Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

k Jf((t>o VILÁG 0ROLETÁRIAI, EGYESÖLJETEK! <v rv'y DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 92. szám 1974. április 21., vasárnap Ára: 1 forint Százezrek az óvodáknak Még novemberben írtunk lapunkban ar­ról, hogy a Szegedi Tervező Szövetkezet szocialista brigádjai vállalták, hogy az al­győi óvoda kiviteli terveit társadalmi munkában elkészítik. Az azóta eltelt idő alatt a szövetkezet szocialista brigádtagjai kommunista szombatokon és szabad ide­jükben elkészültek a nagy munkával, és április 25-én átadják az algyői szakigazga­tási kirendeltség vezetőinek a terveket. Az óvoda felépítéséhez 114 ezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá a Szegedi Tervező Szövetkezet áldozatkész dolgozói. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi ki­sebb-nagyobb munkát végeztek üzemek, intézmények, szülői munkaközösségek és szülők ahhoz, amit végül is a tarján! I. számú napközi otthonos óvoda vezetője, Daróczi Istvánné így foglal össze: 1973­ban az óvodáért végzett társadalmi mun­ka értéke meghaladta a 100 ezer forintot! A köszönet illeti őket — a Szeged megyei város tanácsa művelődési osztályát, a Patyolat Vállalatot, a Dekorációs Vállala­tot, a DÉLÉP-et, a Fémfeldolgozó Válla­latot, a Nívó Ktsz-t, a Szabó Ktsz és a Tömegcikk Ktsz dolgozóit, a DÉGÁZ, a DEFAG, a Városgazdálkodási Vállalat, a Vidám Park dolgozóit, a Tiszagyöngye Ét­terem, a MAHART dolgozóit és a Kőolaj­fúró Vállalat Centrifugál brigádját. Rend­szeres segítséget adnak, sok társadalmi munkát végeznek az óvodáért a szülők is. Őszre megvalósul a fSIdgázprogram Befejezéséhez közeledik Szegeden az a gázprogram, amelynek megvalósításához közel hét éve fogtak hozzá Újszegeden. A városi gázról földgázhasználatra áttérést a városfejlesztés figyelembe­vételével végzik; összehan­golták az átállítást a gázhá­lózat távlati rekonstrukciós tervével. A munkák kivite­lezője a DÉGÁZ. Galambosi István műszaki igazgatóhe­lyettes szerint jól halad az építkezés, és nem fenyegeti veszély az októberi — Sze­ged felszabadulásának 30. évfordulójára tervezett — átadást. Újszeged után 1972-ben a Belváros egész területét át­állították földgázra. A két körút közötti sávban már csak a József Attila sugár­út és a Felső Tisza part kö­zött van néhány utca, ame­lyekben még- nem fogtak hozzá a munkához. A Maros utcában most folyó munkák befejezése után gyakorlati­lag elkészülnek ezzel a sáv­val is. Tavaly 3500 háztartás át­állítása volt a program, és ezt sikerült teljesíteni. Igaz, volt olyan terület, amelyet akadályok miatt meghagy­tak erre az évre. Ilyen volt a Kossuth Lajos sugárút, ahol a közmű nyomvonalá­nak helye csak decemberben tisztázódott. Helyette 1974-re programozott területeken vé­gezték el az átállítást. Az idei feladatok közé tartozik Felsőváros és Rókus befeje­zése. Tarjánban már kez­detben földgázvezeték-rend­szert fektettek le. A Nagykörúton mindkét oldalon van gázvezeték. Ha­sonlóképpen a Kossuth La­jos sugárútnak a Vásárhelyi Pál utca és Nagykörút által határólt szakaszán, és a Le­nin körúton végig, mindkét oldalon nagy keresztmetsze­tű csöveket fektetnek, míg másutt elosztó vezeték fut. Ezekből építik meg a csat­lakozásokat az épületekhez, olyan házakhoz is, melyek­ben egyelőre nem kérnek gázt, de a későbbiekben bi­zonyára igénylik. Nehezíti a munkálatokat a Zákány és a Teréz utcában az E5-ös út forgalma. A ré­gen lefektetett öntöttvas­cső már nem alkalmas a gáz szállítására, ezért újszerű megoldást alkalmaznak a szakemberek. Mintegy 100 méterenként megbontják a vezetéket, és jó szilárdságú, kisebb átmérőjű műanyag csövet sajtolnak át rajta. Ezt darabokból hegesztik össze oly módon, hogy miután az elsőt becsúsztatták, hozzá hegesztik a másodikat és így tovább. Ez a megoldás azért jó, mert — túl azon, hogy az öntöttvas jó mechanikai el­lenállást fejt ki — így nem akadályozzák túlzottan a forgalmat. Hasonló megol­dást alkalmaznak a Kossuth Lajos sugárút Nagykörúton kívüli szakaszán is. Az IKV kezelésében levő házaknál a DÉGÁZ és az építőipari ktsz végzi a belső munkákat, míg a magánhá­zakban kizárólag a DÉGÁZ. Az ingatlankezelő vállalat és a gázművek szocialista szer­ződést kötött egymással. Megállapodtak, hogy min­dennemű segítséget megad­nak egymásnak. Sok lakásban jó előre — még az átállítás előtt — fel­szerelik az új gázórát, de to­vábbra is városi gázt hasz­nálnak. Sokan ezt értelmet­lennek találják, holott