Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

VASÁRNAP, 1974. MÁRCIUS BRIGÁDMOZGALOM A DÉMASZ-NAL Fellendült a brigádmozga­lom a DÉMASZ-nál: tavaly 123 brigád érte el a szocia­lista címet, lo pedig az arany fokozatot. Kiváló Dolgozó címet 69-en kaptak a leg­jobbak közüL KORUNK TUDOMÁNYA Ez a cfme a József Attila Fásítás ÜJ TÍPUSÜ LÉZERT FEDEZTEK FEL. A Központi Fizikai Kutató Intézet optikai főosztályának lézerfizikai osztályán folyamatosan sugárzó, kék színű hélium-kripton ionlézert fedeztek fel. A berendezés elvi alapjait Jánossy Mihály tu- _ . , . __ dományos munkatárs, fizikus dolgozta ki. a technikai Tudományegyetem, a TIT vg­konstrukció megvalósítása Rózsa Károly fizikus és Tóth * ' ~ József technikus nevéhez fűződik. A készülék jól használ­ható a holográfiai kutatásoknál, valamint a biológiai és az anyagszerkezeti vizsgálatoknál. Képünkön: Az új készülék feltalálója, Jánossy Mihály fizikus. Lobogózzuk fel KITÜNTETEE SZAKSZERVEZETI a középületeket! MUNKAÉRT Csongrád megyei A szegedi városi tanács és Hazafias Népfront városi bizottsága felkéri az üzemek, intézmények, vállalatok dol­gozóit és vezetőit, hogy a középületeket lobogózzák fel nemzetiszínű és vörös lobo­gókkal március 15-re, az 1848—19-es polgári forrada­lom és szabadságharc évfor­dulójának ünnepére. ELŐADÁSOK A POLITIKAI AKADÉMIÁN Az MSZMP Szeged városi bizottságának gazdaságpoli­tikai kérdésekkel foglalkozó akadémiáján március 13-án, szerdán délután fél 3 órai kezdettel a Szabadság Film­A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat személyzeti ve­zetője, Csikós Sándorné 25 éve a szakszervezet társadal­mi munkása. Tevékenységé­ért a Szakszervezeti Mun­káért kitüntető jelvény ezüst fokozatát kapta. GOLGOTA Miroslav Krleza Golgota című drámáját mutatta be tegnap, szombaton este a Szegedi Nemzeti Színház társulata, Giricz Mátyás ren­dezésében, Körtvélyessy Zsolt, Kovács János, Men­tes József, Miklós Klára és Martin Márta főszereplésé­vel. A Szabadkai Népszínház Márka színházban A gazdálkodás Magyarországon vendégsze­fejlesztésével kapcsolatos fel- replő társulata ugyanezt a adatok az iparban és a ter- darabot mutatta be pénteken meloszovetkezetekben cím- . „ , __.. , . mel Csonka István, a városi este Kecskemeten, és tegnap pártbizottság munkatársa Budapesten, a József Attila tart előadást. (A sárga jel- Színházban, zésű igazolványok érvénye­sek). Az időszerű politikai kérdésekkel foglalkozó aka­démián március 14-én, csü­törtökön délután fél 3 órai kezdettel ugyancsak a Sza­badság Filmszínházban dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának osztályvezetője A szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus címmel tart előadást. (A pi­ros jelzésű igazolványok ér­vényesek.) Az előadások után a Nincs idő című filmet ve­títik, ELŐADÁS AZ AGRARKLUBBAN A növényvédelem kor­szerű gépeiről tart vetített­képes előadást kedden dél­után 4 órakor a szegedi ag­rárklubban Laubál László növényvédő szakmérnök. rosi szervezete és a Bartók Művelődési Központ soro­zatának, amelynek harmadik előadását tartják meg hol­nap, hétfőn este 6 órakor a Bartók Művelődési Központ előadótermében. Dr. Ágos­ton György tanszékvezető egyetemi tanár a permanens­nevelésről tart