Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

SZERDA, IM ÁPRILIS 3. Folyamatok a Föld mélyébon Adatok automatikus regisztrálása Szovjet kutatók olyan ki- prések segítségével létreho- és akár hónapokig tartó kísérleti berendezést állítottak zott hatalmas nyomásnak sérletsorozat automatikus össze, amellyel laboratórlu- tesznek ki, miközben a hőmi körülmények között utá- mérsékletet is a kívánt hatánozhatók (modellezhetők), és sok között tartják. A kulatótanulmányozhalók a Föld 30 munkához a korszerű ellenkilométeres mélységében végbemenő folyamatok. A berendezés fő része az a munkakamra, amelyben a különböző szerves es szervetlen ányagokat a pneumatikus. illetve hidraulikus őrző módszerek egész serege áll rendelkezésre, amelyek automatikusan szabályozzák az előre megadott paramétereket, elvégzik a mért adatok regisztrálását. irányítását és ellenőrzését is lehetővé teszik. A tudósok remélik, hogy a kísérleti berendezés segítségével alaposabban megismerhetik a kőolaj és u földgáz képződésének természetes folyamatát, valamint a lelőhelyek kialakulásának feltételeit. Iskola ólat' közelben' CitromA smaragdzöld, a narancs- vizsga tormáit illetően, hogy Sárga füzet után most clt- például ki válassza az írásromsárga íüzettel jelentke- bellt, ki a szóbelit. Olvaszett a Művelődésügyi Mi- suk: aki jobban szeret telnisztérium. melynek címe: jes csendben, semmi és senTájékoztató gimnáfclumi tn- ki által nem zavartatva, nulók számára, az érettségi szinte teljes elszigeteltségvizsgáról. Ebben a tanévben ben dolgozni, és aki írásos ez már a mádodik olyan ki- formában jobban tudja kifeadvány, amely a diákoknak jezni magát, azaz ily módon szól. Célja: az új rendelke- dolgozva eredményesebbnek zést közvetlenül Is eljuttat- ismeri önmagát, az írásbeli Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében a középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltéséhez a továbbiakban elegendő a IV. osztály elvégzése is. Az érettségi vizsga tehát önkéntes. Sok fiatalban felvetődik tehát a kérdés: érettségizzek vagy se? A tájékoztató erre is feni azokhoz, akikért a ren- vizsgaformát válasszon. Tet- leletet ad: aki megalapozotdelkezések születnek, esetben megértetni az ez szik a közös érettségi-felvéúj teli írásbeli megindoklása, s tan és véglegesen úgy dönt, hogy a gimnázium után rögGimnáziumi Érettségi Vizs- azok a megnyugtató sorok, tön munkát vállal, és soha gaszabályzat értelmét, célját. s egyben hasznos tanácsokat adni a sikeres érettségi vizsgához. A citromsárga füzei tartalmára térve mindenekelőtt figyelmet érdemel az érettségivel kapcsplatos állásfoglalása. Kell az érettségi! — mondja a füzetecske. 12 év hosszú, fáradságos munkája után a fiataloknak alkalmat kell kapniok arra, hogy bebizonyíthassák: kémelyet a füzetecske a „félelmes" vizsgabizottságról ír. Igaza van, nem „zord esküdtbíróság" lesi az érettségizők szavait. Az elnöki életében nem szánja rá magát egyetemi-főiskolai tanulmányokra, épp ezért felesleges hehernek tekinti az érettségit, az ne érettségizasztal mellett is mégértő zen. Egy ilyen elhatározás nak azonban jelentős kockázata van: mi lesz, ha egykét évvel később mégis kedemberek ülnek. Nagyon jónak tartom a rövidebb írásbeli időtartamhoz adott tanácsokat. Valóban nincs ok vet érez a továbbtanulásra? az aggodalomra, jól fogai- ütja ugyan nincs elzárva, de maz a füzetecske: „180 perc az biztos, hogy már jelentős alatt a világ legjobb érettségi dolgozatát is meg lehet pesek ismereteik átfogó írni.