Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. ÁPRILIS 18. 3 II közös éneklés hitele Az egyetemi kórus útjáról A szegedi József Attila Tudományegyetem művészeti csoportjai közül talán az énekkar tekint vissza leghosszabb múltra: 1925-ben, az egyetem Szegedre települése után alig négy évvel, rektor' határozat nyomán kezdte meg működését. Sikeresen dolgozott az ötvenes évek közepéig, aztán majd évtizedes megtorpanás következett, melynek végén egy esztendeig nem volt vezetője. Ekkor vette át Szécsi József, az egyetem gyakorló gimnáziumának énektanára; akinek értő, lelkes munkája nyomán a kórus jelentős eredményeket ért el. — Énekkarunk először a felsőoktatási intézmények keszthelyi fesztiválján keltett feltűnést — emlékezik vissza Szécsi József. — 1970-ben ezüstjelvényt kaptunk, két évvel később pedig arany oklevelet. A 72-es fesztiválon figyelt fel ránk a svájci Monreaux-i nemzetközi kórusverseny egyik szervezője. Így jutottunk el a rangos nemzetközi rendezvényre — ahol a három díj közül az egyiket nekünk ítélte a zsűri. Az elmúlt hónapban «H?edig Budapesten, a nemzetközi dijat nyert kórusok gálaestjén szerepeltünk nagy sikerrel. Az országos filharmónia a fiatal művészek négyes bérletének keretében önálló konDM certre kért fel bennünket, üe a rádió is sugározza minden évben felvételeinket. Egyre több ősbemutatót tartunk: legutóbb Vántus István szegedi zeneszerző József Attila versére írt, felújított művét, és Fasang Árpád fiatal budapesti komponista Berzsenyi versére írt kórusmadrigálját mutattuk be. Garai János budapesti zeneszerző őszre ígért új anyagot, ezenkívül a Kórusok Országos Tanácsától is megkapjuk majd egy új ősbemutató kottáit. — Van-e valami titka a sikeres szereplésnek? Pontosabban milyen műhelymunka folyik a kóruson belül, hogyan készülnek egy-egy új bemutatóra? — A sikerek hatására végre ismét hitele van a közös éneklésnek! Minden évben zenedélutánt rendezünk, ahol az egyetem általános iskolája és gimnáziuma kórusainak részvételével közös koncertet adunk. így ösztönözzük a volt általános és középiskolás diákokat arra, hogy az egyetemre kerülve se hagyják abba az éneklést. Egy-egy új mű betanulásánál kihasználjuk azt, hogy a modern iskolai énektanitas eredményeként valamennyi kórustag tud kottát olvasni. Nem kell tehát izzadságos kóruspróbákat tartani, hanem á darabról, a szerzőről szóló fövid elméleti bevezető után azonnal együtt, élményt adóan szólalhat meg a kórus. Az énekkar tagjainak zenei műveltségét egyébként is igyekszünk fejleszteni: rendszeres hangverseny-látogatá • sokat szervezünk, házi zenei vetélkedőket tartunk. — Milyen helyet foglal el a szegedi egyetemi énekkar az országos kórusmozgalomban? — A napokban tértünk haza a felsőoktatási intézmények zenei fesztiváljáról. Egerből, ahol ismét arany oklevelet kaptunk, országos minősítésben pedig a négy kategória közül a legmagasabbak a hangverseny kategória ezüstdiplomáját nyertük el! Kórusunk jövőre lesz ötvenéves: a jubileumot természetesen megünnepeljük, szeretnénk néhány hazai és külföldi egyetemi énekkart is meghívni. Készülünk a felszabadulás harmincadik évfordulójára is. Ezenkívül már egy éve fekszik előttünk svájci és nyugat-németországi kapcsolatteremtő levél, a napokban pedig Rigából kaptunk meghívást cserehangversenyre. Várjuk a Kórusok Országos Tanácsának értesítését is egy moszkvai vendégszereplésről. Szajbély Mihály Kitüntetett feltalálók, újilók Az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozása alkalmából többen kaptak kitüntetést a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói közül. Polák Zoltán igazgató és Greguss Ákos gyártmányfejlesztési csoportvezető a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát kapta. Ábrahám Pál lakatos csoportvezető a Kiváló Űjító kitüntetés arany fokozatát. Kószó Ferenc lakatos a bronz fokozatát vehette át. Szeles József újítási előadó pedig az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Drávakonferencia Nemzetközi Dráva-konferencia kezdődött szerdán hatvan hazai és negyven külföldi vízügyi szakember részvételével a siklósi vár kongresszusi termében. A háromnapos tanácskozást dr. Bérezik Árpád, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára nyitotta meg. Átjáró csak autósoknak POSTA LÁDA Kinek a feladata ? Dombi Mihály (Gyapjas Pál u. 31.) azt írja, hogy a környékbeliekkel együtt nagyon örül utcájuk korszerűsítésének. Mindkét oldalon vízelvezető árkot építettek, de azon átjárók csak az autótulajdonosok házai előtt vannak. A jó fél méter széles árkot — mint írja — az idősebbek nem bírják sem átlépni, sem átugrani, így ha szemetet hordanak ki, vagy éppen tüzelőjük érkezik, maguknak kell egy hidat építeniük, hacsak nem akarnak elsétálni a legközelebbi átjáróig. Akiknek motorjuk vagy kerékpárjuk van, kénytelenek egy darabig a járdán tolni járművüket, amíg találnak egy átjárót. Nyugdíjas levélírónk az utca többi lakói nevében is kéri, építsenek átjárót minden ház előtt. Csöpögő vízcsapok Vízhiánnyal küszködnek — egy levél tanúsága szerint — az alsóvárosi temető, vágóhíd, Sárkány utca és Horgosi út által határolt területen, azaz a tanítói kiskertekben. NáthyK Dezsőné (Martono6i u. 18.) úgy érzi, liogy ez a környék mostoha része Szegednek, hiszen a csapból csak csöpög a víz. Ezt a kérdést teszi fel Dódogh Imréné (Rigó u. 13.), akinek férjét április 8-án korán reggel baleset érte. A mentők fejsérüléssel szállították a II-e6 kórházba. Dódoghné este 10-kor indult keresésere és a mentőállomáson szerzett tudomást a balesetről. Itt azt is közölték vele, hogy az értesítés a kórház feladata lett volna. A kórházban viszont úgy informálták.' hogy mindez a rendőrség dolga. A rend őreitől megtudta, hogy ők csak halálesetben értesítik a hozzátartozókat, sérülés esetén ez a kórház feladata. Levélírónk szeretné tudni, Március 27-i postaládánkhogy kitől kellett volna meg- ban „Csak dekoráció" címAki fürdőszobát alakított ki magának a lakásában, most bosszankodhat eleget. Egyszer idegenek jelentek meg és azt kérdezgették, hogy melyik lakásban van fürdőszoba, de mint később kiderült, nem azért kérdezték, mert javítani akarnak a vízellátáson, hanem mert felemelték a vízdíjat. Autósiskola Tarjánban Egy apa gondjai Klárafalvi Aladár (Palánk 5.) levelet írt szerkesztőségünkbe, miután kisleányának egyetlen szegedi szaküzletben sem tudott venni 9-es méretű tábori ruhát. Az úttörő boltban blúz volt, de szoknya csak 14—16-os. A Centrum Áruházban van ilyen ruha, de a szoknya 120 forint, és ezt a levélírónk sokallja. A Hófehérke gyermekruházati boltban talált, de csak sötétkékben. Venni akart két pár erős félcipőt is gyermekének. Azért kettőt, mert — mint írja — ha leválik az egyiknek a talpa, járhat a kislány a másikban, amíg lebonyolítja a reklamációs cserét. Az apukát azonban meglepetés érte, mert csak egy pár cipőt kapott, több nem volt. Levélírónk szeretné, ha két pár cipőért és egy megfelelő méretű és színű úttörőszoknyáért nem kellene Budapestre utaznia. Baricsa Sándorné (Tarján 413. épület) azt vette zokon, hogy a házuk melletti autóparkoló helyen autósiskola van. Egy hónapja minden nap egy-két teherautó rója a köröket nagy robajjal, és ontja a gázt. így aztán az épület lakói jobb, ha nem nyitják ki ablakaikat. Ez annál is inkább kellemetlen, mert a ház másik oldalán a Budapesti körút zaja miatt sem nyitnak szívesen ablakot. A parkoló mellett egyébként játszótér is van, így nem volt szerencsés