előadást, be­vezetőt mond dr. Duró La­jos tanszékvezető egyetemi docens. MO VÉSZKLUB A szegedi Sajtóház mű­vészklubja március 11-én, hétfőn este 7 órai kezdettel kiállítást rendez Farkas Pál szobrászművész alkotásaiból. A tárlatot Zoltánfy István festőművész nyitja meg. Ezt követően Tamási István írót Polner Zoltán költő-újságíró mutatja be a közönségnek. Közreműködik: Kóhler Ka­talin, az Egyetemi Színpad tagja. ESZMÉNYKÉPEKRŐL FIATALOKNAK Az Ifjúsági Házban mű­ködő Fiatal Utazók Klubjá­ban érdekes témáról tart előadást holnap, hétfőn este 8 órakor Kiss Ferenc pszi­chológus, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola adjunk­tusa. Előadásának címe: Modernség—értékek—esz­ményképek. HANGVERSENY A Liszt Ferenc Zeneisko­la negyedik bérleti hang­versenyét holnap, hétfőn es­te fél 6-tól rendezik meg az intézet Tábor utcai koncert­termében. A műsorban töb­bek között Bartók, Maros Rudolf, Rossini, Dvorák, Haydn, Pergolesi művei sze­repelnek, a zeneiskola nö­vendékeinek előadásában. KÖNYVTÁR A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALATNÁL Szakmai és politikai könyv­tárat alakítottak ki a Csong­rád megyei Vendéglátó Vál­lalat központjában. A cél, hogy olyan könyv- és folyó­irat-gyűjteményünk legyen, amely szakmai segítséget nyújt a napi munka javítá­sához, a szakmai és politi­kai szakmai továbbképzést segiti. A vállalat dolgozói bejelentik, ha tulajdonukban különleges szakmai könyv is van, így mások számára is elérhetővé teszik. SZOMBATI PIACI ARAK A csirke kilója 30, a to­jás darabja 1—1,20 forint volt a tegnapi piacon. A bur­gonyát 2,90—5, a sárgarépát 5—6, a gyökeret 12, a vörös­hagymát 5—6, a fejes ká­posztát 3—4, az új karalá­bét 16, a fokhagymát 20— 24, a parajt 12—14, a sóskát 24—25 forintért adták. Egy fej saláta 3—4,50, egy darab zöldpaprika 5—7, egy csomó retek 0,60—2, zöldhagyma 1,50—2 forintba került. A jonatánalma kilóját 5—9, az egyéb almáét 4—10, a kör­tét 12—15, a diót 12—15, a száraz babot 16—20, a sava­nyú káposztát 7—8, a mák literjét 30 forintért kínál­ták. ÜJ BÉLYEG A posta az Országos Taka­rékpénztár alapításának 25. évfordulója alkalmából —az „Évfordulók—események 1974" bélyegsorozaton belül — 1 forintos bélyeget adott ki. Az OTP sokrétű tevé­kenységét jelképező bélyeg Vertei József grafikusművész tervei alapján több színű mélynyomással az Állami Nyomdában készült. SZŐLŐTELEPÍTÉS TOKAJBAN A kedvező időjárást ki­használva, a szokásosnál csaknem egy hónappal ko­rábban megkezdődött a ta- . vaszi szőlőtelepítés Tokaj­hegyalján. Az új szőlősker­tek kordonművelésűek lesz­nek. Így ugyanis jobban ér­tékesítik a tőkék a napfényt, és nagyobb arányú lesz az aszúsodás is. Az idén össze­sen kilencven hektárra te­lepítenek kétéves, gyökeres oltványokat. A legnagyobb területen — a hatvan hek­táron — az olaszliszkai ter­melőszövetkezet alakít ki új ültetvényt. BRONZKORI LELET Leletbejelentés nyomán tárta fel Hellebrand Magdol­na, a Miskolci Hermán Ottó Múzeum régésze Mezónyárád községben a házalapozás köz­ben előkerült késő bronzkori leletet. Jól fizet a négyes A Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság tájékozta­tása szerint a 10. héten öt­találatos szelvény nem volt, négyes találatot 49 