőhöz kapcsolták. így húsz holddal lett nagyobb a terüdett gyógyfürdő sokféle let, amelynek zöme zöldövegyógykezelést tesz lehetővé, zet. (MTI) Hegedűs András: Mára Ferenc hétköznapjai 10 Móra—bár nem lett proletárforradalmárrá, 40. de—egyetértett a proletárforradalom eddigi törekvéseivel, helyeselte, hogy az új rendszer a kizsákmányolóktól elkomunizálta prédáikat és csak annyit hagyott meg nekik, „amennyi embertársaiknak jut". A Mementó a proletárforradalom apoteózisa, a győztes proletariátus himnikus dicsérete isi „Proletárdiktatúránk első hetén túl vagyunk — írta Móra. — Talán sohasem volt a történelemben diktatúra, amely ilyen megalkuvástalanul kemény és mégis ilyen istenien emberséges lett volna ... A diadalmas proletariátus nemcsak fenyeget, hanem ígér is: irgalmatlan halált annak, aki moccanni mer az új világrend ellen, emberi megélhetést mindenkinek, aki beéri azzal, amit a maga becsületes munkájával kereshet a más verejtékezése nélboldogságra, s abból mindenkinek juttat annyit, amennyi megilleti. Kinek lehet ez ellen szava ebben a nagy munkásvárosban,' amelyet akik naggyá és erőssé tettek, azok leginkább kizsákmányoltak voltak, öntudatos fizikai és öntudatlan szellemi proletárok?" Móra ugyanekkor figyelmeztette a nagyburzsoázia tagjait, akik alattomos tőrt köszörültek a diktatúra ellen: miattuk úgy járhat Szeged, mint 1793-ban, a nagy francia forradalom idején Lyon, amikor kitűzte az ellenforradalom fehér zászlaját! Az ellenforradalmárrá lett ' Lyont ugyanis a romjai alá temették a konvent vörös gárdái, lakosait kegyetlenül lemészárolták. Keményen csattant fel Móra figyelmeztető szava: „... Lehet-e képzelni olyan őrültet és gonosztevőt, aki Szegedből magyar Lyont akarna csinálni?" A szegedi nagyburzsoázia tagjai kiérezték ebből a cikkből azt a mélységes ellenszenvet, amellyel Móra velük szemben viseltetett. Néhányan véres kardként hordták körül a városban a cikket, s úgy magyarázták annak tendenciáját, hogy Móra a burzsoázia szervezkedését fedte fel, és véres megtorlásra ösztönözte a tanácskormányt. Pedig Móra a Mementót „Szeged féltő reszketésével" vetette papírra. „Aki olvasni tud — írta április 10-én —, az cikkünkből nem olvashatott ki mást most sem, mint a vérengzéstől való iszonyt, és mindének fölött' undort azok ellen, akik okiaU.gságukkai vagy-' ... szettségükkel a bosszú démonát provokálták." Hiábavalónak bizonyult Móra figyelmeztetése. A szegedi ellenforradalmárok végrehajtatták A tiratetarfátes ücm vérre szomjas, hanem takerteten guccskúcrhüüket. Icook -ezt kpwetően április 10-én a Szegedi Naplóban Ellenforradalmasdi Szegeden című cikkében fejtette ki álláspontját. Először is egyértelműen megfogalmazta és mindenki figyelmét felhívta arra, hogy „Szegeden igenis vannak ellenforradalmi tünetek". Móra azt is világosan látta, hogy Szegeden azért akarták felrobbantani „az új rend expresszvonatát", hogy ennek sikere után egész Magyarországon, Bajorországban és Oroszországban egyszerre visszahelyezhessék a trónra „a militarizmust, klerikalizmust és kapitalizmust". Az ellenforradalmi puccskísérlet azonban úgy sikerült, „mint mikor a gyerek krajcárt tesz a sínre, és azt hiszi, hogy azon most a vonat kisiklik. Hát a vonat nem siklott ki, csak egy kicsit megijesztette a szegedi pajkos gyerekeket, és a gőzével leütötte őket a töltésről. Az is megeshetik még, hogy valamelyik a nyakát is kitöri legurultában, s erre bizony nem vesztegetnék annyi szót. A maga nyakával mindenki szabadon rendelkezik, de senkinek sincs joga arra, hogy a maga kis érdekeiért kompromittálja és veszedelembe vigye ezt az egész várost, amelynek proletársága egyformán ismert volt mindig a józanságáról és a helyzethez való alkalmazkodni tudásáról." Ez már a Mementó megismételt hangja, és felerősített figyelmeztetése volt! A cikk záró mondatai pedig hitvallásszerűen sugározták írónk állásfoglalását a proletárhatalomról: „A proleárdiktatúrával nem lehet játszani, se a vallás ürügye alatt, amelyet senki se bánt, se az idegen szuronyok védelme alatt, amelyek nem -lesznek itt mindig, s amíg itt vannak, addig a rendet védife. nem a. rendbontást" (Folytatjuk,)