| Vpndszerezésére, és alkalma- Nem célunk a citromsárzására, a megszerzett mű- ga füzetet teljes terjedelemveltség továbbfejlesztésére ben ismertetni. Érdemes stb., azaz, eljutottak az álta- azonban külön is felhívni a lános szellemi érettségnek figyelmet a befejező részben arra a fokára, amely feltété- foglaltakra. Az egyik az a lezi a világos gondolkodás, beszéd, Írásos gondolatközlés, választási és döntési képesség szükséges alapjait. Helyesen jegyzi meg a tájékoztató, hogy ez a záróvizsga az utolsó alkalom arra, hogy az ember mérlogre legye a legfontosabb szellemi értékeket, amelyeket az iskolában kapott. A fiatal személyiség első. komoly próbája, olyan tükör, amelyben elsősorban ki-ki maga láthatja meg tudását, akaraterejét, teherbíró-képességét. S természetesen a lezáró jelleg mellett az érettséginek jövőt előkészítő szerepe is van: a felsőfokú tanulmányok folytatásának alapfeltétele. Könnyebb vagy nehezebb lesz az idén az érettségi vizsga, mint a múltban volt? Ha azt nézem, hogy a tanuló a vizsgatárgyakat illetően most nagyobb lehetőséget kapott a választásra, akkor könnyebb: de. ha konkrétan az egyes tantárgyakon belüli követelményeket tekintem, akkor nehezebb. Ugyanis a gimnáziumi érettségi vizsga célja annak megállapítása — idézzük a /vizsgaszabályzat t. paragrafusát —, hogy ez érettségiző szert tett-e a vizsgatárgyak tantervi anyagában megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodó és tájékozódó képességre: képes-e Ismereteinek rendszerezésére és alkalmazására; eljutott-e az adott tantárgyak jelenségeinek és problémáinak marxista—leninista világnézetű értelmezéséig; rendelkezik-e az általános műveltség elemeivel és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre, s végül: a fentiek alapján alkalmas-e arra. hogy tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben folytassa. Mindivekből t "hát kitűnik, hogy az idén is komoly erőpróba lesz az érettségi. Lapozzunk tovább a füzetben! Ügyesek a diákoknak fid ott tanácsok az érettségi terület, amelyik az érettségi minősítéssel foglalkozik, illetve, ahol kifejti álláspontját a „dicsérettel megfelelt", „megfelelt" és a „nem felelt meg" érettségi „érdemjegyekkel" tosan. Való igaz, között is erről folyik most a legnagyobb vita. A magyarázat így érvel: ez a megoldás „gyökeresen módosítja az érettségihez való pedagógiai hozzáállást. Azt jelenti ugyanis, hogy az egész érettségi fő stratégiai célja: a gimnáziumot végzett fiatal feleljen meg a követelményeknek, mégpedig ne az osztályzat hagyományos lépcsőfokai szerint". hátrányban lesz a közvetle nül jelentkezőkkel összehasonlítva. Sok ismeret elkophat az évek múltával. Meg kell tehát jól gondolni a nemleges döntést... A befejező rész utolsó előtti szakasza ezt a címet viseli: Ami a IV. osztályból még hátra van. Ebből idézzük. mint megszívlelendő ajánlást az érettségiző fiataloknak : Nem érthetünk egyet a „fütyülök rá" szem. . lélettel. amelynek vallói és kapcsota- Kyakorlói a jV. osztályban a diákok egyszerűen „keresztülnéznek" a nem érettségi tárgyakon. Ez utóbbiakat esetleg az a veszély fenyegeti, hogy egy-két ..fütyült" tantárgy teljes mellőzése miatt nem végzik el eredményesen az évet. s így elvesztik jogukat az érettségihez. Időben jött a figyelmeztetés. érdemes elgondolkozni rajta ... Bánfalvi József Szeged hangulatáért Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez Gyűrűznek a szenvedé- buszközlekedésnek is. Ilykép- ja stb. mind azt mutatják, lyck a március 24-én kö- pen a villamosfejlesztés he- hogy a kötött pályás felszíni zölt. fontos várospolitikai lyett — amely városi dotá- villamosközlekedést megtémákal vitató olvasói le- cióval üzemel — a rendelke- szüntetik, a földalatti kéregvél körül. Ez az írás bi- zésre álló és kapott összegek vasút építése mellett az auzonyára újabb vitát kavar, és a dotáció megtakarításával tóbuszközlekedésnek aZ igéTovábbi hozzászólásokat az utak építésére szép sum- nyekhez rugalmasan idomuló várunk olvasóinktól, mi- mákat lehet felhasználni. előtt a városépítés szak- iakossáe közlekedésének embereitől kérünk véle- * 8 KozleKeaef^neK 4 t biztosítasara meg kell kóvey telni a Volán 10. sz. VállaNagy érdeklődéssel olvas- iattól, hogy biztosítsa a lalam a Délmagyarország 1974. kosság szállítását a villamomarcius 24-i szamaban meg- sok ,ytal kiszolgált vonalajelent „Szeged hangulatáért" kon. Ezzel a város elérheti című írást. Néliány gondo- azt. hogy úthálózata korszelatomat szeretnem kifejteni rűsíthető, bővíthető a meg fejlesztésével. S