Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

IO SZOMBAT, 1974. MÁRCIUS 9. „Baktériumsfratégia" Szívbetegek — a keaiieríparban javuló ellátása A Szeged] Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ipari, mezőgazdasági és háztartási szövetei világszerte keresett cikkek. (Bizonyság rá, hogy ötven országba exportálnak.) A csaknem nyolcezer tagú munkásgárda alig győzi kielégíteni a növekvő igényeket, ezért újabban a mikrovilágból toborozzák a ..segédmunkások" seregeit. Pontosabban: fokozottabb kenderipari munkára serkentik az arra alkalmas baktériumokat. Mikroorganizmusokat eddig is -alkalmaztak" — a kenderszálak tilolás előtti áztatásónáL Az áztatómeriencékbe rakott kenderben ugyanis bizonyos fajta baktériumok „megeszik" a rostokat összekötő pektinanyagot, ezzel elősegítik a kenderrostok elemi szálakra bomlását, s megteremtik a továbbfeldolgozás, a fonás lehetőségét. A vállalat kutatni azonban most kísérleteik során rájöttek, hogy ha megfelelő berendezéssel oxigéndús levegőt juttatnak az áztatómedencékbe, a baktériumok virulensebbé válnak, jobban szaporodnak, tehát gyorsabban felemésztik a rostok pektinanyagát. Ezzel legalább húsz százalékkal meggyorsul az áztatási idő, tehát ugyanazzal az apparátussal több kendert áztathatnak. Mivel a baktériumok mesterségesen megkapják a szükséges oxigénfejadagot — feleslegessé válik az egyszer felhasznált áztatóvíz elvezetése. kicserélése. Ehelyett csupán a víz ülepítésére, vagyis a mechanikai szenynyeződés eltávolítása szükséges. A módszer széles körű bevezetése után tehát az ország kendergyárait — amelyek évente tízmillió köbméternyi piszkos áztatóvizet bocsátanak folyóinkba — rövidesen törölhetik a vízszennyező üzemek sorából. (MTI) Elkészült, és hamarosan jogszabály formájában is megjelenik a kardiológiai irányelveket tartalmazó miniszteri utasítás — tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A tervek sferint valamennyi megyében és a fővárosban több helyen vezető kardiológusokat neveznek ki a szív- és érbetegek gondozásának irányítására. A minisztérium vezetői nagy reményeket fűznek az egész országra kiterjedő új ellátási forma megteremtéséhez. Az intézkedéssel egyebek közt azt kívánják elérni, hogy megszűnjék a betegek gyakran tapasztalt fölösleges küldözgetése és a magas szintű helyi szakvélemények alapján elsősorban azok jussanak a legjobban ellátott intézetekbe, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. A tapasztalatok szerint ugyanis az ilyen helyekre beutalt szívbetegek közül csaknem minden harmadik-negyediket a kevésbé felszerelt helyi kórházak is megfelelően el tudnák látni. Ugyanakkor esetenként előfordul, hogy az országos intézetekben éppen azoknak nem jut hely. akiket feltétlenül meg kellene operálni. Éberen örködnek A moszkvai határőr múzeumról Philips-stúdió Szegeden Három új üzletet nyit az Elektromos Ktsz Tavaly mintegy 42 ezer dióját. A bolt eladói szer- zott magnetofonszalagra — megrendelőnek dolgozott a számokat, és anyagokat ad- a vevő által kiválasztott beiSzegedi Elektromos Szövet- nak a javításhoz, valamint földi és külföldi lemezekkezet. amely jóformán min- szaktanácsaikkal segítik a ről a kért sorrendben, kifőden olyan gép, szerkezet ja- barkácsolót A hibás készü- gástalan hangminőségben vitásával foglalkozik, ami a léket a tulajdonosnak kell játszanak át számokat, ter_ háztartásokban előfordul, beszállítania. Időnként áru- mészetesen díj ellenében. A Arra nincs lehetőség, hogy sltanak majd kishibás. csök- várhatóan nagy érdeklődés, egy helyen mindenféle gépet kent értékű készülékeket, re számottartó és az év vé_ (javítsanak, így aztán háztar. például leértékelt rádiót, gén megnyíló stúdióhoz a táSi gépeket az Attila utcó- burkolathibás televíziót és bud TI RAMOVILL Szobán. olajkályhát és hűtogé- zomanchlbas hűtőszekrényt. H pet a Vidra utcában, rádiót A boltot október 11-én sze- vetkezet szallitja a