Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
SZERDA, »«. ÁPRILIS K. I Premier az új BNV-n Pénteken nyílik meg a kőbánvai új vásárterületen a HUNGAROPLAST '74 nemzetközi műanyag-kiállítás, melyen az idén 16 ország 120 kiállítója mutatja be termékeit. Első ízben vesz részt a kiállításon Lichtenstein és Finnország. A hazai vállalatok termékei között látható majd számos újdonság; érdekesek a fűthető műanyag bútorok, műanyag gyermekúszómedencék, a műanyag kertibútorok, a motorcsónaktestek és a balatoni vitorlás hajók. (MTI) Hadártérkép A Magyar Madártani Egyesület Bács-Kiskun megyei csoportjának kezdeményezésére madártérkép készül a Duna—Tisza közéről. Az önkéntes ornitológusok felosztották egymás között a területet. s már megkezdték a madárszállások számbavételét. Rendelet az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról Megjelent az ipari takarmányok előállításának forgalomba hozatalának mezésügyi miniszter állapítás ja meg a feltételeket. A új miniszter előzetes engedéjogi szabályozásáról hozott lyére van szükség akkor, minisztertanácsi rendelet ha végrehajtási utasítása. Ez ab- az ból indul ki, hogy a kor. Iszerű, „előregyártott" taa felhasználó gazdaság előírttól eltérő takarmányt kíván előállítani, vagy felhasználni. Az ipari karmányok növelik az állat- takarmány saját felhasznátenyésztés hozamait és szak- lásra való előállítás különszerű felhasználással csökkentik a költségeket, az ellenőrzés megszigorítására ben — a végrehajtási utasítás szerint — csak anyl nyiban esik szabályozás alá, gokat nem tartalmaz. A jogszabályban foglaltak megtar. ellenőrzik azonban nagy szükség van, hogy csak olyan takarmányt mert a nem megfelelő ter. szabad előállítani, amely az mékek veszélyesek lehetnek ^U^^táros^any^ az állatokra, sőt — közvetve — az emberekre is. A jogszabályok az indokolt tását szigorúan esetekben előállítási, illetve majd. forgalomba hozatali enge- A -mezőgazdasági szakdélyhez kötik a gyártást. to_ emberek azt várják, hogy az vábbá elrendelik az utóla- új jogi szabályozás elejét gos hatósági minőségellenőr- veszi majd az elmúlt időzést / Ipari takarmányt belföldön csak állami szabvány szerint lehet előállítani. szakban eléggé gyakori takarmányvitáknak, amelyek keverékek nem megfelelő összetételéből vagy egyes alMegfeielő szabvány hiánya- kotórészek minőségi hibájában a mezőgazd&sági és élei- ból adódtak. (MTI) Volt minden a húsvétban, jövőjóslás, múltfaggatás, szerelem a megfelelő idegennel és baráti puszi a nem megfelelő idegennek — hogy a friss filmcímdivatokból is idézzek. Konok tapasztalati tényekből tudom, hogy a húsvéthétfőimet hosszú évek óta nenl jellemzik a szellemi erőfeszítések, így aztán vasárnap ültem a képernyő elé, a hétfői helyett is. Nemhiába. A tévéhumor futurológusa és a futurológia tévéhumoristája, Kállai István vállalkozott a közönség megszavaztatására, ki Hogy képzeli 2073-ban? A szellemesebb válaszok párbeszédesített jelenet füzéréből aztán változatos, bár kevésbé eredeti jóslatokról dönthetett a néző, mennyi a realitásuk, hol berzenkedik a józan ész. mivel rokonszenvez és mitől idegenkedik? Magam például kevésbé hiszek azoknak, akik az unalomtói féltik az emberiséget, hiszen az automati/.