Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-13 / 60. szám

SZERDA, 1974. MÁRCIŰS «. Könyvekről - sorokban Gulay István: Tanyát ver- avatkozus tormáit írják le, leggyalázatosabban viselni a világ közepén. A 200 olyan kérdéseket is érintve, kedtek. (Szépirodalmi Kiéve városi rangot viselő mint például a tőkés „ter- adó). Kecskemeltel is sokáig ve- vezés" módszerei, tartalma. M. Kiss Pál: Művészetről télkedő Kiskunfelegyháza ün- (Kossuth Kiadó) mindenkinek. A kötet elsődnepli magát ezzel a kiad- Bemard Malamud: Az első [egesen történetileg, stílusvánnyal. A hódmezővásárhe- hét esztendő. A jelentős'ame- korszakok szerint közelíti lyi születésű újságíró-szerző rikai író novelláinak egyik meg tárgyát, egységben teliül esztendeig ismerkedett rétege szegény, amerikai kis- kintve át a festészet, szobFélegyháza népével, miután emberek vjlágába visz, hő- ,ászat. építészet, grafika mela riportfüzér megírására vál- sei többnyire elesett embe- iet( a textil, kerámia, üveg, lalkozott. Kószált a város ui- rek. Nem ragad azonban bator. fém. könyvművészet cáin, beszélgetett pártmunká- bele kisszerű naturalizmus- alkotóit és alkotásait. Elsősokkal, gyáralapítók, város- ba, a köznapi témákat fi- sorban a régebbi korok stíepítŐk emlékeit jegyezte föl, nom líra szövi át: afféle iusaiban ad eligazítást, szászővef kezeli parasztok bol- „tündéri realizmus" ez, zadunk bonyolult művészeti dogulúsáról írt, a közmüve- amelyből gyakran még a helyzetét szükségszerűen lelődés helyzetét mutatta be, csodás elemek sem hiányoz- egyszerűsítve. Külön fejezeportrékat, vallomásokat adott nak. A novellák másik réte- (ékben foglalkozik a fontoközre. Az Utóiratban ívja: ge tágabb perspektívákat sabb művészeti technikák „Az embert ünnepeljük, a nyit. s ugyanakkor hangot szemléletes bemutatásával, szívósat, az erőset, a szogé-^ is vált: modernebb, idoge- egyébként is világos, előnyet, a dolgosat, a kita rtódn sebb. Döbbenetes Oskar képzettséget nem feltételező almodót, a meg-meglorpanót Gassner története: a mene- feldolgozás megértését száés az újra és újra sarkára ktilt némel zsidó újságíró, mos ^brá, s névmutató teszi állót". A magukat büszkén aki meggyűlölte az anyanyel- még jobban használhatóvá, kunoknak valló mugyavok- vét, és új nyelvet kell ta- (Corvina Kiadó), ról, a térfásan világ köze- nulnla, s végül belepusztul a pének mondott Félegyháza- hitleri őrület otthoni tragé- Brjuszov: Tiszta Angyal, ról készült írások elég jól diájába. (Európa Kiadó). A regény cselekménye a 16. olvashatók, alkalmasak arra, Fckctc Gyula: Az orvos Sf™eÍlrfz6?bl hogy betekinthessünk a fej- haláIa. A regény fő alakja *zbdlk- l^r^J sz?könU .ődő, eleven kisváros éle- Weis doktor, az Auschwitzot ^ntfaM^'megjárt falusi orvos. Az átélt kínzások, megaláztatások mély& elbeszélője halálosan után is átmentett ember- szerelmes Renátába, az Istébe. A mai monopolkapitalizmus politikai gazdaságtana. Egyetemes jellegű, hézag- ségével tér vissza pótló vállalkozás ez a tanul- hogy folytassa minden kicsimánykötet. A szorosabb po- nyes bosszúvágy nélkül, azt lttikal gazdaságtani össze- az értékes aprómunkát, ami függések mellett a történeti minden közösséaben a menviláeítiis éppúgv