Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

2 SZOMBAT, 1974. ÁPRILIS 30. Pali varsói (Folytatás az 1. oldalról.) szoclulista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az ag­resszió Imperialista politi­kája ellen, az Igazságos és tartós békéért, szabad fej­lődésük biztosításóért. a tár­sadalmi és gazdasági hala­dásért. A társadalmi fejlő­des e fontos céljainak el­érése elválaszthatatlanul ösz­szeknpcsolódlk azon erők elleni harccal, amelyek igye­keznek az arab népeket a huladás útjáról letéríteni, is­elfogadott nyilatkozatok mét az Imperialista erők­től való politikai és gazda­sági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind szabadságuk és füg­getlenségük veszélyes pil­lanataiban. A szocialista ál­lamok politikája az arab vi­lág országai irányóban kö­vetkezetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmi­gazdasági fejlődésük prob­lémáinak mély megértésén alapszik, nincs kitéve kon­junkturális ingadozásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejlesz­teni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab országokkal a közös célok alapján, az imperializ­mus és a neokoloníalizmus ellen, a békéért, a népek sza­badságáért és a táreadalmi haladásért folyó harcban. Varsó, 1914. április 18. A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép Igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköz­társaság. a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztúrsuság kép­viselői megerősítik elvi érté­kelésüket; hogy a párizsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szocialista országok, a nem­zeti felszubudító erők, az egész haludó emberiség kö­zös győzelme. Megullapitjuk, hog.v az egyezmény érvénybe lépése óta eltelt időben bizonyos előrehaladás történt a viet­nami helyzet normalizálásá­ban. Az imperialista agreaz­szió megszüntetése, a külföl­di csapatok kivonása Dél­Vietnamból, a felek által a párizsi egyezmény egy sor cikkelyének megvalósítására tett gyakorlati intézkedések megteremtik az előfeltétele­ket a háborúról a békéhez megkezdett fordulat megszi­lárdításához, a szocialista építés feladatainak megoldá­sára való áttéréshez Észak­Vletnambnn és Dél-Vietnam fejlődéséhez a béke. a füg­getlenség, a demokrácia és a semlegesség útján, előmoz­dltju a politikai légkör álta­lános javulását az Indokínai­félszigeten és egész Délkelet­Ázsiában. A tanácskozás résztvevői egyidejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támogatását élvező sai­goni adminisztráció minden eszközzel a párizsi egyez­mény megvalósításának megakadályozására, a politi­kai rendezés meghiúsítására törekszik. Az ülés résztvevői határozottan elítélik n sai­goni adminisztráció bom­lasztó tevékenységét, rend­szeres fegyveres provokációit a Dél-vletnaml Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben támogatják a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormánya irányvo­nalát, amely a párizsi egyez­ménynek valamennyi aláíró fél által történő szigorú és feltétlen teljesítésén alapul, valamint a Dél-vletnaml Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormányánajt 1974. március 22-i új konstruktív kezdeményezését. A teljes tűzszünet, a demokratikus szabadságjogok biztosítása a lakosság számúra, a két dél­vietnami fél tárgyalásainak mielőbbi megtartása a Nem­zeti Megbékélés és Egyetér­tés Tanácsának létrehozásá­ról azzal a céllal, hogy ked­vező feltételeket teremtse­nek az általános választások lebonyolításához — ez a bé­ke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának re­ális útja Dél-Vietnamban. A tanácskozás résztvevői megerősítik szolidaritásukat a vietnami néppel, és kifeje­zik szilárd meggyőződésüket, hogy a lestvéri szocialista or­szágok, minden haladó erő támogatására támaszkodva a vietnami nép sikereket ér el u szocializmus építésében az ország északi részében, a belpolitikai problémák meg­oldásában délen, a békés, egységes, független, demok­ratikus Vietnam megterem­tésében. A proletár internacionaliz­mus elvei szellemében te­vékenykedve a jelen ülésen részt vevő államok továbbra is sokoldalú támogatást és segítséget nyújtanak a viet­nami népnek a béke, a sza­badsúg és a függetlenség biz­tosításában, igazságos törek­vései megvalósításában előt­te álló legfontosabb felada­tok megoldásához. Varsó, 1974. április 18. Vessenek véget az önkénynek és a demokraták Üldözésének Chilében A Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének varsói ülé­sén a Bolgár