Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. ÁPRILIS 18. 3 i A KISZ Központi Bizottságának ülése Szerdán délelőtt Főcze Bajosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Minisztertanács több tagja, a fővárosi, a megyei, a megyei és városi pártbizottságok számos titkára, a társadalmi és tömegszervezetek ifjúsági kérdésekkel foglalkozó, vezető beosztású munkatársa. Meghívták az MSZMP KB ifjúságpolitikai bizottságának tagjait, több nagyüzem és egyetem pártbizottságának titkárát. A Központi Bizottság ülésének első napirendi témájaként az ifjúsági szövetség munkájának néhány időszerű kérdését vitatja, meg. A témáról dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára tartott előadást. A tanácskozás ma folytatódik. Dr. Timár Mátyás Szófiában Dr. Timár Mátyás, a Mihisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke szerdán a bizottság 12. ülésszakára Szófiába utazott. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Lőrinc Imre ne- i hézipari minisztériumi ál- I lamtitkár és dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A tervezetten felüh Egymilliárd forint értekli bátor Az eredményes bútoripari a tervezettnél egymilliárd fo- támogatásával az elmúlt év rekonstrukció nyomán a ko- rint értékűvel több bútort végén már meg is kezdődött rabbi 300-zal szemben je- jelent. a szék- és kárpitosipari vállenleg már mintegy 500—550 A közelmúlt években a lalat fejlesztése a debreceni féle bútort gyártanak a vál- szekérnyfalak, szekrénysorok és mohácsi gyáregységekben, lalatok, szövetkezetek. Igaz, gyártása gyorsabban növe- A Kanizsa, a Zala, az Aghogy a bolti eladótér szű- kedett, mint a kárpitozott ria és a Székesfehérvári Búkössége miatt ennek a meg- bútoroké. Mivel a székek ke- torgyár teljes, valamint a lehetősen széles választék- lendő exportcikkeink és a győri Cardo bútorgyár résznak csupán egy része ismert hazai boltokban is keresett leges rekonstrukciója már a a vásárlók körében, de még- lakberendezési kellékek, a múlt év végén befejeződött, is nagy az előrelépés. A két- Könnyűipari Minisztérium (MTI) három évvel ezelőtti menynyiségi hiány 1973 végére megszűnt az ipar kínálata meghaladja a hazai keresletet, s a termékek egy részét a gyártók exportra is ajánlhatják a külkereskedelemnek. A bútoripar sikeres rekonstrukciója négy minisztériumi, kilenc tanácsi vállalatot és 33 szövetkezetet érint. Előreláthatólag a fejlesztésekre a tervezett 2 milliárd forintnál valamivel kevesebbet fordítanak a vállalatok és a szövetkezetek, mert a beruházások a tervezettnél ha- I tékonyabban valósulnak meg. j 1975-ig évi mintegy 2.41 milliárd forint értékű bú- j tor tetőállítására szolgáló j korszerű gyártókapacitás lép üzembe, s ez 1975-öt követően még valamelyest bővül az új berendezések teljesebb kihasználása útján. További jelentős termelési többlet várható, a meglevő üzemek saját erő-* bői történő fejlesztései, va- "j lamint a munkaszervezés és : más belső intézkedések nyo- ! mán. A rekonstrukció ered- i ményei úgy foglalhatók ösz- : sze, hogy előreláthatólag a jóváhagyott költségkereten í belül. határidő előtt valósul meg a program és ez ' A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat évente mintegy 3 ezer vagon paprikát dolgoz fel. A termelés mintegy 60 százalékát exportálják. A vállalat paprikal'eldolgozás mellett mintegy 2 ezer tonna speciális szegedi konzervet is készít. Képünkön: részlet a paprika csomagolásáról Május 6-tól június 9-ig : Béke és barátság hónap Gazdag program Szegeden ficr. Országos Béketanács ségsorozattal az iden nemés a Hazafias Népfront a csak a hitleri fasizmus fe_ tömegszervezetek és a tár- lett aratott győzelemről em_ sadalmi szervek közremű- iékezünk meg, hanem a béködésével az idén is meg- kemozgalom megalakulásárendezi a béke és barátság nak 25. évfordulójáról is. hónapját május 6. és június " A rendezvények célja az, 9. között. A Csongrád megyei rendezvények előkészítéséről, a program összehangolásáról tárgyalt tegnap, szerdán a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége. Az értekezleten megjelent többek között Kovács Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a KISZ Csongrád megyei bizottsága, a Vöröskereszt megyei szervezete, a megyei tanács művelődési osztályának képviselője is. Hódi Istvánné, a répfront. Csongrád megyei bizottságának munkatársa ismertette az 1974. évi béke és