Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

3 PÉNTEK, 1974. ÁPRILIS 19. Ifjúságunk részese a szocialista építésnek Befejeződött a KISZ KB ülése Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével csütörtökön folytatta tanács­kozását a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága. A napirendi javaslatnak megfelelően el­sőként az Sdei forradalmi if­júsági napok tapasztalatait elemezték'— a témáról Bor­bély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára tartott tájékoztatót. A kilencedik alkalommal megrendezett forradalmi if­júsági napok az ifjúsági szö­vetség idei politikai tevé­kenységének fontos és ered­ményes eseménysorozata volt, keretet, sokszínű lehetőséget adott a tavaszi történelmi évfordulók méltó megünnep­léséhez, a fiatalok politikai aktivitásának fokozásához — állapította meg a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Néhány impozáns adat: a városokban és falvakban csaknem 400 ifjúsági napot tartottak kishijján nyolcvan­ezer fiatal részvételével, s háromszázra tehető a 20 ezer fiatal számára maradandó politikai élményt nyújtó if­júsági fórumok száma. Az 1974. évi forradalmi ifjúsági napok igazolták — húzta alá a KISZ Központi Bizottsága —, hogy ifjúságunk méltó örököse népünk szocialista eredményeinek, aktív, fele­lősségteljes részese szocialista társadalmunk építésének. Az ifjúsági szövetség Köz­ponti Bizottsága határozat­ban jelölte meg azokat a sokrétű politikai és szervezé­si tanulságokat, amelyeket a KISZ tömegpolitikai tevé­kenységének fejlesztésében értékelni és hasznosítani kell. Ugyancsak határozatban mon­dott köszönetet a pártszer­vezeteknek és pártbizottsá­goknak, párttagoknak, mind­azoknak az állami és társa­dalmi szerveknek, amelyek segítsége hozzájárult a for­radalmi ifjúsági napok sike­réhez. A tervezeitnél több poliészter Pápáról Tekintettel az egyre nö­vekvő piaci keresletre, eb­ben az évben egymillió négy­zetméterrel növeli poliészter­gyártását a Pápai Textil­gyár. összes poliészterszövet­termelése ezzel meghaladja a 4 millió négyzetmétert. Ez a mennyiség jóval több, mint amennyi az előzetes gyárt­mányfejlesztési tervben sze­repel. ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt Szegeden, a szakszervezeti székházban ülést tartott a Szakszerve­zetek Csongrád megyei Ta­nácsának elnöksége. Több napirendi pontot tárgyaltak meg. köztük a tömegpoliti­kai oktatás 1973—74. évi tapasztalatairól készült je­lentést és a következő ok­tatási év terveit, feladatait, melyekről az SZMT kultu­rális, agitációs, és propa­gandabizottsága adott tájé­koztatást. A szakszervezeti lömegpo­litikai oktatás arra irányul, hogy minél több dolgozó ember ismerje meg pártunk munkáspolitikáját, törődjön többet a közösséggel, legyen aktív a közéletben. Mind­ezt szervezetten, jól felké­szült, hozzáértő propagan­disták segítségével igyekez­nek megvalósítani. Elisme­réssel kell szólni a szakszer­vezetek ilyen irányű tevé­kenységéről, hisz a politikai munka nélkülözhetetlen mű­helyei ezek a foglalkozá­sok. Egy oktatási évben 861 tanfolyamon 18 és fél ezren vettek részt — mutatja ez az adat a szakszervezeti politi­kai tevékenység nagyság­rendjét, s erejét is. Az el­nökség ülésén élénk vita bontakozott ki a soron levő tennivalókról, melyben fel­szólalt Tamasi Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. Nagy Lászlónénak, a kultu­rális, agitációs, és