berende. cs televíziót a Lenin kör- retnék átadni a barkácso- zéseket. úton és a József Attila su_ lóknak. Várhatóan jövőre nyílik gárúlon javítanak. Tarján- Budapest és Szombathely egy szervizük Tarjánban, az ban, Odesszában és Petőfi- utan philips-stúdió lesz Sze- első ütem egyik épületében, telepen egy-egy szervizük geden is a Lenin körúton, a Csongrádon pedig szolgáltahelyen szövetkezet rádió- és televí- tóházat építenek, amely jövan. Mindhárom együtt javítanak rádiót, tévét és háztartási gépeket. Ezenkívül végeznek még villanyszerelést közületeknek, továbbá érintésvédelmi, villámvédelmi és villamos tűzrendészen felülvizsgálatokat, többek között a biológiai ku_, tatójntézetnek, az orvostudományi egytemnek, a DEFAG-nak és számos üzletnek. Dr. Ttúcarcsy László elnök elmondta, hogy az Idén több helyiséggel bővül a szövetkezet. A KISZÖV támogatásával megvásárolták a Moszkvai körút 15. számú épületet, ahol az ezerkétszáz négyzetméternyi területen koncentrálják a szétszórt munkahelyeik egy részét. Ide kerül a központi telepről a villanyszerelő részleg, és a központi raktár is. A felszabaduló pincehelyiséget klubbá alakítják, és azt a KISZszervezet ígérete szerint az év végén már birtokba veheti a tagság. Gondot okoz, hogy a leendő Moszkvai körúti szervizük előtt nincsen megfelelő rakodási lehetőségük. ezért a szövetkezet idei közgyűlésén az elnök az illetékesek segítségét kérte és biztató választ kapott. A Lenin körúton az egyetemi jegyzetellátó és a pap_ lanosüzlet helyén egy új üzletet nyitnak az év végén. Itt rádióhoz, televízióhoz és háztartási gépekhez adnak él alkatrészeket. Barkácsboltot nyitnak a Lenin körúti benzinkút mellett Ez elsősorban azért érdekes, mert a megrendeld maga javíthatja meg elromlott készülékeit. ígv például cserélhet vasalóbetétet, mosógépen meghajtószíjat, és megjavíthatja elromlott ráziószervize mellett. Itt a ná- vőre lesz készen, luk megvásárolt, vagy ho_ Sz. J. Moszkvában 1932_ben nyitotta meg kapuit a szovjet határőrök múzeuma. A múzeum l-es számú szobájában Dzserzsinszkij munkáját ábrázoló dokumentációkat, dolgozószobájának berendezési tárgyait láthatjuk. Itt látható a nagy forradalmár arcképe, amelyet a szovjet mezőgazdasági dolgozók egészen különös anyagból, növényi magvakból készítettek. A következő szobában az első határőr-alakulatok életét, fegyverzetét és ruházatát ábrázoló festmények. táj_ képek. írásos dokumentációk láthatók. Az első határőr-alegységek és -egységek a határ mentén élő parasztok köréből verbuválódtak, s egyszerű faházakban laktak, saját polgár] ruhájukban, külföldi gyártmányú puskával teljesítették feladataikat. A polgárháború kezdetével e határőregységek összfegyvernemi alakulatokká szerveződtek. majd az intervenció leverése után a Vörös Hadsereg legújabb egységei ismét határőrizeti és határvédelmi feladatokat láttak el. Az intervenciós csapatok a fiatal szovjet ország gazdaságát alaposan szétrombolták, az országot kirabolták, fokozták a nincstelensé. get. A nehézségeket kihasználva — különösen a magántőkétől megfosztottak — csempészkedéssel próbáltak anyagi előnyökhöz jutni. Az aranyat, drágakövet és élelmiszert a halak szájában és gyomrában rejtették el. Ebben az időszakban a csempészet olyan nagy mértékben elterjedt. hogy megszüntetésére Lenin személyesen is több intézkedést foganatosított. A II. világháború előestéjén az imperialista hírszerzők fokozták a Szovjetunió elleni kémkedésüket. A múzeumban elhelyezett dokumentációk két kémnő leleplezésének történetét ismerte, tik. Japán moszkvai követségén 1935-ben két asszony jelent meg. Arra kérték a diplomatákat, hogy segítsék át kiszökésüket a határon, mert kémfeladataik teljesítése közben bizonyos szovjet körökben gyanússá váltak. Az egyik diplomata a kémnőket egy-egy nagyméretű utazóbőröndbe bújtatta és vasúton érkezett a határra. A szovjet útlevélkezelők azonban meghiúsították a tervét. A múzeum