barátság hónap rendezvényeinek irányelveit. A már hagyományos tavaszi ünnep. hogy megerősítsék az emberekben a népek közötti szolidaritás, a barátság és az összefogás érzését. i A magyar békemozgalom j megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió, a szo_ : cialista világrendszer népei- ! hez fűződő barátság meg- , szilárdítására. A rendezvények előadói rávilágítanak arra is, hogy a békéért folytatott harc egyik legfontosabb összetevője a fejlett szocialista társadalomért végzett becsületes, alkotómunka. A tervek szerint a megyében három barátsági nagygyűlés lesz. A Tisza-szálló nagyterme ad otthont, a több napos magyar—szovjet, barátsági rendezvénysorozatnak. A magyar—bolgár és magyar—cseh barátsági nap előkészületei is megkezdődtek. Ugyancsak megrendezik a Tisza-szálló nagytermében az idén is a mar hagyományossá váló békehangversenyt. Szabály és erkölcs D , úl-fúl egy ismerősöm, mert mostanában gyakran kérdezgetik: miből is, hogyan is lett a víkendháza? Dúlfúl, mert papírja van róla, szabályosan vette, a vállalat egyik felvonulási épületéből lett a házikó. Tizenhatezer forintot fizetett be érte, itt a papír. Megkérdezte, mennyiért vihetné, a főkönyvelő szabta érte az árat, s ő nem alkudott. És a vállalat is tisztességesen megkérte érte a pénzt, mert a faházat ugyanennyiért kapta két évvel ezelőtt egy másik vállalattól, szó sem lehet hát semmiféle stikliről, haszonszerzésről, kivételezésről! El is ment a rendőr, lezárta a jegyzőkönyvet. Nem történt sem bűncselekmény, sem jogtalan haszonszerzés, sem szabálytalanság. Nyugodton lakhatja hát az ismerősöm a házikót, s építgetheti és esi nősítgathatja tovább, a kedve és az ízlése szerint. Mindenki megnyugodott, de én morfondírozok a dolgon. Nekem valahogy mégsem tetszik ez a minden pontjában szabályos üzlet. És nemcsak ez — a többi hasonló sem. Nem tetszik, mert egyszerre több erkölcsi kérdőjel sorakozik a szabályos eljárás után. Mindjárt az például: miért van az, hogy az ilyen teljesen szabályos, ám anyagilag mégis igen előnyös vételeknél mindig olyanok a vevők, akik közel vannak a vállalati gazdálkodás mindennapjaihoz; akik elsőként tudják meg, mit lehet megvenni? Miért nem írják ki a vállalati faliújságra, hogy eladó egy felvonulási épület, lehet rá ígérni és licitálni? Lehet, hogy egy lakatosnak vagy egy vasbetonszerelőnek is megért volna annyit! Aztán az is, motoszkál bennem: ha egyszer tényelegesen nem tizenhatezer forint a használati értéke annak a felvonulási épületnek, oda szabad-e adni annyiért? Mások ötven-hatvanezerből hoznak össze egy olyan hétvégi jházat! Csakhogy itt vállalati mértékkel mérik az eredeti költséget és az értékcsökkenést ; más az ára mindennek a főkönyvben, mint a TÜZÉP-nél! Harmadjára pedig az nem hagy békén, hogy amit így vállalattól vesznek-szereznek meg az emberek, már másnap két-háromszoros vételárért is könnyen továbbadható! A szabályosság mögött az erkölcsöt érzem lazának. A szerzési morált. Hiszen akármerről nézzük, mindenképpen kivételezettségről van szó. Olyan előny dugja a szarvát ebből a zsákból, amelyhez tizés százezren mások sohasem juthatnak' Gyorsan, kebelben elkel a kiselejtezett anyag. Két-három ilyen szabályos vételen annyit lehet szerezni, amennyit mások egy dolgos élet összes jutalmául könyvelhetnek el. Akkor hol itt az erkölcs? Szentül hiszem, hogy a vállalati, vagyis' az állami és a magánérdeknek ezek az érintkezési pontjai minden szabályosságuk ellenére is súlyosan nyöszörögnek az erkölcsi megítélés súlya alatt. S azt is biztosra veszem, hogy ha a könyvelés százszor kimutatja is, hogy az állam nem veszített a bolton, valaki nagyot nyert! Eszembe jut egy másik eset is. Sikere3 técszclnök tűnt fel, nagyszerű üzleteket bonyolított, mesés beruházásokat szerzett a közösségnek. Általában szabályosan járt el. Mégis, amikor rákérdeztek: vajon mi lesz ebből a gyanús prosperitásból, így szavalt: „Vagy állami díj, vagy börtön..." Könnyű kitalálni, hogyan fejezte be. Pedig nem annyira a szabályokkal, mint az azok közötti közlekedéssel volt baj. Nem az erkölcs igazította el a határeseteknél, hanem a szerzés ördöge. Szerzett ő a közösségnek is, mert legtöbbet osztottak a messzi határban, de nem a munka volt a gyarapodás motorja, hanem az üzlet. Minden lehetőség maximális és gátlástalan kihasználásának az elve. A luftballon pedig egyszerre pukkant szét: új szabályok