áció csak látszólag egyszerűsíti le a munkafolyamatokat, valójában új, szélesebb horizontú, alaposabb és mélyebb tevékenységi szférák megjelenését ígéri. Ma sem valószínű, hogy a számítógépek föltalálói. tökéletesítői, vagy akár üzemeltetői két gombnyomás között, ölbe Lett kézzel unatkoznak; a gép bizonyos fokig nemcsak helyettesíti az embert, hanem ösztönzi is. azért menti föl az egyszerűbb folyamatok alól, hogy szabaddá tegye a bonyolultabbakhoz. Királyhegyi Pállat viszont tisztu szívvel egyet lehet érteni: a humor úgy kell az embernek, mint halnak a víz, száz év múlva is, még Kállai humora is. (Ha megéri?) Ejnye, Cecília! — feddi szelíden Tabi László a vecsési nevelőotthonból szökött kis vadócot (az igazgatónő biztosan nem érte be ennyivel). Együttérzően és jóságosan édesgeti atyai szívéhez, mert ö megérti és nem ítéli meg. s mert szüksége van rá. Hogy mi szüksége lehet az ötvenes, megözvegyült orvosprofesszor bőrébe bújt írónak erre a tüskés kislányra? Akit (hiába jószándéka. megbocsáthatóan kotnyeles csitrlvagya a föltűnésre. szerelemre, első látásra, a bajuszos riporterbe) maga az író sem menthet fel, következmények nélkül, a Jövő, jelen, múlt lopás vádja alól? Egészen szélgetés kötetlenségének egyszerűen, hogy egy hirte- hámjába fogott önéletrajz, len mentőötletként agyába ha tetszik curriculum vitae, villanó blöffel telibe találjon tehát irodalomtörténeti adavalamí nagyon jellemzőt, lék. Másfelől, mint riport, a igazat. Amit aztán Tabi feloldódás folyamata, a maoperettesen fogalmaz kérdés- gázástól a tegezésig. a febe: miért csalják meg a fér- szengve vállalt önboncolástól fiak a nőket? A válasz még az anatómiai hitelességű és operettesebb: csak, mert pontosságú föltárulkozásig. ilyenek a férfiak. Volt egy mondata ÖrkényÍgy aztán fölösleges emlé- nek, amiről valószínűleg sokeztetni arra, hogy a darabot kat beszélnek majd (eddig is a Zenés tévészínház mutatta sokan és sokat elemezték): be. akár egy kávéház ablakából Vitray Ötszemköztjeinek megírható a világirodalom, rangjára vall. hogy nem kell Azaz, nincs elefántcsonttofelfedezni, sem újra felfedez- rony, mert (illetve: ha) onní. Szükségtelen hát előke- nan is nyílik ablak az utcáresni, fölhalmozni erényeit ra. Hát. .. lehet vitatkozni, (melyek közül a legkülönb, Az élmény megírható, kérhogy mennél kevesebbet be- dés, beszerezhető-e a kávészél, annál többet, annál fon- házból? Mindenesetre maga tosabbakat mondat. hogy Örkény — megvallotta —, tud „alátenni" a kiszemelt- nem az irodalom felöl érkejének, tudja „helyzetbe hoz- zett az irodalomba, hanem ni" partnereit), mert azokról a lombikok, a kémia valóminden esetben — és persze ságtalajáról. Hogy az életközvetlenül, kimondatlanul ről, a mindennapiságról, a — a szemközt ülő vall. Az háborúról és hasonlókról ne Örkény Istvánnal töltött hat- is beszéljünk ... van percük egyfelől a be- N. I. Szeged hangulatáért Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez Már tisztázódtak a vita el- tétikai szelleme", ami csak volsági autóbuszaink csak 10 lenpontjai, a véleményelté- itt és csak így valósulhatott méterről szúrnak szemet, rések, ez a levelünk, azon- meg 100 évvel ezelőtt, a