Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

KEDD, 1914. ÁPRILIS 23. Utazó házak A háborút megelőző években a szovjet fővárosban kii- • rülbelül 20, építészeti szempontból értékes házat — köztük :i városi tanács és a szemészeti klinika épületét — mozdí- ; tották el a helyéről. Mindez természetesen nehéz, pontos számításokat igénylő feladat, amelynek megoldására ! Moszkva fő építőipari trösztjénél ma már külön tervező- j igazgatóságot létesítettek. A háború utáni években a lakásépítkezés szabad terű- ' letekre húzódott. Az új. általános rendezési terv Moszkva városközpontjában több ritka, ezért le nem bontható műemlékei éj más épületet érint. Ezek az épületek jelenlegi helyüktől — a közlekedési utvonalak körzetétől — távolabb, az utcafront mögött kapnak új helyet. Az elkövetkező években csaknem 40 ház kél „vándorútra" Moszkvában. A Kalinyin sugárút átépítése például az 5-ös számú épületet érinti. Ez az építmény a híres szovjet építész, Matvej Kazakov tervei szerint készült, és ma az A. V. Suszov Építészeti Múzeumnak ad helyet. Nemcsak néhány tucat méterrel hátrább, a Lenin Könyvtárral egyvonalba kerül, hanem egy méterrel „megnő". Áthelyezik az egykori gyógyszertári főhivatal mögötte álló épületét is. Beljebb húzódik a sugárúttól az a ház is, ahol Szergej Rahmanyinov zeneszerző lakott, s hogy a Kalinyin sugárutat kiegyenesíthessék, el kell mozdítani a Prága étterem épületét. Az Építészeti Múzeum súlya körülbelül 15 000 tonna. Az épületet először egy fémkeretre „ültetik", majd síneket és görgőket helyeznek alá. Amikor az épület elválik alapzatától, nagy teljesítményű elektromos csörlők óránként 10—12 kilométeres sebességgel új helyére vontatják. (BUDAPRESS —APN) Mikor lehet felmondani nyugdíjazás címén? M. S, szegcdi olvasónk 19.4, május 14-én tölti bc a 60. életévét. A vállalat, aliol dolgozik, 1974. március 1-én nyugdíjazására való tekintettel munkaviszonyát 1974. május 31-re (elmondta. Felmondási Ideje három hónap, ebből egy hónapra a munkavégzés alól felmentenék. Olvasónk sérelmezi: a vállalat nem várta meg azt, hogy a 60. életévét betöltse, hanem munkaviszonyát már előtte felmondta. A felmonKérdezi: törvényesen járt-e el vele szdmben a vállalat? A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásról szóló rendelkezések szerint az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot szerzett dolgozó munkaviszonya megszüntethető. A rendelkezésekben írt felmondási tilalmak, illetve korlátozások ezen dolgozókra nem vonatkoznak. Az a jog, mely szerint az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése után dolgozókat, kedvezményként ösztönző dáson túlmenően sérelmezi nyugdíjpótlék illeti meg, nem azt is: nincs lehetősége arra, hogy tovább dolgozhasson és az ösztönző nyugdíjpótlékra jogot szerezhessen. HAZASSAG I. kerillet Szened: Guti Zoltán és Fekete Ilona, Kohn Róbert és Sebestyen Zsuzsanna, Nagy Attila és Liker Margit. Bárányi Sándor és Kiss Rozália, Herczcg Géza Károly és Gárgyán Mária Anna. Racz István és Varga-Szalonnás Eszter, Kovács György és Rácz Judit, Faragó Szilveszter és Nagy Eva Margit. Tanács Károly cs Barlcz Andrea Anikó. Miklós Karoly Rezsó és Joó Eva. Tanács Imre és Hannska Katalin. Zsiga Sándor és Téglás Anna. Sztlast Sándor Imre és Szabó Erit. Kertész Lajos Családi események Csaba. Sebestyén Tamásnak és Sováczki Irénnek Annamária, Bankhardt Sándornak és Varga Julianna Katalinnal: Judit Mónika. Hevesi Lászlónak és Páhi Margit Franciskának Gabriella, vább dolgozik, megszerezheti 1/olAmrtái* .'l\, 1 - ,'.n T/nirttvs jelent felmondási