rendkívül színesen ábrázolja a határőrök fasiszták elleni harcát. Eredeti fényképek, hiteles dou kumentációk bizonyítják, hogy a határőrök a német fasiszták többszörös túlerejével szemben is hősiesen védték a szovjet földet. A szovjet határőrök Magyarország felszabadításában is részt vettek. Távol-Keleten pedig ők vívták a legeredményesebb harcot a fasiszták ellen. A murmanszki határszakaszon például a háború egész időszakában egyszer sem tudott betörni az ellenség. A II. világháború után a Balti-tengei partján amerikai ügynököket tettek ártalmatlanná a határőrök. A harcok közben V. Kozlov főhadnagy kétszer sebesült meg, de a győzelemig vezette határőreit. A damanszki harcok is bizonyították, a szovjet határ, őrök hősiességét. A szovjet határőrök minden ponton éberen őrködnek. Megsemmisítik a kalandorokat. megakadályozzák a határsértéseket. Hősiesen védik 1918. május 24-től — Lenin utasítására ekkor alakult a határőrség —, és eredményesen őrzik a Szovjetunió államhatárait, s az 1932-ben alakított Határőr Múzeum méltón örökíti meg e dicsőséges harcot. Gazsó Béla Lánctalpas légpárnás terepjáró Napjaink kerekes jármű- légsűrítővel alápréselt levevei csak ott közlekedhetnek, gőrétegen lebegve. A vontaahol megfelelő úthálózat áll tóhoz 3,5 tonna önsúlyú, rendelkezésre, vagy legalább- ugyancsak légpárnás pótkois viszonylag egyenletes és csit is konstruáltak, amelyszilárd a talaj. Süppedékeny, re hat tonna teher rakható mocsaras, kővel borított te- fel. A lánctalpas-légpárnás rületeken azonban jóformán terepjáró vezetése rendkíhasználhatatlanok. Ilyenkora vül egyszerű, automata seSStikterSÍk őket; bességvál tóval láttak el. es de azok sebessége és terhe- botkormánnyal, sebessége iése csak korlátozott lehet, gázpedállal szabályozható. Az ellentmondások és a Mivel Szibéria úttalan-útnehézségek feloldására szov- jain szinte megfizethetetlen jet mérnökök olyan jármű- szolgálatot tesz egy ilyen vet terveztek, amely min- „univerzális" jármű, a szovdenféle természeti akadályt jet ipar hozzákezdett a solegyőzve akár 50—80 kilo- rozatgyártásához. Ugyanakméteres óránkénti sebesség- kor a tervezők máris • dolgel is haladhat. A keskeny goznak egy még nagyobb, lánctalpakkal rendelkező hat- körülbelül 40 tonna tehertonnás vontató légpárnás jár- bírású légpárnás pótkocsi mű módjára is közlekedhet a kialakításán. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai M

Móra 1913. október 1-én a Szegedi Napló fö• szerkesztője lett. A lap a jelentős eseményt a következőképpen hozta nyilvánosságra: „Tisztelettel jelentjük olvasóinknak, hogy lapunk főszerkesztői állását a mai napon Móra Ferenc foglalta eL örömmel adunk hírt az eseményről, és avval a meggyőződéssel, hogy Kulinyi Zsigmond öröksége méltó utódra szállt, akinek neve díszére szolgál lapunknak, munkássága pedig kedves és értékes olvasóinknak. Móra Ferenc több mint tíz éve írója a Szegedi Naplónak, neve és működése a lappal úgyszólván összeforrt, és kétségkívül olvasóink is olyan örömmel és szeretettel fogadják főszerkesztőnket, aminő örömmel és szeretettel mi most üdvözöljük." Móra nagy tekintélyét jelzi, hogy a konkurrens helyi lapok közül a Szeged és Vidéke ily méltatással köszöntötte: „Nemes zengésű név. A magyar literatúra egyik legbecsebb értékhordozója ... Kipróbált újságírói talentum..., minden írott sorából kisugárzott finoman kiművelt egyénisége... Kollégiális szeretettel és tisztelettel üdvözöljük felelősségteljes új állásában." Móra a bátyjának írt levelében őszintén megvallotta. hogy az új állás elfogadására anyagi okok is késztették: „...tenger pénz kell Ilonára. akit valószínűleg megint operálni kell..." A főszerkesztőség elvállalására alapvetően eszmei cél ösztönözte: „züllöttségéből" ki akarta emelni a Szegedi Naplót, s ehhez érzett magában erőt és hitet írta. — Reggel 7-től este 11-ig szakadatlan munkában vagyok, a gyerekkel törődni nincs öt percem, s az