helyet minaen Kozossegoon a tegmodern tőkés fontosabb megvilágítás kap, mint a országok aktuális fenntartó politikai Weisz doktor nemesen ero. egyíalujába, tennel és az Ördöggel egyaránt cimboráló csodaszép nőbe. Vetélytársa és barátja a fennkölt, nemesen gondolkodó Helnrich gróf szintén imádja Renátát, de az ő szerelme összetettebb, s nem olyan harsány, mint az "olykor együgyű Ruprechté. Brjuszov máig csodált stílusbravúrral idézi meg a boszorkányokkal, alkimistákkal, ördögökkel, jó és gonosz démonokkal benépesített faállam-monopolizmus keretei A°iörténet igen egyszerű." Az usti kort- A regény mozga1' között megvalósuló tudomá- orvos nyugalomba vonulása "™fs <»lekményű nyos-technikai forradalom. A után a helyébe kinevezett szerzők ezután a tőkés gaz- cinikus fiatal orvos elhagydaság különböző mozzanatai- ja a fulut, nem gondoskodnak fejlődési tendenciáit áb rázolják. A kaszban a életének változatos vizsgála- 8zerű alakját a tnelléksze1a. Az első rész témái: a ieplők egész sora domborítlursadaimi rendszerek gaz- ja ki. Ezek — egy iskolai tadasági versenye, h kupitaliz- lálkozó baráti résztvevői, a mus általános válsága, a 1B- faju lakói, az új fiatal orkés világgazdaság struk'.u- Vos, a rokonok — az ország rális változásai, imperialjz- lakosságának különböző rémus és a fejlődő országok, az tegelt és típusait képviselik. nilag kitűnően (Európa Kiadó). lélektamegoldott. Közéleti nevelés vékenységrendszere. véletlen, hogy napjainkban ribb és nevelésügyünk egyik legfon- lat, az tosabb feladata az olyan is kolai élet kialakítása, amely mind-mind a tanulók tevékenységére, a e nye A kommunista magatartás eleget tenni a közéletiségre ilyenkor kapnak talajt óncéfejlesztésének egyik leghaté- nevelés elvének. A diákpar- lú, avantgardista értelmezekonyabb eszköze az iskola lamentek jó légköre, a szo- sű, az ifjúságot felnőttekkel közösségi életgyakorlata, te- cialista tanár-diák viszony- és a pedagógusokkal szemNem ban bekövetkezett embe- benálló nézetek — amelyebarátibb kapcso- ket különben is minden köifjúsági szervezet rülmények között el kell munkájának felélénkülése ítélni. a fejlődés Minden kezdet nehéz, sois .. ta"ev ,ele a buktató. így van ez a köz, „ .. , .. Jen az UJ Rendtartás kap- .. .. nevelés jeien szakaszákózosség ugye,be való felelős csán az iskola házirendje- ^^^'gyázni kell arra, és aktív reszvételere epul. nek, tanulói szabalyzatanak hQgy ebben szép feladatAz 1971. évi ifjúsági törvény kidolgozásában, az önkor- ban is a kommunista embert is hasonló elvárással él a pe- mányzati jogok és kötelessé- jellemző normák erősödjedagógusokkal szemben, ami- gek átgondolt meghatározá- "ek meg, s mindenki világo. ..... t. • .. ,, . san lassa. es erezze a kozkor azt óhajtja, hogy az is- saban, sajat életük, eletstílu- ^ szereplés 1eieiösségét. kólák segítsék a tanulókat suk szabályozásában már A közéleti szereplés ugyanis abban, hogy a közügyek fe- nagy szerep jutott fiatalja- felelősséggel jár: a tettek és lelősségteljes intézkedéséhez inknak. Nagyon sok jó ta- a szavak felelősségével. Ha a szükséges tapasztalatokat pasztalatunk van azzal kap- tanuló csak azt viszi magámegszerezhessék, jogaikkal csolatosan is, hogy