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 107 203 forint. Hármas találata 6511 fogadónak volt, nyereményük 403 forint Kéttalálatos szelvények szá­ma 197 011 darab, ezekre egyenként 17 forintot fizet­nek. A nyeremények a nye­reményilleték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. ELŐADÁS KERTBARÁTOKNAK Kedden,' délután 5 órakor Hódi János, az Egyetértés Tsz elnöke tart előadást A fák oltása és szemzése cím­mel a kertbarátoknak. A népfront városi bizottsága minden érdeklődőt szívesen lát székházában (Vörösmarty utca 3.) FILMSZEREP Marosi Károly, a szegedi színház ismert művésze je­lentős szerepet kapott a „148 perc a befejezetlen mondat­ból" című készülő filmben. A film operatőre Illés György, rendezője Fábri Zol­tán. DZSESSZKONCERT A KISZÖV-klubban ren­dezik meg a Rákfogó együt­tes koncertjét. Az együttes ' műsorát ma, vasárnap este fl órától hallgathatják meg a dzsesszkedvelők. Közlemény (x) Felhívás! Felhívjuk a szü­lök ílgyelmét. hogy az általános iskola I. osztályába Szeged egcsz területén március 12—13-án 8— 17.30 óráig tartjuk a beiratkozá­sokat. A lakóhely szerint kör­zetileg illetékes általános isko­lába kell beíratni minden olyan gyereket, aki 1974. szeptember l-ig' betölti hatodik életévét. A beiratkozáshoz szükséges okmá­nyok, a gyermek születési anya­könyvi kivonata, orvosi igazo­lás az iskolaérettségről, a szülő személyi Igazolványa. Azokat a gyermekeket, akik nem járnak ovodába, beiratkozás előtt a kör­zeti gyermekgyógyászati rende­lőbe kell elvinni vizsgálatra. Szeged Megyei Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának na­pilapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8. vasárnaponként 12 oldalon — Főszerkesztő: F. Nagy István — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged, Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. — Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. BaJcsy-ZS. S. BÍ Index: £9 053. Előfizetési dlj egy hónapra £S forint, Kedden lesz kilencvenöt éve, hogy 1879. március 12-én elte­mette Szegedet a nagy árvíz, a Tisza hullámsfrja. Emlékeztetőül a város legsötétebb, legtragiku­sabb napjára, Pálfy Ferenc pol­gármester egykorú hivatalos je­lcrttésct idézzük. „Március 12-én egész napon át ugyancsak megszakittatlanul, embe­rileg kitelhető módon folyt a munka az alföldi vasúton emelt nyúlgát magasítása s erősbítésén. mígnem el­közelgett az éjj telye borzalommal. Esteli 9 órakor észak-nyugat felől szél kerekedett, mely az aföldi és szilién töltések aljában elterült ten­gernyi vizet fölkorbácsolván, azt tel­jes erővel a gátakhoz verte. Nemso­kára ezután a szilléri töltésen dol­gozó fiatalság közül egy, a hullámok erős mozgásától s bizonyára attól is, hogy a hullámok a töltésen is túl­csaptak, megrémülve társait oda­hagyta s a felsővárosi nagy és kis Tiszapart-utcákon végig futva a bel­város irányában torkaszakadtából kiabálta, hogy ,jön az árvíz!'