Népköztársa­ság, u Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Román Szo­ciulista Köztársaság, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kép­viselői mély nyugtalanságu­kat fejezik ki a Népi Egység alkotmányos kormányának 1973. szeptemberében történt megdöntésével Chilében ki­alakult helyzet miatt, és ha­tározottan elítélik a chilei katonai junta Önkényét, a demokraták üldözését, a jun­ta garázdálkodását és tör­vénytelenségeit, amelyek durván megsértik az ENSZ alapokmányát, az ENSZ ál­tal elfogadott emberi Jogok egyetemes nyilatkozatát, az emberi Jogokról szóló nem­zetközi egyezményeket. Több mint fél év telt el a Chilében végrehajtott fa­siszta katonai államcsíny óta, melynek első áldozata Salvador Allende. a törvé­nyesen megválasztott elnök, a nemzeti-felszabadító moz­galom egyik kiemelkedő sze­mélyisége lett, aki. egész életét a chilei nép szabadsá­ga ügyének szentelte. Az országban fenntartják a rendkívüli állapotot, ke­gyetlen terror szabadult el, elnyomják a chilei társa­dalom valamennyi haladó erejét, betiltották az összes politikai pártot, szakszerve­zetet és társadalmi szerve­zetet. Dawson, Qulriqutna, Chacabuco, Pisuguá és sok más helység koncentrációs táboraiban chilei hazafiak ezrei sínylődnek, akiknek egyetlen bűne, hogy szeretik hazájukat, és hűek a haladás és a demokrácia eszményei­hez. » A SZATYMAZI ÁFÉSZ TERMÉNYBOLTJABAN nagy mennyiségben kapható morzsolt kukorica és különféle tápok A katonai Junta kínzó­kamráiban embertelen kö­rülmények között tartják fogva u chilei nép kiemel­kedő képviselőit, Luls Cor­valánt, u Chilei Kommunista Párt főtitkárát, a szocialista Clodomiro Almcydát, volt külügyminisztert, Anselmo Sülét, a Radikális Párt el­nökét, a Népi Egység párt­jainak és kormányának más képviselőit. Az országban felszámolták a dolgozók szo­ciális vívmányait, tömege­sen bocsátják el azokat, akik haladó nézeteket vallanak. A világ közvéleménye, s ezen belül Latin-Amerika haladó, szabadságszerető erői elítélték a chilei katonai jun­ta bűntetteit. A chilei nép harcában a jövőben is számíthat a szo­cialista országok népeinek következetes támogatására. A tanácskozás résztvevői ha­tározottan követelik Luls Corvalán, Clodomiro Al­meyda, Anselmo Sule, va­lamennyi bebörtönzött chi­lei demokrata és hazafi ha­ladéktalan szabadon bocsá­tását. A jelen tanácskozáson résztvevő országok felhív­ják mindazon államokat, amelyeknek drága földün­kön a haladás ügye, hogy lépjenek fel az alapvető em­beri jogok, az emberi mél­tóság. és személyiség érté­keinek védelmében Chilé­ben. Felhívással fordulnak a világ közvéleményéhez, hogy még szélesebben bontakoz­tassa kl a nemzetközi szo­lidaritás mozgalmát a chilei nép iránt, amely harcot folytat hazájában a véres terror ellen, a demokratikus és szabadságjogok helyreál­lításáért. Az ülés résztvevői kife­jezik mély meggyőződésüket, hogy a chilei nép a demok­rácia visszaállításáért, és Chile igazi függetlenségéért vívott harcában győzelmet arat. Varsó, 1914. április 18. Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP KB küldöttsége # Budapest (MTI) Pénteken hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának küldöttsége, amely Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnöke vezetésével részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elméleti és po­litikai folyóirata, a Kommu­nylszt megjelenésének 50. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. Állóháború a Damaszkusz (AFP. AP) A Golan-magaslatok térsé­gében húzódó szíriai—izrae. li frontvonalon immáron 39 napja dúló állóháború to­vábbi elmérgesedéséről szé moltak be pénteken délután a hírügynökségek. A szíriai fővárosban kl adott katonai közlemény ar­ról számolt be, hogy a szí­riai légierő elfogó vadászai — az októberi háború óta el­ső ízben — kénytelenek vol­tak közvetlen légiharcba bo. csátkozni a szíriai állásokat mintegy félszáz géppel tá­madó ellenséggel. A léglcsa­tában számos izraeli gép megsemmisült. Kuba meghívása 0 Washington (MTI) Washingtonban véget ért a 23 latin-amerikai, illetve ka­rib-tengeri ország külügymi­nisztereinek kétnapos érte­kezlete. A tanácskozáson Henry Klsstnger, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere is részt vett. Az érte­kezleten úgy döntöttek, hogy Kubát ls meghívják a Bue­nos Airesben, Argentína fő­városában 1975 márciusában megrendezendő újabb — immár harmadik — tárgya­lási szakaszára, Az enyhülés intézkedési terve H a megpróbáljuk egy mondatba sűrí­teni a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete április 17— 18-i ülésének mondanivalóját,^az így fo­galmuzható meg: az európai szocialista országok vezetői elhatározták, hogy egye­sült és újult erővel küzdenek a nemzetkö­zi feszültség enyhítésének politikája ér­vényesítéséért. hatékonysági területe ki­terjesztéséért, határozottan szembeszegülve a bármilyen Irányból kezdeményezett ez­zel ellentétes próbálkozással, Ez a végső mérleg maga értékeli a most zárult tanácskozást. A nemzetközi meg­beszéléseknek napjainkban nagyon is gya­kori sorában ez a tanácskozás a világ köz­véleménye szemében és a világsajtó ha­sábjain is kiérdemelte az elhatározó jelen­tőségű értékelést. Különösen az növelte a tanácskozás súlyát, hogy az európai szo­cialista országoknak ez a nagy tekintélyű fóruma abban a szakaszban hallatta sza­vát. amikor erőteljesen kibontakozott a békés egymás mellett élés ellenfeleinek sokrétű ellenakciója. Az utóbbi évek nagy sikerei — ame­lyek elsősorban a Szovjetunió és a szocia­lista országok konstruktív külpolitikájá­nak gyümölcsei — egy időre kissé vissza­szorítottak a hidegháborús körök aktivitá­sát. illetve tevékenységük hatékonyságút. Amint azonban napirendre került az eny­hülési irányzat visszafordíthatatlan jelle­gének biztosítása, a konkrét együttműkö­dési intézkedések, valamint a leszerelési, a haderőcsökkentési rendszabályok megvita­tása. u reakciós erők úgy érezték, eljött az idejük — számításuk egyszerű volt. E konkrét kérdések olyan sok és a különböző érdekek által befolyásolt részletproblémát tartalmaznak, hogy vitákkal, űjubb és újabb követelésekkel, eljárási munőverek­kel megoldásukat a végtelenségig lehet halasztgatni, a még oly rokonszenves és építő javaslatokat az érdektelenség mo­csarába lehet fullasztani. Éppen ennek a taktikának leküzdésére adott nagy segítséget a szocialista diplo­máciának és a gyorsabb haladásban érde­kelt nemzetközi közvéleménynek a varsói tanácskozás. Megfogalmazta az összeurópai értekezlettel kapcsolatos álláspontot,* meg­jelölte azt az utat, amelyen haladva a ta­nácskozásnak, „Európát minden állam va­lóban egyenjogú együttműködésének tér­ségévé" lehet változtatni. Ez a világos szó megnehezíti a ködösítés! kísérleteket. Az alapvető norma az állam­közi kapcsolatokban a lűggjjj Uyií><'« és a szuverenitás, a területi épség, az Európá­ban kialakult államhatárok sérthetetlensé­ge, az erő alkalmazásáról és az ezzel való fenyegetésről történő lemondás, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás. Minden egyéb csak ezekből u normákból vezethető le. „Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdődik az európai kontinens államai új Uapcsolutuinak kialakítására irányuló történelmi munka" — hangoztatja a kö­zös közlemény, még nagyobb távlatokat és még szorgosabb programo! adva ezzel az európai országok együttműködésének, és általában az enyhülési politikának. Ezen túlmenően a Varsói Szerződés leg­felsőbb politikai testülete erőfeszítéseket tesz. hogy az enyhülési politika hatályát kiterjessze valamennyi földrészre. A szo­cialista országok most Varsóban c vonat­kozásban ls kezdeményezőek voltak és együttes lépéseket tettek. A közlemény mellett elfogadott hyilatkozatok leszöge­zik a részt vevő országok álláspontját a közel-keleti válság, a vietnami kérdés és a chilei szolidaritási mozgalom ügyében. Az ilyen legmagasabb szintű tanácskozá­sok lehetőséget adnak, hogy a szocialista országok vezetői kétoldalú megbeszélése­ken is megismerkedjenek a baráti orszá­gok problémáival és koordinálják tevé­kenységüket mind több, mind kétoldalú vonatkozásban. Varsóban ezek u kétoldalú eszmecserék jól kiegészítették n Politikai Tanácskozó Testület közös tanácskozását, szellemükben és elhatározásaiban teljesen megfeleltek a közös közlemény elvi jelen­tőségű megállupításánuk: „A Varsói Szer­ződés tugúllamui tovább erősítik megbont­hatatlan barátságukat a szocializmus, a haladás és a béke érdekében; egyre nö­velve a szocializmus tekintélyét, amely más népek elé az államközi kapcsolatok új típusának. a valóban demokratikus társa­dalomnak. a szocialista életformának pél­dáját állítja." Nemes János * r PffiTEX mtfw 4 f A Pamuttextil Művek termékeinek árusítással egybekötött kiállítása április 27-ig a Üentrum Hruhazbcon FROTTIRTÖRÜLKÖZÖK, PAMUT ASZTALTERITÖK ÉS SZALVÉTÁK, KORDBARSONYOK ÉS DÜFT1NEK RENDKÍVÜL NAGY VÁLASZTÉKBAN! * CEilTRUM ARUHAZ nyitva reggel 8 órától este 7 óráig, szombaton délután S óráig. CENTRUM ARUHAZ SZEGED v 1

Next

/
Thumbnails
Contents