propa­gandabizottság vezetőjének válaszai után Juhász József, az SZMT vezető titkára fog­lalta össze a vita tanulsá­gait, melyek alapján tovább szélesítik oktatási, neve­lési munkájukat a szakszer­vezetek. Napirenden az üzem­és munkaszervezés Ülésezett a KISZÖV küldöttközgyűlése Megválasztották a KISZÖV új elnökét Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsé­gnek — KISZÖV — kül­döttközgyűlését tegnap, csü­törtökön tartották Szegeden, a Tisza Szálló nagytermében. A küldöttközgyűlésen részt vett Papái József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Berta István, a Szeged vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője, Tömösvári András, a megyei pártbizottság mun­katársa és Ferenczi Tibor, az OK1SZ elnökhelyettese is. A küldöttközgyűlés fontos té- . mákat tárgyalt. Vizsgálta a KISZÖV elnökségének írás­ban előre kiadott beszamo-­lója alapján Csongrád me­gye ipari szövetkezeteinek tavalyt gazdálkodását, és az idei feladatokat; meghallgat­ta a KISZÖV felügyelő bi­zottságának jelentését Árva Ferenc előterjesztésében, a tavalyi munkáról és az idei tennivalókról; foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi állásfoglalá­sa szövetkezeti végrehajtásá­val. A KISZÖV-elnökség írásban kiadott beszámolójá­hoz Jenei Lajos, a KISZÖV elnökhelyettese adott szóbeli kiegészítést. Napirenden szerepelt a KISZÖV elnökségének ki­egészítése, a KISZÖV elnö­kének megválasztása titkos szavazással. Egyperces néma felállással adóztak a küldöttközgyűlés résztvevői Horváth Sándor, a KISZÖV elhunyt elnöke emlékének. ' Csongrád megye. Szeged ipari szövetkezetei — álla­pította meg a küldöttközgyű­lés — az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének iránymutatásával, valamint a Csongrád me­gyei pártbizottság megyei feladatokat megjelölő útmu­tatásával végezték munkáju­kat. Tavaly, a megelőző év­hez képest a megye szövet­kezeteiben 14 százalékkal nö­vekedett a termelési érték; ez összességében megközelí­ti az 1,5 milliárd forintot. A termelési többlet 88 százalé­ka a termelékenység növelé­séből adódott. A szolgáltatá­sok 9 százalékkal emelked­tek 1973-ban. Az idén — 1973-hoz képest — a szövet­kezetek összességükben 10— 11 százalékkal termelnek többet, a lakosságnak pedig 6—8 százalékkal több szol­gáltatást nyújtanak. Válasz­tékosabb árut adnak a bel­kereskedelemnek és növelik az exportot. Kiemelten foglalkozott a küldöttközgyűlés a szövetke­zetek korszerűsítésének kér­déseivel. Állandóan napiren­den kell tartani az üzem- és munkaszervezést, mert e te­kintetben még általában a kdzdeti lépéseket tették csak meg. A KISZÖV elnökségé­nek beszámolója újból fel­hívta a figyelmet: vala­mennyi szövetkezetben liosz­szabb távra is el kell ké­szíteni az intézkedési prog­ramot az üzem- és munka­szervezés tökéletesítésére, a tartalékok feltárására. A küldöttközgyűlés rámutatott: már most törődjünk ötödik ötéves tervünk szövetkezeti előkészítésével. A feltételek adottak, hogy a megye szövetkezeti ipara teljesítse, sőt bizonyos vo­natkozásban túlteljesítse a negyedik ötéves terv szövet­kezeti feladatait. Ehhez a már eddig megvalósított és ezután kezdődő korszerűsíté­sek, beruházások is hozzájá­rulnak. A küldöttközgyűlés végül megválasztotta a küldöttköz­gyűlés tagjául, majd a KI­SZÖV elnökéül és az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa tágjául Horváth Já­nost. a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesét. Horváth