. A folytonosan tartó szél által külön­ben is a legfélelmesebb helyzetbe hozott lakosság, házaiból szintén ki­rohanva, elkezdett kiabálni a nél­kül, hogy a hír valóságáról meggyő­ződött volna. Nem telt bele rövid félóra és úgyszólván az egész felső­város s a belvárosnak egy része al­larmírozva volt s nagytömegekben futottak a városi széképületben éj­jeli szolgálatra kirendelt vízvédel­mi albizottsághoz és ugyanitt tartóz­kodott kormánybiztoshoz is fölhal­latszott. Sokan a vészharang félre­verését követelték, hogy a lakosság idejekorán meneküljön a vész elől. A kormánybiztos azonban nem nyervén semmi hiteles értesítést, a harang megkondítását nem enged­Hajnalig szólt a vészharang te, hanem úgy az alföldi vasúti, mint a szilléri töltésekhez kiküldött, hogy jelentést nyerjen a valóság fe­lől. A kiküldöttek nemsokára vissza­térve jelentették, hogy a töltések még ugyan elszakadva nincsenek, hanem a legrosszabbtól tarthatni, mivel egyrészt a sötétség, másrészt pedig a mindinkább növekvő szél­től dolgozni alig lehet, jóllehet a hullámok erősen verdesik a gátat. Híz óra körül az alföldi vasúti nyúl­gát felső részén a hullámok oly ma­gasan csapkodtak, hogy a gátat is fölülhaladva, víz a pályatestre folyt át. Az ott dolgozó emberek, nagy­részt fölfogadott vidékiek, szintén megrémülve több százával — min­denüket hátrahagyva — kezdettek menekülni, a Budai országúton Új­szeged felé. A hídnak túlsó felére is átérve, miután hitelt érdemlőleg nem igazolták futásuk okát, az éj­jeli őrjáratot vezette Tallián Béla szolgabíró által, katonai karhatalom­mal összecsoportosítva, visszakísér­tettek a városi széképület elé. A kor­mánybiztos innen őket. mivel a töl­tésszakadásról még ekkorára sem volt értesítése, az alföldi vasúthoz visszakísértette és újra munkába ál­líttatta. Látni kellett az ott történteket, hogy valakinek fogalma legyen azon éjj borzasztó voltáról. A koromsötét éjszakába belesivított a dühöngő vihar s öles hosszúnyira elnyújtotta a fáklyák lángját. Magán a tölté­sen vakmerőséggel határos volt tar­tózkodni, nem pedig azon dolgozni. S mégis a cs. és kir. katonaság, a honvédség s városunk több száz hű fia, a fizetett munkásokkal együtt megtettek mindent, amit csak lehe­tett tenni városunk megmentése ér­dekében. Minél inkább öregbedett az éj. annál inkább erősödött a vi­har. úgy annyira, hogy éjféli két óra körül valóságos orkánná fejlődve, oly erővel korbácsolta a roppant hullámokat, hogy azok a nyúlgátat mintegy 600 ölnyire fölfelé a vasúti indóháztól, a 97. és 96. számű őr­házak között 50—60 öl hosszban el­szakíták s a víz a támadt hézagon át őrületes gyorsasággal ömlött a város felé. Erre a vasúti nyúlgáton működtek is menekülni kezdettek, ki gyalog, ki kocsin vágtatott a budai országúton a belváros felé. Egyne­gyed háromra lehetett, mikor Sza­bados János tanácsnok és Nóvák Jó­zsef főügyész a széképületbe értek, s a kormánybiztosnak hivatalosan je­lentették az árvíz betörését. Megszólalt ezután a vészharang, csakhogy késő volt már arra, hogy mindenkit menekülésre intsen, mert a nyúlgáton nagyobb-nagyobb rést tört víz oly rohamosan terült el az alacsony fekvésű Felső- és Rókus­városrészekben, hogy 151-ben álla­pítható meg ezen idő szerint azok száma, akik a víz által meglepetve, abban lelték sírjaikat. Vészlövés mindössze csak kettő tétethetett, mert mikorrára a tarackok fölállít­tattak, már a városháza előtti térsé­get is elborította az ár. Hajnali 4 óráig szólott a vészharang, hirdet- 1 vén egyúttal az ősmagyar városnak, Szegednek pusztulását" t

Next

/
Thumbnails
Contents