olvasást végképp be kell szüntetnem, hogy csak azt említsem, amit legjobban sajgók ..." Az új főszerkesztőnek nemsokára királysértési pört akasztottak a nyakába. Levélben vallott arról. amit ekkor érzett: „Édesapámra sokat gondoltam ezekben az összevissza napokban; ha ezt az örömet megérte volna! Főszerkesztőséget, meg a királysértési pört!" A királysértési porról is biztos adatunk van a felkutatott levelekből. Móra az egyik, Pósához írt levelében számolt be róla. Ebben az időben gyakori úzus volt a lapoknál, hogy a névtelenül megjelent cikk esetében — ha perre került sor —, „pénzen vett nyomdászt" küldtek el a tárgyalásra. Mórának is ajánlották ezt a lehetőséget, de elhárította, mert a látszatát sem akarta kelteni annak, hogy a Szegedi Napló vezércikkeit nyomdászok írják. Azt meg szégyellte volna, hogy valamelyik újságírókollégája mögé bújjon. 1913. október 16-án. a tárgyalás napjának reggelén azt írta festvérbátyjának, Móra Istvánnak, hogy vállalja a királysértést, mert „mindössze arról van szó, hogy becsületesen teljesítettem a kötelességemet". Mégis úgy alakult a helyzet, hogy a volt szerkesztő jelent meg a tárgyaláson, mint a cikk szerzője. Nyugtalansággal, keserűséggel irta este a levelet Pósa Lajosnak: „Ma készültem hosszú levélre, s máról is elmaradt. Most nem az elfoglaltság, hanem a fáradság miatt: ma tárgyalták egy királysértési pörömet Annyiban volt az enyém, hogy én írtam az inkriminált vezércikket, bár a felelősséget Fehér, a volt szerkesztő vállalta érte. Három hónapi állami fogházat kapott mindenki meglepetésére, mert a cikk nagyon ártatlan. Most az bálnt, hogy nem engedtek engem magamat helyt állni azért, a mit írtam, — holott ha én védhetem magam, engem bizonyosan fölmentenek. Se baj. ezen is túl vagyunk most már." Móra és Pósa barátsága Móra Ferenc a Pósa Lajossal történt találkozást — A költő (1923), Szegedi életem 25. év. csak időből fogyok ki, attól félek — fordulója (1927), A halhatatlanság körül (1930) című írásaiban — több változatban írta meg. Annyiszor alakított rajta, ahányszor íróként hozzányúlt. Fantáziája — szinte játékosan — új és új rendbe rakta a megtörtént esemény tényeit. Csak lényeges élményt használnak fel és variálnak ennyiszer az irók. Móra a maga életében sorsfordítónak tartotta a Pósával való találkozást. Azt ma már az előkerült Móra-levelekből biztosan tudjuk, hogy nem Szegeden. Dankó Pista temetésén, és nem 1903-ban találkoztak először. Írónk — több verse megjelenése után — pesti egyetemistaként Péterfy Sándornak, a .tanítók atyjának", ekkori jótevőjének ösztönzésére kereste fel Pósa Lajost. 1899. november 16-án így írta le a menyasszonyának küldött levelében a találkozást: „Nagyon szívesen fogadott, nem volt semmi különös mondanivalója, csak éppen meg akart ösmerni. Nekem is mondta, amit Péterfynek is mondott: hogy ez a Móra Ferencz már most is ér annyit, mint Móra István, már most is van akkora költői tehetség, mint az. Aztán csak arra kért. hogy Pestet itt ne hagyjam." A második találkozás történt 1903-ban Szegeden, a nótakirály temetésén. A gyászbeszédet a múzeum lépcsőjéről Pósa Lajos tartotta. A temetésről szőlő riport megírására Móra kapott megbízást. aki ekkor még „a szegedi sajtó keze-lába", „olyan szaladj-ide. szaladj-oda újságíró" volt. A szerkesztő előre közölte vele: vigyázzon, mert Pósa nagyon kényes arra. hogy milyen hűen jelenik meg az emlékbeszéde. Móra ki se ment a temetőbe, elrejtőzködött a szerkesztőségben, megírta és a nyomdába adta a tudósítást. A temetés után Pósa, aki maga akarta az újság, írónak közlésre lediktálni a Dankó koporsója felett tartott beszédet, felhozatta a nyomdából a kéziratot: „...átnézte, megölelt és azt mondta, hogy írjak meséket Az Én Újságomnak. Rám parancsolta a meseírást. Így aztán egészen 1914-ig dolgoztam Pósa bácsi lapjában" — idézte a nagy pillanat emlékét Szegedi életem 25. évfordulója című írásában. (FolytatjuK)