János a megyei pártbizottság appará­tusában közel egy évtizede dolgozott, korábban pedig a Ganz-MÁVAG-ban és a Ká­belgyárban tevékenykedett. Közgazdasági egyetemet és politikai főiskolát végzett. Horváth János a KISZÖV el­nöki tisztét május 1-től tölti be. Tudományos tanácskozás Szegeden Tegnap, csütörtökön dél­előtt kezdődött meg a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem bőrgyógyászati kliniká­ján a Magyar Allergológiai Társaság V. Vándorgyűlése. A háromnapos tudományos tanácskozáson több mint szá­zan vesznek részt, bel-, bőr-, gyermek-, tüdőgyógyászok, valamint elméleti szakembe­rek. A Csehszlovákiából, NDK-ból, Jugoszláviából és a hazai orvostudományi egyetemekről, tudományos intézetekből érkezett kuta­tók összesen 51 előadást tartanak a konferencián. A tegnap délelőtti meg­nyitó ünnepségen dr. Beren­csi György, a SZOTE rek­torhelyettese üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Há­mori Artúr professzor, a Magyar Allergológiai Társa­ság elnöke, a pécsi II. szá­mú belklinika igazgatója nyitotta meg a vándorgyű­lést. Mint azt dr. Hámori Ar­túr professzor elmondta, Magyarországon minden ti­zedik ember valamilyen al­lergiás betegségben, túlér­zékenységben szenved (ilye­nek például: a tüdőasztma, a csalánkiütés, a krónikus ekcéma, a vesegyulladás), az allergológiai társaság által összefogott kutatómunka te­hát egymillió embert érint. A megbetegedések az em­beri test bármely szervét érhetik, ezért a társaság a legkülönbözőbb szakmák kutatóit fogja össze. Mun­kájuk nemzetközileg is el­ismert, tervszerű program alapján dolgoznak. Minden évben más-más egyetemi vá­rosban tartják meg a ván­dorgyűléseket, amelyeken külföldi szakemberek rész­vételével mindig más szerv vagy szervrendszer allergi­ás betegségeit vitatják meg. Az idei konferencia téma­körei; a bőr allergiás meg­betegedései; a szervezet vé­dekezési mechanizmusának vizsgálatával nyert leg­újabb eredmények összege­zése. Minthogy a SZOTE bőrgyógyászati klinikáján jelentős eredményeket értek el a gyakori bőrgyógyászati megbetegedések kutatásá­ban, az idei vándorgyűlés megrendezésével a szegedi klinikát bízta meg a társa­ság. Dr. Simon Miklós egyete­mi tanár, a bőrgyógyászati klinika igazgatója elmondta: a háromnapos konferencián a külföldi és hazai szakem­berek beszámolnak saját ku­tatásaikról és értékelik a legújabb szakirodalom meg­állapításait, ezzel biztosítják a kutató és gyógyító mun­kában szerzett tapasztalatok cseréjéi. Köztük a szegedi szakemberek is előadások­ban ismertetik az itteni kli­nikán folyó kutatások, köz­tük a daganatkutatási mód­szerek, valamint a gyógy­szertúlérzékenység vizsgála­tában elért eredményeket, amelyekhez a szegedi kór­élettani intézet, a gyermek­klinika és a szemészeti kli­nika elméleti jelentőségű kutatásai is nagy segítséget adtak. Az előadások és a vi­ták alapján megállapítható, hogy a szegedi vándorgyű­lés hozzásegíti az orvoso­kat: jobban felismerjék és eredményesebben gyógyítsak az allergiás betegségeket. A háromnapos előadásso­rozat után a vándorgyűlés résztvevői holnap, szomba­ton délután fejezik be mun­kájukat. Új gépek a szép könyv műhelyében Míg 1972-ben 365,2 tonna könyvet gyártottak a Szege­di Nyomdában, tavaly 370 tonnányi könyv került ki az üzemből. A könyvkiadók gondjait nézve ez feltétlenül pozitív folyamat, noha, csak az anyagiakat tekintve, 355 ezer