dolog az autósiskolát ide telepíteni. Egy család — két napilap Érdekés és sok eredményt ígérő akció indult el megyénkben: minél több család ne csak a helyi lapra fizessen elő. de egyben járassa a központi pártlapot — a Népszabadságot is. Ez a mozgalom abból a szükségletből fakadt, hogy a nagyobb közműveltség, a szélesebb körű politikai tájékozottság, az öntudat magasabb foka el sem képzelhető anélkül, hogy ne emelkedjék az emberek tájékozottsága. Hiszen az életben naponta merülnek fel olyan kérdések, amelyekre választ várunk, s amelyekre választ is találunk a központi pártlapban. Nagy politikai és közművelődési eredmény, hogy ma Csongrád megyében a helyi napilapok olyan példányszámban jelennek meg, amelyre a megye sajtókiadásában eddig nem volt példa. Ez önmaga is tükrözi a megye lakosságának információéhségét, nagy fokú érdeklődését, Természetszerű azonban, hogy csak a helyi lap — már terjedelménél és sajátos szerkesztési elvénél fogva —. sem tud olyan széles körű és magas fokú információt nyújtani, mint a központi pártlap. Enélkül azonban ma egyetlen kommunista, egyetlen vezető sem dolgozhat eredményesen. Mégis mit mutat a kép? Azt. hogy a Csongrád megyei kommunisták igen nagy százaléka nem olvassa a központi pártlapot, hiszen nem előfizetője. Sajnos, arra is sok példát említhetnénk, hogy különböző — s nem is kis — beosztásban levő vezetők sem fizetik elő a Népszabadságot. Ha velük szemben azt az igényt támasztják azt mondják: jár a hivatalba, s ott olvassuk el. Jól tudjuk viszont, hogy az ilyen „olvasás" nem több, mint az újság átlapozása. Átlapozással viszont alaposan tájékozódni lehetetlen. S ami még sajnálatosabb: a politikai tájékozatlanság sok esetben nyomban ki is derül, ha egy-egy kérdés szóba kerül. Amikor az az igény, hogy a vezető_ legyen beosztottjai politikai nevelője is. kézenfekvő, hogy helyenként miért jelentkeznek a problémák. Amíg a helyi napilapok elterjedésében megyénk országosan az elsők között van, a központi pártlap olvasottságában a legutolsó helyen. Ez a megyében folyó politikai munkát nehezíti, tehát a helyzettel nem békélhetünk meg. Mindenekelőtt azt szeretnők megértetni, hogy a Népszabadság terjesztése nem azért fontos, mert ez a kiadóvállalatnak több bevételt jelent. Sőt! Magának az előfizetőnek sem elsősorban anyagi kérdés, hiszen nálunk nagyon olcsók az újságok. Politikai kérdés, mennyire terjed el Csongrád megyében a párt központi lapja, hányan olvassák rendszeresen, s az így szerzett mindennapos ismeretek mennyire termékenyítik meg megyénk közéletét, milyen mértékben formálják a lakosság politikai arculatát és menynyiben fejlesztik közműveltségét. Ezért küldött most ki — a pártalapszervezeti titkárok útján — a megyei pártbizottság propaganda. és művelődési osztálya minden párttaghoz levelet, amely egyrészt tájékozódó felmérésül szolgál, milyen arányban fizetik elő a párttagok a pártlapokat, másrészt előfizetési lehetőségül a párt központi lapja számára. Azt szeretnénk elérni, hogy megyénkben egyre több olyan család legyen, amelyben két napilapot olvasnak: a helyi újságot és a központi pártlapot, a Népszabadságot. S ebben van ennek a most elindított mozgalomnak mind politika) jelentősége, mind az általános közműveltség gyarapítására várható hatása. A pártsajtó terjesztése a pártszervezetek, a kommunisták állandó feladata. Van hivatásos terjesztői apparátus erre a célra — az ezzel foglalkozó postások. Nyilvánvaló, hogy a most elindított mozgalom is csak akkor hoz tartós eredményt, ha a postai hírlapterjesztők és a pártszervezetek egyaránt rendszeresen törődnek a pártsajtó terjesztésével, hogy az új olvasók ne csak előfizessék, hanem ez az előfizetés tartóssá váljék. s az új olvasók