tanulóink val az életbe, hogy csak a élhessenek és kötelezettsé- az iskolai-mozgalmi közélet- véleménnyilvánítás „ fontos, geiket teljesíthessék. Lénye- ben jól érzik magukat, s az annak tartalma elhanyagoliskola ügyét és sorsát, szívii- ható, akkor demagóg válik kön viselik, és becsülik ne- belőle. Rá kell tehát szoktatgében tehát arról van szó, hogy az iskola ne csak a tanulási tevékenységet szer- mes hagyományait, vezze, Hanem oktató-nevelő ni az ifjúságot is arra, hogy A megnövekedett aktivitás, amit mond, az feleljen meg munkája során a tanulók a közösségért dolgozó diákok az igazságnak, s úgy mondközösségi, társadalmi tevé- számának emelkedése fölötti ja el, hogy stílusában se lekenységét is formálja, azaz: öröm mellett azonban újab- gyen sértő, vagy vlsszatetközéleti ban néha zavaró tényezők is sző. Az életben, túl az iskolaszerep- jelentkeznek. Mintha vissza- padon minden elhangzott kilésre. A társadalomnak ez az ütne valami olyan, hogy a jelentésnek nagy súlya van. iskolával szembeni igénye cél elérése érdekében túlsá- Nem lehet labdázni, játszani reális, mert az iskolapadok- gosan sokat hangoztattuk a szavakkal, kijelentésekkel, ból kikerülő új nemzedéknek j°gokaLfS kevesebbet a kö- állításokkal. Kell, hogy a fiatalság az iskolai közéleti szereplésben is érezze és megszokja kijelentéseinek, sorsának, jövőjének az inté- torságára, s miközben egy- Javaslatainak és tettei köegy ügyes kritika és vélekészitse fel őket a munkára, a közéleti — fokozatosan ugyan de telességet. Őszintén és becsülettel bizelőbb vagy utóbb kezébe tattuk fiataljainkat a kriti kell vennie saját és mások kára, a véleménymondás bú vetkezmény ei nek súlyát. döntő többsége nak helyettesről, Welsz dokharmadik sza- tor éppen akkor hal meg, tőkés fejlődés amikor egy új életet segít a egyik legérdekesebb prob- világra, éppen annak a csalémáját, az állam szerepé- iádnak új sarját, amelynek nek helyét, az állami be- tagjai a nehéz időkben a Kőkorszakbeli vendég Különleges repülőgép se- Az eldugott kis folyó gitségével szállították Novo- partján talált lelet új adaszibirszkbe annak a hatal- tokkal gazdagítja a tudósok mas mammutnak a marad- ismereteit arról a korról, ványait, amelyet a Sandrin amikor a mammutok éltek, folyó partján, az örökké faflinqvin, az elektromos ruha Az Ukrán Tudományos egyen- vagy váltóáramhoz Akadémia kutatói új elektro- kapcsolva hőt fejleszt. A mos fűtésű ruhamodellt dol- mellényszerű ruhához elektgoztak ki. Az öltözet a romosán fűthető talpbetét is „Pingvin" elnevezést kapta, tartozik. Együttes súlya Elsősorban az erős fagyban, mindössze egy kilogramm. 34 nyitott helyen dolgozó mun- fokos hőt fejleszt és egyenkások darukezelők, elekt- letes hőelosztása jól melegíromos hegesztők, olajfúrók, ti viselőjét, szerelők, kőművesek, fává- A fűtőelem teljesítménye gók — számára hasznos. 