jöttek és velük együtt a hirtelen drámai csőd Persze, nem illik túlságosan elcsodálkozni a vikendházvásárló esetén, ha egyszer a közösségi gazdálkodásban is gyakran összekeverik az érdekek feszes sorrendjét. A szocialista gazdálkodás rendszerében is megél még hosszabb-rövidebb ideig az „élelmesség", a csoportérdek fetisizálása. Gondoljunk csak vissza bizonyos téeszek vagy vállalatok vezetőinek olyan tranzakcióira, amelyeknek végső megítélése azon múlott: volt-e személyes haszna a vezetőnek a vállalkozásból? Ha nem — akkor rendben levőnek találtuk az ügyet.. Talán még ki is tüntettük! Mert a nyereség fontos. Igaz ugyan, hogy nem mindenben fejezi ki az eredményes, valóban hatékony gazdálkodást, de mértéknek meg nemigen találtunk jobbat. Ha lenne, akkor már sem fordulhatna elö, hogy nagyjából azonos teljesítményekért messze másként süt a nap egyik és másik vállalatra. Itt is erkölcsi kérdések tolakodnak elő. Hiszen nemcsak az egyéni, hanem a csoportos szerzésnek is vannak morális elemei. A szocialista gazdálkodásban ezeket nem lehet kihagyni a számításból — a megfontolásból es a megítélésből. Nemcsak szabályozói vannak a gazdasági éleinek, hanem számos tisztességnormája is. S minthogy nem lehet mindent, s különösen nem lehet a gazdálkodás emberi oldalait szabályok rengetegébe sem beleépíteni, azért van a morális elvárás, hogy a szabályok réseit és tökéletlenségeit ezzel hidaljuk át. M! findezt elmagyaráztam panaszkodó ismerősömnek is. Hitte is, nem is. Mennyivel lett volna erkölcsösebb az ügy, ha más veszi meg azt a felvonulási épületet? — szüntelenül ezt a labdát dobta vissza. S bár igazat kell neki adnom abban, hogy akár az szb-tilkár. akár valamelyik osztályvezető jut a jó vásárhoz. attól a képlet nem változik — ű nem adott nekem igazat abban, hogy maga a képlet rossz. Nem minden erlföicsös pedig, ami .szabályos. még akkor sem. ha a szabályokat ugyanazok az emberek teremtik és fogalmazzák, akik az erkölcsi követeimenyeket. Az emberi, a társadalmi és a gazdálkodási erkölcs tudná bevilágítani a szabályok homályos pontjait, az tudna tisztességes eligazítást adni a határesetekben. De ehhez le kellene győznünk magunkban a szabályos előnyszerzés csábításait — erkölcsünkkel! Sz. Simon István Kiváló vállalatok A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — egyetértésben a Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, Fa_ és Építőanyagipari DolA TOÍ üiizGllsépnak megbeszélése Szerdán Lajosmizsén tartotta kibővített ülését a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának nőbizottsága. Napirendjén a szakszövetkezetekben dolgozó nők munka- és életkörülményeinek helyzete, sorsuk további alakulása szerepelt. A vitához — amelyre meghívták az érdekelt területi tsz-szövetségek nőfelelőseit is — dr.' Bodó Istvánnénak. a szegedi tsz területi szövetség nőbizottsága titkárának előre kiadott szöveges beszámolója nyújtott alapot. (MTI) gozók Szakszervezete. a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. a Közalkalmazottak Szakszervezete Elnökségével — az'1973. évi szocialista munkaversenyben elért kiváló eredményért Kiváló Vállalat (Kiváló Intézet) címet és oklevelet adományozta a következőknek: 1 Kiválló Vállalat lett a | Pankotai Állami Gazdaság j (Szentes) és a Délalföldi Pin, cegazdasag (Szeged), Kiváló I Intézet kitüntetésben része; sült a szegedi Gabonater| mesztési Kutató Intézet. Elismerő oklevelet kapott a i Szegedi Paprikafeldolgozó | Vállalat, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (Szeged). A Szakma Kiváló Brigádja kitüntetésj ben részesült a Pankotai Állami Gazdaság Május 1. szocialista brigádja, a DélalfölTízmillió tonna érc Szerdán házi ünnepséget tartottak a Sajóecseg hajrában levő Borsodi Érctömörítő Mű dolgozói abból az alkalomból, hogy elkészült az üzemben a 10 milliomodik tonna dúsított érc. A hazai kohászat nagyolvasztó müveinek alapanyagául szolgáló tömörítvény gyártását 1969 februárjában kezdték meg. Az éves tervek teljesítésével, illetve túlteljesítésével érkeztek el most ehhez a jubileumhoz. A jubileumi alkalomból tartott ünnepségen az üzem gazdasági, valamint párt- és szakszervezeti vezetői mondtak köszönetet a munkáskollektívának az eddigi eredményes munkásságukért, s di Erdő- és Fafeldolgozó i a 'egjobb szocialista brigáGazdaság Táncsics Mihály ! ciokat megjutalmazták, szocialista brigádja. "I < (MTI)