föld- mert a szürkés szín nem előban bizonyos kérdésben — rajzi táj és a benne élő pol- retolakodó, mint az élénk, városcsztétikai megfontold- gárok szeretetéből. Ennek az határozottabb színek: piros, sokkai — ismét előbbre eklektikus skanzennek a kék. sárga stb. mozdíthatja a városszere- csorbítatlanságáért viszont Ha egy város utcaképének tetet. mi felelünk és a történelem esztétikai szépségét is emelni felkérdezése mindig igen akarjuk, akkor szép, élénk, Juhász Béla, a 10. Volán szigorú. hangulatos színű járműveket műszaki igazgatója kifejtette Ezután szabad legyen a fi- kell járatnunk. Ámde, ha a •a vitában, hogy már a je- gyeimet felhívnom a város tudomány, a modern léleklen, de a jövő közlekedése is hangulata, meg a biztonságo- tani kutatások már felfedték megköveteli a gyors áteresz- sabb közlekedés újabb szem- a színek lélektani hatását az tésű utakat, márpedig a vil- pontjaira, amelyet a fiatal, emberekre, és a színek vélamosjáratok gátolják a XX. századi természettudo- delmező ereje világszerte isgyorsaságot, elavultak, és mányos kutatások eredmé- mert, akkor nálunk, Szegeha megtűrünk is bizonyos vo- nyeire építek: a színek lé- den is a helyi járatú autónalakon villamosközlekedést, lektani hatásaira. buszainkat ilyen védő színezeket lassan eltünteti a fej- Ha valami hamar, élesen, nel kellene áthúzatni. A lődés a nagyvárosok utca- szembeötlően jelentkezik, azt közlekedést balesetek száma keperol. Velemenye az er- ' , 1' zelmi beállítottságú szege- mondjuk: „szemet szúr". A jelentősen csökkenni fog ezdieknek kedvez, mert fa- szem gyors észrevétele nem- zel. sorainkat természetszerűen csak a szem aikalmazkodó A járókelő Szegeden még nem kell ritkítani, vagy kur- képességén múlik, hanem a azt sem tudja, hogy melyik a tani. A sűrített autobuszja- . .,. , . , „ ' _ .... „ rátok, a zárt, melegebb at- megjelenő tárgy élénk, távolsági autóbusz, melyik a moszférával a téli hónapok- vagy monokrom (egyszínezé- helyi járat. Tanyai, falust ban sokkal inkább kényei- sŰ) karakterén. Ebből kő- emberek kérdezősködnek, hímesek gyorsak a hosszabb vetkezik az hogy a bizt0nsá- zonytalankodnak, és jómatarjani útszakaszokon, minta ' "" .., , . . „,.,,„„ lassúbb, hideg villamosok. S°s közlekedést autobuszjá- gam is így vagyok, amikor Az autóbusz utasa és veze- rátáink nem szolgálják ma autóbuszon utaznom kell. tője nincs kitéve a mi sok olyan erővel, mint a sárga, A színek megfelelő alkalesetben hideg telünknek élénkszinű villamosaink, mazása a biztonságosabb közsem. Utas, vezető egyarant teljemert szürkés terepszínűek. lekedés mellett derűs, vikényelmesen, gyorsan .... sítheti kötelességeit. És ez Budapest, a kék autóbuszok- dám színélményt is fog nyújnem utolsó érv! kai emeli a biztonságosabb tani a jelen járataink koSzabad legyen rámutatnom utcai közlekedést, és más mor, piszkosdrappos, szürarra, hogy az árvíz után a ... , . .... ,. , . . , .