védettsé get. így az a körülmény, hogy a vállalat olvasónk munkaviszonyát meg kívánja szüntetni, jogilag nem kifogásolható. Megjegyezzük: olvasónk nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy az ösztönző nyugdíjpótlékra jogot szerezzen, ugyan ha más vállalatnál elhelyezkedik, és toErzsébet. Magyar Benedeknek és Romanóczi Margitnak Attila, Stehlik Jánosnak és Boda Krisztinának Domokos János, Szabó György £'"Íó7.sa"Észter a£& * ella. Rebniann Kurt Wllhelm és Hurkai Mária házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Árva István és Zöld Gizella. Szarvas László és Békési Edit Erzsébet. Horváth Ferenc István és Fogas Rozália Júlia. Pálft László és Lantos nak Zoltán László. Krlván Sándornak és Németh Zsuzsannának Zsuzsanna. Prágai-Polyák Andrásnak és Szabó Margitnak László. Tivadar Jánosnak és Belca Évának Eva Eszter, Zádori Zoltán Mátyásnak és Balog Máriának Márta. Haydu Zsoltnak és Bajory Margitnak Tamás. Somogyi Károlynak Magdolna Erzsébet. Ötvös Tibor Gyüreli Gabriella Erzsébetnek János és Vásárhelyi Klára há zasságot kötöttek. III. kerület Kiskundorozsma: Fónai Gyula és Gyuris Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Gal Sándornak Szűcs Jutlunnánuk Sándor. és VIGabrlella Csilla. Kovács Ferencnek és Hercegfalvi Piroska Mártinak Ferenc, dr. Regényi Jakabnak cs Drótos Erzsébetnek Gábor András nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kordás Antalnak és l.aczko. Erzsébetnek Gyöngyi. Jenel Kálmánnak és Rácz Mária Saroltának Marianna, Török Ferencnek és Molnár Máriának KA rász* Antalríak és Takács Máriának Ervin Antal. Kiss Pálnak és Molnár Erzsébetnek Judit Szilvia. Csikós Ferencnek és Ábrahám Ágnesnek Gábor. Szalma Gábornak és Szalma Jolánnak Gábor, Vlnezc Ferencnek és Bakró-Nagy veronikának Gabriella. Takács Sándornak é'. Mészáros Ilonának Andrea. Kis Pálnak és Kla.lltó Veronikának Gábor. Tóth Imre Bélának és Szabó Olga Etelkának Ildikó. Pálmai Bélánuk és Rákos Máriának Eva, Tóth Sándornak és Faragó Irénnek Péter. Csonka Lászlónak és Vei- Erzsébetnek Tímea. Fajt Istvánnak és Mihály Máriának Attila. Tóth Istvánnak és Szabó Teréznek Eva Teréz. Bányai Istvánnak és Magony Idának Szilvia. Kormos Ferenc Tibornak és Dér Juliannának Tibor Ferenc. Nugy Endre Andrásnak cs Lengyel Arankának Noémi. Nagy Imre Endrének és Móra Eleikának Endre Zoltán. Marton Jánosnak és Kúszó Gizellának Noémi. Tóth Sándor Ferencnek és Vörös Erzsébet Katalinnak Mária Erzsébet. Vas Antalnak és Kopasz Margitnak Kálmán, Medvecz Oábor Józsefnek cs Kovács Eva Juliannának Rita Bernadett. Eszik Imrének és Szűcs Ágnes Zsuzsannának Imre, ördög Szilveszternek és Kónya Ilonának Szilérd, Ferenczl Béla Istvánnak és Tácsi Magdolnának Andrea. Nagy Istvánnak és Szél Julianna Máriának Krisztián Zsolt. Kispál Gézának és Vass Veronikának Márta Ibolya, Vigh Istvánnak és Várnai Erzsébet Margitnak csl Ilonának Ferenc. Szűcs Fe rencnek és Cselédes Gizellának Ágnes. Molnár Imrének és Czompó Marlannak Mariann Mónika. Rébék-Nagy Mátyásnak és Nagy Erzsébetnek Róbert, Tisóczkl Vilmosnak és Magyar Máriának Zoltán. Tisóczl Vilmosnak és Magyar Máriának Vilmos, Bényl Jenő Antalnak éss Sztancslk Erzsébetnek Szabolcs Jenő, Polyák László Sándornak és Szép Ágnesnek Anna. Szarvas Józsefnek és Kovács Máriának Mária, „.t, c,„v,A n, .