forinttal csökkent a nyomdai nyereség: 19 millió 587 ezer forintra alakult. Az ok! csökkent az úgynevezett szabadáras — nagyobb nye­reséget hozó — termékek, a vegyes pyomtatványok meny­nyisége. A csendes szorgalom évé­nek is lehetne nevezni az el­múlt esztendőt, melyben min­den különösebb látványosság nélkül fejlődött tovább a szép könyv műhelye. Rekonstruk­ciós célkitűzésük nem volt, mivel a központi üzem itt a Kölcsey utcában már nem fejleszthető tovább. A távlati fejlesztési terv az üzem ki­telepítését irányozza elő az V. ötéves terv időszakára. így a kötészeti hajtogató és szedő­termi felrámoló részleg ki­alakítása, illetve a gépcserék, magasabb termelékenységű gépek beállítása, és a szociá­lis létesítmények bővítése volt a tavalyi program. Ezt. eredményesen végre is haj­tották. A napilap- és folyó­iratszedésnél öt szovjet sze­dőgépet, nagy teljesítményű ívnyomó gyorssajtókat, auto­mata hajtogatógépet fogtak munkára. Javították az anyagmozgatást — a mun­katermekben és az üzemek között is. Felújították az öl­töző-, mosdóhelyiségeket is. Vásárhelyen pedig 30 nődol­gozó részére új szociális he­lyiségeket alakítottak ki. Az üzem- és munkaszerve­zés javításával is sikerült nö­velni a termelékenységet. Különféle átcsoportosítások is szolgálják ezt: a gépmesterek számának jelentős csökkené­sét is a szervezési intézke­désekkel tudták ellensúlyoz­ni. Mindezt a középtávú program alapján végezték — melyet a munkaszervezési bi­zottság készített el és koor­dinált. ' Űj eljárást vezettek be a nyomógépek jobb kihaszná­lására. Az új gépek beállítá­sának is köszönhető, hogy az egy személyre jutó napi ter­melés 5,9 százalékkal maga­sabb volt, mint 1972-ben. Igen eredményes volt az újítási tevékenység: 13 újítási javas­latból 12 volt felhasználható. A nyomdában a munkasi­kerek mindig is összefüggtek a szocialista brigádmozga­lom dinamizmusával. Így volt 1973-ban is. Az' egyéni, a bri­gád- és az üzemrészi vállalá­sok jól szolgálták a vállalati célok megvalósítását. A „Dol­gozz hibátlanul!" mozgalom­ban már a brigádtagok 40 százaléka vesz részt, de álta­lános volt a minőségi törek­vés az egész vállalatnál. Ja­vult a vezetők és a brigá­dok kapcsolata is — a pat­ronálás keretében, mely több találkozásra, beszélgetésre ad alkalmat munkások és irá­nyítók között. A könyvek nemrégiben tar­tott országos „szépségverse­nyén" is sikerrel szerepeltek az itt készült termékek. A ki­váló nyomdaipari termék cí­met például 11 könyvük ér­demelte ki. Exportra gyártott matematikai könyveik minő­ségét értékelik a külföldiek, ezért mind többet akar Sze­geden dolgoztatni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. Ennyiből is kiviláglik: a Kiváló Vállalat címre be­nyújtott pályázatuk fő érve a szorgos, eredményes, kiváiu munka, amelyért már sok­szor kaptak jutalmat, kitün­tetést. Hincz Gyula kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hincz Gyula Kos­suth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének, az egész magyar képzőművészetet gazdagító kiemelkedő művé­szi alkotó munkássága elis­meréséül, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje H. fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tője. s dr. Orbán László, művelődésügyi minisztériumi államtitkár. Are Sánta Sándor felvétele Három a kislány. Tamás Edit, Széplaki Valéria és Kovács Etla munka közben, a kötészetben / t

Next

/
Thumbnails
Contents