is megszeressék a lapot. A társadalmi és politikai életben a magasabb követelmény csak jobb tájékozottsággal valósitható meg Ennek fontos forrását jelenti a központi pártlap minél nagyobb elterjedése megyénkben. Az Egy család — két napilap-mozgalom elindítása ehhez a célkitűzésHfez bizonyéra nagymértékben hozzájárul. Válaszol az illetékes tudnia férje balesetét. mel a Tisza Bútoripari VálSzerkesztői üzenetek Kovács Adrienn (Vilmaszállás): Kérdésére közöljük, hogy külíöldi állampolgár csak akkor köthet Magyarországon házasságot, akár magyar, akár más állampolgárral, ha a magyar anyakönyvvezető előtt — az illetékes külföldi hatóság által kiállított bizonyítvánnyal — igazolja, hogy a házasságkötésnek a reá vonatkozó külföldi jog szerint nincs akadálya. A külföldi állampolgár ezt az igazolást a hazájában levő illetékes hatóságtól,, egyes esetekben a Magyarországon levő külképviseleti szervtől (nagykövetség, követség), vagy a Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériumától szerezheti be. Ha a házasságkötés után itt kíván letelepedni, úgy kérelmét a hazájában levő magyar külképviseleti szervtől kell kérnie. Pálfi Ferencnek (öthalom u. 1/B) igaza van abban, hogy a virágoskertek megóvása mindenkinek kötelessége. Kétségtelen, hogy jóérzésű emberek nem biztatják a gyermekeket arra, hogy tapössák le a virágokat lalat mintaboltjában tapasztaltakról írtunk. Kifogásoltuk, hogy néhány — a bútorral együtt kiállított — kelléket nem lehet megvásárolni. Erre Juhász László igazgató válaszában elmondta, hogy a bolt feladata az, hogy ellássa a lakosságot a vállalat termékeivel, és így információt nyújtson a piaci igényekről a vállalat gyárainak. Az üzletben csak a vállalatuknál készített bútorokat lehet kapni (a működési engedély is csak arra vonatkozik). És végül azt a tényt, hogy a bútorokat nem pőrén, hanem esztétikusan, funkciójukkal összefüggésben mutatják be, véleményük szerint nem rovásukra, hanem javukra kellene írni. Ifjúsági parlamentek Tegnap, szerdán délután tartották a Délmagyarországi Epítö Vállalat ifjúsági parlamentjét. A százhetven fiatal gyűlésén részt vett az MSZMP Csongrád megyei bizottságának, az Építésügyiés Városfejlesztési Minisztériumnak, a KISZ Szeged városi bizottságának a képviselője, valamint a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői. Sipos Mihály igazgató beszámolt az ifjúsági törvény vállalati végrehajtásáról s a vállalat időszerű gazdasági problémáiról. A DÉLÉP főmérnökségének KISZ-alapszervezete a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét kapta. Horváth János művezető pedig az Építőipar Kiváló Dol- i gozója kitüntetést. Ma folytatódik az ifjúsági parlamentek sorozata. Gyűlést tartanak egyebek közt az ATIVIZIG-nél. a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalatnál, a fémipari vállalatnál. FÜSZÉRT-nél. a Szegedi Nyomdában, a Móra Tsz-ben, az ALÉP-nél és a cipőgyárban is. Zsebszámológépek A Budapesti Híradástechnikai Szövetkezet új, balatonlellei üzemcsarnokában megkezdték a zsebszámológépek gyártását. A tenyérben is elférő számológépek a kanadai Bowmar cég licence alapján készülnek, gyorsan és pontosan elvégezhető velük valamennyi alapművelet. A kis akkumulátorral és hálózati árammal egyaránt működő segédeszközök felhasználhatók a gazdasági élet szinte minden területén. Egy hónap múlva nyit a BNV A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak bemutatására szakosított első BNV egy hónap múlva, május 18-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Ez a nyitás avatja fel Kőbán'-án a főváros új, korszerű vásárcentrumát, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontot, amely helyet ad majd még számos más nemzetközi szakkiállításnak.