„•. Hangyái Kérolyné Sztrókay MáBala Imrének és Szabó Margit- ria meghalt nak Edit. Gombos Istvánnak és Kiskundorozsma: Llppal SánSzabó-Galtba Emíliának Zsolt dor, Szabó Lajos meghalt. Kolompár Orbánnak és Kolompár Erzsébetnek Eva, Krisztin Istvánnak és Fehér Máriának László Sándor. Tóth Józsefnek és Pokornl Erzsébetnek Erzsébet Mária. Papp István Ferencnek cs Varga Erzsébetnek József, Vajda Béla Lászlónak és Lehotai Katalin Saroltának Viktor. Zatykó Bélának és Zsufa Máriának Krisztina nevű gyermekük született. HALALOZAS l kerület Szeged: Pálfl Jánosné Bódi Terézia, Kocsis József, • Juhász György, Nagy Ferenc, Hallgas László. Jenel Jánosné Strlczki Róza Sípos Sándorné Nagy Erzsébet. Tárnok István, Vetró Antal, Süli Józsefné Jaksa Veronika, Zádori Istvánná Farkas Erzsébet, Magyar Imréné Bernovits Etel. Krems Jánosné Palik Margit, Tapod: Ilona. Dánlel Péter. Czakó Sándor, Kovács Istvánná Böröcz Rozália. Egri Emercncia. Keller Mihályné Szenlpcteri Mária, Matók Ferencné Tóth Julianna meghalt. II. kerület Szeged: Flóri Jenő Ottó. Buzdorján Józsefné Acsai-Varga Ilona. Bali Józsefné Hajdú Erzsébet. Révész Mihály. Gajda István Józsefné Rőt Mária. Sándor Imre meghalt. III. kerület Szeged: Süli-Zakar István, Jancsik Mihályné Terhes Viktória. Boz.ókl József MAtyasné MolnAr Ilona. SOregl Antalné Harkai Ilona. Bóz.sú János. Kosóczkl János. Csótl-Gyapjas Imréné Lakatos Piroska. Molnár Józsefné Csényl Teréz. Buga Karoly. Csényi Jánosné Kunos Julianna. Meríelsz Etelka. Bozsár Jánosné Huhn Terézia, ezt a jogosultságot. A munkaviszony megszüntetésének időpontja azonban olvasónk esetében törvénysértő. A felmondást a vállalat azzal indokolta, hogy olvasónk a felmondási idő lejártakor már meg fogja szerezni a teljes öregségi nyugdíjra való jogosultságot. A felmondás közlésekor még nem következett be az az esemény, az az a nyugdíjjogosultság elérése, melyre nézve jogszerű lenne a felmondás. Ilyen körülmények között a felmondás Idő előtti, s a vállalatnak csak akkor lenne joga ilyen indoklással a dolgozó munkaviszonyát megszüntetni, ha már megtörtént volna a nyugdíjjogosultság megszerzése, ugyanis a felmondás indokának már a felmondáskor fenn kell állnia. Mivel olvasónk csak 1074. május 14-én szerez jogosultságot az öregségi teljes nyugdíjra, e címen a vállalat csak 1974. május 15-re mondhatja fel munkaviszonyát törvényesen. Ezért azt javasoljuk, hogy forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. V. M. A deszkiek klubja Több klub is működik a volt Dékity Márk, ez az művelődés deszki házában, egyik magyarázat, a másik most a legfiatalabbról es- pedig az, hogy verseit jol sék szó. Felsőbb sugallatra alakult, a nemzetiségek őszi kongresszusát megelőző hetekben hozták létre, de ez a sugallat most termékenyebb talajra talált, mint a megelőzők. Rádity Velimír itteni tanár ismerik ebben a faluban A néprajzi kör azt a hiedelmet igyekszik megcáfolni, hogy a deszki szerbségnek nem maradt megkülönböztető tárgyi emléke, használati tárgyai, díszítései semmiben sem külünazzal magyarázza ezt, hogy laöztek az általunk átfoghasokat változtak a körűimé- tó időben a környék többi nyek. Párthatározat sür- eszközétől. A megyei hongelte, hogy nagyobb lehe- ismereti mozgalomba szetőséget teremtsünk nem- retnének bekapcsolódni úgy, zetíségi lakosságunk szá- hogy a tárgyak gyűjtése mára az anyanyelv ápolá- mellett a szellemi hagyasára, mindennapi haszná- ték — közlük nyelvi forlatára — élésére! — és a dulatok — őrzésére is válhagyományok őrzésére. lalkoznak. " — Jobb a légkör most, Tisztán látható tehát, ez az egyszerű magyarázat hogy alig féléves íönnállá— mondja Rádity. Velimír. sa óta a deszkiek klubja — — A klub ifjúsági klubnak indult. Meg is maradt a fiatalok klubjának? — Neve is az, és a valóságban is az, de több annál. Amióta a fiatalok klubba járnak, eljönnek a felnőttek