ezzel elérik, hogy az esetleges akadályokat időben észlelik, s így azokat könnyebben el­háríthatják. összesen még kilenc kilo­méternyi vezetéket kell megépíteni, és 1180 háztar­tást átállítani földgázhasz­nálatra ahhoz, hogy megva­lósítsák a szegedi gázprogra­mot. A munkák mai állása szerint ez minden bizonnyal sikerülni fog. Sz. J. Koszorúzási ünnepség Szegeden Tegnap, szombaton délelőtt 11 órakor koszorúzási ünnepséget rendezett az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Nép­front városi bizottsága Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. évfordulója alkal­mából. A Rákóczi téren, a megyei tanács­háza előtti Lenin-szobornál rendezett ün­nepség a magyar és szovjet himnusz hang­jaival kezdődött. A szobor talapzatánál el­helyezték a megemlékezés és tiszteletadás koszorúit az MSZMP Csongrád megyei. Szeged városi és szegedi járási bizottsá­gának, valamint Csongrád megyei és Sze­ged megyei város tanácsának képviselői. Acs S. Sándor felvétele Ezután a hazánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet katonai alakulatok képviselői helyezték el koszorújukat. A társadalmi és tömegszervezetek (Hazafias Népfront, Szakszervezetek Megyei Tanácsa, KISZ) képviselői után a Csongrád megyei Szik­víz- és Szeszipari Vállalat, a Tömörkény gimnázium és a 600-as számú ipari szak­munkásképző intézet MSZBT-tagcsoport­jainak képviselői koszorúztak. Végül a Patyolat Vállalat Lenir szocialista brigád­jának tagjai helyeztek el koszorút. Az ün­nepség végén a munkásőr-zenekar elját­szotta az Internacionálét. Műanyag csövet húznak arégi öntöttvas-vezetékbe Külkereskedelmi tanfolyam Szervezett képzés három megye számára Nemzeti jövedelmünknek közel 40 százaléka a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok révén realizálódik. Ebben a folyamatban óriási szerepe van a külkereskedelemnek, ezért a Magyar Kereskedel­mi Kamara régóta kereste a módot, hogyan juthatna kö­zelebbi, állandó kapcsolatba tagvállalataival, a külkeres­kedelmi tevékenység színvo­nalának javítása érdekében, így születtek meg az össze­kötő bizottságok, először a dél-magyarországi 1970-ben (tevékenysége Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyére terjed), majd a dél-dunántúli és a nyugat-magyarországi. A kamarának ezek az össze­fogó, közvetítő szervei bizto­sítják, hogy a tagvállalatok véleménye, érdekeltségének szempontjai megfelelő idő­ben eljutnak a minisztéri­umba, a külkereskedelemmel kapcsolatos hatalmas isme­retanyag pedig az illetékes vállalatokhoz kerül, segítve a szakemberek munkáját Ügynevezett konferencia­napok keretében évek óta számos előadás hangzott el a dél-magyarországi bizott­ság szervezésében, jelenleg a második tanfolyam tizenhét hallgatója ismerkedik gya­korlati kérdésekkel. A té­mák közül néhányat: a kül­kereskedelem pénzügyi irá­nyításának összefüggése a nemzetközi pénzügyi helyzet­tel, az ipari kooperáció, mint a külkereskedelem elősegíté­sének eszköze, külkereske­delmi protokollismeretek, ár­képzés, fizetési módozatok stb, A hallgatók külkereskede­lemmel foglalkozó gazdasági vezetők és ügyintézők, töb­bek között a HODGÉP, a Bé­késcsabai Férfi Fehérnemű­gyár, a DELEP, a METRI­POND Mérleggyár dolgozói A résztvevők a vizsga utan oklevelet kapnak. Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója, a bizottság elnöke arról is tájékoztatott bennün ket, hogy a külkereskedelem­mel foglalkozó vezetők után­pótlásának biztosítása érde­kében szeretnék Szegednek megszerezni a Külkereske­delmi Főiskola kihelyezett tagozatát. A személyi és tár­gyi feltételek adottak, pilla­natnyilag úgy tűnik, hogy a vállalatok igényei még nem tartanak lépést a lehetősé­gekkel. Magyar­bolgár együttműködés Szombaton Szófiában be­fejezte munkáját a magyar —bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság április 18— 20. között tartott 12. üléssza­ka. A magyar küldöttséget dr. Timár Mátyás, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese, a bolgár de­legációt Zsivko Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese ve­zette. Az együttműködési bizott­ság ülésszakán a bolgár part­nerekkel részben külkereske­delmi, részben ipari koope­rációs problémákat vitattunk meg, ideértve az idegenfor­galom kérdéseit is — jelen­tette ki dr. Timár Mátyás az ülésszak befejeztével adott sajtónyilatkozatában. A magyar gazdasági kor­mányküldöttség szombaton este a MALÉV különgépén hazautazott Szófiából. i.

Next

/
Thumbnails
Contents