60 Watt. A ruha bármilyen, Az új ruha fűtőeleme 12 voltos áramforráshoz olyan különleges, hosszú kapcsolva nagyszerűen műélettartamú szövet, amely ködik. zését. Ha az elmúlt néhány év ménymondás után megvere- Nem büntetés árún kell erre történetét visszapergetjük, gettük a vállukat, elfelejtet- ránevelni, hanem józan szókönnyen megállapíthatjuk, tünk szóini, vagy nagyon is val- meggyőzéssel, s neih hogy oktatási intézményeink keveset beszéltünk a gondo- utolsósorban jó példával. De igyekezett iatok kifejezésének a stílusá- ha mindez nem használ, a ról, és a kifejtett vélemény figyelmeztetéssel ls élni kell, igaz voltának a fontosságú- A felelőtlen beszéd, demaról. Egy reprezentatív felmé- Sógia felett az iskolában sem rés során például kiderült, szabad szótlanul napirendre hogy nagyon sok tanulónk térní- Nem szabad. egyrészt abban látja a véleményrnon- az iskola rendje és jó közösdás szabadságát, hogy kriti- sé8' élete, másrészt a munzál úgy. ahogy eszébe jut, kájukat becsületesen és felemit sem törődve azzal, lősségteljesen végző emberen mennyire felel meg vélemé- érdekében. Ilyen értelemben nye a valóságnak. Ilyenkor a közéleti felelősség átélése azután pellengérre kerül a iskolai szintén is azt eredmé— mindenkor megkövetelendő nyezi, hogy kevesebb lesz a — tanári igényesség, a rend félreértésből adódó sértőés a fegyelem, és sokszor az döttség és konfliktus, s a a pedagógus, aki megköve- kölcsönös tisztelet és megérleli a feladatok pontos elvégzését, és az ésszerű magatartásbeli normák szerinti életet és viselkedést. Nem vitás, hogy a társadalmi tapasztalat elsajátítása helyett tés révén gyorsabban, és erőteljesebben bontakozik majd ki az iskola belső életének demokratikus, alkotó szellemű légköre. Bánfalvi József gyott talajban találtak Kelet-Szibériában. A kőkorszakbeli élőlény sok évszázadon keresztül pihent az örök jég fogságában. A mammut kiálló agyarát Teodor Kuzmin, halászati felügyelő vette észre. A tudósok motoros szivattyúk segítségével, 72 órán keresztül áztatták a fagyott talajt, hogy kiszabadítsák a mammutot. A tetemet a ragadozók kikezdték, de nemes szerveit bordái megvédték a pusztítástól. Az állat gyomrában fűfélék magját találták. Napjainkban mindössze tiz épségben megmaradt mam- ] mutcsontvázról tudunk. A most felfedezett lelet a ti zenegyedik és egyben a legnagyobb is. Magassága négy méter, súlya közel hét tonna, az agyurak közti távolság közel három méter. A sandrini mammutlelet különösen azért érdekes, mert az állat belső részel fagyott állapotban sok éven keresztül épségben maradtak. A tudósok megtalálták a mammut szívét, máját, gyomrát, belelt, mintegy hét mázsányi belsőséget, amelyet Novoszibirszkbe szállították, ahol fagyasztott állapotban 6rzü& Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 32. így méltatta a vállalkozást: „A magyar társadalom, közélet és irodalom vezérszellemei szövetkeztek egymással, hogy elégtételt szolgáltassanak Kiss Józsefnek, magyar költészetünk díszének, azért a közömbösségért, bántalomért és háládatlanságért, mellyel a sors és a nemzet hivatalos és választott képviselői fizettek halhatatlan dalaiért." Az ifjúsági író Pósa Lajos. Az En Újságom szerkesztője a legnagyobb élő gyermekírónak tartotta Mórát. Gyakran felujjongott, hogy milyen kiváló ifjúsági íróra lelt Mórában. 