is. — Csak a szerb anyanyelvűek? — Az is jó benne, hogy elsősorban a fiatalok révén — össze tudja fogni az itt élő nemzetiségi lakosságot. Április negyedike ünnepségén a magyar nyelvet beszélők klubjával jól sikerült közös műsort adtak. Szép eredmény ilyen rövid idő alatt, de többről is számot tudnak adni. Legelőször a katymári bunem. Négy csoportunk van, nyevác körrel kerültek kapa tánccsoportnak például csolatba — dr. Rusz Márk négy magyar kislány is tag- ment oda egészségügyi előja, és a tamburazenekarban is vannak magyarok. — A többi csoport? — Irodalmi kör és színjátszó csoport az egyik, a másik néprajzi gyűjtőkör. A táncosokat — akik húszperces műsorral a népművészeti sorozatban szerepeltek legutóbb, és egy táncházi bemutatón — Szegeden is ismerik. A tíz évvel ezelőtti népi együttes — mondhatjuk így is — „új, javított kiadása" ez a csoport. A népi kultúra ápolásában, és a kapcsolatok keresésében igen nagy szerepe van. Az a deszkiek törekvése, hogy minden rárakódott sallangtól, idegen elemtől megtisztítva táncolják régi táncaikat. Alakuláskor már döntő szempont volt, hogy olyan klub alakuljon, amelyben anyanyelvükön társaloghatnak, és az ismeretek terjesztésének nyelve is a szerb-horvát. Az irodalmi és színjátszó csoport legnagyobb eseménye egy költészeti est volt: Dékity Márk hazai költővel találkoztak, verseit szavalták. Irodalmi esteket máskor is rendeztek már, ez jobban sikerült. Élő klubvendég adást tartani, ők pedig | színdarabbal viszonozták a látogatást. Mohácson a sokác klub vendégei voltak, a i táncosok a busójáráson is szerepeltek. Baján a bu- 1 nyevác préló — fonó — hívta meg egyszer a desz- I kieket, most nemrég pedig I egy négynapos Pest megyei körűt keretében látogattak el Pomázra, Százhalombattára, Lórévre és Tökölyre. Kedves találkozás, barátság, eszmecsere, lapasztalatok cseréje — mind a ven- i dégjárás, a kapcsolalkere-1 sés eredménye. Beszélgetés közben ötlött föl egy újabb gondolat. A pitvarosi szlovák aszszonyok is sikert arattak az egyik népművészeti előadáson, a deszki táncosok is sok tapsot kaptak, pedig csak kóstolót tudtak hozni színes, szép népművészetükből. Ha a szervezést vállalná valaki, és meghívná a pitvarosiukal, magyarcsanádiakat és a deszki klub tagjait, megyénk nemzetiségi lakosságát bemutató szép műsor kerekedhetne kl belőle. A deszkiek mindenesetre vállalnák a részvételt. Horváth Dezső Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai Naponta 8—18 óráig szikvíz kapható Dugonics u. 14. ós ünnepnap Is. Vasárnap x közönség ingyen hallgathatta azokat. Nagy gondot fordított a kiállítások megrendezésére. A könyvtár részére különböző gyűjtéseket rendezett. Móra a cselekvés lázában élt. Supka Géza így látta őt munka közben: „Valahányszor megfordultam a szegedi kultúrpalotában, mindig új és új oldaláról ismertem meg Móra Ferenc univerzalitását. Dolgozószobájában az író fogadja a látogatót. Ha átmegyünk a szomszédos könyvtárterembe. a legtájékozottabb bibliográfus kalauzol. a régészeti és néprajzi osztályon születelt archeológussal és etnográfussal állunk szemben. A képtárban mükritikusként magyarázza az ecset művészetének szépségeit, a természettudományi tárakban pedig a botanikus és a zoológus, sőt ha kell, mineralógus Móra toppan elénk." Móra szerette a könyvtárosi munkát. Így valM