még egy gondolat. Az E5 építését a lemezgyár előtt az Izabella híd átépítésével kívánják behozni a Kossuth Lajos sugárútra. Ez azzal jár, hogy a szintbeni kereszteződés a lemezgyári iparvágánynál megmarad. HH __ _„ _ Lényegesen egyszerűbb lenne amellett, hogy a reális és növekvő beruházási keretek- az öthalmi 1 alanyától a le igen körültekintő írással tel- ből. másrészt' pedig biztosít- " jes mértékben egyetértek. hatja a lakosság utazási igéMindenekelőtl szeretném nyének teljes kielégítését, többszörösen aláhúzni, hogy Az utak építésénél az átmivel a szakmában dolgo- kelő szakaszok esetében a zom, nem érzek semmiféle KPM anyagi hozzájárulásáellenszenvet a villamosköz- vai is lehet számolni, lekedéssel szemben, de elfogult sem vagyok az autó- A villamossínek megszünbuszközlekedés irányában, tetesével, az útfelületnek tel- meeállót a. izf™ ies szabaddá tételével ielen- me8nu?V és Szeretem a váro6t és "látom i^5 szabaddá tételével jelenmezgyár mögött a rókusi állomás fölött — az épület lapostetőre történő átépítésével — egy új hídon ráhozni a közutat a Kossuth Lajos sugárútra két ágon — be és kimenő pályával — míg középen és alatta be lehetne hozni a villamosfelszálló a problémákat, a közeljövőt. Szeged szerkezetét alaposari ismerve, a magam megállapítása is az: nem alkalmas arra, hogy a villamosközlekedést tovább bővítsék, tős bővítés érhető el az útvonalak nyomsavainál. Szegeden — ismerve a városszerkezetet — a villamosközlekedés korszerűen nem építhető ki, csak mérhetetlen fejlesszek anélkül, hogy ne nagy szanálással és környe követne a közúti közlekedés zetrombolással, ami egyrészt még további romlása, ÍA for- irreális, másrészt drága árat galom lassulása. Ez a kötött kell majd a lakosságnak fipálya adottságaival együtt zetni érte. jáA városban - a jelenlegi. ^'Seket "a és még 100 éves távlatot fi- S^V-fréve^^sorolt gyelembe véve — létjogosult- „„„, „, A' , c- , „.,,„„, semmikeppen sem szabad SsaS«inaS— « vmarnospálya van perspektívája, bár a kéregvasút lett volna a megoldás (ezt a Boross J. utcai, Kossuth L. sgt.-at keresztező főgyűjtőcsatorna hosszú távlatban sem teszi lehetővé.) Földalatti építése a talajviszonyokat és a város anyagi erejét ismerve, meszsze-messze távlat. fejlesztést, sőt minél több meglévő útfelületet lehet felszabadítani a közúti gépjármű-közlekedés részére. Pécsett megszüntették a villamosközlekedést és az autóbuszközlekedés évek óta teljes megelégedéssel bonyolítja a város forgalmát. Debrecenben a villamosközlekeMinden más vonalon a villamosközlekedés egyrészt dés megszüntetésére részben költséges építéssel jár, csök- már történt síníelszedés — kenti az amúgy is zsúfolt útak áteresztő képességét, lassítja és egyben a mai energiaszegény világban tovább növeli annak költségét, feleslegesen nő a hajtó- és kenőanyag-szükséglet az üres járatásokkal stb. A közúti közlekedés, a gépjárművek száma évről évre növekszik. A helyi gépjárművek számának növekedése mellett örvendetesen nő az átkelő forgalom. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha tetszik, ha nem, utakat — mégpedig megfelelő teherbírású, nyomsávú stb. utakat — kell építeni. Minthogy pedig utakat kell építeni és korszerűsíteni, azok rendelkezésre állnak az autótettek intézkedést és az autóbuszközlekedést fejlesztették. Vagy Berlin, Párizs példáperonokkal. Az Izabella-híd megmaradhatna a belső forgalom részére addig, míg használható. Az építési költségek közel azonos nagysága mellett nem jönne létre az a kereszteződés, amit jelenleg még el sem döntöttek — a Vásárhelyi Pál utcai levezetés stb. — és nem lenne szintbeni iparvágány keresztezés, ami véleményem szerint megengedhetetlen. Az új, a városba bevezető út javasolt nyomvezetésével korszerűen és nagyvonalúan oldaná meg a város e területének problémáit. Ügy vélem, hogy fórumot kellene hasonló témák esetében teremteni arra, hogy azon a közlekedő emberek, a közlekedési szakemberek, a városépítők és Szeged városszerető polgárai megfontoltan és körültekintően adjanak