< * , semmiből egész Európa se- világvárosok piros-zold autó- kés megjelenésével ^szemben. gítségével felépített kis vá- buszokkal. A járókelőnek a Kopasz Márta, rosmagunk — ami akkor mi terepszínű városi és tá- Bécsi körút 8—16. nagy alföldi városnak számított — egy csodálatosan szépen megtervezett XIX. századi eklektikus építészeti rezervátum. Így csak a nulla pontról lehet megalkotni azt az építészeti egységet, amit esztétikumban is képvisel. Építőművészeink szegedi szívű vezetősége védett városképet lát kis Belvárosunkban. A szép szerkezetű sugárút-körút rendünkbe betervezett külső palotasor a görög-római amfiteátrumok befelé lejtő szerkezetére emlékeztet, egy olyan kagylóra, amelynek gyújtóvonalában a mi drága Tiszánk kígyózik. Nagy szeretettel, szegedi lélekkel kell ezt a remek szerkezetet óvni és védeni, hallatlanul kényes és felelősségteljes az utódaink előtt hozzányúlni, ezt alakítani,— esetleg megcsorbítani! Egy városmag, amelynek karaktere ilyen csodálatosan egyéni, jellegzetes szép, nagy kultúrtörténelmi dokumentuma egy nemzet erejének. múltjának és záloga a jövőjének. Szegednek van ilyen karaktere, talán „eszSzabad-e locsolkodni? Ki tudja, mióta állok itt az ablaknál? Már késő délután van, odakünn egj-re többen járnak imbolyogva. Mar jó ideje bámulom őket. mögöttem a lakásban csend van. Eszembe jut. hogy a régi húsvétokon is így álltam az ablaknál. Csakhogy gyermekkorom dús orgonabokrai helyett most sivár garázstetőt. kitaposott füvet látok. Becsukom a szemem; megpróbálom felidézni az akkori húsvéti kalács vaníliaillatát, lakásunk vidám ünnepi tisztaságát, s a frissen vasalt kartonfüggönyök suhanását. Látom az akkori magamat is, amint az ablaküveghez tapadva lesek a bokron túlra, jön_e valaki hozzánk, s vajon eljön-e, akit legjobban várok? Furcsa izgatottságot éreztem, s egy-egy kamasz távoli alakját megpillantva a gyomrom is remegni kezdett — hátha idejönnek! Visszarebbenek a függöny ráncai mögé, s a szekrény oldalára akasztott parányi tükörben ijedten nézek kipirult arcomra. Homlokomat ráncolva szemügyre veszem az ünnepi ruhámat is. s bár nemrég a világ legcsodálatosabb ruhájának találtam, s magamat is nagyon szépnek; most megrendült bennem az a bizonyosság, s lázasan töröm a fejem, mit vegyek fél helyette. (Természetesen soha nem jutottam tovább, ide-oda topogtam.) Megpróbálok higgadtságot erőltetni magamra, lélegzetvisszafojtva fülelek, hallok-e csöngetést? Semmi. Újra az ablakhoz merészkedem, s még éppen látom az előttünk szapora léptekkel elhaladó ismeretlen fiú bokrétáját. Újra kezdem a várakozást. Amikor végül valóban hozzám jön valaki; sőt még a legjobban vart is megérkezik, én már kimerült vagyok az izgatottságtól, s legszívesebben bebújnék a lakás legkisebb zugéba, úgy szégyellem magam. Ám a kis legény sem sokkal bátrabb! Reszkető kézzel húzza elő a kölnisüvegét, csak édesanyám bátorító pillantására tudja kinyögni: „Sza ... szabad-e locsolkodni ?" Milyen jó is volt! És most magányosnak érzem magam, unalomból bámulok ki az ablakon. Egymasba ka. roló, dünnyögő férfiak botladoznak előttem, közömbösen nézek utánuk. Nem várok senkit. Hirtelen felfigyelek a csapódó liftajtó zajára; egy-két lépés, csöngetnek. Hátha valami meglepetés, hátha valaki, akit várni se mertem! Kislányom kipirult arccal, boldogan kapaszkődik belém: „Anyu! Valaki jött!" — suttogja, s kerekre nyílt szemét le nem veszi rólam. Kapkodva megigazítom a hajam, s rohanok ajtót nyitni. Kint két idegen fiú