1906. december 21-én ezt irta neki: „Senkiben se telik nekem olyan nagy örömem, mint tebenned. Senki se tud az én kedvemre úgy írni Az Én Újságomba, mint te. Nyelved zamatos magyarságában gyönyörködöm; tartalmas írásod művészi formája mindig meglep, ámbér hozzá vagyok már szokva; minden egyes dolgod egy-egy kis költői alkotás. Ügy csordogál tolladból a mese, mint a méz. Ügy mondod el nemeslelkű történeteidet, mintha öregapó mondaná a nagy karosszékben tapasztalatainak gazdag tárházából fölékesítve arannyal, gyémánttal, vlsszacslllámló ifjúságának szent lelkesedésével. ... Általában írj minden fajtából, mert te nekem legértékesebb dolgozótársammá nőtted ki magadat rövid idő alatt. Költő vagy, író vagy, művész vagy a legjavából. Büszkén és boldogan gondolok vissza arra az időre, mikor úgy ösztökéltelek, sarkaltalak az írásra. Sok örömem volt már új tehetségek szárnyának bontogatásában. de senkiben sem telt még annyi örömem, mint te benned." Ha Pósa azt akarta, hogy Az Én Újságom számai nagysilcerűek legyenek. Mórához fordult írásokért. 1909-ben a karácsonyi, 1910-ben az újévi lapot nagyobb példányszámban tervezte megjelentetni, ezért Mórától néhány remek történetet, „komolyat is, humorosat is", ilyen mondatok kíséretében kért: „Minden sorodat, akár komoly, akár tréfás, igaz gyönyörűséggel olvasom... A te kalamárisod aranypatak forrása. Mézként bugyog, csorog belőled sok édes írásod... Ügy vágyom rá, mint a szomjúhozó szarvas a vízre." Még meg sem jelent az újévi szám, maris jött Pósa újabb kérő levele 1909. december 30-án: „A te dolgaid Az Én Újságom gyöngyei. Azért kérlek: írj megint egynéhányat, hogy legkésőbb kedden, 1910. januárius 4-én pontosan megkapjam. fe te kedves magyar humorodról meg ne feledkezzél." Ha véletlenül elmaradtak vagy késtek Móra ifjúsági alkotásai. Pósa küldte a kétségbeesett, sürgető, szinte már-már könyörgő levelet, mint 1010. március 17-én ls, így: „Mi az oka, hogy a Tisza befagyott? Mi az oka, hogy valaki elhagyott? írtad, hogy e hét derekán egy csomó írást küldesz; de sajnos, színét se láttam. Pedig neked, míg én élek, nem szabad szünetelni... Itt a búsvét s Idáig nem kopogtattál be hozzám. Küldj rögtön ... Szombatra legyen itt, hogy ki ne maradj a húsvéti számból." Az 1909. december 7-i levelében Pósa így vallotta meg, hogy mennyire nélkülözhetetlen neki Móra: „Jaj, de baj is, hogy nem lakol Budapesten! De nagy segítségemre volnál!" Pedig Szegedről is éveken át szinte Móra irta tele Az Én Újságomat. Ha ismeretterjesztő témát, történelmi eseményt, vagy a mindennapi élet egy-egy mozzanatát kellett szépirodalmi eszközökkel a lap számára feldolgoztatni. Pósa azonnal Mórának írt. Tőle kért képek alá verset, a gyerekek leveleire üzeneteket. 1912-től 1914-ig Móra Gyermekek Világa címmel mága indított, szerkesztett folyóiratot a 6— 12 éveseknek. Versek, mesék, történetek, elbeszélések, ifjú. sági regények sorjáztak Móra tolla alól. Gyermekverseinek költői szépségét a humanizmus, a gyermekszeretet, a természeti táj tarkasága, a lírai hangulat, a humor, a finom-lágy dallamosság adja meg. Meséiben, elbeszéléseiben, történeteiben az a világ tárul fel amelyet írónk olyan jól ismert: az alföldi városvég, a faluszéli szegénység, a gyermeki álmok, vágyak, ábrándok világa. Felsorakoznak az állatok — üde történetek szereplőiként úgy, hogy közben észrevétlenül árad az író szépre-jóra, bölcsességre tanító szava. . » . , (íolytatjukj