javaslatokat. Juhász Bcla, a 10. Volán műszaki igazgatóhelyettese Gyermekcsíny Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 47. Az egyikben azt követelte, hogy azt az összeget, amit a város régi urai Ferenc József szobra felállítására kívántak fordítani, most Dózsa György szobrára kell áldozni. Ezt vallotta: „Országos jelentőségű szobrot kell állítani az első proletár-forradalom hősének és ezt Szegeden kell felállítani, annak az Alföldnek a szivében, amelyből Dózsa hadserege kikerült." A másik Móra-írás a halott Adyt búcsúztatta, a köztársaság első nagy halottját, a forradalom költőjét. 1919. márciusa az egész országban a forradalmi erők előretöréséhek hónapja. Szegeden március 14-én a kommunisták nyomására a Munkástanács vette teljesen a kezébe a halaimat A Szegedi Napló március 15-i száma első oldalán ez. a cím jelent meg: Szegeden megkezdődött a békés proletárdiktatúra. A Szegedi Színház március 15-i ünnepélyén Móra mondott beszédet. A békés proletárdiktatúra reménye írónkban feloldotta azt a teleimet, ami a polgárság és a munkásság végső fegyveres összecsapásának a lehetősége keltett benne. A halhatatlan forradalom című beszéde a forradalmi eszme újabb himnikus magasztalása. Móra beszéde elején arról szólt, hogy az elmúlt évtizedekben március 15-e „kifakult", „elhétköznaplósodott". „Egy-egy patinás frázis, egy legendás név, egy emlék, egy messzi hegyen égő tűz az éjszakában — ennyi maradt a 48-as forradalomból." ' Móra beszéde jelentős részében a forradalmi eszme jelentőségéről, ennek erősítéséről szólt így: „Nem a forradalmat kell állandósítani, hanem a forradalomeszmét a lelkek gyökerének talajává tenni. Azt akarom mondani, hogy nem elég csak az intézményeket megváltoztatni, ha nem tudjuk megváltoztatni az emberek lelkét. Bármily^fi nagyszerű operatőr végeZze a legsikerültebb műtétet, egy új szem, vagy egy új gyomor a régi szervezetet nem teszi újjá: az új szerv vagy elsorvad vagy áthasonul, és a régi szervezet szolgája lesz. Üj lelkeket kell teremteni: s az én hitem szerint ezen fordul meg a forradalom sorsa, nem azon, amit ellenforradalomnak hívnak, vagy a forradalom túlzásainak neveznek." „...nem elég az'ígéretföldjét hagyni utódainkra örökségül, rájuk kell hagynunk a forradalmunk lelkét is, mint kiolthatatlan sugárzású rádiumemanációt, amely új célok, új boldogságok, vagy nem bánom, új illúziók felé fogja taszítani őket a fejlődés útjain. Rájuk kell hagynunk a forradalmunk lelkét, hogy a lomhaság nagy frázisai ne szakítsák meg többé a fejlődési, s ne sorvasszák el az új forradalom gyümölcseit is, mint a régiét. Rájuk kell hagynunk a forradalmunk lelkét, hogy vér legyen az új társadalom vérében, és a mostanihoz hasonlo katasztrofális erupciók helyett állandó sodrásban vigye azt előre. Ennek a tanítására kellenek a köztársaság nemzeti ünnepei, erre kell a március 15, mint szimbóluma a forradalomeszmének, amely halhatatlan és örökkévaló, mint a mindenség, s amely a földön talán akkor kezdődött, mikor az ember feltalálta a tüzet, s talán akkor fog végződni, mikor aeonok múlva az emberiség az örök tél éjszakájába süllyedt földről ki fog vándorolni új csillagok új örömei és bánatai közé." A Munkástanács kezéből március 22-én átkerült a hatalom a direktórium kezébe. Március 25-én megalakult a Szegedi Vörös Hadsereg, de március 26-án éjjé' — a franctá megszálló csapatok nyomására — a direktórium tagjainak el kellett hagyniok a várost. A második direktórium már nem annyira a proletariátus, mint inkább a polgárság érdekeit képviselte. * A francia megszálló csapatok parancsnokságának intézkedései arra irányultak, hogy Szegedet kivonják a Tanácsköztársaság hatásköre alól. Már március 27-én megszüntették Budapest és Szeged között a vasúti közlekedést, a telefonösszeköttetést, és a postai forgalmat. Móra Ferenc március végén világosan látta, hogy Szegeden ellenforradalmi szervezkedések kezdődtek. 1919. április 1-én a Szegedi Naplóban megjelentette Mementó című nagy jelentőségű cikkét. (FoljyíotjufcJ