De már 1924-ben olyan nagyarányú fejlődése lott: „Drága ház ez nekem, kriptája fiatalságom • kezdődött a Somoevi Könyvtárnak.„amilyent holttestének és méhese életem leoiis/téhh a,-a Cukrászüzem létesítéséhez keresünk bérbe vagy megvételre 3l)ü négyzetméter vagy ennél nagyobb alapterületű épüieief, ahol gu/- es vlllanyenergia rendelkezésre áll. ,,Cukrászüzem 100 747" jeligére a Hirdetőbe. x kezdődött a Somogyi Könyvtárnak, „amilyent még a jövőbe látó Somogyi Károly se remélhetett". A város anyagi támogatása évről évre nőtt. A könyvtárigazgató szimbóluma a koldustarisznya volt. ő 1927-ben már jó lélekkel mondhatta, „hogy nincs magyar város. Budapestet is holttestének, és méhese életem legtisztább örömeinek." Sokszor az emberek gonoszsága elől a könyvek közé menekült: „mennyi lélek van azokban a lelketlen dolgfekban. az íróasztalunkban. a megszokott székünkben, a kedves, öreg szekrényekben, a faliórákban, minden holmiban. beleértve, amely olyan évi dotációt adna könyv- amik életünk suhanó folyójának partjait beszetárónak és múzeumának, mint Szeged . gik! A pokrócunkban, a sétapálcánkban, a tintatartónkban, a papírkosarunkban néha több lélek van. mint az emberekben." Az íróembert szerénységre, alázatra nevelte a könyvtár: „aki a Móra munkájának eredményét mutatták a következő statisztikai adatok: 1904-ben a könyvtár állománya 71 112 volt, az olvasók száma naponként 42; 1925-ben már 124 910 kötettel rendelkezett a könyvtár, s naponként 150 olvasó kereste fel az intézetet. 1931-ben azt jelenthette Móra. hogy a Somogyi Könyvtárban 150 000 kötet található, s az olvasók száma évente 25—30 ezer. Móra intenzíven továbbfolytatta népnevelő munkáját. 1922-ben megkísérelte az ismeretterjesztő előadások megszervezését úgy, hogy szombaton este belépődíjat, illetve önkéntes adományokat szedett, vasárnap délben pedig a nagykönyvek akkora kriptájában éli le az életét, mint én, ahol százezrével hevernek az elfelejtett halottak, az tisztában van vele, mit ér az írói dicsőség, mit jelentenek a tapsok, és meddig marad zöld a babér". Móra sorsa szinte összefonódott a könyvtár sorsával: „én együtt öregedtem meg ezzel a házzal, amelybe beleöltem az életem; öróla lehullott a vakolat és az én hajamról lekopott a fekete festék ..." Nem győzte becézni a könyvtárat. így: „a könyvek kriptája"* kultúra temcrtoma'g 9Jaa élő és halott kultúrák labirintusa": ,.a halott dolgok e nagy magazinja"; „drága ház". Csak akkor borult el a homloka, amikor a kultúra templomából rálátott a kulturálatlanság magyar sivatagára. S ő. „a kultúra kis minislránsa", nem szűnt meg csöngetni, figyelmeztetni, és nem szűnt meg a kultúra oltárához, a Somogyi Könyvtárba hívni. „...a mai világban jobb odalent..." Móra múzeumigazgatóként még nagyobb lendülettel folytatta és irányította az ásatásokat. Üjabb és újabb területeken kezdte meg a sírok vallatását. Érdemes — a teljesség igénye nélkül — felsorolni, hol ásatott élete utolsó évtizedében. 1923-ban Kübekházán és Makón, 1924-ben Apátfalván és Bökényen. 1925-ben Kunágotán és Mezőhegyesen. 1926-ban Kundombon. Nagyszéksóson. Pitvaroson. 1927-ben Kundombon. Medgyesegyházán és Szöregen. 1928-ban Kishomokon. Kiszomborban. Lebőn. Röszkén, Szöregen, 1929ben Algyőn. Baktón. Endrődön, Fehértón. Kétegyházán, Kundombon. Kübekházán, Magyarbánhegyesen. Puszta-Mérgesen, Sövényházán. Szöregen, 1930-ban Deszken, Dorozsmán, Fehértón, Kétegyházán, Kiszomborban, Kömpöcön, Lebőn, Makkoserdőn. Makón, Nagylakon. Pusztaszeren, Püspökielén. Szentkűton, Üjszentivánon. 1931-ben Deszken, Dorozsmán. Csengelén. Fehértón. Kiszomborban, Klárafalván. Majsán. Malajdokon, Mórajialmon. Szabadszálláson Szöregen, 1932-ben Balástyún. Csengelén. Csórván. Deszken, Fehértón. Földeákon, Kiszomborban, Lőkösházán, 1933-ban Klárafalván és Vedresházán tárta fel a sírokat. (Folytatjuk4