áll. Magabiztosan néznek ránk, láthatóan szórakoznak! megdöbbenésemen. Egyikük gömböt fúj a rágógumijából, s aprópénzt csörget a markában. A másik kötelességszerűen hadarja: „Szabad-e locsolkodni?" Ladányi Zsuzsa Szegediek a győri kamarazene-fesztiválon Győrött rendezték meg az tunk. Mind Gárdonyi Zoltán elmúlt napokban a zenemű- vonósnégyesét, mind a záróvészeti szakközépiskolák or- hangversenyen ráadásként szágos kamarazene-fesztivál- szereplő Csajkovszkij-tételt ját, ahol az ország hat nagy- „szakközépiskolán felüli" városának, valamint a nép- színvonalon játszották, hadsereg budapesti szakkö- Ugyancsak szerepelt a zárózépiskolájának tanulói vet- koncerten Bartók hat hegetek részt. A két és fél nap dűduója, Stanics Andrea és zenei légkörben, zenei prog- Erdei Klára igen jó előadáramökkal zsúfolva telt el. sában. Szépen szerepeltek A növendékek tudásuk rézfúvósaink is, Horusitzky legjavát igyekeztek nyújta- Zoltán Cassoztoaejének előni, ami több alkalommal si- adásával. került is. Altalánosságban A szegedi szakközépiskola beszámolhatunk róla, hogy jól összeválogatott műsort az ország „keleti fele" ez- vitt a fesztiválra. Sajnos, ez úttal jobban produkált, nem állt néhány más résztmint a „nyugati", Budapest, vevőre. Sok volt a közepeMiskolc Debrecen és Szeged Sen eljátszott Haydn-vonós— mind hoztak valami iga- négyes, és többen lerótták zán jót, míg a győriek és unalmas tiszteletköreiket pécsiek kissé lemaradtak. Telemann művei előtt. DiHadd emeljek ki néhány csérni kell viszont a debreműsorszámot, amely szemé- cenieket, akik repertoárjulyes élményt jelentett. A kat a reneszánsz és avantnéphadsereg szakközépisko- garde zenére is kiterjesztetlájának növendékei Kocsár ték (Gabrieli, illetve Láng Miklós rézfúvós szextettjét István), játszották, nagyon ízlésesen. biztonságosan, tisztán. A pé csiek közül az énekes duett, a győriek közül a másodéves Fejérvári János kissé visszafogott, de jó adottságokra valló hegedülése tűnt ki. A budapestiektől Honegger brácsa-zongora szonátáját emelném ki. Kereskedő Tamás és Ormai Gábor magas szintű előadásában, valamint a Takács Nagy Gábor és Kiss Tünde szonátakettősét. A debreceniek előadásában kiemelkedett Láng István kamarakantátájának előadása, s a miskolciaktól hallottuk a legkiforrottabb ütőprodukciót, Siegfried Fink művét. • Természetesen a szegedi Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola növendékei is ott voltak, sőt kitettek magukért. A zsűri zárszavában egyetlen együttest említett, mint legmagasabb színvonalút: a Tóth Erika vezette szegedi vonósnégyest. Mi, akik már ismertük őket, felkészültségükben most sem csalódMa, szerdán este 7 órai kezdettel, a Győrött nagy sikerrel szerepelt szegedi növendék-vonósnégyes ad koncertet, a Bartók művelődési központban. Tóth Erika, Papp Katalin. Kádár Jolán és Murányi László (Weninger Richárd tanítvánjai) fesztiválműsorukat mutatják be. Huszár Lajos Diákszinjátszók aranya Az elmúlt hét második felében bonyolították le Csurgón az irodalmi színpadok vetélkedőjét IV. Országos Csokonai Diákszínjátszó Napok címmel. Az amatör csoportok országos minősítésén a szegedi Tömörkény gimnázium irodalmi színpa. •da arany fokozatot nyert.